UNIÓS VÁMKÓDEX Származás - Tarifa - Vámérték

Az előadások a következő témára: "UNIÓS VÁMKÓDEX Származás - Tarifa - Vámérték"— Előadás másolata:

1 UNIÓS VÁMKÓDEX Származás - Tarifa - Vámérték

2 Származási szabályok GATT / WTO Megállapodás a származási szabályokról
nem kapcsolódnak szerződéses vagy autonóm kereskedelmi rendszerekhez alkalmazás: a nem preferenciális kereskedelempolitikai eszközök (legnagyobb kedvezményes elbánás) antidömping és kiegyenlítő vámok véd intézkedések származás megjelölésére vonatkozó követelmények mennyiségi korlátozás vagy vámkvóta kormány beszerzések kereskedelmi statisztika Harmonizációs Munkaprogram

3 Származási szabályok - jogalapok
952/2013/EU tanácsi rendelet az Uniós Vámkódex létrehozásáról 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (FJA) 2015/2447 végrehajtási bizottsági rendelet (VA) A BIZOTTSÁG (EU) 2016/341 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó, a szükséges elektronikus rendszerek működésbe lépéséig alkalmazandó átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az (EU) 2015/2446 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról

4 Származási szabályok - jogalapok
UVK áruk származása ( cikk) kötelező érvényű származási felvilágosítás (33,. 34., 36., 37. cikk) FJA áruk származása (31. – 70. cikk és 22-01, 22-02, 22-03, 22-04, 22-05, 22-11, melléklet) kötelező érvényű származási felvilágosítás (19. – 22. cikk) VA áruk származása (57. – 126. cikk és 22-02, 22-06, 22-07, 22-08, 22-09, 22-10, 22-13, 22-14, 22-15, 22-16, , 22-18, 22-19, 22-20 melléklet) kötelező érvényű származási felvilágosítás (16., 18., 19., 23. cikk és melléklet)

5 UVK - nem preferenciális származási szabályok 59. – 63. cikk
Származási szabályok - jogalapok UVK - nem preferenciális származási szabályok – 63. cikk Alkalmazási kör Kereskedelmi Vámtarifa alkalmazása – kivéve preferenciális import különleges tárgykörök egyéb uniós intézkedések Származás megszerzése teljes egészében egyetlen országban létrejött / utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt átalakítás Származás igazolása származás megadása / kétség / további bizonyítékok származást igazoló okmány

