Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu."— Előadás másolata:

1 Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz.

2 Alapelvek: A füstvédett térhez tartozó fajlagos felület értéke Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Zárt lépcsőház esetén: 5 %. Kiürítési út vízszintes szakasza (közlekedő, folyosó) esetén: 1 %. Átrium: -kiürítésre számításba vett átrium esetén 3 %; - egyéb esetben 1 %. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén: 1% Talajszint alatti helyiségek esetén: 1%. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó, önálló rendeltetési egység azon helyisége esetén (amely alapterülete 500 m 2 -nél nagyobb, nem „E” tűzveszélyességi osztályba tartozik, és a tűzterhelése legalább 50 MJ/m2): 1%. A talajszint alatti füstvédett terek, illetve a nagylégterű helyiségek esetében az előírt fajlagos érték 0,5 %-kal csökkenthető, ha a füstvédett teret befogadó tűzszakaszt a vonatkozó előírásoknak megfelelő, beépített oltóberendezés védi. A kiürítésre számításba vett közlekedők, lépcsőházak, átriumok esetén a hő és füstelvezető nyílás hatásos mérte minimum 1 m 2

3 Alapelvek A szükséges elszívási teljesítmény Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. A füstszakaszonként minimálisan szükséges elszívási teljesítményt a hatásos nyílásfelület alapján számítjuk 2 m 3 /sec,m 2 = 7200 m 3 /h,m 2

4 Más megközelítés A füstvédett térhez tartozó fajlagos felület értéke Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Az alapterületre alapján meghatározott követelményértékekkel azt feltételezzük, hogy a védett térben egyáltalán nincs keveredés, a friss levegő függőlegesen dugattyúszerűen öblíti át a teret, a füst forráserőssége arányos az alapterülettel 100(m 2 )x1%x2(m 3 /s,m 2 )=7200(m 3 /h) n = 7200(m 3 /h) / 100(m)/3(m) = 24 (1/h) A légcsereszám alapján meghatározott követelményértékekkel azt feltételezzük, hogy a füst és a friss levegő keveredik, a füst forráserőssége arányos a térfogattal ÖNORM H légcserére történő méretezés n = 12 (1/h); menekülési útvonalak 30 (1/h)

5 Alapelvek Nyomásviszonyok Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Elszívó, kiegyenlített, túlnyomásos, gépi légpótlás?

6 Alapelvek Kiegyenlített Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Két ventilátor, két légcsatorna hálózat A védett tér és környezete között nincs nyomáskülönbség, illetve lehet enyhén depresszív szellőzést szabályozni

7 Alapelvek Túlnyomásos Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Egy ventilátor, két légcsatorna hálózat! A ventilátort a környezeti levegő hűti. A védett tér nyomás magasabb, mint a környezet nyomása. Gépi elvezetés esetén elszívó (depresszív) vagy kiegyenlített jellegű rendszer alkalmazható.

8 Alapelvek Elszívó Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Egy ventilátor, két légcsatorna hálózat! A védett tér nyomása alacsonyabb, mint a környezet nyomása. A nyomáskülönbséget a légpótló hálózat nyomásvesztesége okozza. Max 100Pa. (~10kg/m 2 ) A légpótló csőhálózatban közel azonos mennyiségű levegő halad. A ventilátor üzemi nyomása az elszívó és légpótló hálózat összes nyomásveszteségét fedezi. Meleg füst.

9 Alapelvek Gravitációs elvezetés gépi légpótlással Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Csak akkor nincs túlnyomás, ha a gravitációs huzat magasabb, mint a ventilátor által keltett nyomásnövekedés.

10 Ventilátor Munkapont értelmezése Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.

11 Ventilátor Követelmények 1 Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Hőállóság követelményei: F /120perc); (F osztály – mesterséges hő-és füstelvezetők funkcionalitása); Beépített sprinkler berendezés esetén: F 300 (60perc) Elhelyezés: A füstelszívó ventilátort úgy kell elhelyezni, illetve olyan rögzítési, szerelési eszközöket és módot kell választani, ami biztosítja az elő-írás szerinti időtartamig a működést. A ventilátor elhelyezhető a füstvédett térben, ha a tűz hatásai ellen igazolt módon védik.

12 Ventilátor Követelmények 2 Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Térfogatszállítás: Legalább 2 m 3 /sec,m 2 – 7200 m 3 /h,m 2 (az alapterületre vonatkozó hatásos nyílásfelületre vonatkozó névleges értékekből) A számítás tehát nem veszi figyelembe a belmagasságot, vagyis vertikális dugattyúhatásszerű szellőzést feltételez (* más szabályokból példák) Egyidejűség szabályai: Abban az esetben, ha egy ventilátor több, egymás mellett elhelyezkedő és azonos tűzszakaszba tartozó füstszakasz füstelvezetését biztosítja, legalább a legnagyobb elszívási teljesítményt igénylő füstszakasz teljesítményigényének egy szomszédos füstszakasz teljesítményigényével növelt értékéhez kell a ventilátor elszívó teljesítményét megválasztani. A ventilátor teljesítményének meghatározásakor azonos szinten elhelyezkedő füstszakaszokat kell számításba venni. Legalább két, egymás feletti, azonos tűzszakaszba tartozó szintet (füstszakaszt) kell számításba venni, ha a füstszakaszok közös légteret képeznek.

13 Légcsatornahálózat Követelmények Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. A füstelvezető légcsatorna elemei a ventilátor hőállósági követelményével megegyező X időtartamig az alábbiak szerint legyenek üzemképesek ( 2000/367/EK szerint ): több tűzszakaszon átvezetett csatorna idegen tűzszakaszon keresztüli szakasza: EI X; egy tűzszakaszon belül vezetett csatorna: E600 X; egy tűzszakaszon belül vezetett csatorna, ha a füstvédett teret befogadó tűzszakaszt teljes körűen, a vonatkozó előírásoknak megfelelő, beépített sprinkler berendezés védi: E300 X. A füstelvezető légcsatorna-hálózatot a lehető legrövidebbre kell kialakítani, a legkevesebb iránytörés alkalmazásával, az elszívási pontok egyenletes és a füstvédett tér átöblítését biztosító el-rendezése mellett. A légcsatorna-hálózatot és tartószerkezetét úgy kell kialakítani, hogy a hőtágulások felvételére alkalmas legyen. A légcsatorna-hálózatban megengedett sebesség maximuma 15 m/s lehet. De a levegő belépés sebessége max 2m/s A nyomásveszteség számításába a levegő bevezető nyílások, és az ehhez kapcsolódó légcsatorna-elemek nyomásveszteségét is figyelembe kell venni. A helyiségben kialakuló depresszió nem haladhatja meg a 100 Pa-t.

14 Légcsatornahálózat Keresztmetszete, nyomásvesztesége Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Követelmények: v max =15m/s V be =2m/s Ha az alapterület 1%-a a hatásos nyílás, melyen 2m/s a sebesség, a helyiség 100m 2 (1m2 nyílás) → 2/15=0,13m 2 → 40x30 légcsatorna A légcsatorna hálózat nyomásvesztesége a térfogatszállítással négyzetesen arányos

15 Légcsatorna hálózat Ellenállás számítás Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.

16 Légcsatorna hálózat Ellenállás számítás Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. λ= f(ÁRAMLÁS JELLEGE, CSŐ RELATÍV ÉRDESSÉGE)

17 Légcsatorna hálózat Több tűzszakasz esetén Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. füstelvezető légcsatorna tűzgátló (EI90) elburkolással füstelszívó ventilátor füstcsappantyú


Letölteni ppt "Szikra Csaba Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. www.egt.bme.hu."

Hasonló előadás


Google Hirdetések