Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Foglalkoztatás – gazdaság – versenyképesség Kelemen Tas, Fejér Paktum Egyesület elnöke Foglalkoztatási helyzetkép a hátrányos helyzetű kistérségekben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Foglalkoztatás – gazdaság – versenyképesség Kelemen Tas, Fejér Paktum Egyesület elnöke Foglalkoztatási helyzetkép a hátrányos helyzetű kistérségekben."— Előadás másolata:

1 Foglalkoztatás – gazdaság – versenyképesség Kelemen Tas, Fejér Paktum Egyesület elnöke Foglalkoztatási helyzetkép a hátrányos helyzetű kistérségekben

2 Országos adatok: 568,9 ezer fő nyilvántartott álláskereső, előző évhez képest 126 ezer fő növekedés (28,5%) 2009. első negyedévében 66 ezerrel emelkedett az állástalanok és 40 ezerrel az inaktívak száma. foglalkoztatottak száma 3.8 millió, foglalkoztatási ráta 56.7% Fejér megyei adatok: 21.625 regisztrált álláskereső, egy évvel korábbinál 6402 fővel több (42,1%) foglalkoztatottak száma 177 ezer fő, foglalkoztatási ráta 53,8% munkanélküliségi ráta 6%

3 Helyi gazdaság gyengesége Romló közlekedési infrastruktúra Pályázati forrásbevonás elégtelensége Kedvezőtlen demográfiai tendenciák Tartósan magas az álláskeresők száma Térség általános jellemzői Belső ellentmondások: 2 pólus melletti mg-i kistérségek leszakadása

4 Helyi gazdaság jellemzői Nagyvállalati jelenlét hiánya, a nagyobb középvállalatok (50-250 fő) folyamatos csökkenése, illetve alacsony számon történő stagnálása A kisebb középvállalkozások (20-50) csekély száma és stagnálása A nagyobb kisvállalkozások (10-20) csekély száma és lassú növekedése 10 fő alatti kisvállalkozások meghatározó számaránya és számuk dinamikus növekedése.

5 Negyedéves adatok KSH kistérségekre bontva Fejér megye 2008. 4. negyedév, 15 - 74 korosztály forrás: KSH kistérségMnk.rátaMunkanélküliekFoglalkoztatottakInaktívakFogl.rátaAkt.ráta Abai11.5 %10428020892044.6%50.4% Abonyi8.7 %8028418956244.8%49.1% Dunaújvárosi6.31 %2306342492043860.1%64.1% Enyingi13.52 %12427944679849.7%57.5% Sárbogárdi15.45 %16178848900845.4%53.7% Székesfehérvári5.65 %3654609934154457.4%60.9%

6 Rurális területek leszakadásának okai Példa: 2000 fős község éves jövedelme 2 Mrd Ft 75% falu határain kívül kerül elköltésre, csupán 25% vesz részt a falu gazdasági körforrásában EU: ez az arány pont fordított! Okok: Gazdasági támogatások elosztása Vidékfejlesztési források aránytalansága Vidéki alapszolgáltatások felszámolása

7 Magyarország gazdasági szerkezete Duális gazdasági szerkezet a jellemző: Globális multinacionális cégek (tőkeerősek, mobilak, befolyásosak) GDP 40%, export 75% évi 144-154 Mrd Ft támogatás: ami a GDP 1%, az EU-ban ez 0,5% Kis és közép vállalkozások (likviditási gondok, túlélés) munkaerőpiac 72,5%-t foglalkoztatják társasági adó befizetés 47-55% társasági adókedvezmények csupán 2-5%

8 CAP – Közös Agrárpolitika német-francia megegyezés: családi gazdaságokra épülő európai mg védelemre szorul intervenciós árak: túltermelés + nagyobb termelőknek, gazdagabb országoknak kedvez szerkezetátalakítás: CAP 1992-es (reformja: jövedelemtámogatás az ártámogatással szemben, környezetvédelmi szempontok beépítése Agenda 2000: mg. kultúramegőrző és tájarculat alakító feladatai: a vidékfejlesztés a CAP ún. második pillére WTO tárgyalások: 2013 EU megszűnteti a mg-i termékek exporttámogatását a második pillér az EU agrárköltségvetésében a 2007-13 tervciklusban már 25%-ra nőtt: EU évi 10 Mrd euró TREND: növekszik a vidékfejlesztés támogatása, csökken a termelést ösztönző támogatásoké!

9 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Magyarországnak évi 500-580 millió eurónyi, + a 20%-os nemzeti társfinanszírozással = 150-180 milliárd Ft ÚMVP 3.1 fejezete helyzetelemzés jó, okokról nincs szó 3.2.1. pont, nemzeti prioritást elhibázott Forráselosztás: a tömegtermelés kapacitásainak bővítésére és ezen belül is a beruházások támogatására és infrastruktúra-fejlesztésre szánja a források közel 40%-át Támogatási rendszer belépési korlátai: 220 ezer gazdaság 78%-át, (mintegy 500 ezer) részfoglalkozású gazdálkodót és őstermelőt kizár minőségi szerkezetváltás helyett tömegtermelést támogat „felülről lefelé” szerveződő LEADER és HVI

10 vidéki alapszolgáltatások Vasút: szárnyvonalak bezárása, törzsvonalak szüneteltetése kötöttpályás elővárosi közlekedési rendszerek hiánya EU: a vasutat a közösségi közlekedés gerincvonalának tekinti, és erre fűzi fel az egyéb közlekedési módokat reformnak álcázott vasútfelszámolás ellentétes –az Európai Unió közlekedéspolitikai elveivel, –veszélyezteti a Magyar Köztársaság által aláírt környezetvédelmi, klímavédelmi egyezményekben foglalt vállalások betartását, –folytatja a közlekedési rendszer Budapest centrikus szerkezetének erősítését. –tovább fokozza a vidék leszakadását Kisiskolák: az elmúlt három tanév során az összevonások következtében 1165-tel csökkent, ezen felül 140 óvoda és 196 általános iskola kapujára végleg lakat került. Postafiókok bezárása, körzeti orvosok kiöregedése

11 feldolgozás- piacra jutás Mészárszékek: ugyanazok a szigorú előírások vonatkoznak a kis szúróhelyekre, mint a nagy vágóhidakra A nyers hús értékesítését tiltja a kistermelői rendelet védőtávolság: önkormányzati rendelet ezt tiltja vásár: 12.500 Ft kitelepülési díj az ÁNTSZ-nek Pálinka (Hungarikum) évi bérfőzetés engedélye: 86 liter Ellentétben Ausztriával nálunk csak bérfőzetés van, házi főzés nincs. Ausztriában a kis termelő évi 100 liter 100% alkoholt értékesíthet végső fogyasztónak, vendéglátó helyeknek.

12 Példa 1 SZARVASMARHA Szállítási költség (100 km a vágóhíd ) 200km X 170Ft/km= 34000 Ft Bérvágási díj az = 25000 Ft Az agyvelőminta vizsgálat után visszaszállítás hűtőkocsival = 20000 Ft = 79000 Ft Ezek után a hazahozott negyed marhából nem adhat el egy kg húst sem, viszont gyárthat a bélszínből, hátszínből kolbászt.

13 Példa 2 PÁLINKA 1liter 50 fokos pálinka főzésekor jövedéki adó 590 Ft51 % bérfőzési díj 45639% általános fogyasztási adó11410% összesen:1160 Az adatokból látható, hogy a bérfőzetés költségéből 61% -ot a Magyar Állam adóbevételei tesznek ki s csak 39 % a bérfőzést végző szeszfőzde bevétele melynek nagy részét az energia és bérköltség teszi ki. Mindezek után a bérfőzető nem rendelkezhet az adókkal terhelt pálinkájáról, hiszen nem illeti meg a tulajdonjogból fakadó elidegenítés, vagy elajándékozás joga. Kereskedelmi letét (10-20 Millió Ft)

14 Energiastratégia Magyarország ma messze elmarad Európa energetikai hatékonysági átlagától, Az EU 20%-os energia-megtakarítást, Mo. 13%-ot tűzött ki célul 2020-ig. Nemzeti Megújuló Energiastratégia- megújuló energia törvény hiánya klímaváltozás: a Föld átlaghőmérséklete gyorsuló ütemben nő! Az energiaimport a következő tételekből áll: kőolajimport: kiváltására a közlekedés illetve üzemanyag-felhasználás átalakítására van szükség gázimport: az ország áram- és hőigényének jelentős részét fedezi áramimport 4000 fős település önkormányzatának villamos energia fogyasztása kb. 70-80 millió Ft vidék energiapotenciálja a saját szükséglet többszöröse:települési energia koncepció- megújuló energia stratégia A helyi viszonyok között fenntartható módon előállítható energiaforrásoknak, és a decentralizált kisrendszereknek kell elsőbbséget biztosítani!

15 Paktum tevékenységek Helyi termék értékesítési rendszer Mezőföldi Turizmus – TDM előkészítés Települési energia koncepciók

16 Köszönöm figyelmüket! FEJÉR PAKTUM IRODA cím: 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14. telefon: 22/312-576 e-mail: paktum@fejer.hu honlap: http://fejer-paktum.fejer.hu/


Letölteni ppt "Foglalkoztatás – gazdaság – versenyképesség Kelemen Tas, Fejér Paktum Egyesület elnöke Foglalkoztatási helyzetkép a hátrányos helyzetű kistérségekben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések