Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA I. Szellő János címzetes egyetemi docens PTE FEEK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA I. Szellő János címzetes egyetemi docens PTE FEEK."— Előadás másolata:

1 FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA I. Szellő János címzetes egyetemi docens PTE FEEK

2 IRODALOM Halmos Csaba (2006):Az Európai Unió Foglalkoztatási Stratégiája. PTE FEEK, Pécs Borbély Tibor Bors (2008): Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika. SZTE, Szeged Csoba Judit (2006): Foglalkoztatáspolitika HEFOP Debrecen Gyulavári Tamás (szerk. 2004): Az Európai Unió szociális dimenziója. OFA Kht. Budapest Frey Mária (szerk. 2001): EU-konform foglalkoz- tatáspolitika. OFA Kht. Budapest

3 A POLITIKA FOGALMA A politika kifejezés az ókori görög polisz névből ered. A politika szó eredeti jelentése közélet, ebben az értelemben tehát mindenki, aki részt vesz a közéletben, tevékeny (aktív) vagy tétlen (passzív) politikát folytat. A politikával, közélet- tel, annak jelenségeivel foglalkozik a politika- tudomány. A politika az a tevékenység, mely során a közös- ség tagjai a közösségen belüli konfliktusok vala- mint a közösség egészét vagy egy részét érő külső hatások sokasága közül kiválasztják, hogy melyek számítanak az egész közösséget érintő problémának és döntenek azok kezelési módjáról.

4 A MUNKA FOGALMA A munka a fizika tudománya szerint a bekövet- kező energiaváltozás nagysága, a munka-végzés mértéke a munka, mértékegysége a joule. A filozófia szerint a szükségletek kielégítését célzó emberi tevékenység (munkatudomány). A foglalkozás kitanult, fizetés ellenében végzett tevékenység; hivatás; szakma; mesterség; üzletág; következtetésképpen munka. A foglalkoztatás minden olyan jogviszony, amely- ben a szolgáltatás tárgya a természetes személy által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka.

5 TÁRSADALOMPOLITIKA A társadalompolitika felfogható közpolitikaként, amely a társadalom egészének problémáit tárja fel és keres rájuk megoldási alternatívákat. A társadalom, mint az itt tárgyalt fogalmak leg- szélesebbike az emberi együttélés viszonyai, a termelési szerkezet egészét lefedi. Az egyes szak- politikák tehát a társadalompolitikán belül, annak építőelemeként értelmezhetőek (Borbély Tibor Bors) A társadalom tehát az egyének egymáshoz fűződő viszonyrendszerének összessége, amely összefo- nódik a kultúra fogalmával.

6 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FOGALMA Adott állam, társadalmi berendezkedés szintjén a munkaerő-piaci szabályozást jelenti. A foglalkoz- tatáspolitika az általános politika szerves része. Tartalmát tekintve átfedésben van több más szakpolitikával. A ILO* szerint: „Az állam a gazdasági növekedés és fejlődés ösztönzése, az életszínvonal emelése, a munkaerő–szükségletek kielégítése, a munka- nélküliség és az alulfoglalkoztatottság leküzdése érdekében fő célkitűzésként olyan aktív politikát alakít ki és hajt végre, amelynek célja a teljes, produktív és szabadon választott foglalkozta- tottság megvalósítása.” * ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

7 GAZDASÁGPOLITIKA Szélesebb körű társadalmi célok elérése irányul (gazdasági stabilitás, növekedés, struktúraváltás elősegítése) Tevékenységéhez közhatalmi eszközök és technikák társulnak: - adópolitika - költségvetési bevételek és kiadások - állami beavatkozások, szabályozások - ár- és bérviszonyok szabályozása - ágazati gazdaságfejlesztés

8 S ZOCIÁLPOLITIKA A leíró közigazgatási felfogás tételesen felsorolja a szociálpolitikához tartozó ágazatokat és ezek együttesét nevezi szociálpolitikának. Az ágazatok közös elemei, hogy a szükséglet kielégítés nem csak piaci jellegű. Kiadásait az állami újraelosztásból (redisztribúcióból) fedezik, és a szükségletek lebonthatóak az egyén szintjére. A szociálpolitika történelmileg kialakult intéz- ményrendszer, amely a piaci kapcsolatok révén elégít ki bizonyos nem piaci módon kielégíthető szükségleteket. Ezt elsősorban az állami újra- elosztás eszközével teheti meg. A szociálpolitika az állam és az állampolgárok közötti viszony intézményesülése (Ferge Zs.)

9 OKTATÁSPOLITIKA Az oktatáspolitika az oktatásügy intézmény- rendszereivel és a benne résztvevőkkel (tanulók, hallgatók, oktatók, tanárok, szülők) foglalkozó szakpolitika, amely az oktatási alrendszer egész társadalomra gyakorolt hatásait is vizsgálja. Főbb területei: - közoktatás-politika - szakképzés (iskolarendszeren belül és kívül) - felsőoktatás-politika - felnőttképzés

10 HUMÁNPOLITIKA Humánpolitikának nevezzük eredeti értelemben az emberekkel kapcsolatos társadalompolitikai tevékenységek összességét. Tehát a népesség- politika, a családpolitika, az oktatáspolitika, a foglalkoztatáspolitika és az ifjúságpolitika éppen úgy része a fogalomnak, mint a társadalom- biztosítás vagy az idősgondozás. ( Lévai Zoltán, Kővári György) Szűkebb értelemben azoknak a céloknak és eszközöknek az együttese, amelyek az emberek motiválásával, fejlesztésével, hatékony foglalkoz- tatásával kapcsolatban az integrált személyügyi szervezet kompetenciájához tartoznak.

11 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA MODELLJEI A teljes foglalkoztatás – szocialista modellje: Az állam meghatározó és közvetlen beavatkozó szerepe Szabályzókkal kikényszerített foglalkoztatás Krónikus munkaerőhiány A foglalkoztatás piaci modellje: A piaci törvények elismerése melletti beavat- kozás A piaci szereplők segítése Jelen lévő munkanélküliség

12 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA TARTALMA Célok és célrendszerek megfogalmazása Törvényi és rendeleti szabályozás Nemzetközi együttműködésből fakadó kötele- zettségek betartása és betartatása (lásd például Európai Uniós tagság) Szakpolitikákkal történő egyeztetés, harmo- nizáció Ágazati célok közötti egyeztetés Eszközrendszerek kereteinek kialakítása Társadalmi érdekegyeztetés

13 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ALAPVETŐ CÉLJAI Lehetőség szerint a teljes foglalkoztatás elérése A munkaerőpiac rugalmasságának biztosítása A gazdasági aktivitás növelése, a „segély helyett munkát” elv biztosítása Termelékenység és foglalkoztatás-bővítés A munkavállalói és munkáltatói mobilitás segítése A foglalkoztatási, gazdasági, oktatási, szociális és egészségügyi célkitűzések közötti kapcsolat erősítése, humánpolitikai összehangolása Az esélyegyenlőség biztosítása

14 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA SZEREPLŐI Az állam és annak szakpolitikai, szakigazgatási szervezetei Forprofit szféra - gazdálkodó szervezetek - társas vállalkozások - egyéni vállalkozások Nonprofit szféra - intézmények - egyesületek, alapítványok - egyházak Szakszervezetek

15 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA VERTIKÁLIS ÉS HORIZONTÁLIS SZINTJEI Vertikális szintek: Nemzetközi szint (irányelvek, határozatok, például ENSZ, EU, Európa Tanács stb.) Országos szint (törvények, jogszabályok intézmények stb.) Szubszidiaritás szintjei (ágazat, régió, megye, kistérség, település, gazdálkodó szervezet, vállalkozás stb.) Horizontális szintek: Az érdekegyeztetés szintjei A preventív, aktív és passzív eszközök alkalmazásának szintjei

16 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI CÉLOK ELÉRÉSÉNEK PIACI RENDSZERE Elsődleges vagy eredeti munkaerőpiac, elvileg külső beavatkozástól mentes piac Másodlagos munkaerőpiac (például Német- ország), nagyfokú társadalmi támogatással működő piac, amely átmenetet képez az elsődleges munkaerőpiacra Szociális gazdaság (harmadik szektor): - non-profit humán szolgáltatások, - személyi szociális, háztartási szolgáltatások, - szabadidős és kulturális programok szervezése, - környezetvédelmi tevékenységek stb.

17 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI CÉLOK ELÉRÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE Rugalmasság, az alkalmazkodóképesség növelése: A munkaerő szabad áramlása Tipikus és atipikus foglalkoztatás A munkaidő beosztás rugalmassá tétele A szakképzés és munkaerő-piaci igények össz- hangjának megteremtése Térbeli mobilitás növelése Az állami, magán és civil munkaerő-piaci szervezetek szolgáltató tevékenységének fejlesztése

18 Aktivizáló eszközök biztosítása: Prevenciós támogatások Munkaidő-szabályozás támogatása Közvetlen és közvetett munkahelyteremtés Adójóváírások, kedvezményes adózás Bérszubvenciók, támogatások Kedvezmények, esetleg versenyelőnyök biztosítása Munkaerő-piaci programok

19 A MUNKAERŐPIAC SPECIFIKUS VONÁSAI, JELLEMZŐI

20 A MUNKAERŐPIAC FOGALMA A munkaerőpiac a korszerű piacgazdaság egyik nélkülözhetetlen, szerves alkotó- eleme. A munkaerőpiac a munkaerő adás- vételével kapcsolatos viszonyok összessége Kategóriái: - munkaerő-kereslet - munkaerő-kínálat Alapvető jellemzői a társadalmi és a gazdasági meghatározottság

21 A MUNKAERŐPIAC ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI, ELTÉRÉSEI A termelési tényező keresletének és kí- nálatának megjelenési helye A munka önmagában nem képes megje- lenni, kell hozzá a munkaerő Nagy a súlya a társadalmi és az emberi tényezőknek Az érdekképviseletek erőteljesebb szerepe Az árszabályozás eltérései

22 A MUNKAERŐPIAC TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA Az emberi tényezők, mint társadalmi meghatározottság Társadalmi és szociális elvek, stratégiák A munkanélküliség elkerülése Rugalmasság és biztonság Társadalmi és szakmai mobilitás Életszínvonal, életminőség Munkavállalói érdekérvényesítés

23 A MUNKAERŐPIAC TÁRSADALMI KÖVETELMÉNYRENDSZERE Társadalmi elvárások: Szociális szempontok Meghatározó rendszerfilozófiák Globális (passzív, aktív) értékrend: A munka világában általánosan érvényesülő és elfogadott normák Etikai elvárások

24 A MUNKAERŐPIAC GAZDASÁGI MEGHATÁROZOTTSÁGA Piacgazdasági elvek (emberi erőforrás hatékonyság és megtérülés stb.) Megfelelő emberi erőforrások rendelke- zésre állása Racionalitás, rugalmasság Kereslet, egyensúly növekedés Vállalkozásösztönzés Hatékonyság

25 A MUNKAERŐPIAC SZEREPLŐI Munkavállalók Munkanélküliek, illetve álláskeresők Munkaadók Az állam a foglalkoztatás-politika, valamint a foglalkoztatás- politikai eszközrendszer kialakítása a munkaerő-piaci intézményrendszer létrehozása, működtetése, a fontosabb foglalkoztatás-politikai döntések előkészítése és érvényesítése

26 A JÓL MŰKÖDŐ MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐI Átlátható munkaerőpiac Prognosztizált munkaerő-kereslet,- kínálat, viszonylagos egyensúly A megüresedett álláshelyek gyors betöltése, rugalmasság Az igényekhez igazodó képzési rendszer Hatékony forrásfelhasználás Társadalmi csoportokat nem zárnak ki

27 A MUNKAERŐPIAC SAJÁTOS ELLENTMONDÁSAI Differenciált érdekek, szubjektív döntések Profit-, illetve bérmaximalizáló stratégiák Késleltetett reagálás, lehetséges rugalmatlanság Egyes szereplők eltérő esélyei, lehetőségei A munkaerő nem homogén tényező A munkaerőpiac korlátozott átlátható-sága Korlátozott mobilitási lehetőségek (térbeli, szakmai stb.) A bérek esetenkénti rugalmatlansága

28 M UNKAERŐ - PIACI MODELLEK, RENDSZERFILOZÓFIÁK Liberális piacgazdaság: Minimális külső szabályozás A piac szereplői egyenrangúak Az emberi erőforrást felértékeli, differenciálja Erőteljes öngondoskodás Magas szintű globális elvárások (pl.: antidiszkrimináció, egynlőség)

29 Szociális piacgazdaság: A piac és a szociális érzékenység egyen- súlya A munkaerőpiac keretei védik a munka- vállalót (álláskeresőt) A munkaadó piaci alapon racionálisan mérlegel Intézményesített szociális partnerség

30 Jóléti állam: A piac szerepe elismert, de a hangsúly a szociális szempontokon van A piac negatív hatásainak ellensúlyozá- sa, minimális jólét biztosítása mindenki számára állami transzferekkel Központosított, újraelosztó állami szerep Korlátozott munkaerőpiac

31 Korporatív rendszer: Nagy társadalmi csoportok szoros, álla- milag biztosított együttműködése Tripartit formák, erős konszenzus kész- ség Közös végrehajtás Ágazatok előtérbe kerülés Szélesebb társadalmi stabilitás, elfoga- dottság, gazdasági hatékonyság

32 A MUNKAERŐPIAC SZEGMENTÁLTSÁGA ( TAGOLTSÁGA ) A szegmentáció kialakulhat: Munkaerő-részpiacok között Egyes munkaerő-részpiacokon Munkafeladatok, képességek, normák, értékek előírásakor Jövedelmek, teljesítmények meghatározásakor

33 A nem strukturált munkaerőpiac: Alapvetően a segéd és betanított munkák körében van jelen A munkavállaló kiszolgáltatott, nincs védelme, bármikor lecserélhető A munkaerőpiacnak ez a szegmense egyszerre bezár és kirekeszt

34 Felső szegmens a szakmai munkaerő- piac: Formalizált és nagy védettség a mun- kavállalónak Kollektív érdekképviselet Nagyfokú szakmaiság, versenyképes-ség Magas kereseti szint

35 A MUNKAERŐPIAC BELSŐ ÁLLAPOTA, ERŐVISZONYAI A kereslet, kínálat nagysága A foglalkoztatás globális és strukturális színvonala A foglalkoztatottak és a foglalkoztat-hatók struktúrája (szakma, iskolai vég-zettség, életkor stb.) Bérszínvonal, a foglalkoztatás költségei Érdekegyeztetés Jogszabályi feltételek

36 A MUNKAERŐPIAC SZABÁLYOZÁSA A munkaerőpiac állami szabályozása: Törvények, jogszabályok Foglalkoztatáspolitikai eszközök Elosztás-politikai eszközök Népesedés-politikai eszközök Oktatás-politikai eszközök Szociálpolitikai eszközök

37 Az együttműködést szabályozó eszközök: A szociális és érdekvédelmi szervezetek helyének és szerepének szabályozása Az érdekegyeztetés folyamatának, formai és tartalmi szabályai A munkaerő-piaci szereplők megállapo- dásai A többoldalú érdekérvényesítés folyama- tának szabályai

38 A MUNKAERŐPIAC MUTATÓI Részvételi hányad: amely a gazdaságilag aktív népesség össznépességen belüli aránya Foglalkoztatási hányad: amely az éppen foglalkoztatottaknak az össznépességen belüli aránya Munkanélküliségi hányad: amely a munka-nélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli létszámaránya

39 A RÁNYOK SZÁMÍTÁSA Gazdasági aktivitási ráta (%) = Foglalkoztatottak és a munkanélküliek/Össznépesség Foglalkoztatási ráta (%) = Foglalkoztatottak száma/Össznépesség Munkanélküliségi ráta (%) = Munkanélküliek száma/Foglalkoztatottak és a munkanélküliek

40 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN

41 A Z INTEGRÁCIÓS FOLYAMATOK KEZDETE II. világháború vége, a bipoláris világrend kialakulása Truman doktrína, Marshall terv (1947) - cél az amerikai befolyás megerősítése - a segélyek szervezett szétosztása OEEC – Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet létrehozása (1948) - kormányközi testület - irányító szervezete a Miniszterek Tanácsa - szakértői bizottságok - ügynökségek

42 E URÓPAI SZÉN ÉS ACÉL KÖZÖSSÉG - MONTÁNUNIÓ 1951-ben létrehozói Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország Céljai: - a közös piac megteremtése - nemzetek feletti szervezet létrehozása - a foglalkoztatottság növelése - az életszínvonal emelése Szervezetei: - Főhatóság - Miniszterek Tanácsa - Közgyűlés és Bíróság

43 A MONTÁNUNIÓ FOGLALKOZTATÁS - POLITIKAI EREDMÉNYEI Előkészítője volt olyan foglalkoztatáspolitikai koncepciók kialakításának, mint a - gazdaság és a foglalkoztatás összehangolása - a különböző érdekek közelítése - a gazdasági ágazatok integrálódása - a foglalkoztatás és a szociális biztonság kérdése Eredményei ellenére nem tudta betölteni a koor- dináló szerepet: - hatalmi ellentmondások (Anglia kérdése) - hidegháborús környezet

44 A Z INTEGRÁCIÓ FŐBB ÁLLOMÁSAI IG Európai Gazdasági Közösség (Róma,1957) EURATOM (Róma, 1957) Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA, 1960 – az alternatív EGK Vámunió az EGK-ban (1968) Európai Tanács (1974) Megjelenik az ECU, a virtuális euró Schengeni Egyezmény (1990) Maastrichti Szerződés – döntés az unióvá alakulásról ( ) Amszterdami Szerződés (1997)

45 E URÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG (1957), A RÓMAI SZERZŐDÉS ALAPELVEI Közösségi politikák végrehajtása A gazdasági tevékenység kiegyensúlyozott fejlő- dése A fenntartható, inflációellenes és a környezetet figyelembevevő növekedés Magas szintű foglalkoztatottság és szociális védelem Az életszínvonal és életminőség javítása Gazdasági, társadalmi kohézió és szolidaritás a tagállamok között

46 A RÓMAI SZERZŐDÉS TARTALMA Uniós állampolgárság A közösség politikái: Áruk szabad mozgása Agrárpolitika Személyek, szolgáltatások és a tőke szabad áramlása Szállítás A versenyre, az adózásra és a jogharmonizációra vonatkozó közös szabályok Gazdasági és monetáris politika Közös kereskedelempolitika

47 Szociális politika, az oktatás, a szakképzés és az ifjúság A kultúra, közegészségügy Fogyasztóvédelem Transz-európai hálózatok Iparfejlesztés Gazdasági és társadalmi kohézió Kutatás és műszaki fejlesztés Környezetvédelem, együttműködés

48 A Z EGK FŐBB FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI DÖNTÉSEI Az EGK Alapító Szerződése a szociális kérdések részeként szól a foglalkoztatásról Foglalkoztatási Állandó Bizottság létrehozása a súlyosbodó foglalkoztatási problémák leküzdésé- re (1976-tól). A bizottság főbb dokumentumai: Irányelv a közösségi munkaerő-piaci politikára A munkanélküliség elleni harc közösségi akciói A fiatalok és a nők foglalkoztatásának elősegítése Helyi munkahelyteremtő programok támogatása 1982-től Kölcsönös Foglalkoztatáspolitikai Infor- mációs Rendszer (MISEP) létrehozása

49 A Z EURÓPAI SZOCIÁLIS KARTA (1961), A FOG - LALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ CIKKELYEI Mindenkinek legyen lehetősége arra, hogy általa szabadon választott foglalkozással keresse meg a megélhetését. Minden dolgozónak joga van az igazságos munka- feltételekhez. Minden dolgozónak joga van a biztonságos és egészséges munkakörülményekhez. Minden dolgozónak joga van a tisztes javadal- mazáshoz, amely elégséges önmaga és családja tisztes megélhetéséhez.

50 Minden dolgozónak és munkáltatónak joga van a szabad társuláshoz nemzeti és nemzetközi szer- vezetek keretében gazdasági és szociális érdekei védelmében. Minden dolgozónak és munkáltatónak joga van a kollektív alkuhoz. Gyermekeknek és fiataloknak joguk van a külön- leges védelemre. Anyaság esetén a női foglalkoztatottaknak joguk van különleges védelemre.

51 Mindenkinek joga van a pályaválasztási tanács- adás megfelelő eszközeihez annak érdekében, hogy segítségével személyes képességeinek és érdeklődésének megfelelő foglalkozást válasszon. Mindenkinek joga van a szakképzés megfelelő körülményeire. A Felek bármelyikének állampolgárai egymás területén az ottani állampolgárokkal egyenlő feltételek mellett folytathatnak bármilyen jöve- delemszerző tevékenységet és ezt csak indokolt gazdasági, vagy szociális okokból lehet korlá- tozni.

52 A foglalkoztatás és alkalmazás tekintetében minden dolgozónak joga van az egyenlő lehető- ségekre és egyenlő bánásmódra anélkül, hogy a nemek alapján hátrányos megkülönböztetés érné őket. A dolgozóknak joguk van ahhoz, hogy a vállal- kozáson belül tájékoztassák, illetve hallgassák meg őket. A dolgozóknak joguk van ahhoz, hogy részt ve- gyenek a munkakörülmények és a vállalkozáson belül a munka környezetének megszabásában és javításában.

53 Minden dolgozónak joga van a védelemre azok- ban az esetekben, amikor foglalkoztatása meg- szűnik. Minden dolgozónak joga van követelései védel- mére abban az esetben, amikor munkáltatója fizetésképtelenné válik. Minden dolgozónak joga van a méltósághoz mun- kavégzés közben.

54 A Z EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA ( EFS ) KIALAKULÁSA 1990-től a foglalkoztatás folyamatosan csökken és a munkanélküliség erőteljesen nő Az uniós munkanélküliségi ráta 9,5%-ról 1993-ra 12 százalékra emelkedett A tagállamokban 18 millióan voltak munka nélkül, 48 százalékuk tartósan munkanélkülinek számított Elhúzódó gazdasági és pénzügyi válság A válság kivédésére alkalmas közösségi eszkö- zök hiánya, alacsony munkahelyteremtő képes- ség A munkaerőpiac strukturális problémái

55 A MSZTERDAMI SZERZŐDÉS (1997) A szerződés alapja a közös foglalkoztatási straté- gia kialakítása Közös irányelvek és az irányelvek beépítése a tagállamok foglalkoztatáspolitikájába A Tanács minősített többséggel konkrét ajánlást tehet egyes tagállamok számára a foglalkoztatás fejlesztése érdekében Éves nyomon követési (monitoring) és visszacsa- tolási rendszer kialakítása Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervek rendszeré- nek a bevezetése Luxemburgi foglalkoztatási csúcsértekezlet

56 E LSŐ PILLÉR : A FOGLALKOZTATHATÓSÁG NÖVELÉSE Mindenki számára nyitott munkaerőpiac kialakí- tása A tagállamok kötelesek minden munkanélküli fiatalnak újrakezdési lehetőséget felajánlani, mielőtt munkanélkülisége elérné a hat hónapot, felnőttek esetében a 12 hónapot Növelni kell az aktivizáló intézkedéseket, el kell érni, hogy a munkanélküliek minimum 20%-a részt vegyen aktív programokban Biztosítani kell a képzés és átképzés, illetve az alternatív foglalkoztatások lehetőségét

57 M ÁSODIK PILLÉR : VÁLLALKOZÓKÉSZSÉG FEJLESZTÉSE Munkahelyteremtés és a szolgáltatási szektor növelése A vállalkozások indításának könnyítése, a működési és adminisztrációs terhek csökkentése A közösségi szinten is magas 42%-os adóterhek csökkentése A helyi igények szerint kialakuló szociális gazda- ság fejlesztése A vállalkozókészség fejlesztése képzések biztosí- tásával

58 H ARMADIK PILLÉR : AZ ALKALMAZKODÓ - KÉPESSÉG Rugalmas munkaerő-piaci alkalmazkodás Munkaszervezet, munkavégzési formák modernizálása Atipikus munkavégzés lehetőségeinek bővítése Jogi garanciák a munkavégzés érdekében Emberi erőforrás fejlesztése Munkaviszonyos képzések rendszerének bővítése Képzési célú beruházások fejlesztésének felgyor- sítása

59 N EGYEDIK PILLÉR : A NŐK ÉS A FÉRFIAK ESÉLYEGYENLŐSÉGE Szemléletformálás a társadalom egészében A munkahelyi és a családi élet összeegyeztetése A munkaerő-piaci szegregáció csökkentése A munkaerő-piaci esélyegyenlőség beépítése a különböző szakpolitikákba A luxemburgi irányelvek továbbélése: A négy pillér továbbra is megmaradt, de kiegé- szült horizontális politikákkal Előtérbe került a segély helyett munka elve

60 A Z IRÁNYELVEK SAJÁTOSSÁGAI Döntően a munkanélküliségre koncentrál és nem a munkanélküliekre Fő célja foglalkoztatás növelése, és nem annyira a munkanélküliség csökkentése Inkább befogadó jellegű és mindenki számára nyitott folyamatokra épül A nők és férfiak esélyegyenlőségét strukturális problémaként kezeli és nem nőpolitikaként Megköveteli a szakpolitikák átalakítását Kiemeli a szociális partnerséget Megnő a benchmarking jelentősége

61 A BENCHMARKING ÉS A FOGLALKOZTATÁS - POLITIKA Benchmarking: nem más, mint egy folyamat, mely során a foglalkoztatáspolitika különböző funkcionális területeinek módszereit, folyamatait és eredményeit összevetik egy vagy több más foglalkoztatáspolitika hasonló jellemzőivel, an- nak érdekében, hogy fény derüljön a racionali- tási, valamint minőség- és teljesítménynövelési lehetőségekre. Jellemző területei a 90-es évek kö- zepétől: - ifjúsági munkanélküliség - tartósan munkanélküliség - munkaerő-piaci esélyegyenlőség

62 A FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ POLITIKÁK KIALAKÍTÁSA A passzív módszerekről az aktív intézkedésekre való áttérés Aktivizálás és személyre szabott szolgáltatás Foglalkoztatást növelő és ösztönző adórendszer kialakítása Esélyegyenlőségi programok támogatása A tartós munkanélküliség megelőzése A képzés, átképzés, foglalkoztatás támogatása A megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci esélyeinek javítása Fiatalok munkaerő-piaci integrációja

63 A női munkanélküliség visszaszorítása A szakmunkásképzés kiterjesztése, a duális rend- szer Az élethosszig tartó tanulás fontossága A munka szervezése és a munkaidő rugalmas- sága A lokális dimenzió erősítése (szubszidiaritás, te- rületi paktumok, decentralizált forrás stb.) A munkaerő-piaci szolgálatok és szolgáltatások erősítése, fejlesztése Második és harmadik munkaerőpiac

64 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FINANSZÍROZÁSA Strukturális alapok: Európai Szociális Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz A Strukturális Alapok felhasználásának fő alap- elvei: a koncentráció, a programozás, a partner- ség és az addicionalitás Célterületei: a fejlődésben elmaradott régiók támogatása; a gazdasági és szociális átalaku- lásban lévő régiók; a humán erőforrások fejlesz- tése

65 A Z EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP PRIORITÁSA Aktív munkaerő-piaci politikák kidolgozása és támogatása. A munkaerőpiacra való belépés egyenlő esélyeinek támogatása, különös tekintettel, a társadalmi kirekesztéssel fenyegetett személyekre. Az élethosszig tartó tanulás politikájának részeként a szakképzés, az oktatás és a tanácsadás támogatása és fejlesztése. A szakmailag jól képzett, gyakorlott és alkalmazkodó-képes munkaerő, valamint a munkaszervezetek innovációs és alkalmaz- kodó képességnek támogatása.

66 A vállalkozói készségeket és a munkahely- teremtést elősegítő feltételek kialakítása, a tudomány, a kutatás és a technológia terén az ismeretek és a humán potenciál erősítése. A nők munkaerőpiacra történő belépését és munkaerő-piaci részvételét javító konkrét intézkedések.

67 A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI AKCIÓ - TERVEK TAPASZTALATAI (1996 – 2000) Magas szintű politikai elkötelezettség A szociális partnerség erőteljes fejlődése A foglalkoztatáspolitika tág, komplex értelmezé- se, a szakpolitikák kapcsolatának erősítése Az EU foglalkoztatási teljesítménye lényegesen, 4 százalékpontot javul Egyértelművé vált az aktív foglalkoztatáspolitika prioritása Nőtt az egész életen át tartó tanulás jelentősége Erősödött a szubszidiaritás Az állami munkaerő-piaci szervezetek fejlődése új hangsúlyt kapott

68 A Z AKCIÓTERVEK HIÁNYOSSÁGAI Általános probléma az aránytalanság, sok eset- ben az alkalmazkodóképesség és az esélyegyenlő- ség háttérbe szorul A regionális és helyi hatóságok, szereplők részvé- tele nem mindig és mindenhol biztosított Az adó- és járulékrendszer különbözősége ellent- mondásos Az akciótervek legkevésbé kielégítő eleme a tel- jesítményértékelés - indikátor problémák - ex post értékelések

69 A Z EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TOVÁBBFEJLESZTÉSE – LISSZABON (2000) ET rendkívüli ülése: „Foglalkoztatás, gazdasági reform és társadalmi kohézió – úton egy európai alapú innováció és tudás felé” Fő céljai: - a gazdasági reform folytatása - a humán erőforrás beruházás növelése - az európai szociális modell megerősítése Az EFS újszerűsége: - komplex és koherens programot alkot - indikátorokat határoz meg - középpontjában a foglalkoztatás áll

70 C SELEKVÉSI PRIORITÁSOK /1 Aktív és preventív intézkedések a munka- nélküliség és az inaktivitás ellen A vállalkozókészség erősítése és a munka- helyteremtés elősegítése Több és jobb beruházás a humán tőkébe, az életen át tartó tanulás stratégiái A munkaerő kínálat növekedése és az aktív öregedés előmozdítása A nemek közötti egyenlőség Ösztönzés a munkavállalásra a munka vonzóbbá tételével

71 C SELEKVÉSI PRIORITÁSOK /2 Az integráció elősegítése és küzdelem a munka- erőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellen A be nem jelentett munka átalakítása bejelentett munkává A foglalkozási és földrajzi mobilitás előmozdítása és a munkaközvetítés javítása A jobb irányítás, partnerség és kivitelezés előse- gítése (az érintettek bekapcsolása, a szociális partnerek bevonása, hatékony és eredményes szolgáltatások biztosítása és megfelelő pénzügyi rendszer)

72 A Z EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZ - TATÁSPOLITIKÁJA NAPJAINKBAN

73 A LISSZABONI STRATÉGIA FELÜLVIZSGÁLATA (2002) A vizsgált időszakot látványos munkahelyterem- tés és munkanélküliség-csökkentés jellemezte, amit lendületes gazdasági növekedés alapozott meg A munkahelyek száma több mint 10 millióval (+6,5 százalék) nőtt, amiből 6 milliót nő A munkanélküliek száma több mint négymil- lióval, 25 százalékkal csökkent. A strukturális munkanélküliség visszaszorulása felgyorsult. A gazdaságilag aktív népesség száma közel ötmil- lióval emelkedett (nők)

74 Összegezve az eredményeket: – számottevően javult az EU foglalkoztatási teljesítménye, – jelentősen csökkent a munkanélküliség, – előtérbe kerültek az aktív munkaerő-piaci eszközök, – az oktatás, élethosszig tartó tanulás jelentősége nőtt, – sok regionális és helyi foglalkoztatási kezdeményezés indult, és – előrehaladt az állami foglalkoztatási szolgálatok modernizálása.

75 Összegezve a problémákat: – nincs kellő összhang a gazdaságpolitika és a foglalkoztatáspolitika között, – aránytalanságok mutatkoznak a pillérek kezelésében (a III. és IV. pillér háttérbe szorult a végrehajtás során), – többet kell tenni a társadalmi partnerek és a regionális, illetve helyi szereplők bevonásáért, – továbbra is nagyok a munkaerő-piaci különbségek az egyes tagállamok között.

76 KÖVETKEZTETÉSEK A lisszaboni célkitűzések teljesítése feltételezi, hogy az új foglalkoztatási irányvonalak három átfogó és egymással kölcsönösen összefüggő célra épüljenek, ezek: 1. a teljes foglalkoztatás, 2. a munka minőségének és termelékenységének javí- tása, valamint 3. a társadalmi összetartozás erő- sítése Az új irányvonalakat július 22-én fogadta el az Európai Tanács Ezek a 2003–2006 között idő- szakra szólnak, és a korábbi évek tapasztalatain nyugszanak, elmozdulva az eddigi „horizontális céloktól” és a négypilléres struktúrától,

77 1. A teljes foglalkoztatás. A tagállamok foglal- koztatáspolitikájának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az EU átlagosan elérje: – a 15–64 éves népességre vonatkozóan 2005-re a 67 százalékos, 2010-re a 70 százalékos, – a nők esetében 2005-re az 57 százalékos, 2010-re a 60 százalékos, – az idősebb korcsoportban (55–64 évesek) pedig 2010-re az 50 százalékos foglalkoztatási rátát.

78 2. A munka minőségének és termelékenységének javítása. A munka minősége többdimenziós, a munka (a feladat), a munkahely, a szélesebb munkaerőpiac jellemzőit is tartalmazó fogalom, amely többek között magában foglalja: a munka tartalmának minőségét, a képzettséget, az egész életen át tartó tanulást és az előremeneteli lehetőségeket, a nemek közötti egyenlőséget, megkülönböztetés elleni fellépést, a befogadó munkaerőpiacot, a munkahelyi egészségvédelmet és munkabizton- ságot, a rugalmasságot és szociális biztonságot.

79 3. A társadalmi kohézió és befogadás erősítése. A foglalkoztatás a társadalmi beilleszkedés előse- gítésének kulcsfontosságú eszköze: Elő kell segíteniük a munkaerő-piaci részvételt valamennyi munkaképes nő és férfi számára a munkaerő-piaci diszkrimináció elleni fellépéssel és a kirekesztés megelőzésével A gazdasági és társadalmi kohéziót a térségi foglalkoztatási és munkanélküliségi egyenlőt- lenségek mérséklésével, az EU elmaradott öve- zeteiben is elő kell segíteni.

80 PRIORITÁSOK aktív és preventív intézkedések a munkanél- küliek és az inaktívak számára, munkahely-teremtés és vállalkozás, felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerő-piaci mobilitás elősegítése, a humán tőke fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás támogatása, a munkaerő-kínálat növelése és az aktív öregedés elősegítése,

81 nők és férfiak egyenlősége, a munkaerő-piaci integráció elősegítése és küzdelem a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellen, ösztönzés a munkavállalásra (hogy megérje dolgozni), a be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett munkává, a regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése.

82 A Z EURÓPAI BIZOTTSÁG WIM KOK * JELENTÉSE Négy fő csoportba sorolhatók azok a problé- mák, amelyek megoldása a kibővített Európai Unió számára évtizedekre szóló feladatot jelent :  a demográfiai időbomba (elöregedés)  az a tény, hogy a foglalkoztatottság és a terme- lékenység nem segíti eléggé a gazdasági növe- kedést  a globalizáció és innováció  a bővítés kockázatai (az újonnan belépett országok foglalkoztatási rátái lényegesen rosszabb) *Wim Kok volt holland miniszterelnök

83 W IM KOK JAVASLATOK A sikeres foglalkoztatásbővítés négy alapkövetel- mény teljesítésétől függ: – a vállalatok és munkavállalók alkalmazkodásá- nak megerősödésétől, – attól, hogy sikerül-e több embert bevonni a mun- kaerőpiacra, – hogy több és nagyobb hatékonyságú beruházá- sokkal sikerül-e fejleszteni a humán tőkét, – valamint a reformok eredményes végrehajtásá- tól, aminek a jobb kormányzás a feltétele.

84 E URÓPAI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT ( EURES ) EURopean Employment Services 1993-ban jött létre. Tagjai: EU, EGT tagállamok és Svájc Célok és feladatok: Információnyújtás és tanácsadás munkavállalók részére a külföldi álláslehetőségekről és munka- vállalási körülményekről EU/EGT országai közötti munkaerő-áramlás elősegítése Segítségnyújtás munkáltatók részére a külföldi munkaerő-toborzáshoz

85 Jogszabályi háttér 1612/68/EGK Tanácsi Rendelet 2003/8/EK Bizottsági Döntés EURES Alapokmány (2003) EURES Irányelvek – Guidelines (3 évre szól) Az EURES működésének pillérei URES adatbázisok (álláshely-, önéletrajz-, információs) Technikai háttér (hálózat) eures.europa.eu EURES-tanácsadók (hálózat) 31 tagállamban mintegy 1000 fő EU-támogatás a tervek megvalósításához

86 A Z EURES ALAPOKMÁNY TARTALMA, AZ EURES TEVÉKENYSÉGE (2010. ÉVI MÓDOSÍTÁSOKKAL ) Munkaközvetítési szolgáltatások és azok cseréje: Állásajánlatok és álláspályázatok Más európai országból történő toborzás segítése Élet és munkakörülményekre vonatkozó tájékoztatók Munkaerőpiacra vonatkozó tájékoztatás Nemzetközi, ágazati és határokon átnyúló együttműködés A mobilitás akadályainak nyomon követése, értékelése és elhárítása

87 I RÁNYÍTÁS, TANÁCSADÓK A hálózatot a brüsszeli EURESco iroda irányítja, felügyeli A tanácsadók feladatai: EURES szolgáltatások minél szélesebb körben történő hirdetése (munkát keresők, munkáltatók, egyéb célcsoportok) Beérkező megkeresések (írásos, személyes, telefonos) megválaszolása Tagállamokra vonatkozó információk megismerése és nyomon követése Tanácsadás: információ szolgáltatás hiányszakmák- ról, többletekről (nemzeti, helyi szint) Szabad álláshelyek figyelése

88 Segítségnyújtás külföldi munkaerő toborzásához Tagállamok munkaerőpiacának megfelelő ismerete EURES rendezvények (lakossági fórum, információs nap) szervezése, más eseményeken történő részvétel EURES asszisztensek munkájának koordinálása, folyamatos tájékoztatásuk Kapcsolattartás más tagállamok EURES tanácsadóival Szemináriumokon, konferenciákon részvétel EURES kiadványok tervezése, megalkotása, frissítése

89 A Z ESZA ÉVI TERVEZÉSI IRÁNYELVEI A kibővült Unióban rendeznie kell a foglalkoztatás- ban mutatkozó jelentős egyenlőtlenségeket, a társadalmi egyenlőtlenségeket A szakember- és munkaerőhiányt, illetve a globali- záció és a tudásalapú gazdaság fejlődése A munkaerő zsugorodását és elöregedését eredmé- nyező demográfiai változások miatt gyorsítania kell a gazdasági és társadalmi átalakítás ütemét Az ESZA, az Európai Foglalkoztatási Stratégia és az Unió által a társadalmi integráció, illetve az oktatás és a szakképzés tekintetében megállapított közös célkitűzések közti kapcsolatok erősítése

90 INTÉZKEDÉSI TERÜLETEK a dolgozók és a vállalatok alkalmazkodóképes- ségének növelése, az álláslehetőségek javítása, a munkanélküliség megelőzése, a munkában eltöltött idő meghosszabbítása és a munkaerő-piaci részvétel növelése, a társadalmi integráció erősítése a hátrányos helyzetű emberek munkába integrálásának és a diszkrimináció elleni küzdelem támogatásával, illetve a reformpartnerség támogatása a foglal- koztatás és az integráció terén.

91 Foglalkoztatáspolitikai reformok az Európai Unióban Differenciált és személyre szabott szolgáltatások kialakítása A nem állami szolgáltatók szerepének javítása Az állásközvetítés rendszerének fejlesztése Az egyéni álláskeresés ösztönzése Aktív és preventív intézkedések Munkahelyek teremtése, a vállalkozó- készség erősítése Több és jobb beruházás a humán tőkébe Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése Az inaktivitás csökkentése

92 EURÓPA 2020: AZ INTELLIGENS, FENNTARTHATÓ ÉS INKLUZÍV NÖVEKEDÉS STRATÉGIÁJA Válsághelyzet után tapasztalatok: A gazdasági körülmények gyorsabban változnak a politikai körülményeknél A válság több év gazdasági és szociális haladását semmisítette meg, és rávilágított az európai gaz- daság strukturális hiányosságaira Új stratégiára van szükség, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erős a társadalmi kohézió Mindemellett nem ad általános megoldást.

93 P RIORITÁSOK Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, vala- mint szociális és területi kohézió jellemezte gaz- daság kialakításának ösztönzése Új foglalkoztatáspolitikai program megfogalma- zása

94 Ú J FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI PROGRAM MEGFOGALMAZÁSA Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje ” elnevezésű kiemelt kezdeményezés célja: a munkaerőpiacok modernizálása a munkavállalók mobilitásának fokozása az egész életen át tartó készségfejlesztés a munkaerő-piaci részvétel ösztönzése a munkaerő-piaci kínálat és az oktatás jobb összehangolása Szükséges intézkedések : stratégia a válságkeze- lés leküzdésére; a pénzügyi rendszer reformja; költségvetési konszolidáció; koordináció a gaz- dasági és monetáris unióban

95 FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA MAGYARORSZÁGON

96 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA HELYZETE M AGYARORSZÁGON AZ ES ÉVEK ELEJÉN A nagy létszámvesztés időszaka, a fog- lalkoztatottak 20%-a (1 millió fő) kerül ki a munkaerő-piacról A társadalomban bekövetkezett változás új koncepció kialakítását igényelte, amelyre hatást gyakorolt az útkeresés-ből adódó bizonytalanság Újra kellett értelmezni a foglalkoztatást és a szociális biztonságot

97 A TELJES FOGLALKOZTATÁS FOGALMÁNAK VÁLTOZÁSAI Az 1950-es évek viszonyai között a fogalmat azonosították a rendelkezésre álló munkaerő- források maximális hasznosításával Az 1960-as évektől a fogalom egy sajátságos egyensúlyi állapotot jelentett, amely mellett a munkaerő-kínálat megfelel a keresletnek, függetlenül a foglalkoztatottság színvonalá- nak mértékétől. Tehát a munkaerő-kereslet mindig annyi, mint a amennyi a munkát keresők száma

98 Az 1970-es években a teljes foglalkoztatás azt feltételezi, hogy lehetőleg mindenki szakképzettségének megfelelő munkakör-ben dolgozhasson A piacgazdasági - és a napjaink – értelme- zése szerint a teljes foglalkoztatás olyan állapotként értelmezhető, amelyben kizá- rólag súrlódásos és szerkezeti okokból fordul elő munkanélküliség - vagyis amikor legalább annyi a betöltetlen munkahely, mint amennyi az álláskereső

99 A FOGLALKOZTATOTTAK, MUNKANÉLKÜLIEK ÉS INAKTÍVAK ARÁNYA A ÉVES NÉPESSÉGBEN (1992 – 2000) KSH/FH ADATOK ÉvFoglalkoztatott % Munkanélküli % Inaktív % ,36,4/12,935, ,96,5/11,339, ,75,8/11,041, ,94,5/9,541, ,43,8/9,339,8

100 A FŐ GAZDASÁGI SZEKTOROKBAN FOGLALKOZTATOTTAK ARÁNYA ( ) KSH ADATOK ÉvAgrárium % Ipar-építőipar % Szolgáltatás % ,335,053, ,733,058, ,332,659, ,534,258, ,533,859,7

101 A MUNKANÉLKÜLISÉG KIALAKULÁSÁNAK OKAI M AGYARORSZÁGON Makrogazdasági feltételek átalakulása Termékszerkezet és technológiaváltás Privatizáció Demográfiai folyamatok kedvezőtlen alakulása Strukturális munkanélküliség A hátrányokkal küzdők a legnagyobb vesztesek

102 A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA ÉS A MUNKA - KERESÉS IDŐTARTAMNAK ARÁNYA SZERINT ( ) KSH/FH ADATOK ÉvMunkanélküliek száma (ezer fő) 1 évnél rövidebb idő/% 2 évnél hosszabb idő/% ,6/KSH 672,3/FH 81, ,5/KSH 568,4/FH 58,79, ,7/KSH 500,6/FH 50,325, ,4/KSH 423,1/FH 54,622, ,3/KSH 390,5/FH 55,821,0

103 A MUNKANÉLKÜLIEK ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ARÁNYA ( ) KSH ADATOK Iskolai végzettség általános vagy kevesebb 44,237,832,5 Szakmunkás és szakiskola 31,836,538,9 Gimnázium8,48,67,7 Szakközép- iskola 12,012,916,8 Főiskola, egyetem 3,64,24,1

104 A Z ÉVI IV. TÖRVÉNY JELENTŐSÉGE Az első olyan törvény, amely komplex módon közelítette meg a foglalkoztatást és a munkanélküliséget Tartalma: - érdekegyeztetés - ellátások rendszere - támogatások rendszere - Munkaerő-piaci Alap - struktúra

105 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI INTÉZMÉNYEK ÉS ESZKÖZÖK FEJLŐDÉSE IG Országos Munkaügyi Központ Megyei Munkaügyi Központok és kiren- deltségek Regionális Képző Központok Az ellátási rendszer gyors változásai Az aktivizáló eszközök sokszínűsége és rugalmatlansága 1996-tól új szolgáltatási rendszer bevezetése

106 A MAGYAR FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA ALAKULÁSA KÖZÖTT A foglalkoztatáspolitikát meghatározta az előcsatlakozás folyamata A paradigmaváltás lényege, hogy a gaz- daságban megtakarításokat kell elérni, míg a szociális rendszerben, elsősorban a humánerőforrás tekintetében szükséges fejleszteni Képzés, egészségjavítás, munkaképesség helyreállítás

107 L EGFONTOSABB E URÓPAI U NIÓS IRÁNYELVEK AZ ELŐCSATLAKOZÁSI FOLYAMATBAN A munkavállalói jogok védelme a vállalkozások strukturális átalakítása során Jogközelítés a munkafeltételek vonat- kozásában Az atipikus foglalkoztatási formákra vonatkozó rendelkezések Szociális párbeszéd Az egyenlő bánásmód elve

108 A Z EURÓPAI TANÁCS AJÁNLÁSA A MAGYAR FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁRA VONATKOZÓAN Terveket kell kidolgozni a területi munkaerő- piaci egyenlőtlenségek enyhítésére Új adópolitika kialakítására van szükség a mun- kahely teremtés elősegítésére A munkavállalás legyen mindenki számára valós lehetőség: Egészségi állapot és a munkakörülmények javí- tása A fekete munka visszaszorítása Integrációs stratégia – roma népesség Beruházás a humán tőkébe

109 N EMZETI FOGLALKOZTATÁSI AKCIÓTERV (2004) A 2004-ben elfogadott Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv igazodik az EU által megfogalmazott prioritásokhoz: Aktív és preventív intézkedések a munkanélküliség, inaktivitás megelőzésére (és EURES) A humán tőke fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás Munkaerő-kínálat és az idősebb munkavállalók aktivitásának elősegítése A munkaerő-piaci integráció elősegítése és küzdelem a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellen Regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése

110 N EMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉ - SÉRT ÉS A FOGLALKOZTATÁSÉRT ( ) A munkaerőpiac legyen átlátható, és megfelelő ösztönzők segítsék a legális foglalkoztatást, valamint erősödjön a munkaügyi ellenőrzés. A munkát terhelő adó- és járulékterhek célzott csökkentése – a költségvetés egyensúlyának megtartása mellett – támogassa a munkaerő- piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását. A szociális ellátórendszer ösztönözze-segítse az álláskeresést, a munkavállalást.

111 A Z ELSŐ NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV FŐ FELADATAI A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) által megfogal- mazott fő feladatok közé tartozik: a foglalkoztatási arány növelése, a munkanélküliség csökkentése, a rugalmasabb munkaerőpiac kialakítása, az emberi erőforrások fejlesztése, az intézményes és jogi keretek megerősítése. Az NFT mind az öt operatív programja kapcsoló- dik valamilyen szinten a foglalkoztatáshoz: Gazdasági Versenyképesség OP; Humánerőforrás-fejlesztési OP; Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP; Agrár és Vidékfejlesztési OP; Regionális OP

112 A Z ÁFSZ STRATÉGIÁJA Az ügyfélkapcsolatok javítása a szervezeti viselkedési formák átalakítása Integrált szolgáltatási rendszer kialakítása A komplex foglalkozási rehabilitációs rendszer kiépítése Stratégiai irányítás és forráskoordináció megteremtése Külső szolgáltatói hálózat igénybevétele Partnerkapcsolatok intézményesítése (akár határon túl is) A minőségirányítási rendszer továbbfejlesztése, kiterjesztése

113 A Z UMFT ÉS A TÁMOP PRIORITÁSAI * Az egyén foglalkoztathatóságának javítása és a munkaerő-piaci aktivitás növelése Több és jobb munkahely megteremtése A kereslet-kínálat összhangját biztosító környe- zet fejlesztése Intézkedések:  Komplex munkaerő-piaci programok a munkanélküli és inaktív emberek foglalkoztatásáért  Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások  A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként  Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások * Új Magyarország Fejlesztési Terv; Társadalmi Megújulás Operatív Program

114 Az álláskeresők számának alakulása a válságidőszakban

115 A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA ( ) NMH ADATOK Év/aug.Munkanélküliek száma (ezer fő) Nő (ezer fő)Pályakezdő (ezer fő)

116 A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA ( ) F ORRÁS : NMH

117 ÚSZT FOGLALKOZTATÁSI PRIORITÁSAI * A munkaerő-kínálat bővítése Közvetlen támogatás a munkahelyterem- téshez A család és a munka összeegyeztetésének segítése Versenyképes tudás megszerzésének támogatása A szakképzés rendszerének fejlesztése * Új Széchenyi Terv

118 A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA INTÉZMÉNYEI (2010. ÉV II. FÉLÉVÉTŐL ) Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Nemzeti Emberi Erőforrás Minisztérium (EMMI) Közigazgatási és Igazságügyi Minisztéri- um (KIM) NGM: Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság EMMI: Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság, Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság BM: közfoglalkoztatás

119 A Z Á LLAMI (N EMZETI ) F OGLALKOZTATÁSI S ZOLGÁLAT INTÉZMÉNYEI Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kormányhivatalokhoz rendelt megyei munkaügyi központok: - központi szervezeti egységek, - kirendeltségek Kormányhivatalokhoz rendelt más munkaügyi szakigazgatási szervezetek

120 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA I. Szellő János címzetes egyetemi docens PTE FEEK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések