Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 MENNYISÉGEK, JELÖLÉSEK, MÉRTÉKEGYSÉGEK A KÉMIÁBAN Riedel Miklós ELTE Fizikai Kémiai Tanszék, Budapest Bolyai Nyári Akadémia, 2004.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 MENNYISÉGEK, JELÖLÉSEK, MÉRTÉKEGYSÉGEK A KÉMIÁBAN Riedel Miklós ELTE Fizikai Kémiai Tanszék, Budapest Bolyai Nyári Akadémia, 2004."— Előadás másolata:

1 1 MENNYISÉGEK, JELÖLÉSEK, MÉRTÉKEGYSÉGEK A KÉMIÁBAN Riedel Miklós ELTE Fizikai Kémiai Tanszék, Budapest Bolyai Nyári Akadémia, 2004

2 2 Bevezető A legújabb kémiai szakkönyvek és felsőfokú tankönyvek ma már általában következetesen alkalmazzák a nemzetközi, egységes definíció-, jelölés- és mértékegységrendszert. Az iskolai alkalmazásában még hiányok, ill. nehézségek mutatkoznak. Ennek oka részint az, hogy a rendszer kialakulási sorrendjében nem az iskolai kémiaoktatás struktúráját követi, így több területen még ma is hiányok mutatkoznak. Gondot okozhat a nem kellően részletes tájékoztatás és az iskolai célú értelmezés hiányos volta. Célom a tanárkollégák igényeihez igazított ismertetés, és ezen keresztül a kémiai definíció- és jelölésrendszer valamint az SI következetes alkalmazásának elősegítése az iskolákban is. Csupán azokat a területeket mutatom be, amelyek az iskolai kémiaoktatás szempontjánál fontosak. A magyarázatokat részben azon kérdések alapján állítottam össze, amelyeket a tanárkollégák évek óta tettek fel a továbbképző tanfolyamokon, ill. előadásokon. Bolyai Nyári Akadémia, 2004

3 3 Bevezető IUPAC International Union of Pure Applied Chemistry Tiszta és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Úniója 1970-ben ajánlás a fizikai-kémiai definíciókra és jelölésekre ban bővített és átdolgozott változat. A kémia egyes szakterületeire (elektrokémia, kolloidkémia, heterogén katalízis stb.) vonatkozó részletes definíciók és jelölések folyamatosan készülnek. Bolyai Nyári Akadémia, 2004

4 4 Bevezető IUPAC 1970-ben ajánlás a fizikai-kémiai definíciókra és jelölésekre ban bővített és átdolgozott változat. IUPAP Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet (CGPM), 1960: az SI, a nemzetközi mértékegységrendszer Magyar Szabványok 1970-től "A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai" 1975 "A fizikai-kémiai definíciók és jelölések" 1990 Bolyai Nyári Akadémia, 2004

5 5 Bevezető A nemzetközi tudományos és szabványosítási világszervezetek (ISO), valamint a magyar szervezetek (MTA, Szabványügyi Hivatal) Célja rendezze a fogalmak szabatos használatát egységes legyen a mennyiségek jelölése és a mértékegységek használata ellentmondásmentes legyen összhangban legyen az SI-vel nemzetközileg és hazailag is egységes legyen megszűnjön a sokszor zavaró sokféleség a gyakran észlelhető különbség a fizikában és a kémiában alkalmazott jelölésrendszer között Következmények bizonyos megszokott mértékegységekről le kell mondani néhány új nagyságrendet meg kell szokni bizonyos problémákat újra és szabatosan meg kell fogalmazni az oktatást ehhez kell (vagy talán inkább lehet) igazítani Bolyai Nyári Akadémia, 2004

6 6 1. Fizikai és kémiai mennyiségek 2. Anyagmennyiség 3. Nemzetközi mértékegységrendszer (SI) 4. Jelölések a kémiában Bolyai Nyári Akadémia, 2004 MENNYISÉGEK, JELÖLÉSEK, MÉRTÉKEGYSÉGEK A KÉMIÁBAN

7 7 Tudnivalók a fizikai és kémiai mennyiségekkel kapcsolatban Mennyiségek Fizikai és kémiai mennyiségek jelére vonatkozó általános szabályok Mennyiségek nevével kapcsolatban haszált kifejezések Műveletek mennyiségekkel Bolyai Nyári Akadémia, 2004

