Kriminálstatisztika Bűnözés a számok tükrében Dunaújváros, 2009. szeptember 21 Budavári Árpád r. alezredes rendőrkapitány.

Az előadások a következő témára: "Kriminálstatisztika Bűnözés a számok tükrében Dunaújváros, 2009. szeptember 21 Budavári Árpád r. alezredes rendőrkapitány."— Előadás másolata:

1 Kriminálstatisztika Bűnözés a számok tükrében Dunaújváros, 2009. szeptember 21 Budavári Árpád r. alezredes rendőrkapitány

2 Kriminálstatisztika A kriminológia: olyan bűnügyi tudomány, amely a bűnözéssel mint társadalmi jelenséggel foglalkozik a kriminológiai irányzatok főként a bűnözés okait kívánták feltárni, alaptörekvésük a bűnözés megelőzése volt. A bűnügyi tudományok egyik segédtudománya kriminálstatisztika A kriminálstatisztika az igazságügyi statisztikának az az ága, amely a bűnözésre mint társadalmi tömegjelenségre, és a bűnözéssel foglalkozó állami szervekre vonatkozó adatok gyűjtésével, rendszerezésével, feldolgozásával és elemzésével foglalkozik.

3 Kapcsolódó jogág: büntetőjog A büntetőjog azon jogszabályok összessége, amelyek meghatározzák, hogy mely cselekmények minősülnek bűncselekménynek, ezek elkövetőit hogyan kell felelősségre vonni és velük szemben milyen szankciókat és hogyan kell alkalmazni. Szabálysértés: az a jogellenes cselekvésben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. Bűncselekmény: az a szándékos - vagy ha a törvény a gondatlanságot is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, mely veszélyes a társadalomra és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Szabálysértés vagy bűncselekmény?

4 A bűnözés fogalma A bűnözés olyan társadalmi tömegjelenség, amely egy adott társadalomban, egy meghatározott időszak alatt elkövetett és ismertté vált bűncselekmények és azok elkövetőinek és áldozatainak összességét jelenti. A bűnözés ismérvei társadalmi tömegjelenség; egy meghatározott időszakhoz kötődik; a hatóságok előtt ismertté vált jelenséghalmaz; (látencia)

5 A bűnözésnek (mint társadalmi jelenségnek) két oldala van: 1) a büntetőjogi normába ütköző emberi magatartás (tárgyi oldal) 2) a jogsértő magatartást tanúsító személy (alanyi oldal) A bűnözés gyűjtőfogalom. Fogalmába beletartozik: a bűnözés terjedelme struktúrája dinamikája.

6 A bűnözés terjedelme A bűnözés tárgyi oldala – a bűncselekmények két adatcsoportra vonatkozó adatok alapján vizsgálható: abszolút számokkal: az ismertté vált bűncselekmények száma viszonyszámokkal: kriminalitási arányszámok A bűnözés alanyi oldala – a bűnelkövetők az alanyi oldalhoz tartoznak: az ismertté vált bűnelkövető (gyanúsítottak), a vádlottak, a jogerősen elítéltek és a BV-intézetben fogvatartottak ez is két adatcsoportra vonatkozó adatok alapján vizsgálható: a) abszolút számok: a bűnelkövetők száma b) viszonyszámok: kriminalitási arányszámok

7 Az ismertté vált bűncselekmények számának százalékos megoszlása, bűncselekményenként viszonyítva a teljes sokasághoz 1. Tárgyi struktúra · a látens bűnözést itt nem vizsgáljuk! · csoportok: a) vagyon elleni b) gazdasági c) élet- és testi épség elleni d) közlekedési e) a házasság, a család az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények stb. · vizsgálhatjuk az egyes bűncselekményekre lebontva is A bűnözés struktúrája:

8 2. Személyi struktúra · gyanúsított / vádlott / elítélt · felnőttkorú / fiatalkorú · férfi / nő · első alkalommal bűnelkövető / bűnismétlő / visszaeső / különös visszaeső / többszörös visszaeső 3. Területi struktúra · a terület többféle módon értelmezhető: az elkövető lakóhelye, a bűncselekmény elkövetésének a helye, az eljáró hatóság székhelye · a bűnözés területi megoszlásának vizsgálata: 10000 vagy 100000 lakosra jutó intenzitási viszonyszámok segítségével · alkalmazhatók ponttérképek, kartodiagramok stb.

9 · az ismertté vált bűncselekmények száma állandóan változik, ennek alakulását fejezi ki a bűnözés dinamikája · kifejezhető mind a tárgyi, mind az alanyi oldalon: a) abszolút számokkal b) bázis- és láncviszonyszámokkal c) 10000 lakosra számított gyakorisági mutatókkal · a bűnözés dinamikáját mutatja be a trend (az idősor tartós, meghatározó irányzata) A bűnözési idősorok vizsgálata · általában tartam-idősorok (kivétel pl. az ügyhátralék és a fogvatartottak időszak végi létszáma) · a változások okaiként két tényező jelölhető meg: a) a vizsgált jelenség tényleges változása b) a formális jogi tényezők szerepe (jogszabályváltozás, közkegyelem stb.) A bűnözési idősorok trendszámítás útján korrigálhatók A bűnözés dinamikája

10 Melyik szakban képzett statisztikai sokaság tükrözi tökéletesebben az ismertté vált bűnözést? Szempontok: – legyen megbízható, – időben közelebb álló, – lehetőleg teljeskörű. Számbavételi lehetőségek: 1. feljelentés + közvetlen észlelés („ismertté vált közvádas bűncselekmények”): nem tartalmazza a magánvádas bűncselekményeket 2. nyomozáselrendelések száma 3. befejezett és megszüntetett nyomozások: itt nyílik először mód az elkövetők számbavételére 4. vádemelésen alapuló számbavétel (váderedményesség: 95-98%): ezek az adatok már lényegesen pontosabbak 5. bírosági statisztika (jogerősen elítéltek) 6. börtönügyi statisztika A statisztikai számbavétel problémái

11 A bűnözés teljes terjedelmének számbavételére nincs lehetőség, mindig van egy (kisebb-nagyobb) rejtve maradó rész. Két oldalról elemezhetjük: 1) cselekményi oldalról (az ismertté nem vált bűncselekmények) 2) személyi oldalról (az ismeretlen tettesek) A látens bűncselekmények előfordulásának okai: a) a sértett magatartása (pl. fél az elkövető bosszújától, szégyelli, nem bízik a rendőrségben stb.) b) az állampolgárok magatartása (csak azoknál a bűncselekményeknél akad mindig feljelentő, amelyeket a társadalom elítél) · kriminális érzékenység · szimulált szükséghelyzet c) a bűnüldöző szervek tevékenysége, munkájuk hatékonysága A látens bűnözés statisztikai problémái:

12 I. Ügyforgalmi statisztikák 1. Rendőrségi ügyforgalmi statisztika · feljelentés (nyomozás elrendelés, nyomozás megtagadás, áttétel, elintézetlen) · feljelentés kiegészítés · pótnyomozás · nyomozás befejezés: a) vádemeléssel b) ismeretlen maradt · folyamatban maradt nyomozások 2. Az ügyészségi ügyforgalom számítógépes nyilvántartása · a büntetőjogi szakterület ügyviteli programja országosan egységes rendszerbe szervezve működik · az irodai munka teljes számítógépesítése megtörtént (?) 3. Bírósági ügyforgalmi statisztika · sarkalatos kérdése, hogy miként alakult az eljárás időtartama, illetve adott időszakban nő vagy csökken az elintézésre váró ügyek száma A bűnüldözés statisztikája

13 II. A büntetéskiszabás statisztikája · a bűnözésre mint társadalmi jelenségre adott válasz a büntetőeljárás és ennek eredménye, a jogkövetkezmény · a megfigyelés célja a büntetéskiszabási gyakorlat figyelemmel kísérése III. A bűnüldözés eredményességének mérése · nyomozás eredményességi mutató · váderedményesség A kriminálstatisztika forrásai 1900. január 1.- bírósági statisztika kezdete, egyéni lap rendszere, kérdőív 1964. január 1. – ERÜBS 1908-tól (1908. évi XXXVI. törvénycikk) a bűntettesek nyilvántartása 1995. évi CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről Az 1999. évi LXXXV. törvény a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról

14 Regisztrált bűncselekmények száma (Elkövetés hely szerint) 2003-2008. év

15

16 Vagyon elleni bűncselekmények (országos 2003-2008)

17

18 Közrend elleni bűncselekmények (országos 2003-2008)

19 Személy elleni bűncselekmények (országos 2003-2008)

20

21

22

23

24

25

26 A bűnözés okai a társadalom egyes rétegeiben meglévő különbségek, feszültségek a társadalom egyes rétegeiben meglévő különbségek, feszültségek a technikai, technológiai fejlődés felgyorsulása; a technikai, technológiai fejlődés felgyorsulása; a lakosság jövedelmének általános csökkenése, differenciálódása; a lakosság jövedelmének általános csökkenése, differenciálódása; a munkanélküliség erőteljes növekedése; a munkanélküliség erőteljes növekedése; a hajléktalanság megjelenése és fokozatos növekedése; a hajléktalanság megjelenése és fokozatos növekedése; tömegkommunikációs (televízió) kedvezőtlen hatásai a szocializációs folyamatra; tömegkommunikációs (televízió) kedvezőtlen hatásai a szocializációs folyamatra; a mikroközösségek szerepének jelentős mértékű csökkenése; a mikroközösségek szerepének jelentős mértékű csökkenése; az általános műveltség általános csökkenése; az általános műveltség általános csökkenése; az értékrend gyors változásai; az értékrend gyors változásai; a bűnüldözés és bűnmegelőzés esetleges hiányosságai, a sértettek közreható magatartásának fokozódása; a bűnüldözés és bűnmegelőzés esetleges hiányosságai, a sértettek közreható magatartásának fokozódása; az igazságszolgáltatás diszfunkciói. az igazságszolgáltatás diszfunkciói.

27 A környezet szerepe a bűnözésben A környezet alatt azokat az egyént körülvevő közvetlen és közvetett tényezőket értjük, amelyek hatással vannak a személyiség alakulására, aktuális magatartására. A társadalmi környezet két típusa: a makrokörnyezet a makrokörnyezet a mikrokörnyezet a mikrokörnyezet

28 Makrokörnyezet Azoknak a leglényegesebb társadalmi viszonyoknak az összessége, amelyek meghatározzák az adott társadalom típusát, alapberendezkedését, rétegszerkezetét, tulajdonviszonyait, az elosztási viszonyokat, a munkamegosztás rendszerét. (termelés alakulása, migráció, elosztási viszonyok, társadalmi javakhoz hozzáférés egyenlőtlenségei, jogi környezet, munkanélküliség, létbizonytalanság stb.) Azoknak a leglényegesebb társadalmi viszonyoknak az összessége, amelyek meghatározzák az adott társadalom típusát, alapberendezkedését, rétegszerkezetét, tulajdonviszonyait, az elosztási viszonyokat, a munkamegosztás rendszerét. (termelés alakulása, migráció, elosztási viszonyok, társadalmi javakhoz hozzáférés egyenlőtlenségei, jogi környezet, munkanélküliség, létbizonytalanság stb.) a bűnözés oksági tényezőit is a makrostrukturális viszonyokban kell keresni. a bűnözés oksági tényezőit is a makrostrukturális viszonyokban kell keresni.

29 Mikrokörnyezet Mikrokörnyezet: a konkrét emberi kapcsolatok színtere. Klasszikus mikrokörnyezeti csoportok: a család (minta, nevelés) a család (minta, nevelés) az iskola (alapismeretek közvetítése, nevelés) az iskola (alapismeretek közvetítése, nevelés) a munkahely (megélhetés, létbiztonság) a munkahely (megélhetés, létbiztonság) a baráti kör, lakókörnyezet, (mintakövetés) a baráti kör, lakókörnyezet, (mintakövetés) tömegtájékoztatás (média szocializáció) tömegtájékoztatás (média szocializáció)

30 Családi viszályok, a gyermeknevelés elhanyagolása, bizonytalanság, alkoholizmus, bűnözés a családban, bántalmazás, szociális helyzet, nevelési ismeretek hiánya. Családon belüli erőszak

31 különbségek éleződése, erőszak terjedése, negatív értékrendek, iskolai lógás különbségek éleződése, erőszak terjedése, negatív értékrendek, iskolai lógás vagyon elleni bűncselekmények, testi sértés, garázdaságok, közveszéllyel fenyegetés, rongálás vagyon elleni bűncselekmények, testi sértés, garázdaságok, közveszéllyel fenyegetés, rongálás banda, galeri jelenségek banda, galeri jelenségek Iskolai erőszak – gyermek és fiatalkorú bűnözés

32 Szinte minden korosztály részére elérhető a teljes kábítószer választék, Szinte minden korosztály részére elérhető a teljes kábítószer választék, A fiatalok gondolkodásmódja és társadalmi tapasztalatok alapján várhatóan egyre növekszik a terjesztés, és fogyasztás A fiatalok gondolkodásmódja és társadalmi tapasztalatok alapján várhatóan egyre növekszik a terjesztés, és fogyasztás Baráti társaságok, szórakozóhelyek Baráti társaságok, szórakozóhelyek Kábítószer bűnözés Szórakozóhelyek biztonsága Alkohol szerepe a bűnelkövetésben szerepe a bűnelkövetésben agresszió, felelősség elhárítása agresszió, felelősség elhárítása terjedése a fiatalok körében terjedése a fiatalok körében baráti kör- divat baráti kör- divat értelmi pszichikai leépülés, személyiségváltozás értelmi pszichikai leépülés, személyiségváltozás baleseti kockázatok baleseti kockázatok

33 A bűnözés médiamegjelenítése A bűnözésről és erőszakról szóló hírek és fikciók hagyományosan kiemelkedő teret kapnak a médiában A média elsősorban a súlyos, erőszakos személy elleni cselekményekre koncentrál, a megjelenítés arányai ellentétesek a hivatalos statisztikák arányaival Az áldozatok és elkövetők jellemzői is eltérőek a társadalmi átlagtól (magasabb státusz, idősebb kor) Az bűncselekmény kockázata nagyobb a médiában, bár a vagyon elleni cselekmények kockázata jelentéktelenebb Pozitív kép a bűnüldözés hatékonyságáról és integritásáról (ugyanakkor: a jogalkalmazás kritikájának növekvő tendenciája) Az áldozatok és szenvedésük bemutatásának növekvő szerepe Következmények: a bűnelkövetés (erőszak, agresszió fokozása) a bűnözéstől való félelem növelése Média szocializáció

34

35

36 Dunaújvárosi Rk. illetékességi területén ismertté vált bűncselekmények (I-VIII.hó)

37 Dunaújvárosi Rk. illetékességi területén ismertté vált vagyon elleni bűncselekmények (I-VIII.hó)

38 Dunaújvárosi Rk. illetékességi területén ismertté vált közrend elleni bűncselekmények (I-VIII.hó)

39 Dunaújvárosi Rk. illetékességi területén ismertté vált személy elleni bűncselekmények (I-VIII.hó)

40