Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Érces Ferenc tű. ezredes főosztályvezető Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Tűzvédelmi Főosztály Az új Országos Tűzvédelmi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Érces Ferenc tű. ezredes főosztályvezető Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Tűzvédelmi Főosztály Az új Országos Tűzvédelmi."— Előadás másolata:

1 Érces Ferenc tű. ezredes főosztályvezető Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Tűzvédelmi Főosztály Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat október 14.

2 követelményeket meghatározó besorolások: tűzveszélyességi osztály tűzállósági fokozat 2 A múlt I-V.

3 alkalmazási problémák anyag – helyiség - … létesítési és használati szabályok alapja 3 Tűzveszélyességi osztályba sorolás 40 %

4 tűzveszélyesség – olyan anyagjellemző, amit az új OTSZ (módosításokkal) átvett 4 Tűzveszélyességi osztályba sorolás

5 fő módosítás: „közeli” tűzveszélyességi osztályok összevonása 5 Tűzveszélyességi osztályba sorolás A+B C+D E Robbanásveszélyes Nem tűzveszélyes Tűzveszélyes

6 A+B: a kapcsolódó követelmények nem tértek el lényegében egymástól C+D: nehéz elkülöníteni a gyakorlatban a C és a D tv. osztályú anyagokat egymástól, vegyes előfordulásuk a berendezési/használati tárgyakban, a tárolásnál, raktározásnál egyaránt „magától értetődő” és „természetes velejárója” az életnek 6 Tűzveszélyességi osztályba sorolás C? D?

7 ami az OTSZ hatályba lépése előtt rendelkezett tűzveszélyességi osztállyal, az egyszerűen besorolható az új osztályba betűjelzés megszűnt – a tűzveszélyességi osztály nem keverhető össze az építési termékekre vonatkozó tűzvédelmi osztállyal 7 Tűzveszélyességi osztályba sorolás A B C D E A1 A2 B C D E F A1 fl A2 fl B fl C fl D fl E fl F fl ……..

8 (1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik a) a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, c) az éghető gáz, gőz, köd, d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és e) az e rendelet hatályba lépése előtt „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. 8 Tűzveszélyességi osztályba sorolás

9 (2) Tűzveszélyes osztályba tartozik a) a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba, b) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb, d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, e) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 °C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag, f) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és g) az e rendelet hatályba lépése előtt „C” vagy „D” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. 9 Tűzveszélyességi osztályba sorolás

10 (3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik a) a nem éghető anyag, b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag, c) az e rendelet hatályba lépése előtt „E” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag 10 Tűzveszélyességi osztályba sorolás

11 Kapcsolat az uniós előírásokkal - a 9/2008. ÖTM rendelet utalt az A és a B tűzveszélyességi osztálynál a kémiai biztonsági tv. és a vhr. előírásaira - az OTSZ a robbanásveszélyes osztálynál utal a kémiai biztonsági törvényre - a kémiai biztonsági törvény 3. §-a június 1-je óta nem sorolja fel a veszélyességi csoportokat, hanem a CLP-re hivatkozik - hosszabb távú cél: a tűzveszélyességi osztályba sorolás közelítése a CLP szerinti kategóriákhoz 11 Tűzveszélyességi osztályba sorolás

12 ma holnap maholnap 12 Tűzterhelés Követhető ? Tűzterhelés szerepe megszűnt, kivéve:

13 13 Az új tűzvédelmi szabályozás felépítése

14 új szabályozás (követelmény megoldás) új felépítés új megközelítés 14

15 4/1980., 35/1996., 9/2008., 28/2001. OTSZ-ek: 15 KÖVETELMÉNYMEGOLDÁS

16 16 KÖVETELMÉNYMEGOLDÁS Ideális eset: JogszabályValami, ami nem jogszabály (pl. tervezői segédlet)

17 OTSZ: JogszabályTűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) 17 KÖVETELMÉNYMEGOLDÁS

18 28/2011. OTSZ 633 § 18 Új OTSZ 289 § lényegre törő, rövid, érthető

19 Új, logikus felépítés: -Fogalmak (csak egy helyen) -Tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolás -Védelmi célok, tervezési alapelvek -Létesítési szabályok - Speciális épületek tűzvédelme -Használati szabályok - Tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv 19

20 Új szerkezet jogszabály – TvMI, nemzeti szabvány, tervező elvárt biztonsági szint megoldások 20

