Kapronczai István A magyar élelmiszeripar helyzete, az élelmiszeripari kis- és középvállalkozások lehetőségei Foodapest 2010 Élelmiszeripari Konferencia.

Az előadások a következő témára: "Kapronczai István A magyar élelmiszeripar helyzete, az élelmiszeripari kis- és középvállalkozások lehetőségei Foodapest 2010 Élelmiszeripari Konferencia."— Előadás másolata:

1 Kapronczai István A magyar élelmiszeripar helyzete, az élelmiszeripari kis- és középvállalkozások lehetőségei Foodapest 2010 Élelmiszeripari Konferencia Budapest, 2010. február 22.

2 Az előadás témakörei  Az élelmiszeripar helyzete  Az élelmiszeripari kkv-k működésének néhány sajátossága, lehetőségeik és jövőképük

3 Élelmiszeripar legfontosabb adatai Megnevezés Élelmiszeripar (ezer Ft vagy fő) Nemzetgazdaságon belüli részesedés (%) 19921997200320081992199720032008 Kibocsátás 425 250 4811 186 389 3352 106 075 8902 337 893 65312,4511,518,916,18 Bruttó hozzá- adott érték 96 922 994221 767 647629 239 938617 248 1906,945,967,544,91 Árbevétel 519 543 6691 416 892 6882 356 624 4482 609 274 8438,057,715,733,71 Foglalkoz- tatottak 179 653126 956120 24794 8538,896,665,774,25 Forrás: APEH Gyorsjelentés

4 Az élelmiszeripar támogatása a vizsgált időszakban Forrás: APEH adatok alapján saját szerkesztés

5 Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak és a működő gazdaságok száma 1992-2008 között Forrás: APEH gyorsjelentés

6 Jegyzett tőke és meghatározó részeinek változása 1992 és 2008 között Forrás: APEH adatok alapján saját szerkesztés

7 Az élelmiszeripar adózás előtti eredményének alakulása Forrás: APEH adatbázis

8 Konklúziók  Az élelmiszeripar kettős présbe került  Drámaian csökkennek a vállalkozások kondícióit jelző mutatók  Menekül a külföldi tőke  Nincs jelentős hazai befektetési szándék  Szervezeti instabilitás jellemzi az iparágat  A jelenlegi élelmiszeripari struktúrában kimerültek a tartalékok  Globális vagy regionális élelmiszergazdaság?  Segíthetnek-e az élelmiszer-feldolgozó kis- és középvállalkozások?

9 Az előadás témakörei  Az élelmiszeripar helyzete  Az élelmiszeripari kkv-k működésének néhány sajátossága, lehetőségeik és jövőképük

10 Mikro-, kis- és középvállalkozások osztályozásának változása Forrás: KKV Éves jelentések alapján saját szerkesztés Megnevezés IKM-KFI ajánlás 1996. 2000. 01. 01. – 2004. 04.30. 2004. 05. 01. – 2004. 12. 31. 2005. 01. 01. - … Mikrovállalkozás (kisvállalkozásokon belül) Összes foglalkoztatottak létszáma 0-10 fő0-9 fő Éves nettó árbevétel (max.) --- 2 millió euró Előző évi mérleg-főösszeg (max.) --- Kisvállalkozás Összes foglalkoztatottak létszáma 11-50 fő10-49 fő Éves nettó árbevétel (max.) 500 millió Ft700 millió Ft7 millió euró10 millió euró Előző évi mérleg-főösszeg (max.) 200 millió Ft500 millió Ft5 millió euró10 millió euró Középvállalkozás Összes foglalkoztatottak létszáma 51-250 fő50-249 fő Éves nettó árbevétel (max.) 2 500 millió Ft4 000 millió Ft40 millió euró50 millió euró Előző évi mérleg-főösszeg (max.) 1 250 millió Ft2 700 millió Ft27 millió euró43 millió euró

11 A kkv szektor* részesedése az élelmiszeripar egészéből Forrás: APEH alapján saját szerkesztés * mikrovállalkozások nélkül

12 Az élelmiszeripar és a kkv szektor* vizsgált hatékonysági és jövedelmezőségi mutatói Forrás: APEH alapján saját szerkesztés * mikrovállalkozások nélkül Megnevezés Eszközök forgási sebessége (fordulat) Jegyzett tőke forgási sebessége (fordulat) Árbevétel arányos üzemi eredmény (Ft/100Ft) Eszközarányos eredmény (Ft/100Ft) 20042004 Élelmiszeripar1,366,651,582,14 Kisvállalkozásokn.a.7,802,79n.a. Középvállalkozásokn.a.7,192,09n.a. 20052005 Élelmiszeripar1,358,102,022,73 Kisvállalkozások1,218,082,022,66 Középvállalkozások1,308,952,062,67 20062006 Élelmiszeripar1,277,913,063,90 Kisvállalkozások1,197,271,551,85 Középvállalkozások1,289,892,212,83 20072007 Élelmiszeripar1,328,991,992,64 Kisvállalkozások1,227,891,371,66 Középvállalkozások1,3611,590,981,33 20082008 Élelmiszeripar1,4710,191,362,00 Kisvállalkozások1,329,703,024,00 Középvállalkozások1,4813,121,602,36

13 A kis és közepes élelmiszeripari vállalkozások legfontosabb alapanyag-beszerzési forrásai Beszerzési forrás Beszerzés értékének aránya (%) Összes vállalkozásKisvállalkozások Középvállalkozások Gazdálkodó (kisüzem)21,321,720,4 Mezőgazdasági nagyüzem26,420,140,3 Integrátor5,97,23,0 TÉSZ, BÉSZ, termelői csoport4,54,25,2 Nagykereskedő12,416,33,6 Saját termelés2,71,84,8 Külföld6,36,55,9 Más hazai élelmiszeripari feldolgozó17,417,816,5 Egyéb3,54,51,5 ÖSSZESEN100,0 Forrás: saját kutatás eredményei alapján

14 A beszerzett alapanyagok vonzáskörzetből származó része Beszerzési forrás Vonzáskörzetből (%) Összes vállalkozás Kis- vállalkozások Közép- vállalkozások Gazdálkodó (kisüzem) esetében64,669,456,9 Mezőgazdasági nagyüzem esetében75,475,974,8 Integrátortól esetében31,921,050,0 TÉSZ, BÉSZ, termelői csoport esetében76,770,085,0 Nagykereskedő esetében28,330,620,0 Saját termelés esetében98,0100,090,0 Külföldi beszerzés esetében8,512,20,0 Más hazai élelmiszeripari feldolgozó esetében39,042,531,3 Egyéb32,938,30,0 BESZERZÉSI FORRÁSOK ÁTLAGA53,551,557,9 Forrás: saját kutatás eredményei alapján

15 A kis és közepes élelmiszeripari vállalkozások legfontosabb értékesítési irányai Értékesítési irány Érékesítés aránya (%) Összes vállalkozás Kis- vállalkozások Közép- vállalkozások Nagykereskedő11,612,69,7 Saját export tevékenység11,58,917,0 Magyar tulajdonú lánc (pl.: CBA, Coop, Reál)14,614,914,0 Külföldi tulajdonú beszerzési társulás (pl.: Provera, Metspa)*8,25,913,1 Külföldi tulajdonú hiper- vagy szupermarket (pl.: Auchan, Tesco)9,29,87,7 Diszkont (pl.: Lidl, Aldi, Penny)2,01,04,3 Független kiskereskedő18,020,113,8 Vendéglátóipar8,611,03,4 Közvetlen fogyasztói értékesítés8,910,45,4 Más hazai élelmiszeripari vállalkozás7,45,411,6 ÖSSZESEN100,0 Forrás: saját kutatás eredményei alapján

16 A késztermék értékesítés vonzáskörzetbe eső része Értékesítési irány Vonzáskörzetbe (%) Összes vállalkozás Kis- vállalkozások Közép- vállalkozások Nagykereskedő34,042,512,2 Saját export tevékenység5,63,38,3 Magyar tulajdonú lánc (pl.: CBA, Coop, Reál)58,368,138,8 Külföldi tulajdonú beszerzési társulás (pl.: Provera, Metspa)*37,845,927,8 Külföldi tulajdonú hiper- vagy szupermarket (pl.: Auchan, Tesco)24,519,531,3 Diszkont (pl.: Lidl, Aldi, Penny)24,466,73,3 Független kiskereskedő73,881,249,4 Vendéglátóipar82,087,057,1 Közvetlen fogyasztói értékesítés86,187,380,2 Más hazai élelmiszeripari vállalkozás45,052,732,9 ÖSSZES ÉRTÉKESÍTÉS ÁTLAGÁBAN46,553,530,5 Forrás: saját kutatás eredményei alapján

17 A vállalkozások működését negatívan befolyásoló külső tényezők Forrás: saját kutatás eredményei alapján

18 Beruházások indokai a megkérdezett vállalkozásoknál Forrás: saját kutatás eredményei alapján

19 A vállalkozás jövőjét vázoló menedzseri vélemények Szinten kívánja tartani a termelést Növelni szeretné a termelést a kapacitások jobb kihasználásával Növelni szeretné a termelést fejlesztéssel, beruházással Forrás: saját kutatás eredményei alapján

20 A kis- és középvállalkozások fejlesztési irányai Forrás: saját kutatás eredményei alapján

21 Konklúziók 1.  A kkv-knak van jövőjük, eszközei lehetnek a kilábalásnak. A globális élelmiszergazdaság mellett(!) jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a helyi és regionális élelmiszergazdaság fejlesztésére.  A gazdaságirányításnak meghatározó a felelőssége a gazdasági intézményi és jogi környezet alakításában. A kkv-k fejlődést gátló tényezőket gyengíteni és a stimuláló hatásokat fokozni kell.  Komoly hiányosságok tapasztalhatók az élelmiszeripari kkv-k menedzsmentjének felkészültségét, szemléletét illetően

22 Konklúziók 2.  A jelenlegi kereskedelmi csatornák szerkezetének markáns átalakulása nélkül a regionális élelmiszergazdaságban nem várható fejlődés.  A helyi ellátást segítené a regionális beszerző kapcsolatok kialakítása a „magyar” láncok esetében.  A jelenlegi élelmiszer kisbolt hálózat regionális szervezettségének megteremtése, jobb logisztikai háttér kialakítása.  Cél: egy valódi magyar „lánc”?  A kkv-knak képessé kell válniuk különböző szintű együttműködések kialakítására. Egységes piaci fellépésre van szükségük.

23 Konklúziók 3.  Nem feltétlen természetes szövetséges a mezőgazdasági kistermelő és az élelmiszeripari kkv. A kistermelők, ha nem szerveződnek, nem képezhetik egy regionális élelmiszergazdaság bázisát.  Fontos a szakképzés rendszerének újragondolása.  Célként kell kitűzni a versenyképességet? Nem elég életképesnek lenni?  Világos, koherens, politika által támogatott gazdasági és társadalmi jövőképre van szükség.

24 Köszönöm figyelmüket!