6 Származási szabályok - jogalapok
uniós intézkedés megkerülése jelenlegi Közösségi Vámkódex 25. cikk FJA – nem preferenciális származási szabályok gazdaságilag nem indokolt feldolgozás (33. cikk és 22-01) különleges tárgykörök jelenlegi Közösségi Vámkódex 26. cikk VA – nem preferenciális származási szabályok 57. – 59. cikkek – származási bizonyítvány és igazgatási együttműködés (22-14) 25. cikk Az olyan feldolgozás vagy megmunkálás, amelynek tekintetében megállapítást nyer, vagy a megállapított tények igazolják azt a feltevést, hogy annak egyedüli célja a meghatározott országokból érkező árura a Közösségben alkalmazandó rendelkezések megkerülése volt, semmilyen körülmények között nem származtatja az így előállított árut abból az országból, ahol az említett feldolgozást vagy megmunkálást végezték a 24. cikk értelmében.--- remek!! Világos, hogy nem az amit deklartáltak, de akkor milyen származású is???? 33. cikk Gazdaságilag nem indokolt feldolgozási vagy megmunkálási műveletek (A Vámkódex 60. cikkének (2) bekezdése) Egy másik országban vagy területen végzett bármely feldolgozási vagy megmunkálási művelet gazdaságilag nem tekinthető indokoltnak, ha a rendelkezésre álló tények alapján megállapítást nyer, hogy a művelet célja a Vámkódex 59. cikkében említett intézkedések alkalmazásának elkerülése volt. A mellékletben szabályozott áruk esetében az ezen árukra vonatkozó, az adott árucsoporthoz tartozó maradékszabályok alkalmazandók. Az mellékletben nem szabályozott áruk esetében, amennyiben az utolsó megmunkálás vagy feldolgozás gazdaságilag nem indokolt, úgy kell tekinteni, hogy az áruk azon utolsó gazdaságilag indokolt lényeges feldolgozása vagy megmunkálása, amelynek eredményeként új termék jött létre, vagy amely az előállítás fontos szakaszát képezte, abban az országban vagy területen történt, amelyből az anyagok érték szerint meghatározott legnagyobb hányada származik. 26. cikk (1) A vámjogszabályok vagy a különleges tárgykörökre vonatkozó más közösségi jogszabályok kötelezővé tehetik az áru származására vonatkozó igazolás bemutatását. (2) Ezen irat bemutatása ellenére a vámhatóságok, kétség esetén, további igazolást kérhetnek annak biztosítására, hogy a jelzett származás összhangban van a vonatkozó közösségi jogszabályok által megállapított szabályokkal. 2. fejezet Az áruk származása 1 . s z a k a s z A n e m p r e f e r e n c i á l i s s z á r m a z á s i g a z o l á s a 57. cikk Különleges nem preferenciális behozatali rendelkezések hatálya alá tartozó termékek származási bizonyítványa (A Vámkódex 61. cikkének (1) és (2) bekezdése) (1) A harmadik országból származó, különleges nem preferenciális behozatali rendelkezések hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó származási bizonyítványt – amennyiben azok a rendelkezések erre a cikkre hivatkoznak – a mellékletben meghatározott nyomtatvány használatával, az ott megállapított technikai előírásoknak megfelelően kell kiadni. (2) A származási bizonyítványt azon harmadik ország illetékes hatósága adja ki, amelyből a különleges nem preferenciális behozatali rendelkezések hatálya alá tartozó termékek származnak, vagy az említett hatóságok által e célra megfelelően felhatalmazott megbízható ügynöksége (kiadó hatóságok), feltéve, hogy a termékek származását a Vámkódex 60. cikkének megfelelően állapították meg. A kiadó hatóságoknak meg kell őrizniük minden kiadott származási bizonyítvány másolatát. (3) A származási bizonyítványt azt megelőzően kell kiadni, hogy a származási harmadik országban kivitelre bejelentik az általa érintett terméket. (4) A (3) bekezdéstől eltérve, a származási bizonyítványt kivételes esetben az általa érintett termékek kivitele után is ki lehet adni, ha azt tévedés, nem szándékos mulasztás vagy különleges körülmények miatt nem adták ki a kivitelkor. A kiadó hatóság mindaddig nem adhatja ki visszamenőleges hatállyal az (1) bekezdésben meghatározott származási bizonyítványt, amíg meg nem győződött arról, hogy az exportőr kérelmében szereplő adatok megegyeznek a vonatkozó kiviteli adatokkal. 58. cikk A különleges nem preferenciális behozatali rendelkezésekhez kapcsolódó igazgatási együttműködést érintő információk rendelkezésre bocsátása (A Vámkódex 61. cikke) (1) Ha az egyes termékekhez kapcsolódó különleges nem preferenciális behozatali rendelkezések az e rendelet 57. cikkében foglalt származási bizonyítvány használatát írják elő, az ilyen rendelkezések alkalmazásának feltétele igazgatási együttműködési eljárás létrehozása, amennyiben az érintett rendelkezések másképpen nem rendelkeznek. Az igazgatási együttműködési eljárás létrehozása céljából az érintett harmadik országok eljuttatják a Bizottsághoz: a) a kiadó hatóságok nevét és címét az általuk használt bélyegzők mintáival együtt; b) azoknak a kormányzati hatóságoknak a nevét és címét, amelyekhez az e rendelet 59. cikkében előírt, a származási bizonyítvány utólagos megerősítésre irányuló megkeresést kell küldeni. A Bizottság a fent említett információkat továbbítja a tagállamok illetékes hatóságaihoz. (2) Ha egy harmadik ország nem küldi el az (1) bekezdésben meghatározott információt a Bizottságnak, az illetékes uniós hatóságok megtagadják a különleges nem preferenciális behozatali rendelkezések alkalmazását. 59. cikk Különleges nem preferenciális behozatali rendelkezések hatálya alá tartozó termékek származási bizonyítványának utólagos megerősítése (1) Az e rendelet 57. cikkében említett származási bizonyítványok megerősítését e cikkel összhangban, a vám-árunyilatkozat elfogadását követően kell elvégezni (utólagos megerősítés). (2) Ha a vámhatóságoknak alapos kétségük van a származási bizonyítvány hitelességét vagy a benne foglalt információk pontosságát illetően, és ha szúrópróbaszerű utólagos megerősítéseket végeznek, felkérik az e rendelet 58. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett hatóságot annak megerősítésére, hogy az adott származási bizonyítvány hiteles-e, vagy arra, hogy a megjelölt származást helyesen és a Vámkódex 60. cikkének megfelelően állapították-e meg, vagy mindkettőre. E célból a vámhatóságok visszajuttatják a származási bizonyítványt vagy annak egy másolatát az e rendelet 58. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett hatósághoz. Amennyiben az árunyilatkozatot számla kísérte, az eredeti számlát vagy annak egy másolatát csatolni kell a visszaküldött származási bizonyítványhoz. A vámhatóságok adott esetben megadják az utólagos megerősítés indokait és rendelkezésre bocsátják a birtokukban lévő összes olyan információt, amely arra utal, hogy a származási bizonyítványon megadott adatok helytelenek vagy hogy a származási bizonyítvány nem hiteles. (3) Az e rendelet 58. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett hatóság a lehető leghamarabb tájékoztatja a vámhatóságokat a megerősítés eredményéről. Ha a (2) bekezdés szerint elküldött megkeresést követő hat hónapon belül nem érkezik válasz, a vámhatóságok megtagadják a különleges nem preferenciális behozatali rendelkezések alkalmazását a kérdéses termékek vonatkozásában. AZAZ csak ebben az esetben van jelentősége a származási bizonyítványnak!

7 Származási szabályok - jogalapok
Preferenciális származás – szerződéses és autonóm intézkedésekhez kapcsolódó szabályok autonóm intézkedések fejlődő és legkevésbé fejlett országok általános tarifális preferenciák rendszere (az Európai Parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete) / GSP - keretrendszer általános preferenciarendszer (a Bizottság 1063/2010/EU rendelete) / GSP – származási szabály rendszer bizonyos országok

8 Származási szabályok kötelező érvényű származási felvilágosítás gondolata (GATT/WTO) UVK (33., 34., 36., 37. cikk) FJA (19. – 22. cikk) VA (16., 18., 19., 23. cikk és melléklet) - nem csak a vámhatóságra nézve kötelező

9 Vámtarifa UVK . 5. cikk Fogalommeghatározások:
„vámjogszabályok”: a jogszabályok együttese, amely a következők összességéből áll: … b) a Közös Vámtarifa rendelkezései; 2015. október 30-ai HL L 285 számában a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló 2015/1754 bizottsági végrehajtási rendelet Aktualitások A Kombinált Nómenklatúra változásai január 01-jétől: 2015. október 30-ai HL L 285 számában tették közzé a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló 2015/1754 bizottsági végrehajtási rendelet, amelyhez helyesbítés is jelent meg november 04-én a Hivatalos Lapban  (HL L 288.). Az idei évi módosítások elhanyagolhatóak. Új KN-kód: 55 db Törölt KN-kód: 27 db A változás az alábbi vámtarifaszámokat érinti: 0602, 0603 – növények 20. árucsoport – az ide tartozó termékek cukortartalmának mérése/ megállapítása – „különféle cukrok szacharózban kifejezett mennyisége” 2202 – szója alapú italok 2805, 2846 – ritkaföldfémek 2903 – szénhidrogének 2905, 2917, 3403, 3824 – bioalapú vegyi termékek / ózonkárosító anyagok 6912 – kerámiából készült „asztali és konyhai áru” 97. árucsoport – gyűjteménydarab gépjárművek és légi járművek 9

10 Vámtarifa Kötelező Tarifális Felvilágosítás - KTF
UVK VA 20. cikk - a jogosultnak kötelező hivatkoznia a részére kiadott KTF határozat számára. Rövidebb érvényességi idő: 3 év Uniós Vámkódex 33. cikk (3) bekezdése 10

11 Vámtarifa „BTI shopping” - a KTF / KSZF kiadását kizáró ok
Uniós Vámkódex 33. cikk (1) (a) pont: El kell utasítani a kérelmet, ha a kérelmet valamely határozat jogosultja vagy az érdekében eljáró személy ugyanabban a vámhivatalban vagy egy másikban azonos áruval kapcsolatban, valamint KSZF- határozatok esetében a származás megszerzését meghatározó azonos körülmények között nyújtja vagy nyújtotta be. 11

12 Vámtarifa KTF - Módosítási tilalom UVK 34. cikk (6) FJA 22. cikk
„a határozatok újraértékelésére és felfüggesztésére vonatkozóan a 15–18. cikkben foglalt rendelkezések a kötelező érvényű felvilágosításra vonatkozó határozatokra nem alkalmazandók, a KTF és KSZF határozatok nem módosíthatók!” HA a Kötelező Felvilágosítás nem összeegyeztethető a vonatkozó rendelkezésekkel úgy érvényteleníteni kell. 12

13 Vámtarifa Kiadás határideje: 120 nap UVK 22. cikk (3)
az illetékes vámhatóság a határozatot késedelem nélkül és legkésőbb a kérelem elfogadásától számított 120 napon belül meghozza, és erről a kérelmezőt egyidejűleg értesíti 13

14 Vámtarifa következetlenség
A Bizottság az Uniós Vámkódex FJA alapján felfüggesztheti a KTF vagy KSZF kiadását Az FJA 20. cikk (1) bekezdés a Vámkódex 22. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében előírt, a határozat meghozatalára vonatkozó határidő meghosszabbodik addig, amíg a Bizottság arról nem értesíti a vámhatóságokat, hogy a helyes és egységes tarifális besorolás vagy a származás megállapítása biztosított. A meghosszabbodott határidő nem lehet 10 hónapnál hosszabb, de kivételes körülmények fennállása esetén további legfeljebb 5 hónappal ismét meghosszabbítható. 14

15 Vámtarifa KTF/KSZF Iránymutatások: HL C sorozat
Átmeneti rendelkezések – régi KTF-ek érvényessége KTF/KSZF Iránymutatások: HL C sorozat Kiadás folyamatban - 15

16 Vámérték meghatározása - jogalapok
2016. május 1-től hatályos jogalapok WTO Vámérték Egyezmény Uniós Vámkódex (UVK) - 952/2013/EU tanácsi rendelet az Uniós Vámkódex létrehozásáról cikk 2015/2447 végrehajtási bizottsági rendelet (VA) – 146. cikk 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (FJA) 71. cikk 2016. május 1-től hatályos jogalapok WTO Vámérték Egyezmény – változatlan marad Uniós Vámkódex (UVK) - 952/2013/EU tanácsi rendelet az Uniós Vámkódex létrehozásáról cikk– Az áruk vámértéke fejezet 2015/2447 végrehajtási bizottsági rendelet (VA) 127 – 146. cikk – az UVK-ban foglalt rendelkezések végrehajtását segítő rendelkezések 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (FJA) 71. cikk – egyszerűsítés szabályai 16

17 Vámérték meghatározás alapelvei
Vámérték Egyezmény alapelvei – továbbra is változatlanok! az áruk vámérték-megállapítási rendszerének igazságosnak, egységesnek és semlegesnek kell lennie; önkényes vagy fiktív vámérték alkalmazása kizárt; az áruk vámérték-megállapításának alapja az értékelendő áru ügyleti értéke kell legyen; a vámértéknek egyszerű és méltányos, a kereskedelmi gyakorlattal összhangban álló feltételeken kell alapulnia; az értékelési eljárásnak általánosan - a beszerzési források közötti különbségtétel nélkül - alkalmazottnak kell lennie; az értékelési eljárások nem használhatók fel a dömping elleni harcban. Az Egyezményben foglalt alapelvek továbbra is változatlanok: A az áruk vámérték-megállapítási rendszerének igazságosnak, egységesnek és semlegesnek kell lennie; önkényes vagy fiktív vámérték alkalmazása kizárt; az áruk vámérték-megállapításának alapja az értékelendő áru ügyleti értéke kell legyen; a vámértéknek egyszerű és méltányos, a kereskedelmi gyakorlattal összhangban álló feltételeken kell alapulnia; az értékelési eljárásnak általánosan - a beszerzési források közötti különbségtétel nélkül - alkalmazottnak kell lennie; az értékelési eljárások nem használhatók fel a dömping elleni harcban. 17 17

18 Vámértéket érintő változások - UVK
Szerkezeti változások (ügyleti érték módszer–másodlagos módszerek) Kapcsolatban álló felek közötti ügyletek Jogdíj, licencdíj Megelőző eladás Vámellenőrzés Összességében elmondható, hogy vámérték tekintetében a Közösségi Vámkódex és Vhr. –ben foglalt rendelkezésekhez képest az UVK és a végrehajtására kiadott rendeletek óriási volumenű változásokat nem tartalmaznak. Némi szerkezeti változást, fordítás illetve szóhasználat tekintetében történt változásokat tapasztalhatunk. Továbbá az UVK VA-ban témák szerint címet kaptak az egyes cikkek, ami a korábbi szabályozásban nem volt mindenhol fellelhető, de alapvető, igazán nagy változás nem történt a vámérték meghatározás alapjaiban. Mégis amit fontosnak tartok kiemelni a vámérték tekintetében, azt az alábbi címszavakban foglaltam össze. 18

19 Szerkezeti változások
„Az áruk vámértéke” fejezet szerkezeti változásai Közösségi Vámkódex 29. cikk: ügyleti érték módszer cikk: másodlagos módszerek 32. cikk: vámérték növelő tényezők 33. cikk: vámérték csökkentő tényezők UVK 70. cikk: ügyleti érték módszer 71. cikk: ügyleti érték elemei (vámérték növelő tényezők) 72. cikk: Vámértékbe nem beszámítandó elemek 74. cikk: másodlagos módszerek Az Uniós Vámkódexnek „Az áruk vámértéke” című fejezete tekintetében alapvető szerkezeti változások figyelhetők meg a Közösségi Vámkódexhez képest. A Közösségi Vámkódexben a 29. cikktől kezdődően a jogalkotó sorra veszi a vámérték kimunkálás módszereit, kezdve a 29. cikkben rögzített ügyleti érték módszerrel, amit a 30. cikk azonos áruk, hasonló áruk ügyleti értékének módszere követ, majd az egységár módszer (ami az UVK VA-ban már levonásos módszer elnevezéssel szerepel) és végül a számított érték módszer A 31. cikk tér ki a tartalék módszer alkalmazásának lehetőségére. Ezt követően kerül sor az ügyleti érték módszerrel történő vámérték meghatározásakor figyelembe veendő vámérték növelő, illetve csökkentő tényezők részletezésére (32.cikk és 33. cikk). Ezzel szemben az Uniós Vámkódexben a jogalkotó közvetlenül az ügyleti érték módszer (70. cikk) szabályait követően írja le a vámérték növelő és csökkentő tényezőket a 71. és 72. cikkben, az „Az ügyleti érték elemei” és „A vámértékbe nem beszámítandó elemek”címmel. Ezen cikkek után, a 74. cikkben kerülnek csak említésre a vámérték megállapítás másodlagos módszerei. A vámérték kimunkálási módszerek szabályait természetesen a VA vonatkozó cikkei tovább részletezik. 19

20 Ügyleti érték Leggyakrabban alkalmazott vámérték kimunkálási módszer
Közösségi Vámkódex 29. cikk UVK 70. cikk „(1) Az importált áru vámértéke az ügyleti érték, vagyis a Közösség vámterületére irányuló kivitel céljából történő eladáskor az áruért ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő, szükség esetén a 32. és 33. cikknek megfelelően kiigazított ár…” „(1) Az áru vámértékének elsődleges alapja az ügyleti érték, azaz az áruért az Unió vámterületére irányuló kivitel céljából történő eladáskor ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő – szükség esetén kiigazított – ár.” Látható, hogy az ügyleti érték módszer tekintetében alapvető változás nincs, csupán megfogalmazásbeli eltérést tapasztalhatunk. 20

21 Ügyleti érték elemei Vámérték növelő tényezők - lényegileg változatlanok (Közösségi Vámkódex 32. cikk – UVK 71. cikk) jutalék, ügynöki jutalék tárolóeszközök költsége csomagolás költsége szállítási, biztosítási és anyagmozgatási költségek vevő által biztosított alkatrészek, anyagok költsége vevő által biztosított szerszámok, minták költsége vevő által biztosított, előállításkor elhasznált anyagok vevő által biztosított mérnöki munka, tervrajzok jogdíjak, licencdíjak, royalty az eladóhoz visszakerülő bevételi hányad A vámérték növelő illetve csökkentő tényezők tekintetében sem történt lényegi változás, csupán „elnevezésbeli”. Ugyanis az eddig „vámérték növelő tényezők”-nek nevezett, a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árhoz hozzáadandó költségeket, tételeket az UVK ”az ügyleti érték elemei”-ként aposztrofálja. A „vámérték csökkentő tényezők”-ként ismert, a Vámkódex 33. cikkében felsorolt költségeket a „vámértékbe nem beszámítandó elemek” megnevezéssel látta el a jogalkotó. 21

22 (Közösségi Vámkódex 33. cikk – UVK 72. cikk)
Ügyleti érték elemei Vámértékbe nem beszámítandó elemek – lényegileg változatlanok (Közösségi Vámkódex 33. cikk – UVK 72. cikk) szállítási költség az Unió vámterületén belül behozott áru Unió vámterületén történő építése, létesítése, szerelése, karbantartása, technikai segítségnyújtás költsége finanszírozási megállapodással kapcsolatos kamatterhek az Unió területén a behozott áru újraelőállításához való jogért fizetett díjak vételi jutalék behozatali vám vagy az áru behozatali értékesítése miatt fizetendő egyéb terhek forgalmazási vagy viszonteladási jogért teljesített kifizetések (ha nem feltétele az eladásnak) A vámérték növelő illetve csökkentő tényezők tekintetében sem történt lényegi változás, csupán „elnevezésbeli”. Ugyanis az eddig „vámérték növelő tényezők”-nek nevezett, a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árhoz hozzáadandó költségeket, tételeket az UVK ”az ügyleti érték elemei”-ként aposztrofálja. A „vámérték csökkentő tényezők”-ként ismert, a Vámkódex 33. cikkében felsorolt költségeket a „vámértékbe nem beszámítandó elemek” megnevezéssel látta el a jogalkotó. 22

23 Ha az ügyleti érték nem fogadható el, a vámérték meghatározható:
Másodlagos módszerek Ha az ügyleti érték nem fogadható el, a vámérték meghatározható: azonos áruk értékének figyelembe vételével, hasonló áruk értékének figyelembe vételével, levonásos módszerrel, számított érték alapján, vagy tartalék módszerrel. A vámérték kimunkálás másodlagos módszereiben nincs érdemi változás. A korábban a „köznyelv”-ben szabad módszernek nevezett módszert a VA tartalék módszerként nevesíti, melyre vonatkozó rendelkezések egy része a Vámkódex-ből VA szintű szabályozási körbe került /(2)bekezdés/. VA 144. cikk: „(1) A vámértéknek a Vámkódex 74. cikkének (3) bekezdése szerinti meghatározása során ésszerű rugalmasság használható a Vámkódex 70. cikkében és 74. cikkének (2) bekezdésében előírt módszerek alkalmazásakor. Az így meghatározott értéknek a lehető legnagyobb mértékben a korábban meghatározott vámértékeken kell alapulnia. (2) Ha az (1) bekezdés alapján nem határozható meg vámérték, más megfelelő módszert kell alkalmazni. Ebben az esetben a vámérték nem határozható meg a következők alapján: a) az Unió vámterületén előállított áruknak az Unió vámterületén belüli eladási ára; b) olyan rendszer, amely két alternatív érték közül a magasabbat használja a vámérték megállapításához; c) áruknak az exportáló ország belföldi piacán alkalmazott ára; d) az előállítás költsége, amely a Vámkódex 74. cikke (2) bekezdése d) pontjának megfelelően az azonos vagy hasonló árukra meghatározott számított értékektől eltér; e) harmadik országba történő kivitel árai; f) minimum-vámértékek; g) önkényes vagy fiktív értékek.” 23

24 Kapcsolatban álló felek közötti ügyletek Közösségi Vámkódex 29. cikk
(1) Az importált áru vámértéke az ügyleti érték, …… feltéve, hogy: …d) a vevő és az eladó nincs kapcsolatban egymással, vagy ha igen az ügyleti érték vámcélokra elfogadható A kapcsolatban állóság és az ügyleti érték elfogadhatóságának vizsgálata: (2)…”Ha szükséges, meg kell vizsgálni az eladás körülményeit, és az ügyleti értéket el kell fogadni, ha a kapcsolat nem befolyásolta az árat…” UVK 70. cikk (3) Az ügyleti értéket kell alkalmazni valamennyi következő feltétel teljesítése esetén: …d) a vevő és az eladó nincs kapcsolatban, vagy a kapcsolat nem befolyásolta az árat. Kérdésként merült fel a kapcsolatban álló felek közötti ügyletek UVK-beli vámérték szempontú szabályozása. Alapvető változás itt sincs, a jogszabály szövege igazodik a korábbi tartalomhoz. A Közösségi Vámkódex 29. cikk (1) bekezdése feltételül szabja az ügyleti érték elfogadhatóságánál, hogy a vevő és eladó nem lehet kapcsolatban egymással, vagy ha mégis, akkor az ügyleti érték vámcélokra elfogadható. Az UVK szerint sem lehet kapcsolat az eladó és a vevő között alapvetően, vagy ha igen, a kapcsolat nem befolyásolhatja az árat. Míg a korábbi szabályozásban a Közösségi Vámkódex 29. cikk (2) bekezdése tér ki a kapcsolatban állóság és az ügyleti érték elfogadhatóságának vizsgálatára, addig az új jogi környezetben végrehajtási rendelet szintjére kerül a rendelkezés. 24

25 Kapcsolatban álló felek közötti ügyletek UVK Végrehajtási aktus (VA)
134. cikk (1): „Ha a vevő és az eladó kapcsolatban állnak, annak meghatározása érdekében, hogy ez a kapcsolat nem befolyásolta-e az árat, szükség esetén meg kell vizsgálni az értékesítés körülményeit és a nyilatkozattevőnek lehetőséget kell adni arra, hogy szükség esetén további részletes információkat szolgáltasson ezekről a körülményekről.” Míg a korábbi szabályozásban a Közösségi Vámkódex 29. cikk (2) bekezdése tér ki a kapcsolatban állóság és az ügyleti érték elfogadhatóságának vizsgálatára, addig az új jogi környezetben végrehajtási rendelet szintjére kerül a rendelkezés. Közösségi Vámkódex 29. cikk (2)    a) Annak meghatározásában, hogy elfogadható-e az ügyleti érték az (1) bekezdés alkalmazásában, az a tény, hogy a vevő és az eladó kapcsolatban áll egymással, önmagában nem képez elegendő alapot arra, hogy az ügyleti értéket elfogadhatatlannak tekintsék. Ha szükséges, meg kell vizsgálni az eladás körülményeit, és az ügyleti értéket el kell fogadni, ha a kapcsolat nem befolyásolta az árat. Ha a nyilatkozattevő által vagy másként szolgáltatott információk alapján a vámhatóságoknak oka van megállapítani, hogy a kapcsolat befolyásolta az árat, közli ezeket az okokat a nyilatkozattevővel, és megfelelő válaszlehetőséget biztosít számára. A nyilatkozattevő kérelmére az okok közlését írásba kell foglalni. b) Egymással kapcsolatban álló személyek közötti eladáskor az ügyleti érték elfogadható, és az áruk értékelése az (1) bekezdésnek megfelelően történik, ha a nyilatkozattevő bizonyítja, hogy az ilyen érték szorosan megközelíti az egy időben vagy közel azonos időben előforduló következő értékek egyikét: i. az egymással semmilyen kapcsolatban nem álló vevők és eladók között a Közösségbe irányuló export esetében az azonos vagy hasonló áruk eladásakori ügyleti érték; ii. azonos vagy hasonló áruknak a 30. cikk (2) bekezdése c) pontja szerint meghatározott vámértéke; iii. azonos vagy hasonló áruknak a 30. cikk (2) bekezdése d) pontja szerint meghatározott vámértéke. A fent említett vizsgálatok során megfelelően figyelembe kell venni a kereskedelmi és mennyiségi szintek között kimutatott különbségeket, a 32. cikkben felsorolt tényezőket és azokat a költségeket, amelyeket az eladó visel olyan eladások esetén, amikor közte és a vevő között nincs kapcsolat, és amelyeket a vele kapcsolatban álló vevőknek történő eladások esetén nem visel. c) A b) pontban ismertetett vizsgálatok a nyilatkozattevő kezdeményezésére és csak összehasonlítási célokra használhatók. Az említett pont értelmében nem határozhatók meg helyettesítő értékek. UVK VA 134. cikk Kapcsolatban álló személyek közötti ügyletek (A Vámkódex 70. cikke (3) bekezdésének d) pontja) (1) Ha a vevő és az eladó kapcsolatban állnak, annak meghatározása érdekében, hogy ez a kapcsolat nem befolyásolta- e az árat, szükség esetén meg kell vizsgálni az eladás körülményeit és a nyilatkozattevőnek lehetőséget kell adni arra, hogy szükség esetén további részletes információkat szolgáltasson ezekről a körülményekről. (2) Mindazonáltal az árukat a Vámkódex 70. cikke (1) bekezdésének megfelelően kell értékelni, ha a nyilatkozattevő bizonyítja, hogy a bejelentett ügyleti érték szorosan közelít a következő, azonos vagy közel azonos időpontban meghatározott összehasonlító értékek egyikéhez: a) az egymással semmilyen kapcsolatban nem álló vevők és eladók között azonos vagy hasonló áruknak az Unió vámterületére irányuló kivitelre történő eladásának ügyleti értéke; b) azonos vagy hasonló áruknak a Vámkódex 74. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően meghatározott vámértéke; c) azonos vagy hasonló áruknak a Vámkódex 74. cikke (2) bekezdése d) pontjának megfelelően meghatározott vámértéke. (3) Az azonos vagy hasonló áruk értékének a (2) bekezdés szerinti megállapításakor a következő elemeket figyelembe kell venni: a) a kereskedelmi szintek közötti bizonyított különbségek; b) mennyiségi szintek; c) a Vámkódex 71. cikkének (1) bekezdésében felsorolt elemek; d) az eladónál olyan eladás során felmerült költségek, amelynél ő és a vevő nem állnak kapcsolatban, ha ilyen költségek nem merülnek fel az eladónál kapcsolatban álló személyek közötti eladásoknál. (4) A (2) bekezdésben felsorolt összehasonlító értékeket a nyilatkozattevő kérésére kell használni, azok nem helyettesítik a bejelentett ügyleti értéket. 25

26 Kapcsolatban álló felek közötti ügyletek UVK Végrehajtási aktus (VA)
134. cikk (2): „Mindazonáltal az árukat a Vámkódex 70. cikke (1) bekezdésének megfelelően kell értékelni, ha a nyilatkozattevő bizonyítja, hogy a bejelentett ügyleti érték szorosan közelít a következő, azonos vagy közel azonos időpontban meghatározott összehasonlító értékek egyikéhez: a) az egymással semmilyen kapcsolatban nem álló vevők és eladók között azonos vagy hasonló áruknak az Unió vámterületére irányuló kivitelre történő eladásának ügyleti értéke; b) azonos vagy hasonló áruknak a Vámkódex 74. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően meghatározott vámértéke; c) azonos vagy hasonló áruknak a Vámkódex 74. cikke (2) bekezdése d) pontjának megfelelően meghatározott vámértéke.” 26

27 Kapcsolatban álló felek közötti ügyletek
Kapcsolatban álló felek (Vhr cikk - VA 127. cikk) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; jogilag elismert üzlettársak; alkalmazotti viszonyban állnak egymással; egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; ugyanannak a családnak a tagjai. Korábbi szabályozás: Vhr cikk (1) A Vámkódex II. címe 3. fejezetének és ennek a címnek az alkalmazásában a személyeket kizárólag akkor kell egymással kapcsolatban állónak tekinteni, ha: ◄ a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: — férj és feleség, — szülő és gyermek, — fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), — nagyszülő és unoka, — nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, — após vagy anyós és vő vagy meny, — sógor és sógornő. Az UVK VA már nem tartalmazza, hogy mit tekintetek egy család tagjainak. (fenti dőlt betűs rész). A többi rész lényegileg változatlan. 27

28 Jogdíjak, licencdíjak Közösségi Vámkódex 32. cikk (1) c)
…az importált áruért ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árhoz hozzá kell számítani: … c) „a vevő által közvetve vagy közvetlenül, az értékelendő áru eladásának feltételeként fizetendő, az értékelendő áruval kapcsolatos jogdíjak és licencdíjak, amennyiben azok a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árban nincsenek benne;” UVK 71. Cikk (1) c) …a behozott áruért ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árat ki kell egészíteni: … c) „az értékelendő árukhoz kapcsolódó azon jogdíjakkal és licencdíjakkal, amelyeket közvetve vagy közvetlenül, az értékelendő áruk eladásának feltételeként a vevő köteles kiegyenlíteni, olyan mértékben, amennyiben az ilyen jogdíjakat és licencdíjakat a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árba nem számították bele;” + UVK VA 136. cikk (1) A Közösségi Vámkódex 32. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vámérték növelő tényezőre, a jogdíjakra illetve licencdíjakra vonatkozó szabályozás az Uniós Vámkódex 71. cikk (1) bekezdés c) pontjában található meg. A továbbiakban az ügyleti érték elemeként aposztrofálandó jogdíjak és licencdíjak – igazodva a Vámérték Egyezmény előírásaihoz – a korábbiaknak megfelelő kritériumok alapján bírálandók el a vámérték megállapításakor. A vámértéket a jövőben is az értékelendő árukhoz kapcsolódó azon jogdíjakkal és licencdíjakkal kell kiegészíteni, amelyeket közvetve vagy közvetlenül, az értékelendő áruk eladásának feltételeként a vevő köteles kiegyenlíteni, mégpedig olyan mértékben, amennyiben az ilyen jogdíjakat és licencdíjakat a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árba nem számították bele. Az Uniós Vámkódexben a nevezett bekezdés szórendjének megváltoztatásával a hangsúly az értékelendő áruhoz kapcsolódó jogdíjakra és licencdíjakra terelődik, mely hangsúlyozás kiolvasható a Végrehajtási Aktusban bevezetett új cikkekből is. Az Uniós Vámkódex Végrehajtási Aktusának 136. cikke foglalja magában az új elemeket is tartalmazó részletszabályokat, melyek közül változást eredményez a 136. cikk (1) bekezdése, mely értelmében a jogdíjak és licencdíjak mindenekelőtt akkor kapcsolódnak a behozott árukhoz, ha a licenc- vagy jogdíj-megállapodás keretében átruházott jogokat az áruk magukban foglalják. A rendelet kiköti továbbá, hogy a jogdíj vagy licencdíj összegének kiszámítási módszere nem döntő tényező. Fontos azonban kiemelni, hogy a jogdíjak és licencdíjak vámérték szempontú megítélése továbbra is kizárólag a kapcsolódó szerződések, dokumentumok megismerésével és az Uniós Vámkódexben meghatározott további kritériumok átfogó vizsgálatával végezhető. 28

29 Jogdíjak, licencdíjak VAGYIS
valamely jogdíj vagy licencdíj vámérték növelő tényezőként történő figyelembe vételéhez továbbra is 4 alapvető feltétel kell, hogy fennálljon: a vevő által közvetlenül, vagy közvetve történjen a fizetése, az értékelendő áru eladásának egyik feltétele legyen a jogdíj, licencdíj fizetése, magával az áruval kapcsolatos, az áruhoz köthető kell, hogy legyen és a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő árban ne legyen benne. A Közösségi Vámkódex 32. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vámérték növelő tényezőre, a jogdíjakra illetve licencdíjakra vonatkozó szabályozás az Uniós Vámkódex 71. cikk (1) bekezdés c) pontjában található meg. A továbbiakban az ügyleti érték elemeként aposztrofálandó jogdíjak és licencdíjak – igazodva a Vámérték Egyezmény előírásaihoz – a korábbiaknak megfelelő kritériumok alapján bírálandók el a vámérték megállapításakor. A vámértéket a jövőben is az értékelendő árukhoz kapcsolódó azon jogdíjakkal és licencdíjakkal kell kiegészíteni, amelyeket közvetve vagy közvetlenül, az értékelendő áruk eladásának feltételeként a vevő köteles kiegyenlíteni, mégpedig olyan mértékben, amennyiben az ilyen jogdíjakat és licencdíjakat a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árba nem számították bele. Az Uniós Vámkódexben a nevezett bekezdés szórendjének megváltoztatásával a hangsúly az értékelendő áruhoz kapcsolódó jogdíjakra és licencdíjakra terelődik, mely hangsúlyozás kiolvasható a Végrehajtási Aktusban bevezetett új cikkekből is. Az Uniós Vámkódex Végrehajtási Aktusának 136. cikke foglalja magában az új elemeket is tartalmazó részletszabályokat, melyek közül változást eredményez a 136. cikk (1) bekezdése, mely értelmében a jogdíjak és licencdíjak mindenekelőtt akkor kapcsolódnak a behozott árukhoz, ha a licenc- vagy jogdíj-megállapodás keretében átruházott jogokat az áruk magukban foglalják. A rendelet kiköti továbbá, hogy a jogdíj vagy licencdíj összegének kiszámítási módszere nem döntő tényező. Fontos azonban kiemelni, hogy a jogdíjak és licencdíjak vámérték szempontú megítélése továbbra is kizárólag a kapcsolódó szerződések, dokumentumok megismerésével és az Uniós Vámkódexben meghatározott további kritériumok átfogó vizsgálatával végezhető. 29

30 Jogdíjak, licencdíjak UVK VA 136. cikk
jogdíj vagy licenc-megállapodással átruházott jog megtestesül a behozott áruban, jogdíj, licencdíj összege levezethető az értékelendő áru árából, akkor … kiigazítás, ha a jogdíj, licencdíj csak részben vonatkozik az értékelendő árura, a jogdíj- vagy licencdíj-fizetés az eladás egyik feltétele közül bármelyik: vevő fizet, mert a eladó, az eladóval kapcsolatban álló személy arra kötelezi vagy eladó kötelezettségnek teljesítéseként nincs adásvétel az engedélybe adónak történő jogdíj- vagy licencdíj-fizetés nélkül

31 Megelőző eladás – Utolsó eladás Közösségi Vámkódex Vhr. 147. cikk (1)
A Vámkódex 29. cikke alkalmazásában azt a tényt, hogy az eladás tárgyát képező árukat a szabad forgalomba bocsátás számára kérik vámkezelni, megfelelő utalásnak kell tekinteni arra vonatkozóan, hogy azok eladása a Közösség vámterületére irányuló export céljából történt. Ez az utalás az értékelést megelőző egymást követő eladások esetében csak az utolsó olyan eladás tekintetében érvényes, amely az áruknak a Közösség vámterületére történő belépéséhez vezetett, illetve a Közösség vámterületén, az áruk szabad forgalomba bocsátása előtt történt eladás. Ha olyan árat jelentenek be, amely olyan eladásra vonatkozik, amely az előtt az utolsó eladás előtt történt, amely alapján az árukat a Közösség vámterületére bevitték, a vámhatóságok felé hitelt érdemlően bizonyítani kell, hogy az áruknak ez az eladása a nevezett vámterületre való kivitel céljából történt. 31

32 Megelőző eladás – Utolsó eladás
UVK VA 128. cikk (1) (2) Az Unió vámterületére irányuló kivitelre eladott áruk ügyleti értékét a vám-árunyilatkozat elfogadásának időpontjában, az áruknak az említett vámterületre való behozatalát közvetlenül megelőzően történő eladás alapján kell meghatározni. Ha az árukat nem az említett vámterületre való behozatalukat megelőzően adják el az Unió vámterületére irányuló kivitelre, hanem az átmeneti megőrzés vagy egy olyan eljárás ideje alatt, amikor az árukat egy, a belső árutovábbítástól, a meghatározott célra történő felhasználástól és a passzív feldolgozástól eltérő különleges eljárás alá vonják, akkor az ügyleti értéket ezen eladás alapján kell meghatározni. Átmeneti megőrzés Különleges eljárás ami nem egyenlő a belső árutovábbítással a meghatározott célra történő felhasználással a passzív feldolgozással vagyis az átmeneti megőrzés és a még fennmaradó különleges eljárás ideje alatt történt adásvétellel létrejött ár! KÉTSÉG esetén ajánlott lépés a vámérték vizsgálat! 32

33 Megelőző eladás – Utolsó eladás
UVK VA 347. cikk Az ügyleti értékre vonatkozó átmeneti rendelkezések Az áruk ügyleti értéke meghatározható olyan eladás alapján, amely az e rendelet 128. cikkének (1) bekezdésében említett eladás előtt megy végbe, ha azt a személyt, akinek a nevében a nyilatkozatot benyújtották, olyan szerződés köti, amelyet január 18-át megelőzően kötöttek meg. (2) Ez a cikk december 31-ig alkalmazandó. 33

34 Vámérték valódiságát alátámasztó okmányok
Az árura, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásra (pl.: ügynöki-, vételi jutalék, mérnöki,-, tervezési-, üzembe helyezési költség, jog-, licence díj) vonatkozó külkereskedelmi szerződés/ek és azok magyar nyelvű változata (vagy nem hivatalos fordítása); Az ügyletre (beleértve a kapcsolódó szolgáltatásokat is) vonatkozó érkeztetett és a könyvviteli nyilvántartásba vett /kontírozott/ számlák; Banki átutalásról bizonylat (vételár, az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás/ok/ és esetleges további kifizetések kiegyenlítéséről); Az ügyletre vonatkozó üzleti levelezés (ajánlattétel, ajánlat visszaigazolása, megrendelés) és szükség esetén azok magyar nyelvű, nem hivatalos fordítása; Szerződés – pl. mennyiségi kedvezmény (rabatt) 34

35 Vámérték valódiságát alátámasztó okmányok
Szállítmányozási-, fuvarozási-, biztosítási-, esetlegesen bérleti szerződés és számla (saját fuvareszközzel történő szállítás esetén fuvarkalkuláció); Az ügyletben érintett szállítók tételes főkönyvi számla forgalma; Az ügyletre vonatkozó könyvelési tételek (az adott kereskedelmi számlák könyvelésbe vétele, a vételár kiegyenlítésének könyvelési, a vámérték és áfa-alap növelő tételekhez kapcsolódó könyvelési tételek); Nyilatkozat az alkalmazott könyvelési programról, a társaság számviteli politikája és az alkalmazott számlatükör; Képviselet esetén a vámeljárásra és/vagy a vámértékre vonatkozó vizsgálat során történő közreműködésre felhatalmazást adó megbízás. 35

36 Köszönöm megtisztelő figyelmüket !