21 Jogszabály: - az elvárt biztonsági szint konkrét meghatározása 21

22 Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek: - választható műszaki megoldások, amelyekkel teljesül az elvárt biztonsági szint 22

23 Új szerkezet – új tervezői és hatósági hozzáállás A tervező az alkalmazandó megoldást - TvMI-ből vagy - nemzeti szabványból választja vagy - más megoldást alkalmaz 23 jogszabály által elvárt biztonsági szint teljesül A biztonsági szint teljesülését igazolnia kell (hatósági jóváhagyás)

24 Új szemlélet! - műszaki/mérnöki gondolkodás -valódi „tervezési” munka -felelős magatartás

25 Az új tűzvédelmi szabályozás felépítése Védelmi cél: alapvető elvárás Követelmény: a védelmi célból levezetett konkrét elvárás Megoldások: a követelményt elégítik ki 25

26 TvMI-k: jelenleg 10 letölthető (a 10. irányelv kiadása: július 15-én)

27 Veszélyeztetettséget befolyásoló körülmények besorolás (közel) azonos veszélyeztetettség azonos besorolás épület körülhatárolható része eltérő veszélyeztetettség eltérő besorolás körülhatárolt épületrészek között: megfelelő elválasztás 27 Veszélyeztetettség és besorolás

28 Veszélyeztetettséget befolyásoló körülmények besorolás (közel) azonos veszélyeztetettség azonos besorolás kockázati egység eltérő veszélyeztetettség eltérő besorolás kockázati egységek között: tűzgátló elválasztás 28 kockázati osztály Veszélyeztetettség és besorolás

29 78. kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe, 79. kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás, Fogalmak 29

30 önálló rendeltetési egység szomszédos önálló rendeltetési egységek csoportja speciális építmény +: közlekedő, villamos/gépészeti helyiség +: a rendeltetéssel összefüggő tárolásra szolgáló tárolóhelyiség, +: gépkocsitároló helyiség max. 4 gk-ig a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy által meghatározott épületrész Kockázati egység lehet:

31 Kockázati egység / tűzszakasz / tg szerkezettel határolt tér 31

32 114. önálló épületrész: a szomszédos épületrészektől statikailag független, tűzgátló szerkezettel elválasztott épületrész, amelynek kiürítése a szomszédos épületrészeken való áthaladás nélkül biztosított, Épület – önálló épületrész 32

33 kockázati egység kockázati osztály épület mértékadó önálló épületrész kockázati osztály Kockázati egység – kockázati osztály 33 Követelmények – kockázati egységen belül Követelmények – az egész épületben

34 A létesítési követelmények függnek: kockázati osztálytól mértékadó kockázati osztálytól rendeltetéstől …… Követelményrendszer 34

35 m Tűzszakaszméret 35 Követelmények a kockázati osztály függvényében 1 Rendeltet é s A tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterülete (m 2 ), beépített tűzoltó berendezés nélkül/tűzoltó berendezéssel 2A kockázati egység kockázati osztálya 3 NAK AKKKMK 4ha az épület mértékadó kockázata NAK ha az épület mértékadó kockázata AK, KK, MK 5 Lakó, üdülőLakás, üdülőegység1.000/-4.000/-5.000/-1.000/- 6 Szállás Kereskedelmi szálláshely, jellemzően menekülésben nem korlátozott személyek részére szolgáló szálló, kollégium és lakóotthon 750/ / / / Iroda, igazgatás iroda, igazgatás, hivatal1.000/ / / / Konferenciaközpont1.000/ / / / Oktatás, nevelés Bölcsőde---500/750300/ Óvoda / / / alap-, közép-, felsőfokú oktatási intézmény, iskola, kutatóintézet 1.000/ / / / speciális oktatási intézmény menekülésben korlátozott tanulók részére /1.500

36 Követelmények a mértékadó kock. osztály függvényében m Tűztávolság mértéke Szerkezetek tűzállósági követelményei Menekülésre szolgáló lépcsőház hő- és füst elleni védelme 36

37 A használati követelmények nem függnek a kockázati osztálytól! A kockázati osztályt nem kell jelölni! Követelményrendszer 37

38 Az osztályba sorolást el kell végezni: - új épület tervezésénél Kockázati osztályba sorolás 38

39 Az osztályba sorolást el kell végezni: - új épület tervezésénél - meglévő épület átalakításánál Kockázati osztályba sorolás 39