8 8 Mennyiségek Fizikai és kémiai mennyiség a jelenségek (állapotok, folyamatok) és fogalmak mérhető tulajdonsága. A mennyiség két független tényező a számérték (mérőszám) és a mértékegység (egység) szorzata mennyiség = számérték x mértékegység Pl.: V = 50 m 3 mennyiség (jele)térfogat (V) számérték 50 mértékegység jelem 3 n = 2,5 mol anyagmennyiségn számérték2,5 mértékegység jelemol Bolyai Nyári Akadémia, 2004

9 9 Mennyiségek Jelenlegi ismereteink szerint 7 fizikai, kémiai mennyiséget tekintünk egymástól dimenzionálisan független alapmennyiségnek. Ezek az alapmennyiségek nemzetközi megállapodás alapján a következők: - hosszúság- idő - tömeg - anyagmennyiség- (termodinamikai) hőmérséklet - fényerősség- elektromos áramerősség Ezekből az ismert természeti törvények (képletek) alapján a többi mennyiség levezethető. származtatott mennyiségek Ezek algebrailag a hét alapmennyiségből szorzással és osztással állíthatók elő. Pl.:energia = tömeg x (hosszúság) 2 x (idõ) -2 Bolyai Nyári Akadémia, 2004

10 10 Mennyiségek - mértékegységek MENNYISÉG = MÉRŐSZÁM x MÉRTÉKEGYSÉG Bolyai Nyári Akadémia, 2004 a mennyiségek között kapcsolat van: egyenletek, természeti törvények megállapodás kérdése. Ma: nemzetközi megállapodás SI 7 független alapmennyiség 7 alap mértékegység

11 11 Mennyiség - mértékegység A mértékegység a mennyiség megállapodás szerint rögzített értéke, a mennyiségek ehhez viszonyított nagyságát fejezi ki a mérőszám. A mennyiségekkel felírt egyenletekre is érvényesek az algebra szabályai. A számolási feladatok megoldása a számértéket és a mértékegységet egyaránt meg kell, hogy adja. Pl.: a V = 200 cm 3 térfogatú, = 5 g/dm 3 tömegkoncentrációjú NaCl-oldatban a Na + -ionok anyagmennyisége Bolyai Nyári Akadémia, 2004

12 12 Mennyiségek - dimenzió A dimenzió olyan kifejezés, amely megadja, hogy milyen kapcsolat van a mennyiség és az alapmennyiségek között. A dimenzió független a mértékegység megválasztásától. Ugyanannak a mennyiségnek csak egyféle dimenziója, de többféle mértékegysége is lehet. Pl.: hő energia dimenziójú mértékegységekJ, cal, BTU stb. A dimenzió nem a mértékegység szó idegen nyelvű változata, hanem lényegében szavakban elmondott képlet. Vannak mennyiségek, amelyek dimenziója 1. Ezeket dimenzió nélküli mennyiségeknek is nevezzük. Az azonos dimenziójú mennyiségek hányadosa dimenzió nélküli mennyiséget ad. Pl.: disszociációfok, törésmutató, móltört, a relatív molekulatömeg stb. Bolyai Nyári Akadémia, 2004

13 13 Mennyiségek - mértékegység - dimenzió A mértékegység lehet az SI-egység, annak többszöröse, ill. törtrésze, de egy-egy régebbi könyvben előfordulhat nem törvényes, idejét múlt mértékegység is. Pl. cal, Å, atm, mmHg, Torr Pl.: a sebesség dimenziója hosszúság/idő mértékegysége lehet pl. m/s, km/s, km/h az anyagmennyiség-koncentráció dimenziója anyagmennyiség/térfogat, mértékegysége lehet pl. mol/m 3, mol/dm 3, mmol/m 3 Gyakran összetévesztik a dimenziót a mértékegységgel. Bolyai Nyári Akadémia, 2004

14 14 Mennyiségek – egynemű menyiségek Az azonos dimenziójú mennyiségeket általában össze lehet adni, ki lehet vonni egymásból, össze lehet őket hasonlítani. Pl. a hő és a munka is energia dimenziójú U = Q + WH = U + pV Vannak viszont azonos dimenziójú mennyiségek, amelyeknél a természet logikájával ellentmondásban van az összeadhatóság, az összehasonlítás. Összeadni és egymásból kivonni csak egynemű mennyiségeket szabad. Az egyneműség kritériuma szigorúbb az azonos dimenziónál. Pl.: nem egynemű moláris térfogatV m moláris refrakcióR m bár mindkettő térfogat/anyagmennyiség (V/n) dimenziójú. de egyneműC v és R ezért pl.C p = C v + R Bolyai Nyári Akadémia, 2004

15 15 A mennyiségek jelére vonatkozó általános szabályok a mennyiség jele rövid leírására szolgál nemzetközi megegyezés a betűket dőlten kell írni Pl.: F, m, c, V m, N A, C V r Hreakció entalpiaváltozása (H entalpia, r reakció, változás, azaz különbség ) sem a mennyiség, sem a jele nem írja elõ, hogy milyen mértékegységet használjunk. Pl.: koncentráció mol/dm 3, mol/m 3, mol/gallon ??? egy mennyiségnek szükség esetén több jele is lehet Pl.: koncentráció c(HCl) vagy [HCl egy jel többféle mennyiséget is jelülhet Pl.: A lehet felület, Arrhenius-egyenlet preexponenciálisa Bolyai Nyári Akadémia, 2004

16 16 A mennyiségek nevével kapcsolatos kifejezések extenzív mennyiség értéke összegeződik a részekéből, ha a rendszert gondolatban, vagy ténylegesen a részekből állítjuk össze. "összeadódó mennyiség-nek is nevezhetjük Pl.: térfogat, tömeg, energia intenzív mennyiség az anyaghoz, helyhez rendelhető olyan tulajdonság, amelynek értéke a rendszer egészére nem kapható meg a helyi értékek összegezésével. Értéke a fizikai, kémiai folyamatokban gyakran kiegyenlítődik "kiegyenlítődő mennyiség"-nek is nevezhetjük Pl.: hőmérséklet, nyomás, elektromos potenciál Bolyai Nyári Akadémia, 2004

17 17 A mennyiségek nevével kapcsolatos kifejezések Extenzív mennyiség neve előtt a fajlagos szó a tömeggel (m-mel) való osztást jelenti, egységnyi tömegű anyagra vonatkozik. Kivételek: fajlagos forgatóképesség, fajlagos ellenállás a moláris szó az anyagmennyiséggel (n-nel) való osztást jelenti (egységnyi anyagmennyiségre vonatkozik). A Jelölés: m alsó index. Pl.: H m V m de M Kivételek: moláris fajlagos vezetés, moláris abszorpciós együttható (egységnyi anyagmennyiség-koncentrációra való vonatkoztatás) Helytelen "fajlagos" szó helyett a "faj", fajhő, helyesen fajlagos hőkapacitás "moláris" szó helyett a "mól" móltérfogat, helyett moláris térfogat Bolyai Nyári Akadémia, 2004

18 18 A mennyiségek nevével kapcsolatos kifejezések sűrűség a térfogattal osztott mennyiség Pl.: töltéssűrűségQ/V néha a felületegységre való vonatkozás Pl.: áramsűrűség j = I/A koncentráció a teljes térfogattal való osztást fejezi ki. Pl.: anyagmennyiség-koncentráció c B = n B /V, tömegkoncentráció B = m B /V Számos makroszkopikus tulajdonságban, folyamatban, az atomok, molekulák (részecskék) száma a meghatározó tényező (kolligatív mennyiségek). Bolyai Nyári Akadémia, 2004

19 19 A mennyiségek nevével kapcsolatos kifejezések Állandók univerzális állandó, értéke minden körülmények között állandó Pl.: Planck-állandó, moláris gázállandó, Avogadro-állandó anyagi állandó, egy speciális anyagra minden körülmények között azonos az értéke Pl.: a radioaktív anyagok bomlási állandója csak a nevében állandó, bizonyos körülmények között azonos értékűek, vagy amelyek matematikai számítás eredményei Pl.: egyensúlyi állandó, sebességi állandó Bolyai Nyári Akadémia, 2004

20 20 Műveletek mennyiségekkel Összeadás és kivonás csak egynemű mennyiségekkel végezhető el. Az eredmény dimenziója megegyezik a tagok dimenziójával. Az összevonandók mértékegységeit a művelet elött azonossá kell tenni Pl.: 50 kJ/mol + 5 kcal/mol = ( ) kJ/mol Szorzás, osztás, hatványozás és gyökvonás a számértékekkel és a mértékegységekkel egyaránt el kell végezni. Pl.: 50 kJ/mol x 4 mol = 200 kJ sok tag összegezése (szumma) sok tényező szorzása (produktum) Bolyai Nyári Akadémia, 2004 Százalék értelmezésew = 0,26 = 26%

21 21 Műveletek mennyiségekkel A dimenziós mennyiségek logaritmusa nincs értelmezve. A 10 vagy az e hatványkitevője is csak dimenzió nélküli mennyiség lehet. Egy mennyiség logaritmusa a számérték logaritmusa. Pl.: a nem szabatosan felírt lg (mennyiség) értelme lg (mennyiség/mértékegység) Pl.: lg p értelme lg p/Pa vagy lg p/p o Baj van: Mekkora a hidrogénion-koncentráció, ha a pH=3? Mértékegységek átszámolása. Pl.: Bolyai Nyári Akadémia, 2004

22 22 Anyagmennyiség 1. a folytonos sajátságokat mutató formák, a fizikai erőterek (mezők, pl. gravitációs, elektromágneses mező stb.) 2. a korpuszkuláris sajátságokat mutató formák (pl. atomok, molekulák, elemi részek stb.). Bolyai Nyári Akadémia, 2004 A tudomány jelenlegi ismeretei szerint az anyag megjelenési formáinak két nagy csoportja van

23 23 Anyagmennyiség Szükség volt olyan alapmennyiség definiálásra, amely mögött az atomok és molekulák darabszáma rejlik. Az anyag mindennapi életben előforduló mennyiségeiben az anyagok makroszkopikus mennyiségű átalakulásaiban a részecskék rendkívül nagy sokasága van, ill. vesz részt. A kémia jellegzetesen az a tudományterület, amely ezekkel a nagy számú részecskéből álló halmazokkal foglalkozik. Célszerű tehát az adatokat jól definiált, nagy mennyiségű részecskére (elemi egységre) vonatkoztatni. A kémiában a mólt mint mértékegységet már régen használták, bár nem volt mindig világos az, hogy a mól egy mértékegység. Ezzel szemben magának a mennyiségnek, amelynek ez a mértékegysége sokáig nem volt neve. Így számos, az anyagmennyiséggel kapcsolatos további mennyiség definiálásában, elnevezésében és használatában következetlenségek voltak. Bolyai Nyári Akadémia, 2004

24 24 Anyagmennyiség CGPM 1971 Az anyagmennyiség független alapmennyiség, amely a részecskék és az átalakulások diszkontinuus voltát és megszámlálhatóságát fejezi ki. Adott anyag anyagmennyisége arányos az elemi egységeinek számával. Jelen Mértékegysége mól, ennek jele: mol Bolyai Nyári Akadémia, 2004 név jel Angolamount of substancemole mol NémetObjektmenge (Stoffmenge) Mol mol (kilogramm - kg, amper - A stb.)

25 25 Anyagmennyiség Az elemi egység fajtáját mindig meg kell adni; ez atom, molekula, ion, elektron, más részecske vagy ilyen részecskék meghatározott csoportja lehet. Pl.: 1 mol Hg 2 Cl 2 tömege 472,08 g 1 mól Hg 2 2+ tömege 401,18 gramm, töltése 192,97 kilocoulomb 1 mol e - tömege 548,60 g, töltése -96,49 kC és 6,02·10 23 db elektront tartalmaz 1 mol foton energiája, amelynek frekvenciája 1014 Hz, 39,90 kJ. Az ilyen foton moláris energiája 39,90 kJ/mol. 54 g butadiénben 2 mol C=C -kötés és 1 mol C-C -kötés van. Bolyai Nyári Akadémia, 2004

26 26 Anyagmennyiség 10 g alumínium-klorid anyagmennyisége ha az elemi egység képleteMn legegyszerűbb arányokkal van felírva AlCl 3 133,33 g/mol 0,0750 mol tényleges molekula Al 2 Cl 6 266,66 g/mol 0,0375 mol ekvivalens mennyiség egy adott reakcióban 1/3 AlCl 3 44,44 g/mol 0,2250 mol Bolyai Nyári Akadémia, 2004

27 27 Anyagmennyiség A részecskék darabszáma és anyagmennyisége közötti kapcsolat Avogadro-állandó (jele N A, esetleg L) dimenziója anyagmennyiség -1 mértékegysége1/mol jelenleg elfogadott (a mérési pontosság által korlátozott) értéke: N A = (6, ) x mol -1 Bolyai Nyári Akadémia, 2004 =

28 28 Anyagmennyiség Helytelen kifejezések n"mólok szám" vagy "mólszám" m "kilogrammok száma", l "méterek száma" A "mólszám" egyébként is többféle értelemben használt kifejezés (anyagmennyiség n, sztöchiometriai szám ) "mólfogalom helyett anyagmennyiség fogalma". méterfogalom, másodpercfogalom, kilogrammfogalom Elavultak a következő kifejezések is: molekulasúly mólsúly grammatom gramm-molekulasúly gramm-mól stb. Bolyai Nyári Akadémia, 2004

29 29 Anyagmennyiség - koncentráció anyagmennyiség-koncentráció (röviden koncentráció) c B = n B /V mértékegységemol/m 3 mol/dm 3 Az 1 mol/dm 3 -es oldatot gyakran mólos oldatnak nevezik. 50 kilométeres sebesség 50 km/h helyett Jelölésére több, szintén hibás, ill. nem konzekvens mód is gyakran előfordul. "0,1 m oldat0,1 méter, azaz 10 centiméter oldat "0,1 mólos oldata fentiek miatt pongyola "0,1 M oldatbár egyértelmű lehetne, a következők miatt nem alkalmazható Bolyai Nyári Akadémia, 2004

30 30 Anyagmennyiség – mértékegységek külön neve Az SI-ben vannak származtatott mennyiségek, amelyeknek külön nevük van. A többszörösök és törtrészek e nevekkel is képezhetők. A koncentráció SI- egységnek azonban nincs külön neve, és így jele sem. Például: származtatott egységnevejeletöbbszörös kg·m 2 ·s -2 jouleJkJ kg·m -1 ·s -2 pascalPaMPa mol·m -3 nincsnincsmol·dm -3 Lehetne a mol·m -3 jele pl. Mengyelejev, ekkor a jele lehetne M, a mol·dm -3 ekkor kM lenne, de nincs így. Bolyai Nyári Akadémia, 2004

31 31 A reakció anyagmennyisége - reakciókoordináta Az anyag részecskékből álló szerkezetéből következik, hogy az átalakulási folyamatok is részecskék között mennek végbe. Az egyedi folyamatok eredője adja az egyenlet szerinti átalakulást. Pl.:4 NH O 2 = 4 NO + 6 H 2 O azaz 4 molekula NH 3 -ból és 5 molekula O 2 -ből 4 molekula NO és 6 molekula H 2 O keletkezik. Makroszkopikus mennyiségű kémiai reakciónál megadható a leszámlált események anyagmennyisége csakúgy, mint a benne részt vevő részecskék anyagmennyisége. A reakció anyagmennyiségének neve reakciókoordináta, jele (görög betű, kszi), SI-egysége mól. A reakciókoordináta szó helyett ajánlják az átalakulási változó és a reakcióextenzitás szavakat is. Bolyai Nyári Akadémia, 2004

32 32 Folyamatok – reakciókoordináta – sztöchiometriai szám aA + bB = cC + dD 0 = B B 1. az arány a természet által adott 2. az arányszám a felírástól függ 3. az anyagmennyiség a kivitelezéstől függn a térfogat nő v. csökken ( V), a hőmérséklet változik ( T) a reakció halad ??? (tömeg, térfogat, koncentráció, anyagmennyiség) N H 2 = 2 NH 3 Bolyai Nyári Akadémia, 2004 reakciókoordináta

33 33 Anyagmennyiség Az anyagmennyiség fogalma szerint tehát az elemi egység, amelynek anyagmennyiségéről beszélhetünk, és azt mólban mérjük, lehet: valóságos részecske: molekula, ion, gyök, elektron, foton, atommag, elemi részecskék, kolloid részecskék, hibahelyek kristályokban stb. képlet szerinti egység, részecskék megadott csoportja (pl. NaCl, SiO 2, elektrolitok oldataikban) részecskék töredékei, részei (pl. metilcsoport egy molekulában) részecskék fiktív töredékei (pl. 1/2 Mg 2+, 1/5 KMnO 4 ), (az ilyen töredékek rendszerint valamely reakcióban egy másik anyaggal ekvivalens mennyiségek) kötések (pl. C=C -kötés) részecskék közötti ütközések (pl. H 2 + I 2 ütközése) képlet szerinti átalakulások (pl. 4 NH O 2 = 4 NO + 6 H 2 O) Bolyai Nyári Akadémia, 2004

34 34 Reakciókoordináta A reakciókra vonatkozó adatok egységnyi anyagmennyiségű reakcióra vonatkoznak, és nem pedig a reakcióban részt vevő valamelyik komponens egységnyi anyagmennyiségére. Ennek megfelelően a mértékegységben szereplő 1/mol azt jelenti, hogy a mennyiség értéke 1 mól reakcióra vonatkozik. Pl.: 4 NH O 2 = 4 NO + 6 H 2 O r H = - 903,46 kJ·mol -1 A r H (reakcióhő) 1 mol megadott egyenlet szerinti reakcióra vonatkozik, miközben 4 mol NH 3 oxidálódik és 4 mol NO valamint 6 mol H 2 O keletkezik. A képletek előtt álló arányszám a sztöchiometriai szám. Dimenzió nélküli. Csak az arány van rögzítve, az érték nem. Bolyai Nyári Akadémia, 2004

35 35 Reakciókoordináta A reakciókra vonatkozó mennyiségek (reakció entalpiaváltozása, reakcióhő, reakció szabadentalpia- változása, egyensúlyi állandó stb) értéke függ az éppen használt sztöchiometriai számoktól, egységnyi anyagmennyiségű reakcióra ( = 1 mol-ra) vonatkoznak Pl.: sztöchiometriai egyenlet r HK p N H 2 = 2 NH ,02 kJ·mol -1 6,4 ·10 -5 Pa -2 2 NH 3 = N H ,02 kJ·mol -1 1,6 ·10 4 Pa -2 1/2 N 2 + 3/2 H 2 = NH ,51 kJ·mol -1 8,0 ·10 -3 Pa -1 Bolyai Nyári Akadémia, 2004

36 36 Elegyek, oldatok A törtek %-ban is kifejezhetők. vegyes százalék ??? tömegkoncentráció Bolyai Nyári Akadémia, 2004 móltört - tömegtört - térfogattört - tömegkoncentráció koncentráció

37 37 Reakciókinetika Mikor melyiket használjuk? Bolyai Nyári Akadémia, 2004 előrehaladás sebességem/s hőmérséklet-változás sebességeK/s munkavégzés sebessége J/s = watt párolgás sebessége kémiai reakció sebessége

38 38 Nemzetközi mértékegységrendszer (SI) Az SI-alapegységek definíciója A nemzetközi mértékegységrendszeren kívüli és a származtatott mértékegységek A mértékegységek jelére vonatkozó általános szabályok Bolyai Nyári Akadémia, 2004

39 39 Nemzetközi mértékegységrendszer (SI) Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia [Conférence Générale des Poids et Measures (CGPM)] Bolyai Nyári Akadémia, 2004 név CGPMjelegységjel anyagmennyiség 1971nmólmol elektromos áramerősség 1948IamperA fényerősség 1979IvIv kandelacd hosszúság 1983lméterm Idõ 1967tmásodpercs termodinamikai hőmérséklet 1967TkelvinK tömeg 1901mkilogrammkg Az egységek tizes többszörösei és tizedes törtrészei is használhatók, ezeket az ún. prefixumokkal képezzük.

40 40 Nemzetközi mértékegységrendszer (SI) ALAPMENNYISÉG SZÁRMAZTATOTT MENNYISÉG Bolyai Nyári Akadémia, 2004 ALAPEGYSÉG SZÁRMAZTATOTT EGYSÉG (ha van külön neve) TÖBBSZÖRÖS, TÖRTRÉSZ SZÁRMAZTATOTT EGYSÉG A mértékegységek jelét álló típusú betűvel kell írni, és nincs utánuk pont Pl.: r = 10 cm m, kg, s, mol kJ

41 41 Jelölések a kémiában A vegyjel, a képlet, az egyenletek írása vegyjel képlet atomok jelölése izotópnuklid vagy izotóp izobár nuklid vagy izobár tömegszám 14 Nrendszám 7 N oxidációs szám Az állapotok és az állapotváltozások jelölése reakcióegyenlet jel alsó indexe r H vap H pár H Bolyai Nyári Akadémia, 2004

42 42 Remélem jól tudják majd használni! VÉGE Bolyai Nyári Akadémia, 2004


Letölteni ppt "1 MENNYISÉGEK, JELÖLÉSEK, MÉRTÉKEGYSÉGEK A KÉMIÁBAN Riedel Miklós ELTE Fizikai Kémiai Tanszék, Budapest Bolyai Nyári Akadémia, 2004."

Hasonló előadás


Google Hirdetések