Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Munkajogi alapismeretek 2015/2016. 1. félév 2. hét.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Munkajogi alapismeretek 2015/2016. 1. félév 2. hét."— Előadás másolata:

1 Munkajogi alapismeretek 2015/ félév 2. hét

2 Mai témák A jognyilatkozatok megtételének módjai Az érvénytelenség és jogkövetkezményei Alapelvek, általános magatartási szabályok 2

3 A jognyilatkozat közlése (Mt. 24.§) Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik, Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. a 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jognyilatkozat esetében, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. (Ezek azok a nyilatkozatok – ld. fent, amelyeknél a jognyilatkozat a helyben szokásos módon megtehető.) postai kézbesítéskor. 3

4 Kézbesítési vélelem (Mt. 24. (2)-(3) bek.) A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. A postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot, a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy 1.a küldemény átvételét megtagadta vagy 2.a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján, b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. 4

5 A kézbesítési vélelem megdöntése A vélelem megdönthető: a bíróság előtt megtámadható jognyilatkozatok esetén kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, de legkésőbb a vélelem beálltától számított hat hónapon belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. Feltétele: a közlés szabálytalansága, vagy ha a címzett önhibáján kívül nem szerez tudomást a kézbesítésről. Kézbesítés körüli vita esetén bizonyít: aki azt állítja, hogy kézbesített az irat. 5

6 Az érvénytelenség és jogkövetkezménye (Mt §) 6

7 Az érvénytelenség fajtái Semmisség Megtámadhatóság 7

8 Semmisség a munkajogban Semmis az a megállapodás, amely 1.munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy 2.munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre vagy 3.nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik vagy 4.színlelt. Ha a színlelt megállapodás más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli. 8

9 Megtámadhatóság (Mt. 28.§) A megállapodás megtámadhatóságának okai: Tévedés Megtévesztés Jogellenes fenyegetés. A hiba a szerződéses akaratban van. 9

10 A megtámadhatóság esetei (Mt. 28.§) Tévedés: (1) A megállapodás megtámadható, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. A megállapodást bármelyik fél megtámadhatja, ha a szerződéskötéskor lényeges körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. (2) Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta. Megtévesztés (3) A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart. Jogellenes fenyegetés (4) A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére 10

11 Megtámadhatóság – folyt. (5) A (3) és a (4) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. (6) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti. (7) A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. (8) A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni. (9) A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen. 11

12 Az érvénytelenség jogkövetkezménye 29. § (1) Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el. (2) A munkáltató köteles a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen és azt az (1) bekezdés alapján meg kell szüntetni. (3) Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg. (4) Az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén e jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem származnak. (5) A munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén – a munkáltató saját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivéve – a 82–84. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (82-84.§: kártérítés, elmaradt jövedelem, végkielégítés, felmondási időre járó juttatások, mínusz a közben megtérült összeg) 30. § A megállapodás érvénytelenségéből származó kár megtérítésére e törvény szabályait kell alkalmazni. (E törvény = Mt.) 12

13 Eset: Jogellenes fenyegetés? - Mfv.II /2014/5.szám – ápolónő Vagy Nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző szerződés? - Mfv.I /2007/4.szám – ügyvezetős 13

14 A tényállás: A felperes ápolónő volt, 1981-től. Közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezés útján szűnt meg 2013-ban. A felperes a perben annak megállapítását kérte, hogy jogellenes fenyegetéssel vették rá a közös megegyezés okirat aláírására, ezért az érvénytelen, és kérte a jogviszonya helyreállítását. A kórház védelmi felelőse személyi ellenőrzés során a felperes autójában tisztázatlan eredetű tárgyakat, pl. bontatlan szeletelt kenyeret, háztartási kekszet, papírkéztörlőt és májkrémet talált. A védelmi felelős erről tájékoztatta az ápolási igazgatót, aki meghallgatta az ápolónőt. A meghallgatáson részt vett a kórház jogtanácsosa és ügyvédje is. Az ápolónő a meghallgatáson elismerte, hogy a kórháztól elvette, amit találtak nála. Az ügyvéd felajánlotta, hogy ha közös megegyezéssel távozik, akkor eltekint a rendőrségi feljelentéstől. Az ápolónő kért pár perc gondolkodási időt egyedül. (Kb percig gondolkodott.) 14

15 Kb perc egyedül gondolkodást követően a felperes saját kézírásával azt írta, hogy „A mai napon közös megegyezéssel kértem a munkaviszonyom felbontását.” Az ápolási igazgató a felperes példányán az átvételt igazolta, majd a saját példányára rávezette azon záradékot, mely szerint a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez június 21-ével hozzájárul. Az ápolónő utóbb a saját nyilatkozatát megtámadta, mondván, hogy rossz idegállapotban, nyugtató hatása alatt volt; nyilatkozatát részben fenyegetés hatására, részben tévedésből tette; az pedig rendkívül méltánytalan, hogy több, mint 30 év kifogástalan munkavégzést követően „értéktelen moslék” miatt szűnjön meg a jogviszonya. Az alperes a megtámadást nem fogadta el. Állította, hogy a felperest sem fenyegetés nem érte, sem tévedésben nem lehetett, közalkalmazotti jogviszonya erre irányuló saját, kényszertől és befolyástól mentes kérelmére került megszüntetésre. 15

16 A Kúria döntése: A perben abban a kérdésben kellett dönteni, hogy a felperes részéről elismert kötelezettségszegés jogkövetkezményéről történő tájékoztatás tévedésbe ejtésnek, a munkáltató által kilátásba helyezett hátrány objektíve jogellenes fenyegetésnek minősült-e. A felperes a munkáltatói meghallgatásakor, továbbá a bírósági eljárás során sem cáfolta, mely szerint az ellenőrzéskor olyan élelmiszeripari termékeket találtak nála, amelyek az alperes tulajdonát képezték. Mindezek alapján nem jogszerűtlen jogkövetkezmény a rendkívüli felmentés, továbbá a rendőrségi feljelentés kilátásba helyezése, amelyek a következetes bírósági gyakorlat alapján nem minősülnek jogellenes fenyegetésnek. A tanúvallomások, továbbá a felperes nyilatkozata is azt támasztotta alá, hogy a felperes körülbelül perccel később maga döntött arról, hogy kéri közalkalmazotti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését. A felperes részére a munkáltató által felajánlott lehetőség - figyelemmel az eset körülményeire és az előzményekre - nem minősül a jóhiszemű és tisztességes eljárás megsértésének, az állami vagyonnal gazdálkodó munkáltató az Mt. 6. § (2) bekezdése szerinti elvvel összhangban lévő alternatíva felajánlását valósította meg. 16

17 Eset: Mfv.I /2007/4.szám – ügyvezetős (Példa: nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződés kérdése) 17

18 Tényállás Adott egy veszteséges családi cég. A feleség a 90%-os tulajdonos, a férjé a 10%. Az ügyvezető a férj. A felperes és felesége, mint az alperes tulajdonosai szeptemberében tárgyalásokat folytattak a D.-vel felperes házastársa 90%-os tulajdonrészének átruházásáról. Ekkor a leendő vevőt arról tájékoztatták, hogy a felperes az ügyvezetői tisztséget tagi minőségében látja el, díjazásban, osztalékban nem részesül. A szeptember 27-i dátumú taggyűlés határozatot hozott arról, hogy a felperes november 1-jétől havi forint személyi alapbérért határozatlan idejű munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat. A feleség 90%-os üzletrészét októberben vette meg D. A következő év augusztusában D. belső vizsgálatot rendelt el, és az ott megállapított szabálytalanságok miatt a megtartott taggyűlésen a felperest ügyvezetői megbízásából visszahívta. Ugyanezen év őszén külső vizsgálat is volt a cégnél, de a felperes munkaszerződését nem találták. A munkaszerződést a könyvvizsgáló felszólítására a felperes csak ezt követően, december 8-án bocsátotta rendelkezésre, és egyben kérte augusztusra visszamenőleg a munkabérét is. A cég a munkabért augusztusig fizette, de a könyvelő állította, hogy ő munkaszerződést nem látott, hanem a felperes kifejezett utasítására számfejtette a munkabérét. Erről felperes úgy nyilatkozott, hogy azért nem volt meg az irat, mert egy betörés során azt elvitték. Mivel az alperes nem fizetett, munkaügyi bírósághoz fordult. 18

19 A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az ügyvezetői tisztségéből visszahívást elrendelő határozat a munkaviszonyáról nem rendelkezett, ezért az még fennáll, és elmaradt bérét igényelte. De ha a bíróság ezt esetleg mégsem így látná, hogy fennáll a munkaviszonya, kérte a jogellenes megszüntetés esetén őt megillető juttatásokat is. Az alperes ellenkérelmében a munkaszerződés utóbb történt elkészítésére, valamint a jó erkölcsbe ütközésére, semmisségére hivatkozott. 19

20 Kérdés: Kinek van igaza? Érvényes vagy érvénytelen a munkaszerződés? Ha igen, miért? Ha nem, mi a semmisség jogcíme? 20

21 A Kúria döntése: A felperes előbbi, nem vitatott tájékoztatásához képest - amely akkor még megfelelt a tényeknek - a felperest terhelte az együttműködési kötelezettség, a jóhiszeműség és a tisztesség általános követelménye alapján a jogviszonyában beállt lényegi változásra vonatkozó tájékoztatás az új többségi tulajdonos részére. Erre azonban a tisztségből visszahívásáig nem került sor, ezzel ellentétes tényállítást a felperes a felülvizsgálati kérelmében sem tett, csak a körülményekből való tudomásszerzést hangoztatta. Annyiban helytálló a felperes felülvizsgálati érvelése, mely szerint a munkaviszonyára vonatkozó taggyűlési határozat a meghozatalakor jogszerű volt, és önmagában nem kifogásolható a korábbiakhoz képest az, hogy a tagok az ügyvezetői feladatokra munkaviszonyt létesítenek. A jó erkölcsbe ütközés az összes körülmények egybevetése és értékelése alapján bírálható el. Ennek során a munkaszerződés megkötése időpontját, ehhez képest indokolatlanul hosszú, a tulajdonátruházás utáni időpontra vonatkozó hatálybalépését, és a társaság veszteséges gazdasági helyzetéhez képest aránytalanul magas összegű, a munkabérhez kapcsolódó közterhekkel együtt az új többségi tulajdonost terhelő munkabért, és mindezek elhallgatását, eltitkolását a másodfokú bíróság együtt értékelve törvénysértés nélkül állapította meg, hogy az adott körülmények között, adott feltételekkel a házastársak között megkötött munkaszerződés nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközött. A felperes magatartása nem felelt meg a társadalmilag általában elvárható jóhiszemű és tisztességes magatartás zsínórmértékének, ezáltal a munkaszerződésnek a jogerős ítélet általi semmissé nyilvánítása nem jogszabálysértő. 21

22 Az előbbieket nem cáfolja, hogy a többségi tulajdonosváltást követően az alperes az adott havi díjat és járulékait megfizette, mivel egyrészt az eltelt viszonylag rövid időre tekintettel az alperestől - az ügyvezető felperes ellenében - nem volt elvárható a teljeskörű informálódás, a könyvelést évek óta végző könyvelő tanúnyilatkozata szerint a bért felperes utasítására számfejtette, munkaszerződést ő maga nem látott. Másrészt, ha az alperes tudott is a felperes havi forintos díjazásáról, ennek tényleges anyagi terhei munkaviszony esetén jóval magasabbak, mint megbízási díjként, nem beszélve a tisztségből visszahívás és a munkaviszony megszüntetés anyagi jogkövetkezményei különbözőségéről, amellyel az alperes a kifejtettek okán nem számolhatott. Az előbbiek alapján a felperes által sérelmezett alperesi intézkedés valójában az érvénytelen munkaszerződés alapján fennállt munkaviszony azonnali hatályú felszámolásának minősült - az ügyvezetői tisztségtől függetlenül -, ezért a felperest anyagi jogkövetkezmény nem illette. 22

23 Általános magatartási követelmények (Mt §) 23

24 A munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Zsinórmérték, objektív alapú mérce. Nem az adott személytől elvárható, hanem „úgy általában” az adott helyzetben. Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. „nemo auditur suam turpitudinem allegans” - elv Ha valaki saját maga felróhatóan idéz elő egy számára kívánatos helyzetet, annak előnyeit nem élvezheti. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el. 24

25 Jóhiszeműség és tisztesség követelménye, együttműködési kötelezettség A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott. 25

26 A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. 26

27 Joggal való visszaélés tilalma Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. Fordítva megfogalmazva: a jogokat csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad gyakorolni. (Arra kell használni őket, amire valók.) Ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. 27

28 Eset: Az adminisztrátor esete – rendeltetésszerű joggyakorlás (Mfv.II /2013/4.szám) 28

29 A tényállás: A felperes december 1-jétől állt munkaviszonyban az alperesnél, illetve jogelődjénél adminisztrátor munkakörben. Munkaköri feladatát képezte többek között a központi titkárságon az alpereshez érkező és onnan kimenő iratok kezelése, iktatása, postázása, a telefonközpont kezelése, továbbá a levelek, valamint egyéb iratok gépelése, fénymásolása és az ügyfelek fogadása. Az alperes által évben vásárolt szkenner működtetését a felperes a munkaviszonya fennállása alatt nem tudta elsajátítani. 29

30 Az alapvetően növénytermesztéssel foglalkozó alperesi gazdasági társaság a tevékenységéhez szükséges földeket földhaszonbérleti szerződések megkötésével biztosítja. Az utolsó haszonbérleti időszak november 30-án zárult le, amelyet megelőzően több földtulajdonos levélben jelezte, hogy újabb szerződést nem kíván kötni, ezáltal az alperes 900 hektár földterület művelésétől esett el. A felperes házastársa - aki az alperesnél fennállt 45 évi munkaviszonya után december 10-től nyugállományba került - a tulajdonát képező 17 hektár termőföld megművelését a jövőben maga kívánta elvégezni, ezért arra kérte házastársát, hogy döntését levélben közölje az alperessel. 30

31 A levelet a felperes a Cz. B. mezőgazdasági termelőtől kapott - dr. T. K. ügyvéd által készített - minta alapján írta meg. A felperes a házastársa nevében arról tájékoztatta az alperest, hogy a területet a jövőben maga kívánja hasznosítani és felhívta a figyelmét arra, hogy az érintett földterületen ne végezzen mezőgazdasági tevékenységet, az eredeti földmérés szerinti állapotokat állítsa vissza. A levél utolsó bekezdése szó szerint az alábbiakat tartalmazta: „Jelen levelem keretében jelzem, hogy amennyiben Önök annak ellenére, hogy a szerződés november 30-án lejár, mégis ezt megelőzően elvetnék a területeket, úgy a szerződés megszűnése után nem vagyok hajlandó semmilyen beruházási összeget Önök irányába megtéríteni, nem hivatkozhatnak irányomban jogalap nélküli gazdagodásra. Tehát kizárok minden olyan lehetőséget, amely alapján önök bármilyen megtérítésre tarthatnának igényt.” 31

32 A fenti levelet K. A. igazgatósági tag július 5-én olvasta el és annak tartalmát - különösen utolsó bekezdését - sértőnek, vádaskodónak, rosszindulatúnak találta. Megállapította, hogy szövegezése megegyezik H. G. és Cz. G. ugyanilyen információt közlő levelével, ezért július 6-án a felperes elé tárta az érintettek leveleit és rákérdezett, hogy házastársa levele kitől származik. A felperes K. A. többszöri felszólítására is azt állította, hogy a levelet maga fogalmazta. K. A. a felperes eljárását felháborítónak és tisztességtelennek találta, ezért felszólította arra, hogy függessze ki házastársa levelét az öltözőben, a mázsaházban, a műhelyben és az ügyfelek számára is nyitva álló titkársági irodában. A felperes a levél kifüggesztésére szóló utasítást megtagadta. (Az alperesnél nem volt gyakorlat az ilyen tartalmú iratok nyilvánosságra hozatala.) Pár nappal később a felperes elismerte, hogy a tájékoztató levelet a házastársa helyett ő írta, de állítása szerint nem az alperestől hazavitt, hanem Cza. B.-tól kapott irat alapján. 32

33 Az igazgatósági ülés végén K. A. felszólította a felperest, hogy a kérdéses leveleket szkennelje be és ben küldje el az igazgatóság elnökének, amellyel a felperes ellenőrzése volt a célja. Az alperes az igazgatósági ülést követően, a július 12-én közölt rendkívüli felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. A felmondás indokolásában hivatkozott arra, hogy a felperes a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan és jelentős mértékben megszegte azzal, hogy üzleti titkot vitt ki a társaságtól, és személyes elfogultsága okán megtagadta az igazgató utasításának végrehajtását. A társasággal szembeni ellenséges magatartással való azonosulás (amely a kérdéses tartalmú levél megírásában és beiktatásában merült ki) ugyanakkor a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tette. Az intézkedés alkalmazásánál súlyosító körülményként értékelte, hogy a felperes az irodai munka végzésére alkalmatlan és ezt nem jelezte, továbbá nem érzékelte a társasággal szembeni ellenséges hangulatot. Enyhítő körülménynek tartotta ugyanakkor az évtizedek óta fennálló munkaviszonyát, valamint a rövidesen bekövetkező nyugdíjazását. 33

34 A felperes keresete: kérte a felmondás jogellenességének megállapítását, mert szerinte A felmondás okai nem valósak, kötelezettségszegést, továbbá a munkaviszony fenntartását ellehetetlenítő magatartást nem követett el. Állította, hogy üzleti titkot nem sértett és üzleti levelet sem vitt haza a munkahelyéről. Miután házastársa úgy döntött, hogy a földjeit a család fogja művelni, a tájékoztató levél megírásához Cz. B. mintáját használta fel. Elismerte, hogy a levél kifüggesztésére vonatkozó igazgatói utasítás teljesítését megtagadta, mert azt megalázónak és a munkakörébe nem tartozó feladatnak tekintette. Állította, hogy munkavégzése során ezni és szkennelnie soha nem kellett, az ehhez szükséges képzettség megszerzésére őt az alperes nem kötelezte. 34

35 A felperes szerint a munkaviszonya megszüntetésének jogát az alperes rendeltetésellenesen gyakorolta, azzal visszaélt, azt akarta megbosszulni, hogy házastársa kivette az alperes művelése alól a földjeit. Ezt alátámasztotta az is, hogy a keresetlevél benyújtását megelőző egyeztetésen az alperes jogi képviselője felajánlotta, hogy visszavonja a munkáltatói intézkedést, amennyiben a házastársa visszaadja az alperes használatába a földeket. A per tárgyalása során K. A. tanúvallomásában úgy nyilatkozott, hogy a levél kifüggesztésével nem a tájékoztatás volt a célja, hanem annak demonstrálása, hogy a munkavállaló részéről milyen illetéktelen támadás érte az alperest. 35

36 A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban: Az utasításadás jogát - amely az adott esetben a felperes házastársa által írt levelének kifüggesztésére vonatkozott - a munkáltató rendeltetésellenesen gyakorolta. Az irányadó bírói gyakorlat szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás elve alapján a bíróság az alakilag jogszerűnek minősülő joggyakorlást az adott ügyben bizonyított sajátos körülmények alapján jogellenesnek minősítheti. A perbeli esetben maga az utasítás kiadása, vagyis az adminisztrátor munkakörű felperesnek egy levél kifüggesztésére vonatkozó felszólítása önmagában jogszerű volt. A perben feltárt egyéb körülmények azonban, - mely szerint az alperesnél hasonló tartalmú levelek kifüggesztése még soha nem történt, továbbá K. A. tanúvallomásában foglaltak, mely szerint a levél kifüggesztésével nem a tájékoztatás volt a célja, hanem annak demonstrálása, hogy a munkavállaló részéről milyen illetéktelen támadás érte az alperest - azt támasztják alá, hogy a munkáltató az utasításadás jogát nem a rendeltetésének megfelelően gyakorolta Az adott esetben a felperes a levél megírásával házastársát jogszerűen megillető döntésének közlését segítette és közvetítette, amely magatartás - a tartalmában a munkáltatónak érdeksérelmet okozó eredmény ellenére - nem jelentette az együttműködési kötelezettsége megsértését. 36

37 Munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdekének védelme A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A munkavállaló magatartása a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. A korlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen tájékoztatni kell. A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. 37

38 Munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdekének védelme – a közigazgatásban évi CXCIX. Törvény 10.§ (2)-(3) bek. – kicsit más, mint az Mt. A közszolgálati tisztviselő a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, az általa betöltött beosztás tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, a jó közigazgatásba vetett bizalomnak, valamint a közszolgálat céljának veszélyeztetésére. A közszolgálati tisztviselő köteles megtartani a minősített adatot. Ezen túlmenően illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna. 38

39 Munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdekének védelme – a közalkalmazottak esetén Az Mt. alapján (az Mt. ezen szabálya a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó. Ez a § nincs kivéve az Mt-ből alkalmazottak közül.) 39


Letölteni ppt "Munkajogi alapismeretek 2015/2016. 1. félév 2. hét."

Hasonló előadás


Google Hirdetések