EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ EGYETEM (HEALTH PROMOTING UNIVERSITIES) Dr. Székely Mózes MEFS főtitkár, volt FTT elnök Innováció az egészségfejlesztésben 2015. szeptember.

Az előadások a következő témára: "EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ EGYETEM (HEALTH PROMOTING UNIVERSITIES) Dr. Székely Mózes MEFS főtitkár, volt FTT elnök Innováció az egészségfejlesztésben 2015. szeptember."— Előadás másolata:

1 EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ EGYETEM (HEALTH PROMOTING UNIVERSITIES) Dr. Székely Mózes MEFS főtitkár, volt FTT elnök Innováció az egészségfejlesztésben 2015. szeptember 29. – Lurdy ház

2 - Fizikus MSc (matematikai fizika), Szociálpszichológia PhD – ELTE - 2014- vezető szakértő, Egészségfejlesztő Egyetemek program (Nemzeti Egészségfejlesztő Intézet) - 2012- főtitkár, Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség (MEFS), csapatvezető, 2-2 nyári és téli Universiade - 2012-2015 elnök, Felsőoktatási Tervezési Testület - 2007- klubvezető, alelnök, Budapesti Egyetemi Atlétikai Club - 2001- tudományos főmunkatárs, MTA Kutatócsoport és ELTE - 3 gyermek, amatőr triatlonista (8-szoros Ironman)

3 1. Egészségfejlesztés, -nevelés, -kommunikáció 2. Megelőzés – 3. Gyógyítás – 4. Rehabilitáció

4 Alapelv Az egészség nem pusztán a betegségek hiánya, hanem az egyének és közösségeik általános testi, lelki, szociális jólléte Átfogó koncepciók, programok Egészséget mindenkinek (Health for all) Egészséges városok (Healthy Cities) Egészségfejlesztő egyetemek (Health Promoting Universities) Fenntartható fejlődés (Környezet, Társadalom, Gazdaság összhangja) Főbb beavatkozási területek Általános működés, menedzsment, fizikai környezet Akadémiai fejlesztések (képzés és kutatás) Hallgatói szolgáltatások (személyes és társas fejlődés, mentálhigiénés tanácsadás, táplálkozás, testmozgás) Közösségi színterek; Szervezetfejlesztés, változás- és projektmenedzsment; Holisztikus szemlélet; Hosszútáv vs. Rövid táv; Bottom up vs. Top down Megközelítések, módszerek

5 Általános működés, menedzsment, szervezeti kultúra, „légkör” Akadémiai fejlesztések Tanterv, tananyag, tartalmi és módszertani megújítás Kutatás Külső kapcsolatok, harmadik funkció Fizikai környezet Hallgatók önállósodása, szocializációja, személyes és közösségi fejlesztések Policy and Planning

6  2011. évi CCIV. Törvény a nemzeti felsőoktatásról „III. FEJEZET A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI 5. Alapvető működési szabályok 11. § (2) A felsőoktatási intézménynek az alaptevékenységéhez igazodóan biztosítania kell egészségfejlesztést is beleértve a rendszeres testmozgás és sporttevékenység megszervezését…”  A törvényi felhatalmazás - kötelezettség  Szakmai háttér és külső erőforrások  Belső kompetenciák és szándék  Meglévő tapasztalatok és gyakorlat

7 Szenvedélybetegségek - Dohányzás (tanácsadás, leszokást segítő csoportok, Füstmentes nap) - Alkoholfüggőség (alig fordul elő) - Drogfogyasztás (képzés, drogkonzultációs iroda) - Viselkedési addikció (szexualitás, párkapcsolat) Táplálkozás - Energia-egyensúly Egészségprogram Egyetemistáknak - Előadás, ingyenes tanácsadás, felmérés: tápláltsági állapot és étkezési szokások Szűrések, oltások - Figyelemfelhívó események, főleg orvostanhallgatókkal - Egyetemi Egészségnap, Diabétesz Nap, AIDS Világnap, Tumor-prevenciós Nap - Prevenció az egészségért kurzus (tíz embert kell rávenni a szűrésre) Mentálhigiénés programok - komplex hallgatói tanácsadás: SZTE Életvezetési Tanácsadó Központ, DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ, EKF Kortárssegítő Mentálhigiénés Tanácsadó Iroda - On-line pszichológiai tanácsadás, drogkonzultáció, tréningek, „Egészség-tesztek”, szemléletformáló tevékenység

8 -16.767 fős online egyetemi felvétel (HÖOK-ELTE 2011) -1.500 fős reprezentatív fiatal felnőtt minta (OH-ELTE 2013) -Súlyozás: intézmény, nem, képzés munkarendje/szintje, sportolási gyakoriság „Milyen gyakran sportolsz mióta egyetemre/főiskolára jársz (a kötelező testnevelés órákon kívül)”? HallgatókSportolás mértéke Ritkábban, mint havonta 28,8 % (lényegében) Nem sportol Havonta Heti rendszerességgel48,2 %Keveset sportol Hetente 2-3 alkalommal 23,0 % Eleget sportol (eléri a rekreációs minimumot) Legalább heti 4 alkalommal

9 Az Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása – TÁMOP 6.1.1./12/1. kiemelt projekt fő célja, hogy a nagy társadalmi alrendszerekben folyó egészségfejlesztési munkákat támogassa és koordinálja. Ezen belül a felsőoktatási alprojekt célzottan a hallgatók, valamint az egyetemeken és főiskolákon dolgozók egészségtudatos gondolkodására és viselkedésére kíván hatni. Az alprojekt irányítói, megvalósítói és partnerei - Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI), Felsőoktatási Tervezési Testület (FTT), Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség (MEFS) - egyetemi szakmai műhelyek, Magyar Rektori Konferencia (MRK) és szakbizottságai, Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság - EMMI egészségügyi, felsőoktatási és sport területei, felsőoktatási rektorok, kancellárok, hallgatói önkormányzatok

10 A felsőoktatási alprojekt három irányból kezdeményez változást az intézményekben:  a különböző szakterületek képzési és kimeneti követelményeiben új elemként jeleníti meg az egészséget, mint értéket, és mint az adott szakmához szükséges tudást, készséget, attitűdöt és felelősséget;  kiválasztott képzési területeken (szakokon) az egészséggel kapcsolatos, a meglévő képzési programokba illeszthető tananyagokat dolgoz ki;  az Egészségfejlesztő Egyetem minősítési rendszerével javaslatcsomagot hoz létre, melynek célja a szemléletformálás, az egészségtudatos gondolkodás megjelenítése az intézményi élet fejlesztésében.

11 Cél 1. : Az egészségfejlesztést, az egészségtudatos magatartást ösztönző felsőoktatási intézményi környezet és szervezet kultúra elősegítése Cél 2.: A rendszer a jövőben fejlesztési útmutatóként és mérceként is szolgálhat a felsőoktatási intézményeknek (intézményi minősítés)

12 Az Egészségfejlesztő Egyetem Díj követelményrendszerének elemei I.Intézményi vezetés II.Egészségfejlesztő Egyetem Program elvi kereteinek kialakítása (stratégia tervezés) III.Az Egészségfejlesztő Egyetem megvalósításának belső szereplői IV.Az Egészségfejlesztő Egyetem megvalósítását támogató külső partnerek és belső erőforrások V.Egészségfejlesztés szolgáltatási folyamatok VI.Az Egészségfejlesztő Egyetem Program eredményei

13 Képzési terület KKK-módosító szakértők Alap- képzések Mester- képzések Összesen AgrártudományiVéha Antal162339 BölcsészettudományiHeckel Zoltán148296 EgészségtudományiDeutsch Krisztina41317 GazdaságtudományiBakacsi Gyula101424 InformatikaiKapás Zsolt347 Jogtudományifelkérés folyamatban268 MűszakiKapás Zsolt214465 MűvészetiSzabad Attila224672 Művészetközvetítésifelkérés folyamatban808 PedagógiaiSzántó Ákos56974 Közigazgatási, a rendészeti, a katonai, Diószegi Péter131225 SporttudományiKiss-Geosits Beatrix448 TársadalomtudományiHeckel Zoltán121830 TermészettudományiBárdos György72330

14  Egészségtudományi tud képzési terület – orvosi kommunikáció módszere  Műszaki terület – munkabiztonság  Gazdasági terület – vezetésszervezés és –pszichológia  Rendészeti terület – mentális és fizikai fittség e  Agrártudományi képzési terület – biztonságos hulladékkezelés és szemléletformálás  Pedagógiai képzési terület – oktatás-módszertani szemléletformálás  Társadalomtudományi, művészeti - szemléletformálás

15 műhelymodul/tananyag címe Egészségkultúra Egészségről egészségfejlesztésről mindenkinek Kommunikációs készségek fejlesztése, konfliktuskezelés, tolerancia az egészségügyben Média és kommunikáció Egészséggel kapcsolatos témák a kommunikáció és médiatudomány szakos képzésben Műszaki és menedzsment Vezetők, mint a munkahelyi pszichoszociális környezet meghatározói, hivatásuk gyakorlásának hatása az egészségre Az egészségtudatos mérnök Társadalomtudomány (pedagógia, pszichológia, rekreáció) Mozgás és egészség - Életmód és életmódváltás A stresszel való megküzdés a gyakorlatban A turizmus egészségfejlesztési lehetőségei A pedagógusok felkészítése a testi és lelki egészségre nevelésre

16

17

18 Alapszakok megnevezése Képző intézmények Képzési terület Képzési terület Ápolás és betegellátás (KKK, 181. old.) DE-EK, PTE-ETK, SE-ETK, SZE- ESZI, SZIE-GAEK, SZTE-ETSZK Orvos- és egész- ségtudományi képzési terület Egészségügyi gondozás és prevenció (KKK, 186. old.) DE-EK, ME-EK, PTE-ETK, SE- ETK, SZTE-ETSZK Humánkineziológia (KKK, 229. old.) SE-TSK Sporttudomány képzési terület Rekreációszervezés és egészségfejlesztés (KKK, 226. old.) ELTE-PPK, EKF-TTK, NYME - AK, NYME-BDPK, PTE-ETK, SE- TSK, SZTE-JGYPK Tanári szakok megnevezése Egészségfejlesztés-tanár (88. old.) NYME-BDPK, SZTE-JGYPK Pedagógusképzés képzési terület

19 Mesterszakok megnevezése Képző intézmények Képzési terület Képzési terület Egészségügyi szociális munka (KKK, 238. old.) DE-EK, PTE-ETK Orvos- és egész- ségtudományi képzési terület Népegészségügy (KKK, 241. old.)DE-NK, PTE-ETK Egészségpszichológia (KKK, 244. old.)DE-NK Táplálkozástudomány (KKK, 254. old.) DE-ÁOK, PTE-ETK, SE-ETK Komplex rehabilitáció (KKK, 257. old.)DE-NK Ápolás (KKK, 260. old.)DE-EK, PTE-ETK Szakedző (KKK, 631. old.)SE-TSK Sporttudomány képzési terület Rekreáció (KKK, 633. old.) NYME-BDPK, PTE- TTK, SE-TSK Humánkineziológia (KKK, 640. old.)SE-TSK

20  változatos tananyagok, eltérő fókuszokkal  de orvosi, medicina-központú megközelítés  korábbi pályázatok, 10-15 éve nem frissültek  néhány e-learning tananyag  a 6.1.1 tananyagfejlesztése valós igényt elégít ki

21 Az egyetemek sokat tehetnek dolgozóik, hallgatóik és környezetük egészsége érdekében:  nagy szervezetekként –az egészség iránti elkötelezettség beépítése szervezeti kultúrájukba, működési folyamataikba és struktúrájukba, egészséget támogató környezetet megteremtése;  nagy munkáltatókként – dolgozóik jóllétét elősegítő menedzsment, kommunikáció és működés  a kutatás és képzés kreatív központjaiként – egészséggel kapcsolatos tudás, megértés fejlesztése, alkalmazása;  a jövő döntéshozóinak, értelmiségeinek képzőhelyeiként –elkötelezettség és megértés kialakítása az egészség és fenntarthatóság szempontjainak az érvényesítése és az ezzel kapcsolatos egyéni és társadalmi felelősség tekintetében;  a hallgatók függetlenedésének és szocializációjának színtereként –az egészséges és egészségtudatos egyéni és közösségi fejlődés előmozdítása  helyi és országos tudásközpontokként – az egészségközpontú és fenntartható közpolitikák és ügyek alakítása, képviselete, előmozdítása

22 A „mindenki sportja” nem luxus, nem (csak) az egyének hobbija – társadalmi feladat is:  Az ENSZ 2014 októberi határozata szerint a sport a képzés, az egészség, a fejlődés és a béke előmozdításának fontos eszköze.  A WHO tudományos tényként kezeli, hogy a sport a krónikus betegségek megelőzésének egyik kulcseleme, heti 150-300 perc testmozgás15-30%-kal csökkenti számos krónikus megbetegedés előfordulását.  Az UNESCO szerint az egyéni képességek kibontakoztatása alapvető emberi jog, melynek egyik eleme a rendszeres mozgáshoz (sportoláshoz) való jog. Az egyetemi sportra ez hatványozottan igaz:  Az Olimpiai Charta mindenkinek biztosítja a sportoláshoz való jogot.  A Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) a ma sztárjaiban a jövő vezetőit látja  A hazai egyetemi sportélet elfogadta és megvalósítja a fentieket is magában foglaló Hajós Alfréd Tervet.