A HTML alapjai Az internet és a web.

Az előadások a következő témára: "A HTML alapjai Az internet és a web."— Előadás másolata:

1 A HTML alapjai Az internet és a web

2 V. A webtechnológia kialakulása INTERNET – WWW (WEB)
Az internet legnépszerűbb szolgáltatása a WWW (World Wide Web), röviden web, vagy világháló A világháló hiperhivatkozásokkal (linkekkel) összekapcsolt dokumentumok hálózata *pl. a fasori.hu tulajdonképpen dokumentumok rendezett gyűjteménye. Ezeket a dokumentumokat linkek segítségével lehet elérni. A linkek egy része más oldalakra (domain-ekre) mutat, ezek a kapcsolatok egy hálózat részét képzik.

3 V. A webtechnológia kialakulása INTERNET – WWW (WEB)
A világháló működését egy kommunikációs modell és egy protokoll határozza meg kommunikációs modell => szerver-kliens modell: A szerverek tárolják az előző diakockán említett dokumentumokat, a weblapokat (az esetek nagy részében) A kliensek, számítógépeink, okostelefonjaink ezekhez a szerverekhez kapcsolódnak, hogy a weblapokat, illetve azok tartalmát meg tudják jeleníteni A kommunikáció tehát a web-szerver és a böngésző között folyik (pl.: Firefox, Chrome, Opera, Internet Explorer)

4 V. A webtechnológia kialakulása INTERNET – WWW (WEB)
A világháló működését egy kommunikációs modell és egy protokoll határozza meg protokoll => HTTP protokoll (Hyper Text Transfer Protocol): a különböző helyeken található és eltérő jellegű dokumentumok átvitelét teszi lehetővé (pl USA-Magyaro., különböző fájlok átvitele). ennek egy speciális változata a HTTPS, amely biztonságos, TITKOSÍTOTT csatornát biztosít a kommunikáló felek (számítógépek) között. Különösen indokolt bizalmas adatok cseréjénél, pl. banki műveletek, vásárlás (!!!FONTOS)

5 V. A webtechnológia kialakulása INTERNET – WWW (WEB)
A CERN – tudományos fizikai kutató intézet, a www születési helye…

6 V. A webtechnológia kialakulása INTERNET – WWW (WEB)
CERN – a World Wide Web születési helye itt dolgozott Tim Berners-Lee, aki 1989-ben dolgozta ki a web alapelveit célja a kutatóintézetek közötti hatékony információmegosztás biztosítása volt

7 *Az első weblap Az első weblap augusztus 6-án került ki az internetre: >> A www megjelenése után hamarosan létrejött a W3C, azaz a World Wide Web Consortium, amely a web szabványait fejleszti és karbantartja

8 VI. Állományok (fájlok) átvitele A böngészés során
egy weblap megnyitásakor egy html dokumentumot nyitunk meg: ez tulajdonképpen egy formázó utasításokkal formázott szöveg (formázó utasítások pl.: <p></p>, <table></table>) bármilyen szövegszerkesztővel, vagy speciális weblapszerkesztővel (pl. KompoZer) elkészíthető

9 VI. Állományok (fájlok) átvitele A böngészés során
A weblapon képek is megjelenhetnek, ám a html dokumentumok nem tartalmazzák a képeket, hanem csak hivatkoznak egy-egy képre. Ha ezeket a képeket töröljük, a weblapon semmi sem jelenik meg (legfeljebb egy magyarázó szöveg, mely szerint az adott helyen képnek kellene lennie). A weblapokon megjeleníthető képek kiterjesztés szerint: jpg, png, gif.

10 VI. Állományok (fájlok) átvitele A böngészés során
A weblapokon letölthető dokumentumok is találhatóak: szerkeszthető formátumban (pl. Word, Excel dokumentumok) nem szerkeszthető formátumban (pl. PDF dokumentumok) ezeket az elektronikus dokumentumokat általában egy- egy linkre való kattintás után tölthetjük le

11 VI. Állományok (fájlok) átvitele A böngészés során
elektronikus publikáció előnyei: egyszerű és gyors alacsony költség a dokumentumokat egyidejűleg többen is használhatják könnyen lehet keresni a dokumentumban elektronikus publikáció hátrányai: a dokumentumok olvasása fárasztó amit egyszer megosztottunk, azt nem feltétlenül tudjuk eltávolítani a világhálóról

12 VII. Saját weblap publikálása
Mindenkinek lehet saját, mindenki számára elérhető weblapja: El kell készíteni a weblapot (Pl. KompoZer-ben), ez a weblap egyelőre csak az adott gépen jeleníthető meg Szükség van egy internetes tárhelyre. Ezért általában fizetni kell. A tárhelyre fel lehet tölteni az elkészített weblapot. A szolgáltató erre egy felületet biztosít, ahol ez a művelet elvégezhető.

13 Az infoerettsegi.hu tárhelye

14 VII. Saját weblap publikálása
A feltöltéssel a weblapunkat nyilvánosságra hoztuk, DE mivel saját domain nevünk nincsen, a szerver csak IP címmel érhető el * érdekesség: az esetek nagy részében a weblap meg sem jelenik. Gondoljunk arra, hogy egy szervert egy IP cím azonosít, azonban egy szerveren több tárhely, és így több weblap is lehet. Ha csak az IP címet gépeljük le a böngészőben, honnét „tudja” a szerver, hogy melyik weblapot kell megjeleníteni? Domain vásárlása ezt a problémát is megoldja!

15 VII. Saját weblap publikálása
A szabad domain nevek közül választhatunk. Egy-egy domain-t pl. a domain.hu oldalon ellenőrizhetünk.

16

17

18 VII. Saját weblap publikálása
A regisztráció után egy újabb felületen meghatározhatjuk, hogy a választott domain név melyik IP címre mutasson. Ettől kezdve valóban mindenki megtekintheti a weblapunkat!

19

20 VII. Saját weblap publikálása
Egy webhely megtekintéséhez pontosan kell megadni a tároló szerver címét. Erre szolgál az URL Uniform Resource Locator) cím, pl.: Általában mi csak a domain nevet gépeljük le, URL-lé a böngésző alakítja (azza alapértelmezés szerint hozzáfűzi a -t) A fenti példában látható, hogy egymásból nyíló könyvtárakra (mappákra) is hivatkozhatunk URL címmel (az infoerettsegi.hu weboldalán van egy temakorok nevű mappa, azon belül egy 01 nevű mappa).

21 VII. Saját weblap publikálása
Bár a böngésző a -t alapértelmezés szerint mindig hozzáfűzi a legépelt címhez, a helyett más is állhat: Ismétlés: mi a különbség a http és a https között? ftp://ftp.energia.bme.hu/ Az ftp a http-hez hasonlóan protokoll, de a szerverrel a kommunikációt másképpen valósítja meg.