40 Az osztályba sorolást el kell végezni: új épület tervezésénél meglévő épület átalakításánál meglévő épület esetében, ha valamilyen létesítési előírás teljesítése miatt szükséges, pl.: tűztávolság kiürítés tervezése a szokásos létszám túllépése esetén Kockázati osztályba sorolás 40

41 Kockázati osztályok N agyon A lacsony K – A lacsony K – K özepes K - M agas K Kockázati osztályba sorolás 41

42 Kockázati osztályba sorolás 42 ABCDE 1 A kockázati egység kockázati osztálya NAKAKKKMK 2 A kockázati egység legfelső építményszintjének szintmagassága, valamint a kilátó és az állvány jellegű építmény esetében a legmagasabb emberi tartózkodásra szolgáló járófelület magassága (m) 0,00-7,007,01-14,0014,01-30,00>30,00 3 A kockázati egység legalsó építményszintjének szintmagassága (m) 0, ,00-3, ,00-6, ,00> -9,00 4 A kockázati egység legnagyobb befogadóképességű helyiségének befogadóképessége, valamint a kilátó, a ponyvaszerkezetű építmény, az állvány jellegű építmény és szín esetében az építmény befogadóképessége (fő) >1.500

43 43 Kockázati osztályba sorolás 1 A kockázati egységben tartózkodók menekülési képessége A kockázati egység kockázata Egyes rendeltetések besorolása a menekülési képesség alapján (példák) 2 önállóan menekülnek NAK - lakás, - iroda, - üzlet, - kizárólag járóbeteg-ellátás, - kereskedelmi szálláshely, - iskola 10 év feletti korosztály részére - jellemzően menekülésben nem korlátozott személyek részére szolgáló szálláshelyek (kollégium, munkásszálló, hasonló rendeltetések), - múzeum, kiállítótér, templom, színház 3 segítséggel menekülnek AK - óvoda, - iskola 6-10 éves korig, - kényszertartózkodás 4 előkészítés nélkül menthetők KK - bölcsőde, - fekvőbeteg-ellátás, - menekülésben korlátozott személyek lakóotthona, 5 előkészítéssel vagy azzal sem menthetők MK - intenzív osztály, - műtő,

44 Kiürítés – érintett személyek önállóan menekülésre képes személy menekülésben korlátozott személy segítséggel menekülőmozgásképtelen előkészítés nélkül menthető előkészítéssel menthető előkészítéssel sem menthető Kockázati osztályba sorolás 44

45 45 Kockázati osztályba sorolás 1 Tárolási alaprendeltetésű kockázati egység tárolóhelyiségében tárolt anyagok, termékek, tárgyak jellemzői A kock á zati egys é g kock á zata 2 Kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy; éghető anyagú csomagolás, tárolóeszköz nélkül NAK 3 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként legfeljebb 100 l/kg mennyiségű robbanásveszélyes anyag AK 4 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként 100 l/kg-nál nagyobb, de legfeljebb 300 l/kg mennyiségben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag KK 5 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes anyagok és ilyen anyagból készített termék, tárgy; a csomagolás tűzvédelmi jellemzőitől függetlenül, és tárolóhelyiségenként 300 l/kg-nál nagyobb mennyiségben robbanásveszélyes anyag MK 6 Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolása legfeljebb 300 l/kg mennyiségben KK 7 Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolása 300 l/kg-nál nagyobb mennyiségben MK 8 Gépjárműtároló, max. 10 személygépkocsi NAK 9 Gépjárműtároló, 10-nél több személygépkocsi AK 10 Egyéb gépjárműtároló tehergépkocsi, autóbusz, trolibusz, egyéb gépjármű részére KK 11 Parkológépes vagy gépesített gépjárműtároló KK

46 2. alaprendeltetés: a kockázati egységek rendeltetés szerinti elkülönítéséhez és az ettől függő tűzvédelmi követelmények megállapításához szükséges, a kockázati egység, valamint a kockázati egységen belül önálló rendeltetési egységek jellemző, elsődleges használati célját kifejező besorolás, amely lehet a) ipari-mezőgazdasági, b) közösségi, c) lakó, d) tárolási, e) vegyes, Kockázati osztályba sorolás 46

47 a) ipari-mezőgazdasági alaprendeltetés: ipari, mezőgazdasági rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, b) közösségi alaprendeltetés: közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, c) lakó alaprendeltetés: lakást, szálláshelynek nem minősülő üdülőegységet és ehhez tartozó rendeltetésű helyiségeket tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, d) tárolási alaprendeltetés: tárolási rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, e) vegyes alaprendeltetés: eltérő alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységeket tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése, Kockázati osztályba sorolás 47 szolgáltatás????

48 48 Kockázati osztályba sorolás 1 Ipari, mezőgazdasági alaprendeltetés Rendeltetés jellemzőiA kockázati egység kockázata 2Állattartásalom nélkül NAK 3 alommal AK 4Asztalosműhely, -üzem, Faipari üzem, fűrészüzem, parkettagyártás Bútorkészítő műhely, üzem (fa és faalapú építőlemez alapanyagokból) Faalapú termékek gyártása KK 5Autószerelő műhely, karosszéria lakatos műhely ha a I-II. tűzveszélyességi fokozatú tartozó folyadékokkal történő alkatrészmosás minősítéssel rendelkező zárt berendezésben vagy a szabadban történik, vagy I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokkal történő alkatrészmosást nem végeznek AK 6egyéb esetben KK 7Autófényező, -lakkozókizárólag vízbázisú festékekkel AK 8szerves oldószeres festékek vagy fedőlakk felhasználása esetén KK

49 alapesetben: az alaprendeltetéstől függően az 1-4. táblázat alapján, a legszigorúbbat választva 4. táblázatban nem szereplő ipari/mezőgazdasági rendeltetésnél: egyedileg speciális építmény: XII. fejezet szerint * tv-i dokumentáció készítéséért felelős személy, az OTSZ szempontjai szerint ? Ha nincs tv-i dokumentáció Kockázati osztályba sorolás 49 *

50 Mértékadó kockázati osztály - a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb, DE - az épület/önálló épületrész összesített befogadóképessége módosíthatja Kockázati osztályba sorolás 50 NAK ≤ 500 AK≤ 1500 KK≤ 3000

51 51 Gyakorlati példa hipermarket eladótér: m 2 raktár

52 52 Gyakorlati példa hipermarket egy önálló rendeltetési egység közösségi alaprendeltetés - kereskedelem raktár eladótér

53 53 Gyakorlati példa hipermarket egy önálló rendeltetési egység közösségi alaprendeltetés – kereskedelem egy kockázati egység, KK kockázati osztály raktár eladótér 1 A kockázati egység kockázati osztálya NAKAKKKMK 2 A kockázati egység legfelső építményszintjének szintmagassága, valamint a kilátó és az állvány jellegű építmény esetében a legmagasabb emberi tartózkodásra szolgáló járófelület magassága (m) 0,00-7,007,01-14,0014,01-30,00>30,00 4 A kockázati egység legnagyobb befogadóképességű helyiségének befogadóképessége, valamint a kilátó, a ponyvaszerkezetű építmény, az állvány jellegű építmény és szín esetében az építmény befogadóképessége (fő) > önállóan menekülnek NAK - lakás, - iroda, - üzlet, - kizárólag járóbeteg-ellátás, - kereskedelmi szálláshely, - iskola 10 év feletti korosztály részére - jellemzően menekülésben nem korlátozott személyek részére szolgáló szálláshelyek (kollégium, munkásszálló, hasonló rendeltetések), - múzeum, kiállítótér, templom, színház

54 54 Gyakorlati példa logisztikai csarnok

55 55 Gyakorlati példa logisztikai csarnok egy kockázati egység tárolóterület vegyes tárolás tűzveszélyes és nem tűzveszélyes anyagok iroda, szoc. blokk 12 fő robbvesz. anyag 800 l

56 56 1 Tárolási alaprendeltetésű kockázati egység tárolóhelyiségében tárolt anyagok, termékek, tárgyak jellemzői A kockázati egység kockázata 2 Csak nem tűzveszélyes anyag és csomagolás NAK 3 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes anyag és csomagolás és max. 100 l/kg robbanásveszélyes anyag AK 4 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes anyag és csomagolás és l/kg robbanásveszélyes anyag KK 5 Tűzveszélyes és nem tűzveszélyes anyag és csomagolás és 301-… l/kg robbanásveszélyes anyag MK 6 Max. 300 l/kg robbanásveszélyes anyag KK … l/kg robbanásveszélyes anyag MK

57 57    MK 0,00 NAK 0.00 NAK 12 NAK    KK 0,00 NAK 0.00 NAK 12 NAK Gyakorlati példa

58 Ipari alaprendeltetés - épület részei: -közösségi funkció (1., 2. táblázat) -tárolás (alapanyag, készáru, hulladék, stb.) (1., 2., 3. táblázat) -üzemi-technológiai funkció (1., 2., 4. táblázat) 58 ABCDE 1A kockázati egység kockázati osztálya NAKAKKKMK 2A kockázati egység legfelső építményszintjének szintmagassága, valamint a kilátó és az állvány jellegű építmény esetében a legmagasabb emberi tartózkodásra szolgáló járófelület magassága (m) 0,00-7,007,01-14,0014,01-30,00>30,00 3A kockázati egység legalsó építményszintjének szintmagassága (m) 0, ,00-3, ,00-6, ,00> -9,00 4A kockázati egység legnagyobb befogadóképességű helyiségének befogadóképessége, valamint a kilátó, a ponyvaszerkezetű építmény, az állvány jellegű építmény és szín esetében az építmény befogadóképessége (fő) >1.500

59 Ipari alaprendeltetés - veszélyeztetettséget befolyásoló körülmények -technológia jellemzői (zárt rendszer vagy sem, hőmérséklet-, nyomásviszonyok, stb.) -anyagok veszélyessége (tűzveszély, robbanásveszély, egymásra hatás, olthatóság, stb.) -robbanásveszélyes zónák -anyagok egyidejű maximális mennyisége -…. 59

60 Ipari alaprendeltetés - védelmi célok -Életvédelem -Közösségi értékvédelem -Tulajdonosi értékvédelem 60

61 Ipari alaprendeltetés - veszélyeztetettség mértéke – terek elválasztása -Közel azonos: nincs tűzvédelmi jellemzőkkel rendelkező elválasztás vagy alacsony a szerkezet tűzállósága -Ahol jelentős az eltérés: indokolt az elválasztás 61 tűzszakaszhatár tűzállósággal rendelkező elhatárolás (tg. fal, tg. válaszfal

62 Robbanásveszélyes terek - robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiség - mérlegelést igényel, hogy a helyiség egészét érinti-e vagy csak egy részét - zónák kiterjedése - védelmi megoldások: -helyiség egészére vonatkozik (pl. tűzgátló elválasztás a szomszéd helyiségektől) vagy zónára vonatkozik (pl. zónán belüli villamos berendezések kialakítása, zónában tartózkodó személyek viselkedése) -megelőző (pl. vész-szellőzés) vagy a létrejövő robbanás hatásait csökkenti (pl. hasadó-nyíló felület) 62

63 Robbanásveszélyes terek - tárolás: aktív vagy passzív - milyen esemény vezethet a robbanásveszélyes anyag kijutásához? Pl.:passzív tárolásnál a tárolóeszköz mozgatás közben leesik, megsérül –> ez meghatározza a szabadba jutó anyagmennyiséget - a robbanásveszélyes koncentráció kialakulása hogyan kerülhető el? Pl: vész-szellőzés 63

64 Robbanásveszélyes terek - tűzvédelmi felülvizsgálatok 277. § (1) A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a)300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, fel- dolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizs- gáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. 64 A helyiség = m 2 robbanásveszélyes anyag tárolása (1000 l) ?

65 Ipari alaprendeltetés -felértékelődik a tűzvédelmi tervező/szakértő szerepe -a bemeneti adatokkal tisztában kell lenni (technológus tervező, üzemeltető által szolgáltatott információk) -különösen fontos a robbanásveszélyes zónák ismerete (robbanásvédelmi dokumentáció) 65

66 99.§ szerint: „Azon ipari vagy tárolási alaprendeltetésű kockázati egység helyiségében, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártása, feldolgozása, tárolása történik, a robbanási túlnyomás levezetése céljából hasadó vagy hasadó-nyíló felületet kell létesíteni.” Kérdés: A technológiához, alapterülethez mérten csekély mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag tárolása, felhasználása esetén is kell hasadó- nyíló felületet létesíteni? (Pl.: Gyártóüzem karbantartó helyiségében tárolt 20 liter hígító, vagy cipőgyártó csarnokban a technológiához használt 40 kg ragasztó) 66 1

67 99.§ szerint: „Azon ipari vagy tárolási alaprendeltetésű kockázati egység helyiségében, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártása, feldolgozása, tárolása történik, a robbanási túlnyomás levezetése céljából hasadó vagy hasadó-nyíló felületet kell létesíteni.” Válasz: Nem. Ott kell hasadó vagy hasadó-nyíló felületet kialakítani, ahol a gyártás, feldolgozás, tárolás során az alaprendeltetésből adódóan robbanásveszélyes anyagokat gyártanak, tárolnak vagy feldolgoznak. A karbantartó helyiségnek és a cipőgyárnak nem az alaprendeltetése, hogy robbanásveszélyes anyagot gyártson, feldolgozzon vagy tároljon. 67 1

68 „Az OTSZ 99.§-a előírja, „hogy azon ipari vagy tárolási alaprendeltetésű kockázati egység helyiségében, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártása, feldolgozása, tárolása történik, a robbanási túlnyomás levezetése céljából hasadó vagy hasadó-nyíló felületet kell létesíteni.” Kérdés: Az OTSZ konkrétan nem határozza meg, hogy milyen mennyiségű (5 liter, 20 liter, 300 liter, 500 liter, stb.) robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag tárolása vagy felhasználása mellett kell kialakítani hasadó vagy hasadó- nyíló felületet. TMT-vel rendelkező tűz- és robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés alkalmazása esetében szükséges-e kialakítani hasadó-nyíló felületet, vagy itt is szintén számítással elegendő igazolni, hogy az adott területen az anyagok koncentrációja nem éri el az ARH-t, illetve az idevonatkozó tűzvédelmi követelmények maradéktalanul teljesülnek? 68 2

69 „Az OTSZ 99.§ -a előírja, „hogy azon ipari vagy tárolási alaprendeltetésű kockázati egység helyiségében, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártása, feldolgozása, tárolása történik, a robbanási túlnyomás levezetése céljából hasadó vagy hasadó-nyíló felületet kell létesíteni.” Válasz: A TMT-vel rendelkező tűz- és robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés esetében akkor van szükség hasadó/hasadó-nyíló felület kialakítására, ha ez a készülék, gép, berendezés használatának, biztonságos üzemeltetésének feltétele. A hasadó/hasadó-nyíló felületet feltételként előírhatja a TMT, illetve megállapíthatja a helyiség, technológia tervezése, tűzvédelmi feltételeinek meghatározása során a tűzvédelmi tervező/szakértő. Az utóbbi esetben meg kell vizsgálni, hogy - rendeltetésszerű üzemelés során - a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag jelenléte miatt kialakulhat-e robbanásveszélyes légtér. Nem alakul ki robbanásveszélyes légtér abban az esetben, ha létrejöttét megfelelő műszaki megoldással (pl. vészszellőzéssel) megelőzik vagy ha a légtérbe kerülő anyag koncentrációja számítással igazoltan a robbanási tartomány alatt marad. Ettől eltérő esetben hasadó/hasadó-nyíló felületet kell létesíteni. 69 2

70 Kérdés: Az új OTSZ tűzoltó készülékek elhelyezésére vonatkozó 16. melléklet 2. táblázata alapján amennyiben az önálló rendeltetési egységben robbanásveszélyes anyag tárolása történik, úgy a szükséges OE, az alapmennyiség háromszorosa. Az OTÉK definíciója alapján és a i konferencián elhangzottak szerint önálló rendeltetési egység például egy óvoda teljes épülete, vagy egy pláza teljes egésze a külső bejárattal rendelkező üzletek nélkül. Amennyiben a fenti önálló rendeltetési egység egy helyiségében robbanásveszélyes anyag van, az egész rendeltetési egységre háromszoros mennyiségű OE szükséges? Például: - óvoda tárolójában 2 liter benzin a fűnyíróhoz - pláza étterem öltözőjében dezodor Mikor és hol kell háromszorozni az Oltóanyag Egység mennyiségét a robbanásveszélyes anyagok miatt? 70 3

71 Válasz: Abban az esetben, ha az önálló rendeltetési egység funkciója, rendeltetése robbanásveszélyes anyag tárolása (pld. üzemanyag tartálypark, vagy robbanásveszélyes anyagok tárolására szolgáló raktárépület), akkor szükséges az OE megállapításánál figyelembe venni a robbanásveszélyes anyag tárolására vonatkozó követelményt. 71 3

72 - új tervezői, beruházói szemléletmód - új hatósági szemléletmód Új OTSZ nagyobb felelősség! nagyobb tervezői, beruházói szabadság

73 73 A tűzvédelem területén új időszámítás kezdődött. # HéKeSzCsPéSzVa Március 2015

74 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 74 Érces Ferenc tű. ezredes főosztályvezető


Letölteni ppt "Érces Ferenc tű. ezredes főosztályvezető Főigazgató-helyettesi Szervezet Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Tűzvédelmi Főosztály Az új Országos Tűzvédelmi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések