Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Versailles készítette: Sólyom Dorottya nemzetközi tanulmányok I.évfolyam BA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Versailles készítette: Sólyom Dorottya nemzetközi tanulmányok I.évfolyam BA."— Előadás másolata:

1 Versailles készítette: Sólyom Dorottya nemzetközi tanulmányok I.évfolyam BA

2 A barokk szó eredete: olasz barocco szóból Itália = „a barokk bölcsője” stílustörténeti korszak és korstílus reneszánszot követi 1600 és 1750 között

3 A francia barokk kialakulása akadémikus szemlélet: korlátok közé szorítja a barokkot az akadémikus szemlélet kialakulása az akadémiák alapításával függ össze (XVI. század eleje) XIV. Lajos ( ) idején: akadémiák alapításának fénykora 1671: Királyi Építészeti Akadémia – az építészet egészét átfogó felügyeleti joggal rendelkezett

4 A francia barokk építészet általános jellemzői 1.kastély szerepe - a francia barokk építészet központjában áll - U alaprajzú - cour d’honneur (=díszes előudvar) - elsősorban a külsejével hat, ellentétben az olasz barokkal a francia kastély legteljesebben külső nézetből érvényesül

5 2. interieurképzés - nem találunk megbonthatatlanul egymásba szövődő térszervezeteket - az épületen belül az egyes terek mindig különálló egységekként társulnak egymáshoz - Franciaországban teljesedik ki a barokk interieurművészet, majd innen terjed el egész Európába 3. kertművészet

6 A francia barokk tagolása: francia kora barokk: - Jacques Lemercier (kb ) - Francois Mansart ( ) francia fejlett barokk – Louis Le Vau ( ) francia barokk kiteljesedése – Jules Hardouin- Mansart ( )

7 Vaux-le-Vicomte (ép ) a francia barokk kastélyépítészet legnagyobb hatású, típusteremtő emléke Le Vau fő műve Nicolas Fouquet (XIV. Lajos pénzügyminisztere) megbízására André Le Notre ( ) tervezte a kastélyhoz tartozó kertet 1661-ben avatták fel pompás ünnepség keretein belül sérti XIV. Lajos hiúságát letartóztattatja Fouque-t Versailles-ba rendeli a Vaux-le-Vicomte-on dolgozó művészeket

8 Versailles – a kezdetek 1624: XIII. Lajos megbízására Philibert Le Roy vezetésével vadászkastély késő reneszánsz-kora barokk stílusban: - szabályos négyszögű udvar, körülötte három szárny - a négy sarkán pavilonszerű kiugrókkal - U alaprajz - a kastély körül vizesárok

9 Le Vau és Versailles XIV. Lajos Le Vau-t bízta meg a vadászkastély bővítésével úgy, hogy a régi kastély külsejében érintetlenül megmaradjon 1661-ben kezdték el az átalakítást, amely aztán 50 éven át folyt és kb munkás vett részt benne Le Vau először a belsőket korszerűsítette, majd a közel 3 km hosszú park munkálatai következtek

10 a vizesárok helyén kertet épített, a kastély elé pedig udvart alakított ki – barokk stílusú kert: szabályosra nyírt fákkal és bokrokkal, virágágyakkal, szökőkutakkal, szobrokkal, vázákkal 1664-ben lovasjátékokkal avatták fel a kertet a Le Vau által tervezett előudvar két végén egy- egy pavilon volt (az őrség számára), illetve kör alaprajzú terasz vezetett a kapuhoz – túl egyszerű, túl hagyományos forma, amelyből hiányzik a barokk lendület

11 Alaprajz az első Le Vau-féle átépítés után

12 Le Vau 1667-ben az épület továbbépítésére dolgozott ki tervet a régi kastély oldalszárnyaira U alakban ráforduló épületeket tervezett, ezáltal a régi épületet beleépítette az újba csakhogy ezzel a változtatással elmélyítette a régi és az új erőszakolt társításából fakadó ellentmondást Colbert ezt írja: „Az építészeti ízléssel rendelkezők, mind a jelenben, mind a jövőben, úgy találják majd, hogy ez a kastély olyan kistermetű emberhez hasonlít, akinek a feje óriási s nagyra nőttek a karjai; tehát egy épület- szörnyeteg…Le kell bontani a kis kastélyt, mert ameddig áll, Versailles nem lehet az uralkodóhoz méltóan nagyszabású.”

13 Alaprajz a második Le Vau-féle átépítés után

14 az északi szárnyban (udvar felől nézve jobb oldalon) a királyi lakosztály termei sorakoznak – ezekhez az ún. Követek lépcsője vezetett, amit 1752-ben bontottak le Venus- és Diana-szalon Mars-szalon: eredetileg az őrség számára tervezték, de koncert- és bálteremként használták Merkur-szalon: a hivatalos fogadások terme Apollo-szalon: kezdetben a király hálóterme mögötte egy kabinet: későbbi Háború-szalon Le Vau díszítette a termeket (XIV. Lajos stílus)

15 Venus-szalon Mars-szalon

16 Jules Hardouin Mansart és Versailles 1670-ben Le Vau meghal az építkezés vezetését Francois d’Orbay ( ) veszi át – a ‘60-as évektől Le Vau állandó munkatársa volt 1678-tól Jules Hardouin Mansart folytatja a kastély bővítését és 10 év alatt átalakítja a Le Vau-féle épületet mindkét oldalon egy-egy szárnnyal bővíti a kastélyt – ezzel elkészült a ma is látható kastély a Tükörgaléria szintén Mansart nevéhez köthető

17 Tükörgaléria Kb. 70 m-es díszterem, a Háború- és Béke-szalon között Ablakaival szemben tükrök – „tágítják” a teret, megkettőzik a beáradó fényt és bennük a külső tér megkettőződik, ilyen módon bevonja a külső tér látványát is az interieurbe

18 A kastélykápolna 1688: Mansart megbízást kap a kápolna felépítésére 1699-ben kezdődött el a munka, 4 év alatt készült el a kápolna, de a díszítése csak 1710-ben fejeződött be Noel Coypel ( ) készítette a freskókat színes márvány padlóburkolat, korinthoszi oszlopok királyi erkély: emeleten, a szentély fölötti orgonakarzattal átellenben Mansart halála után R. de Cotte irányította a munkálatokat

19 Kastélykápolna

20 Nagy Trianon között épült, Mansart tervei alapján XIV. Lajos ide vonult vissza, itt pihent központja: nyitott oszlopcsarnok – zöld és vörös márvány oszlopok 2 szárny: - baloldali: őrség tisztjeinek helye - jobboldali: színházterem

21 Kis Trianon kastély között épült Ange- Jacques Gabriel ( ) tervei alapján – Mme de Pompadour számára Gabriel 1742-ben lett XV. Lajos ( ) főépítésze a Kis Trianon kastély stílusát tekintve a klasszicizáló késő barokkba tartozik déli oldal: alagsor (kiszolgáló helyiségek+biliárdterem) nyugati oldal: nagy ebédlő terem északi oldal: fogadóterem keleti oldal: XV. Lajos kislakosztálya (előtér+háló+kabinet)

22 az építkezésekhez a kor minden vívmányát felhasználták tökéletesítették a különböző szerkezeteket csatornán keresztül a Szajnáról szállították a vizet Versailles-ba (1400 szökőkút – 6000 m 3 víz/óra) az építkezéseken egyszerre több mint munkás vett részt a költségek heti livre-t tettek ki XIV. Lajos 1682-ben hivatalosan fővárosává nyilvánította Versailles-t kb fős udvartartás a költségek az állami bevétel 10-13%-át tették ki

23 Milyen volt az élet Versailles-ban? „A versaillesi kastély egész létével - még hibáival is - a reprezentációt szolgálta. Ennek kitűnően megfelelt, de kényelmesen lakni nem lehetett benne. A lakosztályok márvánnyal burkolt pompás termei - a szó átvitt és tényleges értelmében - túl hidegek voltak, ráadásul túl „nyilvánosak”…” [Szentkirályi Zoltán]

24 „Télidőben az egész udvar vacogott. A fűtés gyalázatos volt, az ablakok sem zártak rendesen. A díszes kandallókban hiába tüzeltek, a huzat a füsttel együtt a meleget is kiszippantotta. Hideg teleken a király bora és kézmosó vize néha befagyott. Versailles a ragyogás és a komforthiány keveréke volt. A marlyi vízkiemelőt és a szökőkutakat a kortársak technikai világcsodáknak tekintették, de arra senki sem gondolt, hogy a vizet a palotába is bevezessék. Vízvezetéket, vízcsapot, angol wc-t a Napkirály kora nem ismert. A Louvre is hírhedten bűzös és szennyes palota volt. A lépcsők alja, a folyosók zugai a természetes szükségletek kielégítését szolgálták… Az új kastélynak, Versailles-nak ugyanaz lett a sorsa, mint a bűzlő Louvre-é… XIV. Lajos kétnaponta borotválkozott, s csak étkezés előtt löttyintette le a kezét vízzel… A mosdatlanság szúrós és kellemetlen bűze ellen - főként a hölgyek - parfümmel és festékkel védekeztek…” [Papp Imre]

25 XIV. Lajos egy napja XIV. Lajos szigorú napirendet követett, akárcsak az alattvalói reggel 7:30-8:00 – ébresztő. Orvosok, bizalmasok és egy pár kiváltságos jelenlétében a királyt megmosdatták, megfésülték és megborotválták (minden másnap). Ezután következett az öltöztetés és a reggeli (egy tál erőleves). délelőtt 10:00 – a király átvonult a kastélykápolnába, hogy találkozzon a tömeggel. délelőtt 11:00 – tanács a királyi kabinetben. Minden nap más tanács ülésezett. délután 13:00 – ebéd. A király mindig egyedül ebédelt a hálószobájában. délután 14:00 – döntések kinyilatkoztatása. Séta a kertben (hölgyek társaságában), vadászat a közeli erdőben, lovaglás a réten. este 18:00 – rendszerint az estélyek időpontja. A király ilyenkor gyakran visszavonult és aláírta a leveleket. este 22:00 – vacsora a királyi család tagjaival. Vacsora után beszélgetés a szalonban. este 23:30 – visszavonulás a hálószobába.

26 Versailles nagy hatással volt egész Európára. A kortársak, a gazdagabb és kevésbé tehetős uralkodók igyekeztek Versailles mintájára építkezni és élni. Szerte Európában sorra épültek a Napkirály palotájához hasonló kastélyok. A kastély és a kastélykápolna épségben vészelte át a monarchia bukását, de a berendezési tárgyak szétszóródtak. A XIX. század végén megkezdték az épület komoly restaurálását, a helyreállítás mind máig folyik és az egész épületet bizonyára mindig csak a vele foglalkozó szakemberek fogják teljesen ismerni.

27 Források B. Szűcs Margit: Franciaország építészete II. Budapest, Szentkirályi Zoltán: Barokk. Az építészet története. (Újkor.) Budapest, Pogány Frigyes: Párizs. Budapest, Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete II. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, Veresegyházi Béla: A történelem helyszínei - Babilontól Vatikánig. Békéscsaba, centuries/living-at-the-court/a-day-in-the-life-of-louis-xiv Letöltve: http://en.chateauversailles.fr/history/versailles-during-the- centuries/living-at-the-court/a-day-in-the-life-of-louis-xiv nd_Trianon.jpg&filetimestamp= Letöltve: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Versailles_Gra nd_Trianon.jpg&filetimestamp=


Letölteni ppt "Versailles készítette: Sólyom Dorottya nemzetközi tanulmányok I.évfolyam BA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések