Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A fiatalkorú elítéltek áldozati minőségének vizsgálata különös tekintettel a családon belüli erőszakra Készült 2008-ban az Országos Bűnmegelőzési Bizottság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A fiatalkorú elítéltek áldozati minőségének vizsgálata különös tekintettel a családon belüli erőszakra Készült 2008-ban az Országos Bűnmegelőzési Bizottság."— Előadás másolata:

1 A fiatalkorú elítéltek áldozati minőségének vizsgálata különös tekintettel a családon belüli erőszakra Készült 2008-ban az Országos Bűnmegelőzési Bizottság megbízásából

2 I. Legfontosabb hipotézisek Annak esélyét, hogy valaki –bűncselekmény –erőszakos bűncselekmény elkövetőjévé válik… megnöveli, ha –bűncselekmény –erőszakos bűncselekmény –más erőszakos cselekmény (pl. beavatás) –a családon belüli erőszak áldozatává válik.

3 II. A kutatás lebonyolítása •Célpopuláció: 2007-ben Magyarországon jogerősen elítéltélt fiatalkorúak •Válaszadás: –szocio-ökonomiai háttérváltozók face to face technikával („A” kérdőív). –célváltozók önkitöltős módszerrel („B” kérdőív) •Kérdezőbiztosok: egyetemisták és pártfogó felügyelők

4 III. Célváltozók és háttérváltozók •Az áldozattá válás jellemzői (célváltozó I) –támadó személye, többszörös viktimizáció •Az észlelt bűncselekmény jellemzői (célváltozó II) –támadó és az áldozat személye, többszörös viktimizáció •Az elkövetői minőség jellemzői (célváltozó III) –erőszakos vagy nem erőszakos bűncselekmény –az elítélés és önbevallás alapján is •Más tényezők (szocio-ökonomiai háttérváltozók) –életkor, nem, szegénység, szülői kontroll hiánya, alkohol, drogok stb.

5 IV. Szocio-demográfiai jellemzők A) •A vér szerinti szülő hiánya •Szinte minden válaszadónak van testvére, számuk magasabb az átlagosnál (30 %-ban 3 vagy 4 testvér) •Ötödük már élettársával vagy házastársával él együtt

6 IV. Szocio-demográfiai jellemzők B) •Az iskolába járók aránya jelentősen elmarad korosztályuk átlagától •A notórius iskolakerülők aránya magas •Iskolával való konfliktus is igen gyakori, hiszen a válaszadók harmada iskolát váltott, amelynek okaként leggyakrabban a külső intézményi kényszert vagy javaslatot említik •A magántanulók aránya nagyságrendekkel meghaladja a közoktatási átlagot •A magántanulói státusz az oktatási rendszerből való kivezetés „előszobája” Magántanulói státusz és a jelenlegi iskolába járás kapcsolata

7 IV. Szocio-demográfiai jellemzők C) •Az elítéltek szüleit a munka világától való távolmaradás igen erőteljesen jellemzi •A munka világától való távolmaradás szignifikánsan összefügg a rosszabb anyagi helyzettel •A család anyagi helyzetére igazán kedvezőtlenül az hat ki, ha egyik szülő sem rendelkezik munkaviszonnyal •A „kétoldali” szülői munkanélküliség kriminogén hatása lehet, hogy nem rendelkeznek élő mintával a munka mindennapi életben betöltött szerepéről

8 V. Sértetté (észlelővé) válás A) •A bűncselekmények (különösen az erőszakos bűncselekmények) áldozatává válás kriminogén hatását támasztja alá, hogy a válaszadók –kétharmada bűncselekmény sértettje volt, –fele erőszakos cselekmény sértettje volt, –körében magas az elszenvedett erőszak súlyosabb fajtáinak előfordulási aránya. •A sértetté válás helye általában az iskola vagy a lakókörnyezet, illetve a szórakozóhely. •A támadó általában idegen, de magas az iskolatársak, illetve a baráti társaság tagjainak aránya is. Különösen kedvezőtlen tendencia a baráti kör tagja elleni cselekmények számottevő előfordulása a rablásnál, illetve lopásnál (totális anómia).

9 V. Sértetté (észlelővé) válás B) •A családon belüli sértetté válásról minden fajta cselekmény esetén is igen alacsony arányban számoltak be a sértettek. A kutatás megerősítette azt a korábbi szakirodalmi álláspontot, hogy az önbevalláson alapuló kérdőívek érzékeny kérdések esetén nem feltétlenül képesek hasznosítható adatokat szolgáltatni. •A sértettekhez képest az észlelők aránya minden esetben jóval magasabb, de leginkább azon cselekményeknél tér el, ahol megjelenik az erőszak. Feltételezhető, hogy a válaszadó fiatalok az erőszakos cselekmény áldozatává válást titkolni való gyengeségnek, míg a lopás sértettjévé válást kivédhetetlen sorscsapásnak tartják.

10 VI. Elkövetett bűncselekmények A) •Leggyakrabban elkövetett bűncselekmény a csoportos verekedés (válaszadók majdnem fele); •minden harmadik válaszadó követett már el rongálást, illetve lopást, •egytizedük pedig súlyos testi sértést vagy rablást.

11 VI. Elkövetett bűncselekmények B) •Igazolja a kutatás azon szakirodalomban ismert összefüggést, hogy a személy elleni erőszakos bűncselekmények belépési életkora magasabb.

12 VI. Elkövetett bűncselekmények C) •Az alkohol fogyasztásának aránya erős korrelációt mutat az elkövetett bűncselekmény erőszakos jellegével A rongálást megelőzően az elkövetők majdnem fele (43,7 %) fogyasztott alkoholt, míg testi sértés esetén harmada (32,3%), rablás esetén pedig negyede (24,2%), lopásnál tizede (8,2 %). •Az alkohol fogyasztása a rongálás elkövetésével erősebb összefüggést mutat, mint a személy elleni erőszakkal (!)

13 VII. Erőszakos elkövetők áldozati minősége A) •A kutatás alapján bizonyos esetekben szignifikáns összefüggés van az erőszakos bűncselekmény elkövetőjévé és az áldozattá válás között. Így pl. az összes válaszadóra vonatkozó 56,2 %-hoz képest a testi sértés elkövetői között 80 % azok aránya, akik erőszakos cselekmény sértettjévé váltak. •Főként a kis elemszámra tekintettel nem sikerült összefüggést találni az erőszakos bűncselekmény elkövetőjévé és a családon belüli erőszak áldozatává válás között.

14 VII. Erőszakos elkövetők áldozati minősége B) •Az eredmények alapján további (részben eltérő módszerű) kutatás szükséges annak kimunkálása végett, hogy a elkövetői és áldozati minőség közötti összefüggésben mekkora szerepe van –a kauzális kapcsolatnak, –annak, hogy az elkövető az erőszakos bűncselekmény elkövetésével egyidejűleg viktimizálódik, –annak, hogy az illető olyan (pl. kockázat- vagy egyenesen konfliktuskereső) személyiség, amelyek az elkövetői és az áldozati minőségére egyaránt kihathat.

15 VIII. Erőszakos elkövetői minőség és a háttérváltozók •A válaszadók összességéhez képest az erőszakos bűncselekmények elkövetői között •nagyobb a férfiak aránya, •kisebb arányban rendelkeznek velük együtt élő testvérrel (!), •nagyobb arányban élnek szexuális életet náluk idősebb személyekkel, •gyakrabban fogyasztanak nagy mennyiségű alkoholt (használnak drogot, szednek altatót és nyugtatót), •gyakrabban járnak pszichológushoz (!).

16 IX. Fontosabb javaslatok •Szakértő segítség család felbomlásakor bekövetkező krízishelyzetekben •A munkahelyteremtés bűnmegelőzési hatásának hangsúlyozása a társadalompolitikában •A társadalmi kötődés erősítése (különösen az iskoláztatás terén, beleértve a kényszerű magántanulók számának csökkentését stb.) •Az erőszak kiszorítása az iskolákból és a szórakozóhelyekről •További kutatások a családon belüli erőszak és a fiatalkorú bűnelkövetés közötti összefüggések feltárására


Letölteni ppt "A fiatalkorú elítéltek áldozati minőségének vizsgálata különös tekintettel a családon belüli erőszakra Készült 2008-ban az Országos Bűnmegelőzési Bizottság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések