Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MIKSZÁTH KÁLMÁN REGÉNYEI REGÉNYSZERKEZETEK. ELBESZÉLŐ MŰVÉSZETE  Mikszáth Kálmán pompás mesemondó volt és nagy humorista. Az életet derűsen fogta föl,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MIKSZÁTH KÁLMÁN REGÉNYEI REGÉNYSZERKEZETEK. ELBESZÉLŐ MŰVÉSZETE  Mikszáth Kálmán pompás mesemondó volt és nagy humorista. Az életet derűsen fogta föl,"— Előadás másolata:

1 MIKSZÁTH KÁLMÁN REGÉNYEI REGÉNYSZERKEZETEK

2 ELBESZÉLŐ MŰVÉSZETE  Mikszáth Kálmán pompás mesemondó volt és nagy humorista. Az életet derűsen fogta föl, az emberek botlásait elnézően szemlélte, de a tragikus megoldásoktól sem idegenkedett. Gondolkozása eredeti volt, stílusa egyéni zamatú, hősei érdekesek.  Nagy újító:metafikciós történeteket,populáris és irodalmon kívüli műfajokat (anekdota, detektív-történet, pletyka, újsághír, távirat, hivatalos okmány), épít be regényeibe, intertextualitásával jócskán megelőzve a posztmodernben elterjedt szokást; új irodalmi toposzokat, perspektívákat, prózapoétikai eljárásokat alkalmaz.

3 REGÉNYSZERKEZETEK  Jókai hatása és meghaladása  Párhuzamos történetek tükröztetése (Galamb a kalitkában, Új Zrínyiász)  Két cselekményszál összekapcsolása (Szent Péter esernyője, Beszterce ostroma)  Hagyományos értelmezés szerint az egységes kompozíció nagyobbára hiányzott regényeiből. Többnyire epizódokat fűzött egymás mellé, de ezek mindig ébren tartják a figyelmet, és folytonosan fokozzák az érdeklődést. Újabban ezt tudatos újításnak tekintik.  Ritmusváltások: lassú, hömpölygő elbeszélés anekdotikus kitérőkkel, majd száguldó sebességre váltás a zárlatban (Gavallérok)

4 A MÚLT METAFIKCIÓS ELBESZÉLÉSE AZ ÚJ ZRÍNYIÁSZBAN  A mű olyan metafikciós (=áttételes formájú) alkotás, amely elkülönböződik a 19. sz. történelmi regényeitől;  Hősei meghökkentőek: 16. századi feltámadt hősök, feltámadásuk apokrif gesztusból kifolyólag történik, kénytelenek beilleszkedni a 19. sz. magyar környezetébe;  Jelen és múlt szembesítésével mindkét korról zavarba ejtően beszél;  Kanonikus architextusokhoz kapcsolódik: Szigeti veszedelem, Biblia; ezeknek egy-egy pontjával azonosságot mutat, más tulajdonságaival aláássa azok előfeltételezéseit; hangsúlyozottan apokrif szöveg: az autoritatív hagyomány tér- és érvényvesztését hangsúlyozza.  A hősöknek saját helyzetük elfogadása és létezésük elfogadtatása konfliktusokkal terhelt: „Zrínyiék nem attól élnek, hogy léteznek, hanem attól, hogy érdekek mentén eltérő személyek és közösségek valószínűsítik őket.” (T. Sz.L)  Újsághírek, táviratok, pápai enciklika, a Történelmi Bizottság bejelentése teszi hitelessé és társadalmilag létezővé őket, míg maguk álomnak, csodának, babonának tulajdonítják feltámadásukat. ( populáris kultúra, intertextualitás)  A lehetségesről szóló beszéd, megismételhetetlenség ; az elbeszélői és olvasói tudás töredékes, másodkézből származó, bizonytalan; fölülírja a mindentudó elb.

5 A DZSENTRIKÉRDÉS ÁTFORDÍTÁSA A DANDYKÉRDÉS PRÓZAPOÉTIKÁJÁBA  A Gavallérok műfaját tekintve olvasható kiterjedt anekdotaként (=csattanós történet) is a dandy(1) hősökről és az elbeszélő elcsábításáról, a „lenyűgözött és meglepett elbeszélőről”.  Az esküvő története retrospektív olvasatban csupán alkalom, „főpróba” a dzsentri megmutatkozásához, „gavallérságához”.  A szereplők dzsentrik és/vagy dandyk. Mindenki más, mint akinek látszik: az élet játszmaelvű, színjátékszerű, az önmegmutatást művészetté emelő felfogásban zajlik.  A játék nem kényszer, pótcselekvés, hanem részben vágyott és – a lehetőségek függvényében – igenis megélt állapot A dandyt meghatározza a személyiség önelvűsége, különlegessége, lenyűgöző és figyelemfelkeltő ereje (akár heroikus, akár groteszk, de sohasem nevetséges és kisszerű)

6 ARISZTOKRATIZMUS ÉS DANDYSÉG  A Beszterce ostroma megmutatja, hogy az arisztokratizmus nem összeférhetetlen a dandységgel (Pongrácz István), s a dzsentriség a sviháksággal( a Behenczy bárók).  Pongrácz István is szerepet játszik, színjátékszerű életet él, a 17. századi várúr életét.  Szembesülnek a normalitás és az őrület társadalmi reprezentációi.  Az elbeszélő végig kétely és bizonyosság közt hagyja szereplőit és az olvasót Pongrác őrültségét illetően.  A betegség mint ismeretelméleti metafora jelenik meg a regényben.

7 AZ ERŐSZAK STRUKTÚRÁI  A Különös házasság elsődleges szervező elve a Buttler János és Dőry Mária kierőszakolt házassága: - ez viszi előre a szöveget; - ettől nem tud szabadulni egyik főhős sem; - ez torzítja el, illetve tisztítja le a viszonyo- kat (eredményez szolidaritásokat és szüntet meg régieket);  Ez a jogtipró jellegű erőszak azonban elhomályosította az értelmezők előtt az erőszaknak más olyan megnyilvánulásait, mint: - a szakszerű tudás és az erőszak összefonódásának formáit; - a nyelv mint erőszak és az erőszak mint nyelv példáit; - az erőszak, a jogi hatalom és az elértéktelenedett szó kapcsolatait;  A populáris kultúra eljárásainak beiktatása: - pl. pletyka, anekdota, az ún. gótikus regény ( Bronte nővérek könyvei) példáján beiktatott kísértetiesség;

8 ÁTÍRÁSOK KORA  A detektívtörténet átírása és a populáris kultúrának újraértése Mikszáthnál;  Mikszáth kapcsolata a ponyvával, Poe hatása;  A Szent Péter esernyője úgy is felfogható, mint amely egy nyomozás ellehetetlenülését, a rendnek nem közvetlenül a nyomozás általi visszaállítását hozza magával;  Wibra Gyuri nem a tetemes örökséget, hanem egy eredetileg érdektelennek tekintett „jutalmat” nyer el, a szerelmet és Veronka kezét,  A roncsolódó, értelmét vesztett detektívtörténet románcba torkollik;  A Gregorics-történet egyik pillére a kétszeres származási bizonytalanság;  Az esernyő kultikus jelentése;

9 LÁTÁS ÉS MODERNSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI  A Noszty fiú esete Tóth Marival a látást és ennek alakváltozatait, lehetőségeit önértelmező metaforaként ajánlja fel (Vilma, Feri, Kopereczky, Tóthné, Tóth, Feri- Mari, Mari-Feri);  A látás nem feltétlenül a megismerés hű forrása, félrevezető médium is lehet (Feri mint házasulandó, Kopereczky pókja, Feri pókszerűsége);  A csereértékek fogalmának kétféle látása: Tóth és vitatársai közt messzemenően nem egyeznek a nézőpontok;

10 A REALIZMUS KÉPZETKÖREI  „Valamikor (tíz év előtt) úgy írtam az elbeszéléseket, hogy két-három témából tákoltam össze egyet, az egyik szüzsémet, mert rövid volt, hozzáragasztottam egy másikhoz, s a kettőből mégis kitelt egy jókora történet. Mire megvénül az ember, kifogy a leleményből. Most már csak egy témám van, s két elbeszélést akarok belőle írni. És a múzsa segítségével meg is lesz. Sőt anélkül is. Mert a múzsa is kivénült dáma már; aki a világot uralta egykor, most mindössze egy pipereüzletet tart; hajdan költőket inspirált, ma, a csinált virágok korszakában legfölebb a toalettet teheti hangulatossá. A háztartása is más volt azelőtt; szép szobalányát, a Fantáziát elbocsátotta szolgálatából, s ahelyett egy szurtos, mogorva mindenest tart: a Megfigyelést.” Mikszáth  A Galamb a kalitkában bevezetőjében olvashatóak ezek, az írói műhelymunkába bepillantást engedő sorok.  A műben kétféleképpen írta meg ugyanazt a témát: előbb „romantikus”, majd „realista” változatban. Mindkettő hűségesen ábrázol a maga módján, kölcsönösen azonban elbizonytalanítja egymást.

11 IRODALOMJEGYZÉK  T. Szabó Levente: Mikszáth, a kételkedő modern. Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, Ligatura, L’Harmattan Kiadó, 2007, 32-54, , , ,  Orbán Gyöngyi: Irodalomtörténeti olvasókönyv. Alternatív tankönyv XI. osztály számára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001, 

12 KÖSZÖNÖM A SZÍVES FIGYELMET! VISZONTLÁTÁSRA DECEMBER MÁSODIK SZERDÁJÁN! DECEMBERI TÉMÁNK JÓZSEF ATTILA KÉSEI KÖLTÉSZETE LESZ. OLVASNI JÓ!


Letölteni ppt "MIKSZÁTH KÁLMÁN REGÉNYEI REGÉNYSZERKEZETEK. ELBESZÉLŐ MŰVÉSZETE  Mikszáth Kálmán pompás mesemondó volt és nagy humorista. Az életet derűsen fogta föl,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések