Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bővített sugárvédelmi ismeretek 3. A sugárvédelem rendszere Dr. Csige István Dr. Dajkó Gábor MTA Atommagkutató Intézet Debrecen TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bővített sugárvédelmi ismeretek 3. A sugárvédelem rendszere Dr. Csige István Dr. Dajkó Gábor MTA Atommagkutató Intézet Debrecen TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005."— Előadás másolata:

1 Bővített sugárvédelmi ismeretek 3. A sugárvédelem rendszere Dr. Csige István Dr. Dajkó Gábor MTA Atommagkutató Intézet Debrecen TÁMOP C-12/1/KONV projekt „Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra" 1

2 TÁMOP C-12/1/KONV projekt A sugárvédelem célja Az emberek és a környezet védelme az ionizáló sugárzások okozta káros hatások ellen annak érdekében, hogy a sugárzó anyagok alkalmazásának kockázata ne legyen nagyobb, mint más tevékenységek társadalmilag elfogadott kockázata.

3 TÁMOP C-12/1/KONV projekt A sugárvédelem szabályozási rendszere A kialakított nemzetközi intézményrendszer javaslatokat dolgoz ki, melyeket a tagállamok saját jogrendjükbe beillesztenek. Ennek eredményeként törvényeket és rendeleteket hoznak, szabványokat fogadnak el.

4 TÁMOP C-12/1/KONV projekt A sugárvédelem szabályozási rendszere ICRP (International Comission on Radiological Protection), Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság Megalakulása: 1928 Stockholm, Nemzetközi Radiológiai Kongresszus Nyomon követi a sugárvédelem fejlődését, ajánlásokat dolgoz ki a sugárvédelem alapelveire (tolerancia dózisok, dóziskorlátok) és a sugárbiztonság szabályaira A sugárvédelemmel kapcsolatos nemzetközi szervezetek (ICRP, UNSCEAR, NAÜ) ajánlásai

5 TÁMOP C-12/1/KONV projekt A sugárvédelem szabályozási rendszere UNSCEAR (United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation) 1955-ben alapították. NAÜ (IAEA – International Atomic Energy Agency) A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1957-ben alakult meg. Nukleáris biztonsági és sugárvédelmi ajánlásokat tesz A sugárvédelemmel kapcsolatos nemzetközi szervezetek (ICRP, UNSCEAR, NAÜ) ajánlásai

6 TÁMOP C-12/1/KONV projekt A sugárvédelem szabályozási rendszere További nemzetközi szakmai szervezetek: ICRU International Comission On Radiation Units and Measurements (sugárzás mértékegységei és mérése) IRPA International Radiation Protection Association (szakmai kapcsolatok, együttműködések) IEC International Electrotechnical Commission (termékekre vonatkozó műszaki követelmények) A sugárvédelemmel kapcsolatos nemzetközi szervezetek (ICRP, UNSCEAR, NAÜ) ajánlásai

7 TÁMOP C-12/1/KONV projekt A sugárvédelem szabályozási rendszere 1957-ben hozták létre az Európai Gazdasági Közösség létrehozásával egy időben. Megállapodás az atomenergia békés felhasználásában és az atomenergia ipar fejlesztésében való együttműködésben Az Európai Közösség szabályozási rendszere (EURATOM)

8 TÁMOP C-12/1/KONV projekt A sugárvédelem szabályozási rendszere Az Európai Tanács 2013/59/EURATOM direktívája "Basic safety standards for protection against the dangers arising from exposure to ionising radiation" (röiden EU BSS) összefoglalja az ICRP által 2007-ben közzétett sugárvédelmi ajánlásokat és számos, a sugárvédelemre vonatkozó adatot, mutatót. A tagállamok 4 éven belül kell, hogy bevezessék ezeket a saját jogrendjükbe Az Európai Közösség szabályozási rendszere (EURATOM)

9 TÁMOP C-12/1/KONV projekt Magyarországi jogi szabályozás évi CXVI. Törvény A törvény tekintettel van arra, hogy az atomenergia békés célú alkalmazása az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy és a tudományos kutatások számos területén elősegíti az emberiség életfeltételeinek javítását, figyelembe veszi azonban, hogy rendeltetéstől eltérő alkalmazása károsíthatja az ember és az élővilág egészségét, illetve a természeti környezetet. Annak érdekében jött létre, hogy az atomenergia alkalmazása által okozott kockázat ne legyen nagyobb, mint más tevékenységek társadalmilag elfogadott kockázata, és a biztonsági követelmények betartását a nemzetközi előírásokkal is összhangban álló hazai szabályozás biztosítsa, elősegítve ezzel a lakosságnak és a környezetnek az ionizáló sugárzás káros hatásai elleni védelmét Az Atomtörvény, végrehajtási rendeletek

10 TÁMOP C-12/1/KONV projekt Magyarországi jogi szabályozás évi CXVI. Törvény Felsorolja az atomenergiával és annak használatával kapcsolatos fogalmakat. Kimondja, hogy az atomenergia csak biztonságosan alkalmazható és a biztonságnak minden más szemponttal szemben előnye van. Rendelkezik az atomenergia alkalmazásának szabályozásáról, az ezekkel összefüggő engedélyezési eljárásokról, valamint a hatóságok és az atomenergiát alkalmazók alapvető feladatairól, kötelezettségeiről Az Atomtörvény, végrehajtási rendeletek

11 TÁMOP C-12/1/KONV projekt Magyarországi jogi szabályozás évi CXVI. Törvény A törvény hatálya az atomenergia békés célú alkalmazására, az ionizáló sugárzás káros hatásai elleni védelemre terjed ki. Ennek értelmében nem érheti a munkavállalókat és a lakosságot a megengedettnél nagyobb sugárszint, de ezen túl is a lehető legkisebbre kell a kapott dózisokat csökkenteni. Előírja, hogy az atomenergia használata engedélyköteles, a biztonság meglétét hatóság ellenőrzi. Hazánkban a személyi sugárvédelem közvetlen ellenőrzését az Megyei Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (korábban ÁNTSZ) látja el Az Atomtörvény, végrehajtási rendeletek

12 TÁMOP C-12/1/KONV projekt Magyarországi jogi szabályozás évi CXVI. Törvény Kimondja, hogy a nukleáris és radioaktív anyagokról (a hulladékról is!) központi nyilvántartást kell vezetni. Erről külön jogszabály kell, hogy gondoskodjon. Kimondja, hogy az irányítás a Kormány feladata. Megadja az alkalmazás általános szabályait, az alkalmazó feladatait. A dolgozók megfelelő szakképzettségének megszerzését írja elő. Előírja a közigazgatási szervek feladatait. Az atomerőművekre külön jogszabály vonatkozik Az Atomtörvény, végrehajtási rendeletek

13 TÁMOP C-12/1/KONV projekt Magyarországi jogi szabályozás évi CXVI. Törvény Előírja az intézkedéseket rendkívüli események esetén, melyeknek a megtétele az alkalmazó feladata. A balesetet be kell jelenteni a Megyei Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez, a rendőrségnek, az OAH-nak. Környezetszennyezés esetén értesíteni kell a környezetvédelmi felügyelőséget is. Külön foglalkozik az atomenergia használatával kapcsolatos kártérítésekkel Az Atomtörvény, végrehajtási rendeletek

14 TÁMOP C-12/1/KONV projekt Magyarországi jogi szabályozás évi CXVI. Törvény Létrehozza a Központi Nukleáris Alapot. Célja a nukleáris hulladékok elhelyezése, erőművek megszüntetésének finanszírozása. Záró és felhatalmazó rendelkezéseiben előírja a további törvénykezési feladatokat Az Atomtörvény, végrehajtási rendeletek

15 TÁMOP C-12/1/KONV projekt Magyarországi jogi szabályozás Az egészségügyi miniszter 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelete Az atomenergiáról szóló évi törvény végrehajtásáról Hatálya kiterjed az atomenergia alkalmazása körébe tartozó anyagokra, berendezésekre, létesítményekre, tevékenységre, a tevékenységet végzőkre. Nem terjed ki a hatálya: a nukleáris létesítmények tervezésére, üzemeltetésére, csak az ottani alkalmazottak személyi sugárvédelmére a honvédelmi feladatokra Az Atomtörvény, végrehajtási rendeletek

16 TÁMOP C-12/1/KONV projekt Magyarországi jogi szabályozás Az egészségügyi miniszter 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelete Fontos fejezete a sugárvédelmi minősítés, mely az alkalmazott berendezésekre és védőeszközökre vonatkozik. Sugárvédelmi oktatás rendje: Vizsgaköteles képzés, továbbképzés. A tevékenység a vizsga letételéig, de legfeljebb egy évig megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy felügyelete mellett végezhető. A sugárvédelemnek a hatályos rendeletben előírt képzési szintjei: alapfokú, bővített és átfogó. Az első képzést 5 év elteltével továbbképzéseknek kell követnie Az Atomtörvény, végrehajtási rendeletek

17 TÁMOP C-12/1/KONV projekt Magyarországi jogi szabályozás Az egészségügyi miniszter 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelete Sugárvédelmi oktatás rendje: Bővített ismereteket nyújtó képzés és továbbképzés tematikáját, az oktató(k) jegyzékét, a vizsgakövetelményeket az OTH hagyja jóvá. Oktatásra csak átfogó fokozatú sugárvédelmi képzésben részesült személy jogosult. Alapfokú képzésben a Megyei Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (NSZSZ) az illetékes. (Sugáregészségügyi Decentrum - SD) A részvételéről az engedélyes gondoskodik. A képzés alól felmentés nem adható Az Atomtörvény, végrehajtási rendeletek

18 TÁMOP C-12/1/KONV projekt Magyarországi jogi szabályozás Az egészségügyi miniszter 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelete Külön fejezet foglalkozik a sugárvédelmi szolgálattal, annak feladataival. A rendelet kimondja, hogy a sugárvédelmi szolgálat legalább egy megbízottból és egy helyetteséből áll. Előírja a közúti szállítóeszközökre vonatkozó sugárvédelmi követelményeket. (az ADR előírásai szerint). Részletesen foglalkozik az engedélyezési és ellenőrzési hatáskörökkel (OTH, NSZSZ), illetve azokkal az esetekkel, melyekhez az OSSKI szakvéleménye szükséges Az Atomtörvény, végrehajtási rendeletek

19 TÁMOP C-12/1/KONV projekt Magyarországi jogi szabályozás Az egészségügyi miniszter 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelete Foglalkozik a hatósági felügyelet alóli felszabadítás szabályaival, létesítmény, berendezés, tevékenység megszüntetésével. Létrehozza az Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálatot (OSSKI működteti). Rendelkezik a sugársérültek, vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátásáról Az Atomtörvény, végrehajtási rendeletek

20 TÁMOP C-12/1/KONV projekt Magyarországi jogi szabályozás Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal feladat- és hatásköre Az országos intézetek szakmai irányítószerve. Ellátja a jogszabályokban meghatározott sugáregészségügyi feladatokat Az OTH, OAH, Sugárvédelmi Decentrumok hatósági feladatai

21 TÁMOP C-12/1/KONV projekt Magyarországi jogi szabályozás Országos Atomenergia Hivatal Alapvető feladata a nukleáris létesítmények, a radioaktív és nukleáris anyagok biztonságával kapcsolatos államigazgatási, hatósági felügyelet megvalósítása. Biztosítja, hogy az atomenergia hazai alkalmazása békés célt szolgáljon a jogszabályoknak megfelelően Az OTH, OAH, Sugárvédelmi Decentrumok hatósági feladatai

22 TÁMOP C-12/1/KONV projekt Magyarországi jogi szabályozás Sugáregészségügyi Decentrum A 16/2000 (VI.8.) EüM rendelete alapján az elsőfokú hatósági engedélyezési és ellenőrzési feladatokat az egyes érintett Megyei Kormányhivatalok Népegész-ségügyi Szakigazgatási Szerve alá tartozó, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) szakmai felügyelete alatt álló Sugáregészségügyi Decentrumok látják el. Ezek regionális, több megyére kiterjedő, hatáskörűek Az OTH, OAH, Sugárvédelmi Decentrumok hatósági feladatai

23 TÁMOP C-12/1/KONV projekt A sugárvédelem alapelvei Az ICRP ajánlásai három alapelven nyugszanak: 1.Indokoltság: sugárterheléssel járó tevékenység csak akkor engedélyezhető, ha az a társadalom, vagy az exponált személy számára olyan előnnyel jár amely meghaladja a sugárzás okozta hátrányokat. 2.Optimálás: a védelmet és biztonságot optimálni kell annak érdekében, hogy az egyéni dózisok nagysága, a sugárzásnak kitett személyek száma és a sugárterhelés valószínűsége és mértéke az ésszerűen elérhető legalacsonyabb legyen. 3.Dóziskorlátok: A mesterséges forrásokból származó együttes sugárterhelés nagysága – kivéve az orvosi alkalmazásból származó esetleges sugárterhelést – nem haladhatja meg a rendeletben meghatározott, a dolgozókra és a lakosságra egyénenként vonatkozó dóziskorlátokat Indokoltság, optimálás, egyéni dóziskorlátok (dolgozókra, lakosságra).

24 TÁMOP C-12/1/KONV projekt Beavatkozás Bármely tevékenység, amely a tényleges, vagy lehetséges sugárterhelés csökkentése érdekében szükséges lehet A beavatkozás célja:

25 TÁMOP C-12/1/KONV projekt Beavatkozás A beavatkozókra adott, szintén a vonatkozó rendeletben meghatározott esetben a tervezett sugárzási helyzetekre érvényesnél nagyobb, veszélyhelyzeti dóziskorlát vonatkozik. Itt is igaz, hogy: a beavatkozás több hasznot hozzon, mint kárt (indokoltság), a beavatkozás módját és mértékét úgy kell meghatározni, hogy a költségek levonásával elérhető nettó haszon az ésszerűen elérhető legnagyobb legyen (optimalizálás) Beavatkozással szembeni követelmények:

26 TÁMOP C-12/1/KONV projekt Beavatkozás Az ajánlások és szabályozások általában nem vonatkoznak a természetes sugárzási háttérre, de beavatkozás szükséges lehet ilyen esetekben is, pl. közintézményeknél, lakásoknál. Ha a természetes sugárterhelés megnövekedése rendszeres, foglalkozásszerű emberi tevékenységre vezethető vissza, akkor az ilyen helyzetekre is vonatkoznak a dóziskorlátok, valamint közvetlenül, gyorsan mérhető cselekvési szintek Beavatkozással szembeni követelmények:

27 TÁMOP C-12/1/KONV projekt Beavatkozás Az orvosi alkalmazásokra (diagnosztika, terápia) szintén nem vonatkoznak az általános ajánlások. Itt az orvos dönti el az alkalmazott dózis nagyságát. Az indoklás és optimálás elvét azonban itt is szükséges figyelembe venni. Az indoklásnál általában mérlegelni kell a haszon – kockázat, előny – kár, helyettesíthetőség lehetőségeit Beavatkozással szembeni követelmények:

28 TÁMOP C-12/1/KONV projekt Beavatkozás A védelem optimálásánál azt veszik figyelembe, hogy – mivel a mai álláspont szerint bármilyen kis dózis együtt jár valamilyen kockázattal – ezért nem mindig elég a dóziskorlát alkalmazása. Így az optimálási folyamatba beillesztenek az adott sugárforrásra, illetve munkafolyamatra vonatkozó dózismegszorítást, ami a dóziskorlátnál jóval alacsonyabb érték, mivel a dózismegszorítás egy adott sugárzási helyzetre, míg a dóziskorlát az egy év alatt bekövetkező összes sugárterhelésre vonatkozik Beavatkozással szembeni követelmények:

29 TÁMOP C-12/1/KONV projekt Kockázatkezelés (elfogadható, eltűrhető, elfogadhatatlan) Az elfogadható és eltűrhető kockázatok dózismegszorításokkal vannak elhatárolva, mely szerint az adott forrásból származó besugárzás éves dózisa, melyre a dózismegszorítás vonatkozik az ellenőrzött forrás rendeltetésszerű működéséből keletkező - minden besugárzási útvonalra számolt - járulékok összege. Az eltűrhető és elfogadhatatlan kockázatok a dóziskorlátokkal vannak megkülönböztetve, melynek két fő szempontja a felesleges kockázat és a felesleges korlátozások elkerülése. Más korlátok vonatkoznak a hivatásszerűen radioaktív anyagokkal foglalkozókra, és más (szigorúbb) korlátok a lakosságra.


Letölteni ppt "Bővített sugárvédelmi ismeretek 3. A sugárvédelem rendszere Dr. Csige István Dr. Dajkó Gábor MTA Atommagkutató Intézet Debrecen TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005."

Hasonló előadás


Google Hirdetések