KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK I. Előadó: Bod Péter Ákos.

Az előadások a következő témára: "KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK I. Előadó: Bod Péter Ákos."— Előadás másolata:

1 KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK I. Előadó: Bod Péter Ákos

2 2 Időnk nemcsak munkával telik, sőt… 19861999 főmunka13,411,8 jövedelem-kiegészítés5,73,6 társas szabadidőtöltés3,63,2 olvasás, TV, rádió (ebből tévénézés) 10,3 (7,0) 13,4 (10,8) tanulás, önképzés1,62,4 A 15-74 éves népesség havi időalapjának százalékos megoszlása Forrás: Időfelhasználás 1986 és 1999 őszén. KSH, Budapest, 2000.

3 3 A gazdaság Gazdasági tevékenység: amikor az ember…. Termel magának vagy másoknak Elad, vesz, kereskedik Szolgáltatást nyújt, pénzzel foglalkozik

4 4 A közgazdaságtan a kezdetektől Ökonómia eredetileg: háztartás-gazdaságtan A jogtudományból, filozófiából, közigazgatásból megszületik a „közgazdaságtan” Adam Smith: Vizsgálódás a nemzetek gazdagságának természetéről és okairól (1776) – az első klasszikus mű az örök érvényű problémáról

5 5 A nemzetek gazdagságának okai Munkamegosztás, szakosodás Kereskedés, pénzgazdálkodás Az adásvétel: két azonos jogállású gazdasági szereplő között, önkéntes alapon, kölcsönös érdekből születő ügylet A piaci felek közötti bizalom, a szabályok betartás sokat számít Hatékonyság, termelékenység: kisebb ráfordítással elérni az eredményt avagy azonos ráfordítással nagyobb eredményre jutni

6 6 A közgazdaságtan néhány nagy kérdése, ügye, dilemmája A véges mennyiségben rendelkezésre álló erőforrások (föld, bányakincs, idő, pénz) felhasználásának mik az ésszerűségi szabályai A jövedelmek keletkezése, megoszlása (szegénység, gazdagság, igazságosság) A „nemzetek gazdagsága”: a gazdasági fejlődés és növekedés eszközei, útjai A gazdasági rend: növekedés és egyensúly, újítás és szabályok, verseny és társadalmi rend A természet és a gazdasági élet megfér-e a bolygón

7 7 A piac Ügylet (tranzakció) – egyszeri vagy ismétlődő Ügylet egymást ismerő felek között – ügylet közvetítőkön keresztül Közvetlen termékcsere (barter) vagy mindinkább üzletelés pénzben A pénz természete: kibővíti a gazdasági lehetőség világát térben és időben

8 8 Piac sokféle van Egyszerű termékcsere: búzát tehénre, tehenet búzára

9 9 Piac valóban sokféle van: eladás pénzért búzát pénzre cserélnek, pénzen tehenet vesznek (de nem biztos, hogy akkor, és talán nem is tehenet, hanem valami mást, vagy éppen bankba teszik)

10 10 A piacgazdaság szereplői Egyén, család = Háztartás Vállalat pénzügyi nem pénzügyi Állam (kormányzat)

11 11 Egyszerű gazdasági körforgás: dolgozunk, bért kapunk, árut veszünk, dolgozunk…

12 12 A fogyasztók: tudják mit akarnak és ésszerűek(?) Véges jövedelme miatt a fogyasztó választ: ami neki fontos és hasznos (amit preferál), és amire futja pénzéből Az újabb és újabb termékegység már nem annyira fontos, mint az első (telítődés felé haladva: a határhasznossága csökken) A fogyasztók milliói adják a termék iránti összkeresletet – egyenként senkinek nincs ráhatása a piaci árra

13 13 A termelőktől fakad a kínálat A „tökéletes piacon” rengeteg termelő álla versenyben a vevőkért: senki sem tudja egyedül befolyásolni az árat Ha azonban jó magas az ár, sokan szeretnének eladni; mérsékelt ár mellett kisebb a kínálat mennyisége Nem ad el, ha termelési költségei nem térülnek meg a piaci árból

14 14 A piacon egymásra talál a kereslet és a kínálat