Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Önvizsgálat jelentősége a középiskolás leányok körében - mit tehet az iskolavédőnő? Dr Vass Nándor Fővárosi Onkoradilológiai Központ Uzsoki utcai Kórház.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Önvizsgálat jelentősége a középiskolás leányok körében - mit tehet az iskolavédőnő? Dr Vass Nándor Fővárosi Onkoradilológiai Központ Uzsoki utcai Kórház."— Előadás másolata:

1 Az Önvizsgálat jelentősége a középiskolás leányok körében - mit tehet az iskolavédőnő? Dr Vass Nándor Fővárosi Onkoradilológiai Központ Uzsoki utcai Kórház

2 Az emlőrák népegészségügyi jelentősége Magyarországon évente kb új emlőrákos beteget fedeznek fel, és nagyjából 2300 nő hal bele a betegségbe. Az emlőrák ezzel a magyar nők leggyakrabban előforduló daganata. Összehasonlításul: méhnyakrákban évente nagyjából 1100-an betegszenek meg és nő hal meg emiatt. Az emlőrák év között a leggyakoribb, de ma már a fiatalabb nőket is egyre gyakrabban érinti. A magyar női népesség átlagos emlőrák-kockázata 12 százalék körül van, ami azt jelenti, hogy élete során minden 8. nőnél alakul ki a betegség

3 Az emlőrák kockázata nem állandó Esélye éves kor között 1:19000-ről 1:2500- ra, majd 35. évre 1:600-ra emelkedik, de 40. évre már 1:200! Életkor Halálozás/ fő (1.) – – azaz 115 fő 45 – azaz 512 fő 60 – fölött Évente kb. összesen halálos közúti baleset. 1. Döbrőssy L. Daganatos betegségek szűrése Magyarországon, SpringMed, 2005.

4 Védőnők feladata „Főállású iskola-védőnők feladata részt venni az egészségtan oktatásában, illetve a tanulók egészségfejlesztésében, egészségnevelésében, a tervezett, rendszeres egészségfejlesztő csoportfoglalkozások tartásában.” Összefoglaló a „főállású” iskola-védőnői ellátás szervezési és működési feltételeinek szakfelügyeleti vizsgálatáról, 2009 FIATALOK EGÉSZSÉGTUDATOS ÉLETFORMÁRA NEVELÉSE: minden nőnek fontos tudnia, milyen tényezők növelik az emlőrák kialakulásának esélyét, illetve mit lehet tenni, hogy saját életükben ezek hatását a lehető legminimálisabbra csökkentsék. Életkoruk, genetikai adottságaik nem változtathatók meg ugyan, de a megfelelő életmód kialakításával sokat tehetnek az emlőrák kockázatának minimálisra csökkentéséért.

5 Egészségi állapotot befolyásoló tényezők Szűrővizsgálaton (mammografia) WHO szerint elvárt 70% helyett a részvételi arány Magyarországon 40-50% ! (Forrás: IFTF, Centers for Disease Control and Prevention alapán GE Healthcare)

6 Hajlamosító tényezők Életkor Korán (12 éves kor előtt) menarche, késői (55 éves kor után) menopausa Nem szült, vagy a 30 évnél idősebb korban az első gyermeküket szülő nők, Nők, akik nem szoptattak Környezeti hatások, az emlőt érintő sugárhatások Örökölt hajlam (génmutációk) Korábbi emlőrák illetve egyéb malignoma Egyes jóindulatú emlőelváltozások Nemzetiség, bőrszín (kaukazusi) Születési testsúly (4000g<) Születési testmagasság (53cm<) Egészségtelen táplálkozás, elhízás Dohányzás Ösztrogénnel végzett hormonterápia Fokozott alkoholfogyasztás

7 Rizikót csökkentő tényezők Fiatalkori első terhesség Hosszú szoptatási időszak Több kihordott terhesség Fizikai aktivitás Kalória és zsírszegény táplálkozás

8 Terhesség és emlőrák A kiviselt terhességek számával arányosan csökken az emlőrák kockázata! Kockázat-csökkenés mértéke 30 éves kor előtti terhesség ~30% Többszörös terhesség ~20% Szoptatás (min. 4-5 hónapig) enyhe védő hatás A terhesség rövid időre kissé emeli a kockázatot, csak később (10-15 év múlva) jelenik meg a fenti jótékony hatás. A terhességi emlőrák a várandósság ideje alatt, illetve a szülést követő egy éven belül kialakult rosszindulatú emlődaganat, 3000-ből 1 terhességet érint.

9 Hormonális fogamzásgátló tabletták és emlőrák Az OC-t éppen szedő nőkön kissé magasabb az emlőrák kockázat (RR:1.24) Az OC abbahagyása után fokozatosan csökken a kockázat. Relatív kockázat:1,25-1,15-1,05 az éppen használok, az 1-4 illetve 5-9 éve szedte, 10 év után éri el a sohasem szedőkét (RR:1,0) VISZONT: az OC szedőkön kisebb emlőrákokat észlelünk (RR:0.88), talán korábban diagnosztizáljuk, talán biológiai hatás

10 Testmozgás hatása az emlőrák kockázatra A napi testmozgással eltöltött órák számával arányosan csökken az emlőrák kockázata, heti 6-8 óra már hatékony. DE a túlzásba vitt edzés, különösen fiatal korban káros hatású: A testgyakorlat először kissé emeli az ösztradiol és progeszteron szinteket, de rendszeressé válva megrövidül a luteális fázis és csökken a progeszteron-szint (akár amenorrhoea is beállhat). Végső esetben anovulációs ciklusok, azaz meddőség alakulhat ki!

11 Az életmód hatása az emlőrák kockázatra Alkoholfogyasztás Az alkoholtartalmú italok a keringő ösztrogénszint növelése, illetve az emlő sejtjeiben okozott DNS-károsodás révén fokozzák az emlőrák kialakulásának esélyét. Az alkoholt nem fogyasztó nőkhöz képest a kockázat kb. 50%-kal nő. Dohányzás Szinte minden daganatos megbetegedéshez hasonlóan emlőrák esetén is igazolták a dohányzás kockázatnövelő szerepét. Fontos kiemelni, hogy különösen menopauzában levő nőknél a passzív dohányzás és a fokozott emlőrák között is bizonyított kapcsolat van.

12 Öröklődő hajlam a mellrák kialakulásában Elsőfokú rokonnál (apa, anya, testvér) egyoldali emlőtumor fordult elő, a betegség kialakulásának esélye 30 százalék, ha kétoldali tumor fordult elő, az esély már 50 százalék. A beteg egyéb daganatos betegségei szintén hajlamosítanak a mellrákra. Ugyanakkor az emlőrákok csupán 5-10%-a örökletes! A rák kialakulása a genetikai állományban bekövetkező mutációkra vezethető vissza. A mutációk 90-95%-a a születés utáni életünkben alakul ki.

13 Az örökletes emlő- vagy petefészekrák szindróma: HBOC A daganatokra hajlamosító mutációk valamelyik szülőtől örökölhetők: HBOC olyan örökölt állapot, amely fokozott kockázatot okoz emlőrák vagy petefészekrák kialakulására (gyakran 50 éves kor előtt) Betegségre hajlamosító génmutáció: anyai és apai ágon is örökölhető (50%) A legtöbb örökletes emlő- vagy petefészekrák a BRCA1 vagy a BRCA2 gének örökölt meghibásodása (mutációja) miatt fordul elő Emlőrák kockázat a populáció szintjén 8%, BRCA mutációt hordozóknál a 56-87% Petefészekrák esetén ez 2% illetve 27-48%. Második emlőrák kialkulása tekintetében 2-11% illetve 48-64% Génteszt végzése javasolt már fiatal korban.

14 Különösen fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés Átlagos kockázati csoportba sorolt nők esetében ajánlott az emlők orvosi vizsgálata: év között: 3 évente 40 év felett: évente Családi halmozódás esetén egyénileg már 20 éves kortól ajánlható, hogy évente egyszer szakorvos vizsgálja meg a melleket. Ezt célszerű a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat keretében elvégezni.

15 Fiatalkori emlőrák a 35 évesnél fiatalabb nőket érinti az összes eset mintegy 1,5-2 százaléka, ami hazánkban évente új beteg (folyamatos növekedést mutat) genetikai adottságok mellett a környezeti hatásoknak is fontos szerepe lehet. fiatalkori illetve a terhességi emlőrákok tünetei megegyeznek a más életszakaszban jelentkező emlőrák tüneteivel. bármely fiatal korban felfedezett csomó esetén haladéktalanul érdemes orvoshoz fordulni, a csomó nem jelent szükségszerűen rákos megbetegedést, a diagnosztikai vizsgálatra viszont minden esetben feltétlenül szükség van ultrahangos vizsgálatra és szükség esetén biopsziás mintavételre van lehetőség a diagnózis felállításához.

16 Emlő anatómiája Normál emlő Implantált emlő

17 Az Emlő önvizsgálata 1. A rendszeres önvizsgálat lehetővé teszi, hogy a csomókat a nők korai stádiumban felismerjék. „Olcsó” és mellékhatás mentesen ismételhető. De, az önvizsgálat nem helyettesíti, csak kiegészíti a mammográfiás szűrővizsgálatot. Az önvizsgálat nem csökkenti az emlőrák halálozási arányát A mammográfia segítségével átlagosan két évvel hamarabb felismerhetővé válik az emlőcarcinoma, mint tapintással. Fontos, hogy az emlőben tapintott csomók legnagyobb része jóindulatú, terhesség és szoptatás során jelenlétük szinte törvényszerű! Legkésőbb 20 éves kortól havonta egyszer, a menstruációs periódust követően végezzék el, amikor a mell nem érzékeny vagy duzzadt és a legkönnyebben áttapintható. Ha menstruáció nem rendszeres, akkor minden hónapban lehetőleg ugyanazon a napon történjen a vizsgálat

18 Az Emlő önvizsgálata 2. Az emlők tükör előtti megtekintése: figyelje, hogy az előző megtekintéshez képest van-e valamilyen változás az emlők méretében, körvonalában, a mellbimbók elhelyezkedésében? Feltartott és leengedett karok mellett is meg kell tekinteni. Az emlő bőrén tapasztalható-e valamilyen eltérés: kipirosodás, behúzódás esetleg kidudorodás? Másodszor figyelje meg, hogy az emlőbimbó behúzódása, deformitása látható-e? A mellbimbó nem váladékozik-e? Milyen a váladék jellege? Áttetsző, véres, esetleg bűzös? Csak az egyik, vagy mindkét emlőnél tapasztalható? A váladék magától, vagy csak az emlő nyomására ürül ki? A váladék időbeli megjelenése összefügg-e a menstruáció időpontjával?

19 Az önvizsgálat ” haladási iránya” 1. Az áttapintást álló és fekvő helyzetben, a jobb mell vizsgálata bal kézzel, a bal mell vizsgálata jobb kézzel történik. Kívülről befelé haladva, az emlőt körkörösen áttapintva összezárt ujjaink középső területét használva. Fekvő helyzetben ajánlott a nem vizsgáló kezet a fej alá tenni! Ügyelni kell rá, hogy minden területet meg legyen vizsgálva!

20 Az önvizsgálat ” haladási iránya” 2. A vizsgálat végén tapintsuk meg a hónaljakat is, az emlők felé haladva, szintén körkörös mozdulatokkal. A hónaljban tapintató csomó megjelenése előrehaladott folyamatot jelezhet, gyakran már nyirokcsomóáttétre utal.

21 Az American Cancer Society szerint a következő bármelyik szokatlan változás lehet tünete az emlőráknak csomó vagy göb az emlőben vagy a hónaljban emlő vagy mellkasfali fájdalom a mell formájának megváltozása, az emlő egészének vagy egy részének duzzanata az emlő bőrének megváltozása (pl. új redő vagy gödröcske) bőrpír, hámlás, mell bőrének vagy a mellbimbónak a megvastagodása, viszketése váladékozás a mellbimbóból, a mellbimbó tartós behúzódása

22 Hol található a leggyakrabban a mellrák? Emlők külső-felső negyedében fordul elő, az esetek több mint felében. Az emlőbimbóhoz közeli területen10% körüli a külső-alsó negyedben 10% a belső-felső negyedben 10-15% a belső-alsó negyedben 5- 10% a daganat előfordulásának aránya.

23

24 Emlőrák Az emlődaganatok az emlőt alkotó normál sejtek átalakulásával keletkeznek. a leggyakoribb emlőrák típusok a tejcsatornákat illetve a tejmirigyeket alkotó sejtekből (carcinoma ductale, és carcinoma lobulare) alakulnak ki. A normál emlőállományon belül növő daganatok idővel képesek lesznek átlépni a szöveti határokat, ekkor beszélünk invazív daganatokról. Későbbiekben a nyirok és vérekbe törve lokális nyirokcsomó és távoli szervi áttétek keletkezhetnek.

25 Nyirokcsomók 1. A primer tumor a tejutakon, a perineuralis térben (helyi kiújulás), a nyirok –és vérerekben terjedhet ( távoli áttétképződés) A nyirok fő gyűjtőrendszere a hónalji (96%), kis hányad a medialis, MI nyirokcsomókat. A nyd fő iránya nem függ a tumor helyzetétől. Áttétes hónalji nycs esetén változhat a drenázs iránya, kb 20 %-ban észlelhető egyidejű MI nycs áttét is. Nem emlőszűrt, tehát panaszok miatt vizsgált emlőrákos betegek 38-56% van hónalji nycs a diagnozis pillanatában.

26 Nyirokcsomók 2. A 10 mm-nél nem nagyobb átmérőjű, tehát a tapinthatóság határán belüli primer daganatos gócok mellett is azonban már mintegy 15-20%-os valószínűséggel vannak lokoregionális áttétek. Az áttétek gyakorisága az ennél nagyobb gócok esetében sokkal nagyobb, az ennél kisebb gócok esetében jelentősen kisebb lehet.

27 Korai emlőrák Ötéves relatív túlélési arány „0” stádium 100% I. stádium 98% IIA. stdium 88% IIB.stádium 76% IIIA. stádium 56% IIIB. stádium 49% IV. stádium 16% Korai emlőrák: „0" stádium T i.s. N0 M0 I. stádium T1 N0 M0 II/A. stádium T0 N1 M0 T1 N1 M0 T2 N0 M0 II/B. stádium T2 N1 M0 T3 N0 M0

28 Korai emlőrák

29 Csomó, de nem rák Az emlőben tapintott csomó még nem jelent azonnal rákot. Melldaganatok több mint kétharmada ( 80%-a) nem rosszindulatú, henem benignus (jóindulatú) elváltozás. Mindig szövettani vizsgálat dönti el! Nem növekszik korlátlanul a környező szövetek felé, nem tör be az érrendszerbe, és nem ad áttéteket más szervekbe. Körülhatároltak, elmozgathatók, sokszor egyértelmű tok veszi körül őket.

30 Fibrocisztás masztopátia Krónikus cisztás emlőgyulladás: női mellben leggyakrabban előforduló jóindulatú megbetegedés év között, még menopauza előtt Tünetmentes is lehet, kis, tapintható csomó formájában (gyakran mindkét emlőben ), de legtöbbször nyomásérzékenység vagy spontán fájdalom észlelhető. Alapja a kötőszövet felszaporodása, szemölcsszerű burjánzása, az emlőcsatornácskák falán lévő hám megvastagodása. Jellemző a kisebb-nagyobb ciszták előfordulása, és időnként az emlőbimbók is váladékoznak. Menstruáció előtt fokozódik a fájdalomérzet, s a ciszták is növekedhetnek.

31 Fibrocisztás masztopátia Nem rosszindulatú, de egyes típusai hajlamosítanak a rákképződésre: fokozott onkológiai ellenőrzést igényel. Fibrocisztás emlőben kifejezetten tömött tapintású duzzanatot mindaddig rákos állapotnak tekintünk amíg szövettani vizsgálat az ellenkezőjét nem bizonyítja! Legtöbbször semmilyen kezelést nem igényel.A fájdalmak elkerülésére tanácsos a melleket óvni a sérülésektől (melltartó állandó viselése) Esetleg gyógyszeres kezelés. A koffeinnek provokáló hatása lehet: a nők egy része javulásról számolt be koffeintartalmú ételek (kávé, tea, csokoládé) elhagyása után.

32 Fibroadenoma Az emlő leggyakoribb jóindulatú daganata, 30 év alatti nők körében a leggyakrabban előforduló elváltozás, már a pubertás után, a tizenéves korban kialakul. Néha több csomó tapintható, akár egyszerre mindkét emlőben is észlelhető: 5 cm-nél kisebb, tömött tapintatú, jól körülhatárolt, rugalmas – az emlő bőre alatt elmozdítható –, fájdalmatlan göb. Fiatal lányok esetében a műtét elkerülhető, ha a tumor kicsi, és a diagnózis megalapozott. Ekkor elegendő a rendszeres orvosi ellenőrzés, Ha mindkét emlő göbös, és még a menstruációs ciklus is szabálytalan, kezelésére hormonterápia alkalmazható. 35 éves kor után azonban minden hasonló elváltozást el kell távolítani helyi érzéstelenítésben.

33 Emlőcysta A folyadékkal telt tömlők mérete igen változó lehet: a mikroszkopikustól a jól tapinthatóig. Főként 35 éves kor után jelentkezik, de a menopauzát követően csökken a gyakorisága. Előfordulhat mindkét mellben is, lehet egyszeres vagy többszörös az elváltozás. Leszívása után a fájdalom megszűnik. Ha a leszívott folyadék véres, vagy a ciszta hamar újratelítődik, a ciszta falából kiinduló rosszindulatú daganatra is kell gondolni.

34 Fájdalmas tömöttség Zsírelhalás Lényegesen ritkább az előzőnél a zsírelhalás, amely leginkább az emlő sérülése után alakul ki. A bőr és az emlőbimbó behúzottságát okozhatja, és bizonytalan szövettömörülésként tapintható. Az emlőráktól való biztos elkülönítésére szükséges a károsodott szövetrész eltávolítása Emlőgyulladás, tályog Főleg a szoptatás idején elzáródott tejmirigy vagy tejcsatorna gyulladásos folyamata. Felette az emlő bőre vörös, duzzadt és eléggé fájdalmas. Legtöbbször gyógyítható antibiotikummal, de ha a tályog már kialakult, a szoptatás abbahagyására és a tályog sebészi feltárására van szükség. Gyulladásos emlőrák!

35 Intraductalis papilloma A tejcsatornákból kiinduló, kicsi, jóindulatú daganat. Első szembetűnő tünete, az emlőbimbó tejszerű vagy véres váladékozása. Mérete általában 1 cm-nél kisebb és a bimbóudvar alatt helyezkedik el, ezért gyakran nem tapintható. Általában jóindulatú jelenség az emlőbimbó váladékozása. A rosszindulatú emlődaganatoknak csak kevesebb mint 10%-a származik emlőbimbókból. Különös odafigyelést a savós, véres váladék jelentkezése igényel ez észlelhető emlőrákok esetén is. Onkológiai vizsgálatra van szükség, különösen fontos ez menopauza körüli nők esetén.

36 Tejcsorgás Elég gyakori tünet, hogy nem szoptató nőknél is tejcsorgás jelentkezik. Közvetlenül észlelhető, vagy csak az emlőbimbó összepréselésekor tapasztalható. Lehet fiziológiás is: a mellbimbó ismételt érintése, ingerlése (dörzsölődő melltartó), szexuális stimulusa is kiválthatja. Számos gyógyszer, mint például fogamzásgátlók, bizonyos nyugtatók vagy depresszióellenes szerek s provokálhatják De, minden esetben fontos nőgyógyászhoz vagy endokrinológushoz fordulni: az agyalapi mirigy működési zavara, esetleg daganatos megbetegedése lehet a felelős.

37 Az emlő fájdalma éves kor közötti nők leggyakoribb, legáltalánosabb panasza ( > 50%-a) legtöbbször csak jóindulatú tünet: menstruáció elött –hormonhatás, sérülés után- látható jelek ha nem a menstruációs ciklus idejében jelentkezik, vagy a ciklustól függetlenül is tartósan fennáll: kivizsgálás Menopauza után lehet,hogy nem is az emlővel, hanem a mellkasfalat alkotó izomzattal, bordákkal vagy nemritkán szívbetegséggel függenek össze. A mellrákos betegek mindössze 10 százalékánál fordul elő emlőfájdalom. A daganatos fájdalom jellemzően állandó, az emlő meghatározott részére korlátozódik, legtöbbször egyoldali, ritkán az egész emlő területén tapasztalható. Megtévesztő lehet a fájdalom és az egyéb testi tünetek hiánya, ezért sokan nem tulajdonítanak jelentőséget a csomóknak, és későn fordulnak orvoshoz.

38 Fejlődési rendellenességek Veleszületett jóindulatú anomáliák, fejlődési rendellenességek is panaszokat okozhatnak, ezek kozmetikai, esztétikai jellegűek, azonban komoly pszichés problémákat is eredményezhetnek, különösen tinédzsereknél: rendkívül fejletlenek a mellei, vagy átlagostól jóval nagyobbak a mellek aszimmetrikusak (formájukban, mind nagyságukban lényeges eltérés), hónaljtól kiindulva szám feletti emlőbimbók. Mindezek szerencsére kisebb-nagyobb plasztikai műtéttel orvosolhatók.

39 Ajánlás a fiataloknak Legkésőbb 20 éves kortól havonta egyszer, a menstruációs periódust követően végezzék el az emlő önvizsgálatát Ha menstruáció nem rendszeres, akkor vizsgálja melleit minden hónapban lehetőleg ugyanazon a napon. Először meg kell "ismerkednie" saját emlőjével, így az első vizsgálatok alkalmával felfedezett gyanúsnak látszó dolgok (esetleg göbök is) valószínűleg ártalmatlannak tekinthetők, inkább a későbbiekben bekövetkező változásokra kell figyelnie. Ha valami rendellenességet tapasztalt, keresse fel orvosát. A legtöbb esetben a talált elváltozás vagy emlőcsomó nem rákos eredetű, de megnyugodni csak pontos szakorvosi vizsgálat után szabad. Különösen fontos, hogy rendszeres orvosi ellenőrzésen is részt vegyen. Átlagos kockázati csoportba sorolt nők esetében az emlők orvosi vizsgálata év között: 3 évente, 40 év felett: évente ajánlott. Családi előfordulás estén már 20 éves kortól ajánlható, hogy évente egyszer szakorvos vizsgálja meg a melleket. Ezt célszerű a rendszeres nőgyógyászati vizsgálat keretében elvégezni.

40 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "Az Önvizsgálat jelentősége a középiskolás leányok körében - mit tehet az iskolavédőnő? Dr Vass Nándor Fővárosi Onkoradilológiai Központ Uzsoki utcai Kórház."

Hasonló előadás


Google Hirdetések