Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Illésházy István nádor Erdély 1606-91  Bocskai halála - gyanúsítások (Kátay M.)  I. Rudolf tevékenysége Hajdúk kiváltságai veszélybe kerülnek  Mátyás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Illésházy István nádor Erdély 1606-91  Bocskai halála - gyanúsítások (Kátay M.)  I. Rudolf tevékenysége Hajdúk kiváltságai veszélybe kerülnek  Mátyás."— Előadás másolata:

1 Illésházy István nádor Erdély  Bocskai halála - gyanúsítások (Kátay M.)  I. Rudolf tevékenysége Hajdúk kiváltságai veszélybe kerülnek  Mátyás főherceg a hajdúkra támaszkodva  lemondatja I. Rudolfot  hajdúk kiváltságainak megerősítése  II. Mátyás ( ) az 1608-as pozsonyi országgyűlés:  A bécsi béke megerősítése  A vallásszabadság kiterjesztése a mezővárosokra és a falvakra  A rendi intézm. működésének biztosítása  Az uralk. teljes jogkörű helyettese a nádor

2 II. Mátyás koronázása Pozsonyban 1608-as pozsonyi ogy. határozatai  Un. koronázás előtti és utáni tv.-ek (a rendi megerősödés pontjai)  Nádorválasztás  Városi rang odaítélése  Nemesek házhelyvétele és tisztségviselése szab. kir. városokban

3 Erdély 1613-ig  1606 Bocskai † után a rendek Rákóczi Zs.-t ( ) vál. meg  Később a hajdúk segítségével  Báthory Gábor szerzi meg a hatalmat ( )  Báthory uralmának ellehetetlenülése  erőszakos belpolitika  A hajdúkat háttérbe szorítja  szászokkal szembe kerül (Nagyszebenbe helyezi székhelyét)  Havasalföldi hadjárat, amit a porta nem engedélyezett  kalandor politikája miatt a Porta mellőzi  a Porta Bethlen Gábort nevezi ki Erdély fejedelmévé  a hajdúk árulónak tartják, és Váradon megölik

4 Rákóczi ZsigmondBáthory Gábor

5 Bethlen fejedelemmé választása  A Porta kívánalmának megfelelően Bethlen Gábor lesz a fejedelem. Célja a belső rend megteremtése, a gazdasági káoszban rendet teremteni, az ország újraegyesítése a törököktől való függés fenntartása mellett.  Bethlen belpolitikája  rendezte a szászokkal való viszonyt, ezzel megszilárdította a három nemzet unióját (kápolnai unió)  eddig eladományozott javak nagy részét visszaszerzi, ezzel a főurakat középnemesi szintre süllyesztette  csökkentette az országgyűlések számát, gyakorlatilag szabadon alakította összetételét  ugyanakkor a rendi szervek megmaradtak (minden az uralkodó kezébe összpontosul), de alig korlátozták a fejedelmi hatalmat (az ogy. a fejedelem irányítása alá kerül)  anyagiakban is függetlenítette magát a rendi erőforrásoktól  kiváltságot ad a mezővárosoknak, támogatja a középrétegeket;  védi a jobbágyságot

6 Habán kályha Anabaptista takács Bethlen gazdaságpolitikája  Gazdaságpolitikáját merkantilisztikus jegyek jellemzik (fejedelmi merkantilizmus)  a kivitelre kerülő javakra állami monopólium (higany, viasz, mész, marha)  Bethlen igyekezett betörni az itáliai piacra,  ipar fejl. (külföldi mesterek + bányászok)  a habánok befogadása (vallási tolerancia)  jövedelme 1/2 millió arany  állandó zsoldoshadsereg

7 Bethlen és (Pfalzi) Frigyes cseh király Bethlen a 30 éves háborúban  Külpolitika:  Gyors és határozott intézkedései voltak, s képes volt a nemzetközi politik- ába is beleszólni. Külpolitikájában a tö- rök bizalmát igyekezett megnyerni, fel- vette a kapcsolatot a román vajdákkal is.  1618-ban, amikor a cseh rendek Prágában Habsburg-ellenes felkelést rob- bantottak ki, Bethlen nemzetközi szövetség tagjaként indult II. Ferdinánd ellen. A 30 éves háborúban a Felvidéken indult harcba (cél: független Mo. visszaállítása)  Hadai csekély ellenállásba ütköztek a királyi Mo. területén. A magyar főurak örömmel fogadták, de katonai segítséget nem adtak. Az egyesült cseh, morva és erdélyi sereg Bécs ostromára készülődött

8 Bethlen hadjáratai

9 A cseh rendek fehérhegyi veresége  A sikerek  aug. besztercebányai ogy.  A rendek Magyaro. királyává választják, de ő nem kor. meg magát  Okai:  a rendek szigorú feltételeket szabtak a hitlevélben  nem látta biztosítva helyzetét a török felől  A csehek fehérhegyi veresége békére kényszerül  szövetséges nélkül, egyedül marad  magyarországi rendek elfordultak tőle (megriadtak Bethlentől)  a főnemesség nagy része is elpártol tőle (Fehérhegy miatt) A béke felé

10 II. Ferdinánd Bethlen Gábor A nikolsburgi béke  A béke pontjai:  visszaadja magyarországi foglalásának jelentős részét  lemond a királyi címről  élete végéig megkap 7 vármegyét (Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs Szatmár, Bereg, Ugocsa).  birodalmi hercegi címet kap (megkap két sziléziai hercegséget)  a bécsi béke és 1608-as törvények garantálása  Ferdinánd a végvárak fenntartására forintot birodalmi segélyt ad.  Később még kétszer (1623; 1626) bekapcsolódik a harcba, de siker 

11 A nikolsburgi béke záradéka

12 Apáczai Csere János Magyar Encyclopédia Bethlen és a kultúra  A fejedelmi központ, Gyulafehérvár a későreneszánsz művészet központja lett.  Székhelyén reneszánsz udvart épít ki, nagyszabású építkezésekbe fogott  Protestáns főiskolát és könyvtárat alapít (Gyulafehérvár).  Pártfogolja a tudományt és művészeteket  Európai műveltségű értelmiség jött létre  Nemesi levéllel látta el a prédikátori réteget, leghíresebbek Szenczi Molnár Albert és Alvinczi Péter  Támogatja a szegények külföldi egyetemi tanulmányait

13 Az európai műveltségű értelmiség Szenczi Molnár Albert Apáczai Csere János Misztótfalusi Kis Miklós „Én Calvinista nem vagyok, sem Lutherista nem vagyok, mert megtanultam azt az Szent Pál írásából, hogy sem Apollóstól, sem Kéfástól nem kell neveztetni sen- kinek, hanem mi igaz kereszty- éneknek neveztettünk az Úr Jézus Krisztusról". Alvinczi Péter

14 és műveik Haller János könyve Misztótfalusi Kis Miklós kolozsvári nyomdájából Szenczi Molnár Albert magyar nyelvtana … és latin-magyar szótára

15 Emlékeik a kolozsvári Házsongárdi Temetőben Apáczai Csere János Misztótfalusi Kis Miklós Szenczi Molnár Albert Az iktári Bethlen-család kriptája

16 Bethlen tudósai között

17 Belép a 30 éves háborúba a protestáns hatalmak oldalán Bethlen utódlása  Utóda, felesége Brandenburgi Katalin  Rákóczi György szerzi meg a hatalmat  A török is jóváhagyja a cserét  Hatalmának biztosítéka  az állami bev. túl hatalmas magánbirtokai  jó gazda módjára” irányítja az ország ügyeit  hatalmát megvédi a budai pasával szemben is (szalontai csata)  Nagyon vallásos - „Bibliás őrálló” fejedelem  Folytatja a „bethleni” politikát (Bethlen volt kiváló hadvezére)  I. Rákóczi György ( )

18 svéd katonák a 30 éves háború korából Lennard Torstenson Rákóczi svéd szövetségese Rákóczi a Habsburgok ellen  1643-ban szövetség a svédekkel és a franciákkal  a rendi-, és vallás szabadság védelme érdekében támadást indít  A Habsb. diplomácia eléri, hogy a szultán leállítja az akciót  De a török is tart hatalmának   béke III. Ferdinánddal (Linz)  Az egyezmény megerősíti   a bécsi és nikolsburgi békét,  az 1608-as pozsonyi tv-eket

19 Rákóczi hadjáratai

20 II. Rákóczi György  A béke fontosabb pontjai  a protestánsok vallásgyakorlatát kiterj. a falvakra és mezővárosokra is  élete végéig megkapja a 7 várm.t  a protestáns lelkészeket  elűzni   elfoglalni a protest. templomokat  Saját hatalma is növekedett: Ecséd Regéc, Tarcal, és Tokaj uradalmaival  Rákóczit fia [II. ~ ( )] követi  A linzi béke Virágzó országot örököl Az egyezmény megerősíti a bécsi és nikolsburgi békét, valamint az 1608-as pozsonyi tv-eket

21 Rákóczi-birtokok a XVII. században

22  II. Rákóczi György próbálja folytatni apja politikáját  Mozgástere egyre szűkül (véget ért a 30 éves háború)  A Porta is egyre kevésbé nézte jó  az önálló erdélyi politizálást  A kezdeti sikerek (Moldva, Havasalföld hódoltatása) után  A Porta engedélye  indítja meg tragikus lengyelo.-i hadjáratát (svéd és francia szövetségben, 1657),  majdnem az egész erdélyi hadsereg megsemmisül (a török a tatárokkal semmisítteti meg az erdélyi sereget)  A fej.-ség védtelenné válik a külső (török-tatár) támadásokkal szemben A hanyatlás felé …

23 Rákóczi serege Varsó alatt Rákóczi több győzelmet is aratott, de azokat nem tudta kiaknázni …

24 Várad vára Erdély végleg meggyengül  már nem tudja betölteni szerepét  között megtörténik Erdély második pusztulása  Erdély elveszti nyugati várait: Lugost, Jenőt és Karánsebest  A fejedelem a törökkel szemben elesik a szászfenesi csatában (1660)  Erdély kulcsa, Nagyvárad is elesik  Császári sereg Erdély segítségére siet, de  A török Apafit tette fejedelemmé (Évi adó:  arany)  Erdély bukása (a magyar rendi jogok védelme)

25 Erdély Apafi Mihály alatt Kolozsvár – Apafi alatt Erdély kulcsa lett (végvár) Apafi Mihály

26 között megtörtént Erdély második pusztulása Kettős adóztatás: A XVI-XVII. Században a török hódoltság területein előforduló adóztatás, amelynek során mind a török, mind a magyar főurak adóztatják saját jobbá- gyaikat, parasztjaikat, és ezért azoknak két- felé kell fizetniük. Erdély pusztulása


Letölteni ppt "Illésházy István nádor Erdély 1606-91  Bocskai halála - gyanúsítások (Kátay M.)  I. Rudolf tevékenysége Hajdúk kiváltságai veszélybe kerülnek  Mátyás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések