Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Egyház ideológiai harcai. 1.Ókor (emlékeztető) A.Ókori tévtanok. B.Az Egyház válaszai. C.A problémák utóélete. 2.Középkor (összefoglaló) A.Középkori.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Egyház ideológiai harcai. 1.Ókor (emlékeztető) A.Ókori tévtanok. B.Az Egyház válaszai. C.A problémák utóélete. 2.Középkor (összefoglaló) A.Középkori."— Előadás másolata:

1 Az Egyház ideológiai harcai

2 1.Ókor (emlékeztető) A.Ókori tévtanok. B.Az Egyház válaszai. C.A problémák utóélete. 2.Középkor (összefoglaló) A.Középkori eretnek- és reformmozgalmak. B.Egyházi reakciók. C.E mozgalmak hatástörténete. 3.Reneszánsz és reformáció A.Vitatott perek. B.Reformátorok és protestáns egyházak. C.Egyházi válaszok és reformtörekvések. 4.Újkor (modernitás) A.Felvilágosodás, forradalmak – liberalizmus. B.Alkalmazkodás és elutasítás…

3 1. Ókor (emlékeztető) A.„Tévtanok” az ókorban.  Az Egyházon kívül: gnoszticizmus: Legelterjedtebb a – dualista – manicheizmus.  Az Egyházon belül: Arianizmus: Szubordinacionista szentháromságtani nézet.Arianizmus: Szubordinacionista szentháromságtani nézet. Nesztorianizmus: Ún. „megkülönböztető” krisztológiai modell.Nesztorianizmus: Ún. „megkülönböztető” krisztológiai modell.

4 B.Az Egyház válaszai: a hitvallást kiérlelő zsinatok.  A Nikaiai (325), majd a Konstantinápolyi (381) zsinatokon rendezik az arianizmus kérdését.  Az Efezusi (431) és a Khalkedóni (451) zsinatok foglalkoztak a nesztorianizmussal. C.A problémák utóélete.  A manicheizmus előbb eltűnt, a XII-XIII. században újra feléled az albigens és bogumil dualizmusokban.  Az arianizmus teljesen elvesztette jelentőségét.  A római és konstantinápolyi egyházakban megszűnt a nesztorianizmus, de több keleti egyház nesztoriánus maradt (pl. szírek, perzsák).

5 2. Középkor (összefoglalás) A.Középkori eretnek- és reformmozgalmak.  A legjelentősebb eretnekség a dél-európai albigens (katar) eretnekség volt: A katarok tanítása a manicheizmus felújítása.  Jelentősek voltak még az ún. „szegénymozgalmak”: Ezek közül a valdensek hatása volt a legnagyobb. Ezek közül a valdensek hatása volt a legnagyobb. Célkitűzéseik közül többet a reformáció valósít majd meg (pl. népnyelvű Biblia és istentiszteletek, stb.). Célkitűzéseik közül többet a reformáció valósít majd meg (pl. népnyelvű Biblia és istentiszteletek, stb.).

6 B.Egyházi reakciók.  Ekkor jelennek meg a – már tanult – kolduló rendek.  1209 és 1229 között keresztes hadjáratot vezettek a katarok ellen Dél-Franciaországban.  A XIII. században megjelennek az inkvizíció különböző formái: Világi inkvizíció (Német-Római Császárság: Franciaország: 1229.) Világi inkvizíció (Német-Római Császárság: Franciaország: 1229.) Püspöki inkvizíció (Toulouse: 1229.) Püspöki inkvizíció (Toulouse: 1229.) Római / Pápai inkvizíció (1233.) Római / Pápai inkvizíció (1233.) A római inkvizíciót az Egyház 1542-ben megszüntette, helyébe lépett a Sacrum Officium (de pl. a spanyol inkvizíció 1820-ig működött).

7 C.A középkori mozgalmak hatása.  Az albigens mozgalmat gyakorlatilag – fizikailag – megsemmisítették (ma az okcitán regionalizmus keretében ismét divatos).  A valdensek törekvései előbb a huszitizmus, majd a reformáció követelései közt köszönnek vissza.

8 3. Reneszánsz és reformáció A.Vitatott perek  Girolamo Savonarola Domonkos rendi szerzetes, tudós és teológus;Domonkos rendi szerzetes, tudós és teológus; Firenzében vallási és politikai reformokat vezetett be;Firenzében vallási és politikai reformokat vezetett be; Hevesen fellépett VI. Sándor pápa ellen;Hevesen fellépett VI. Sándor pápa ellen; 1497-ben kiközösítették, 1498-ban máglyán elégették.1497-ben kiközösítették, 1498-ban máglyán elégették.

9  Kopernikusz 1543-ban jelent meg fő műve (De revolutionibus orbium coelestium);1543-ban jelent meg fő műve (De revolutionibus orbium coelestium); A Galilei-per kapcsán került „indexre” (1616.).A Galilei-per kapcsán került „indexre” (1616.). Giordano Bruno  Giordano Bruno Domonkos rendi szerzetes, teológus; Domonkos rendi szerzetes, teológus; Utazásai során Genfben kálvinista lett (hivatalosan élete végéig szerzetes volt); Utazásai során Genfben kálvinista lett (hivatalosan élete végéig szerzetes volt); Eretnek nézetei miatt (pl. arianizmus) 1600-ban megégették Eretnek nézetei miatt (pl. arianizmus) 1600-ban megégették

10   Galileo Galilei Csillagász, fizikus, matematikus; Leginkább a heliocentrikus világkép igazolására és elfogadtatására tett törekvései miatt ismert; Úgy vélte, ez nem mond ellent a kinyilatkoztatásnak; Galileit a heliocentrikus tanok visszavonására kényszerítették; A „per” után is tovább dolgozott.

11 B.Reformátorok és protestáns egyházak  Luther Legfontosabb – a katolikustól eltérő – tanai: A kizárólag a kegyelem és a hit által történő megigazulás és üdvösség (sola gratia, sola fide)A kizárólag a kegyelem és a hit által történő megigazulás és üdvösség (sola gratia, sola fide) A „szenthagyomány” elvetése (sola Scriptura)A „szenthagyomány” elvetése (sola Scriptura) Népegyházak szükségessége.Népegyházak szükségessége.

12  Kálvin Tanításában nagy hangsúlyt kap: egyrészt az áteredő bűn, másrészt Isten dicsősége;Tanításában nagy hangsúlyt kap: egyrészt az áteredő bűn, másrészt Isten dicsősége; Antropológiai pesszimizmusa mellett mégis egyfajta „racionális”, „közvetlen” vallásgyakorlatot vezet be;Antropológiai pesszimizmusa mellett mégis egyfajta „racionális”, „közvetlen” vallásgyakorlatot vezet be; Legelhíresültebb tanítása az „eleve elrendelés” (praedestinatio); Legelhíresültebb tanítása az „eleve elrendelés” (praedestinatio); Egyfajta morális és esztétikai szigor (puritanizmus) jellemzi. Egyfajta morális és esztétikai szigor (puritanizmus) jellemzi.

13   Néhány további protestáns egyház Anglikán Egyház(ak) – – Tanításban a protestantizmushoz, külsőségeiben a katolicizmushoz áll közel; – – Angliában „államegyház”, másutt önálló. Unitárius Egyház – – Alapítója az erdélyi Dávid Ferenc; – – Isten egységét hangsúlyozzák, Jézus „tanító”; – – Anglián keresztül eljutott Amerikába is (pl. Thomas Jefferson).

14 C. C.Katolikus válaszok és reformtörekvések   Tridenti (Trienti / Trentói) Zsinat ( ) Hitbeli kérdések: – – Kinyilatkoztatás: egy forrás + két csatorna; – – Megigazulás: Krisztus érdeme + ember elutasíthatja (szabadakaratával) – – Szentségek: 7! Szokások: protestáns gyakorlat (pl. népnyelvű liturgia) elutasítása. Egyház belső reformja: legnagyobb hatású: szemináriumok létrehozása.

15   Új szerzetesrendek: – – Külön fogadalom: engedelmesség a pápának; – – Európa: a társadalom felső rétegein keresztül erősíteni a katolicizmust („elit iskolák); – – Nagy részt vállaltak az Európán kívüli missziókban (Dél-Amerika; Távol-Kelet, stb.). Más (társadalomban jelen lévő) rendek: – Betegápolók: kamiliánusok, irgalmasok; – Tanítók: piaristák, Ward, stb. Jezsuiták

16 4. Újkor A. A.Felvilágosodás, forradalmak, liberalizmus   A felvilágosodás idején sokféleképpen viszonyultak a valláshoz és az egyház(ak)hoz: Német felvilágosodás (Immanuel Kant): Kidolgoz egyfajta észvallást (A vallás a puszta ész határain belül), de nem vonja kétségbe az egyház (lutheránus) létjogosultságát. Francia felvilágosodás: Nagyon erős a deista és egyházellenes szárny (pl. Voltaire: Tapossátok el a gyalázatost!). Egyes felvilágosult uralkodók (pl. II. József) korlátozzák az egyház működését. Betiltják a jezsuita rendet (Oroszország és Poroszország kivételével).

17   A Francia Forradalom radikális változásokat hozott az Egyház életében: Kezdetben a forradalmárok nem kifejezetten egyházellenesek, a papság pedig önként mond le kiváltságairól (sokan önként csatlakoznak a harmadik rendhez, és adják föl vagyonukat); Később korlátozzák (új – Rómától független – egyházszervezet), sőt üldözik (pl. Robespierre) az Egyházat; Napóleon uralkodása idején, majd halála után rendeződik a helyzet; A Forradalom – Egyházat érintő – vívmányai: – – A vallásszabadság megkérdőjelezhetetlenné vált; – – A vagyonától megszabadult Egyház is megszűnik – fokozatosan – feudális intézmény lenni; – – Elkezdődik az állam és az Egyház különválasztásának hosszú folyamata (ld. Gyurcsány május 1-jei beszéde).

18   Az Egyház és a – politikai – liberalizmus: A „restauráció” visszalépést hoz az Egyházban: megújul a „trón és az oltár szövetsége”; Az 1830-as forradalom új lendületet ad a megújulásnak: Lamennais kiadja a L’Avenir című lapot: első modern katolikus napilap (mottója: „Isten és a szabadság”). A pápa (XVI. Gergely) elítélte Lamennais-t és betiltotta a L’Avenir-t (1832., Mirari vos enciklika);

19 B. B.Alkalmazkodás és elutasítás…   1864-ben IX. Pius pápa gyakorlatilag minden „haladó” nézetet elutasít (Quanta cura): racionalizmus, szocializmus, liberalizmus…   Szintén IX. Pius összehívta az I. Vatikáni Zsinatot: A Zsinat meghatározta a hit és az ész viszonyát: – – Hit és ész között nem lehet ellentmondás; – – Isten felismerhető a természetes ész fényénél. Szintén kihirdették a pápai primátus és tévedhetetlenség dogmáit.

20   Az I. Vatikáni Zsinat után (főleg X. Pius pápasága idején) az Egyház tovább küzdött a modernséggel: Elítéli az ún. modernizmust: a hittételeket össze kívánja egyeztetni a modern természettudományokkal, ideológiákkal és a modern szentíráskutatás eredményeivel. A papok és teológiatanárok számára kötelezővé teszik az antimodernista esküt (egészen a II. Vatikáni Zsinatig érvényben maradt).


Letölteni ppt "Az Egyház ideológiai harcai. 1.Ókor (emlékeztető) A.Ókori tévtanok. B.Az Egyház válaszai. C.A problémák utóélete. 2.Középkor (összefoglaló) A.Középkori."

Hasonló előadás


Google Hirdetések