Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A WEB FOGALMA WWW ÉS AZ INTERNET FOGALMA AZ INTERNET ALKOTÓELEMEI A WEB MŰKÖDÉSE ÉS SZOLGÁLTATÁSAI KOMMUNIKÁCIÓ AZ INTERNETEN WEBDOKUMENTUM FOGALMA ÉS.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A WEB FOGALMA WWW ÉS AZ INTERNET FOGALMA AZ INTERNET ALKOTÓELEMEI A WEB MŰKÖDÉSE ÉS SZOLGÁLTATÁSAI KOMMUNIKÁCIÓ AZ INTERNETEN WEBDOKUMENTUM FOGALMA ÉS."— Előadás másolata:

1 A WEB FOGALMA WWW ÉS AZ INTERNET FOGALMA AZ INTERNET ALKOTÓELEMEI A WEB MŰKÖDÉSE ÉS SZOLGÁLTATÁSAI KOMMUNIKÁCIÓ AZ INTERNETEN WEBDOKUMENTUM FOGALMA ÉS FORMÁI

2  Számítógép hálózat: Több, véges számú, egymással vezetékes és/vagy vezeték nélküli átviteli közeggel összekapcsolt számítógépek összessége.  Hálózatok osztályozása kiterjedés szerint:  LAN (Local Area Network) = Otthoni, iskolai, intézményi hálózat  MAN (Metropolical Area Network) = Városi hálózat  WAN (Wide Area Network) = Nagy kiterjedésű hálózatok Az INTERNET a legnagyobb kiterjedésű globális hálózat.  (

3  INTERNET:  A legnagyobb kiterjedésű globális számítógép hálózat. (WAN)  Számítógép hálózatok hálózata, mely az egész világra kiterjed.  Nyilvánosan elérhető, osztott szolgáltatásokat nyújtó, számítógép hálózati infrastruktúra.  Osztott Web-dokumentumok (weblapok/hypertextek/Hypermédiák és ezeket összekötő kapcsolóelemek (hyperlinkek) összessége.

4  Elemei:  Végrendszerek:  HOST/KLIENS: Helyi számítógép, PDA, mobil telefon stb… amely rendszerint a felhasználó birtokában van.  SERVER (kiszolgáló): Számítógépes rendszer, mely rendszerint a szolgáltató tulajdonában van.  Routerek összessége: Adatforgalmat lebonyolító, csomagok továbbítására szolgáló hálózati eszköz.  Protokollok összessége: Olyan szabályok összessége, mely egy hálózati feladat elvégzését szabályozzák.

5  Elemei:  Végrendszereket+routereket összekötő vezetékes és vezeték nélküli átviteli közegek összessége.  VEZETÉKES KÖZEG: Adatok (bitek) továbbítása a kommunikációs csatornán, két – a hálózatba kötött – gép között. Pl. KOAX kábel, Optikai kábel…  VEZETÉK NÉLKÜLI KÖZEG: Adatok (bitek) átvitele két hálózatba kötött gép között. Pl. mikrohullám, rádióhullám, lézer…  Végrendszereken futó hálózati alkalmazások összessége. (Pl. böngésző, fájlcserélő alkalmazások)  Web-dokumentumok millióinak összessége. (Weblapok és azok tartalmának összessége. Elosztott objektumok összessége.)

6  Információs szolgáltatások:  Hálózaton elérhető különböző jellegű információtartalmak elérése és kezelése (pl. weboldalak megtekintése böngészővel)  Elektronikus dokumentumok, E-könyvek (pl.  On-line könyvtári és képtári adatbázisok (pl.  Közvetett kommunikációs szolgáltatások:  Elektronikus levelezés ( )  Közvetett szöveges kommunikáció (Fórum)  Közvetlen kommunikációs szolgáltatások:  Azonnali üzenetküldés (Instant Message) Chat alkalmazások  Internet telefon (Voice over IP) > SKYPE alkalmazás  Videokonferencia

7  Fájlcserélő szolgáltatások:  Peer-to-peer alkalmazások használata (pl. TORRENT)  Tárolt audio és video (www.reklamzenek.hu)  Valósidejű audio és video. (Pl. Youtube)  Egyéb szolgáltatások:  Távoli számítógéppel történő on-line kapcsolat kialakítása (pl. telnet)  Interaktív játékok és egyéb web-alkalmazások (Appletek) (pl. Facebook alkalmazások és játékok)

8  Fogalma:  Olyan internetes szolgáltatás, mely lehetővé teszi hálózati böngésző alkalmazások használatával, web-dokumentumok megtekintését és kezelését.  Elemei:  Böngésző = Olyan kliens oldali hálózati alkalmazás, mely lehetővé teszi weboldalak (Hypertextek/Hypermédiák) megtekintését és kezelését.  Weboldal = Olyan elektronikus web-dokumentum mely objektumok meghatározott szempont logikailag rendezett véges számú sorozatát tartalmazza.  Protokollok = Olyan szabályok összessége mely meghatározza, hogy hogyan történjen a weboldalak megtekintése, tartalmának kezelése.

9  Lehetővé teszi:  Helyi illetve távoli weboldalak (hypertextek/Hypermédiák) megnyitását, megtekintését és kezelését.  HTM, HTML, XML, egyszerű szöveg (TXT) valamint képállományok megnyitását.  Állományok letöltését.  Elektronikus levél küldését.  Java alkalmazások és további web-technológiák támogatását.

10  Fogalma:  Nem szekvenciálisan megszerkesztett olyan elektronikus dokumentum, mely különböző objektumok rendezett halmazát tartalmazza.  Objektumok:  Maga a weboldal = Tehát maga a weboldal is egy objektum a hálózaton.  Szöveges tartalom = tetszőleges számú és hosszúságú formázott vagy formázatlan bekezdések.  Képi elemek = Tetszőleges számú, méretű és elhelyezésű képek.  Mozgóképi elemek = Tetszőleges számú, méretű és elhelyezésű mozgóképi elemek. (Tárolt vagy valósidejű)  Integrált és megjelenített alkalmazások.  Hyperlink = Weboldalak közötti kapcsolatot megteremtő objektum.

11  Helye a hálózatban:  Helyi gépen (HTM vagy HTML kiterjesztésű állomány formájában)  Távoli Server (Kiszolgáló) gépen (Böngészővel kérjük a távoli gépről)  Típusai:  Hypertext= Olyan weboldal mely 2 objektumot tartalmaz: Szöveg és Hyperlinket.  Hypermédia= Szöveg+képi+mozgóképi+hyperlink tartalommal ellátott weboldal. (Napjainkban a többsége ilyen.)

12  Mi a különbség egy egyszerű szöveg és hypertext között?  Az egyszerű szöveg olyan elektronikus dokumentum mely formázott vagy formázatlan karakterek sorozatát tartalmazza.  Hypertext annyiban bővebb az egyszerű szövegnél hogy egy vagy több ún. kapcsolóelemet is tartalmaz a szöveg mellett.  Mi maga a kapcsolóelem(hyperlink)?  Olyan szöveges, képi, mozgóképi objektum a weboldalon mely kapcsolatot teremt más weboldalak között.  Hogyan ismerünk fel egy hyperlinket a weboldalon?  Más színnel és/vagy aláhúzással jelenik meg a szövegben. Pl. egy szó, karakter stb..  Kép esetén csak a kurzor alakjának megváltozásából tudható meg, hogy az adott kép Hyperlink vagy sem.

13  Végrendszerek és Routerek azonosítása:  A hálózatban minden HOST (végrendszer) valamint Router rendelkezik egy egyedi 32 bites azonosítóval, amit IP-nek nevezünk.  Alkalmazások azonosítása:  Minden HOST egy vagy több hálózati alkalmazást képes futtatni, így az IP cím önmagában nem elegendő HOST folyamatok(alkalmazások) azonosítására.  Egy hálózati folyamat azonosítója: IP+port szám.  IP+port szám egyértelműen beazonosít egy HOSTOT a hálózaton, valamint azon a HOSTON futó hálózati folyamatot. Pl. egy böngészőt.  Mi a portszám?  Hoston futó folyamatok azonosítására szolgáló numerikus szám.

14  IP szintaxis:  4 egymástól ”. ” karakterrel elválasztott bináris numerikus érték.  Mind a 4 tag, egyenként közötti értéket vehetnek fel.  PL (Helyi IP)  IP típusok:  Helyi IP amely a helyi számítógépet azonosítja. Rendszer indulásakor kerül kiosztásra.  Távoli gép IP címe. Címfeloldással tudjuk meg. Pl. Weboldal lekérésénél. A címfeloldást a DNS végzi.  IP kiosztási sémák:  IPv4 = 32 biten ábrázolt azonosító (Hagyományos IP címek)  IPv6 = 128 biten ábrázolt bináris/hexadecimális IP címek.

15  Meghatározza:  Azt a hálózatban lévő HOST-ot amelyen futó hálózati folyamattal kapcsolatot akarunk teremteni.  Azt a hálózatot melyben a keresett hálózati folyamatot futtató HOST található.  Port számmal kiegészítve, pedig a keresett HOST-n futó folyamatot lehet azonosítani. (Pl. böngésző programot.)  FACEBOOK azonosítója  Szükséges ahhoz, hogy kommunikálni tudjunk egy hálózatban lévő végrendszerrel.

16  Kommunikáció típusai:  Összeköttetése: Kommunikációs csatorna létesítése a 2 kommunikálni kívánt gép között. (virtuális csatorna)  Összeköttetés nélküli: Nincs előzetes stabil csatorna kiépítés.  Adatszállítási Kommunikációt leíró szabályok:  TCP Protokoll: Megbízható adatátvitelt biztosító összeköttetéses adatszállítási protokoll. Megbízható adatátvitelt biztosít a küldő és a fogadó gép között. (Weblapok lekérését ez vezérli.)  UDP protokoll: Összeköttetés nélküli adatszállítást szabályozó protokoll. Nem hatékony mert nincs forgalomszabályozás. A szállított adatok, szállítás közben elveszhetnek, sérülhetnek. Ilyen pl. az internet telefon!

17  Alkalmazási architektúra meghatározza:  Hogy a hálózaton lévő végrendszerek hogyan kommunikáljanak egymással.  A hálózaton lévő végrendszereken futó folyamatok viszonyát.  Típusai:  Server-Kliens alapú kommunikáció  Peer-to-Peer kommunikáció (P2P)  Kommunikáló felek:  Server-Kliens: Kliens és a Server között  Peer-to-Peer: Több kliens egymással közvetlenül. Minimális, vagy egyáltalán nincs szerepe a Servernek a kommunikációban.

18  Válasz:  Server-Kliens Architektúrájú.  Elemei  Server (kiszolgáló):  rendszerint a felhasználó tulajdonában  szerverrel kommunikálnak  időszakosan kapcsolódhatnak a hálózatra.  lehet dinamikus IP-címük.  nem kommunikálnak közvetlenül egymással.  Kér a hálózaton lévő Servertől. (pl. egy weboldalt)

19  Server:  rendszerint egy szolgáltató tulajdonában  „mindig a vonalon” hoszt  állandó IP-cím  Teljesíti a kliens kéréseit. (pl. elküldi a weboldalt)

20 INTERNET KÉRÉS: VÁLASZ KÜLDÉS: oldal vagy üres válasz. KLIENSSERVER KÉRÉS ELLENŐRZÉSE

21 I. A böngészőbe beírjuk hogy ENTER II. a kliens (böngésző) TCP-összeköttetést kezdeményez a szerverhez a 80-as portra. III. a szerver elfogadja a kliens TCP összeköttetés-kérését. IV. A server és a kliens között TCP összeköttetéses kapcsolatot jön létre. V. A kliens elküldi a facebook.hu oldalt kérő üzenetet a servernek. VI. A server fogadja az üzenetet. Leellenőrzi hogy megvan-e neki a weboldal. VII. Ha igen akkor legenerálja a válaszüzenetet benne a weboldallal. VIII. Ha nincs akkor üres válaszüzenetet küld benne a hiba kódjával. IX. Kliens fogadja a választ és aszerint reagál. X. Ha nincs több kérés-válasz kommunikáció, zárul a kapcsolat.


Letölteni ppt "A WEB FOGALMA WWW ÉS AZ INTERNET FOGALMA AZ INTERNET ALKOTÓELEMEI A WEB MŰKÖDÉSE ÉS SZOLGÁLTATÁSAI KOMMUNIKÁCIÓ AZ INTERNETEN WEBDOKUMENTUM FOGALMA ÉS."

Hasonló előadás


Google Hirdetések