Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Hulladék fogalma Hulladék fogalma Hulladékok csoportosítási szempontjai Hulladékok csoportosítási szempontjai halmazállapot.

Az előadások a következő témára: "Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Hulladék fogalma Hulladék fogalma Hulladékok csoportosítási szempontjai Hulladékok csoportosítási szempontjai halmazállapot."— Előadás másolata:

1 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés Hulladék fogalma Hulladék fogalma Hulladékok csoportosítási szempontjai Hulladékok csoportosítási szempontjai halmazállapot szerint halmazállapot szerint eredet szerint eredet szerint veszélyesség szerint veszélyesség szerint Hulladékképződés alakulásának rövid története Hulladékképződés alakulásának rövid története Hulladékgazdálkodás törvényi szabályozása Hulladékgazdálkodás törvényi szabályozása

2 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés hulladékok fajtái: o települési szilárd és folyékony o ipari o mezőgazdasági o radioaktív veszélyesség szerint: o nem veszélyes o veszélyes

3 A hulladékgazdálkodás célrendszere Biztonságos ártalmatlanítás Hulladék- képződés megelőzése, hulladék veszélyességének csökkentése Újrahasználat, hasznosítás

4 Települési hulladék kg/fő/év Európában

5 199520002005 Uniós csatlakozás elektronikai termékek, roncsautók Jogharmonizáció Országos Hulladékgazdálkodá si Terv Visszavételi és hasznosítási kötelezettség (csomagolási hulladék Hulladékgaz dálkodási törvény A magyar hulladékgazdálkodás szabályozásának jelentősebb eseményei 2004 Termékdíj törvény 20022003 elemek, akkumulátorok, gyógyszerhulladékok Hulladékgazdál kodási Információs Rendszert (HIR). Termékdíj trv. módosítás BTK módosítás

6 Lerakóra került települési hulladék kg/fő/év Európában

7 Hulladékgazdálkodás-Bevezetés 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról Hulladékgazdálkodás alapelvei újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elővigyázatosság elővigyázatosság kiterjesztett gyártói felelősség kiterjesztett gyártói felelősség megosztott felelősség megosztott felelősség elvárható felelős gondosság elvárható felelős gondosság elérhető legjobb eljárás elérhető legjobb eljárás megelőzés megelőzés keresztfinanszírozás tilalma keresztfinanszírozás tilalma szennyező fizet szennyező fizet közelség közelség regionalitás regionalitás önellátás önellátás fokozatosság fokozatosság példamutatás példamutatás költséghatékonyság hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása költséghatékonyság hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása biológiailag lebomló hulladék hasznosítása biológiailag lebomló hulladék hasznosítása

8 A fejlesztendő kapacitások és rekultiváció forrásigénye Fejlesztések 123,4 Mrd HUF Rekultiváció: 111,6 Mrd HUF MINDÖSSZESEN: 235 Mrd Ft Az EU beruházások drágábbak: Az eddigi nemzetközi közbeszerzési eljárások tapasztalatai alapján a magyarországi fajlagos költségeket min. 1,5-szeres szorzóval kell figyelembe venni.

9 Hulladékkezelés az Európai Közösség környezetvédelmi jogszabályai direktíva (directive) o leggyakrabban használt típus o általános célkitűzéseket, irányelveket fogalmaz meg o előírt határidőn belül a nemzeti jogrendbe át kell ültetni o pl. nagy teljesítményű égetőkről szóló (88/609/EEC) o speciális típus a keretdirektíva pl. hulladék-keretdirektíva (75/442/EEC)

10 Hulladékkezelés az Európai Közösség környezetvédelmi jogszabályai rendelet (regulation) o környezetvédelmi jogszabályok 10%-a o konkrét lépéseket ír elő o kötelező az alkalmazásuk o minden a nemzeti jogalkotásban velük szemben álló jogszabályt vissza kell vonni o pl. vegyi anyagok nemzetközi kereskedelme (92/2455/EEC)

11 Hulladékkezelés az Európai Közösség környezetvédelmi jogszabályai döntés (decision) o direktívák vagy rendeletek kiegészítése o specifikusak és részletesek o minden változtatás nélkül alkalmazandók o hatókörében és alkalmazásában is koncentrált

12 Hulladékkezelés Unió környezetvédelmi akcióprogramjai 1. akcióprogram (1973-76): vízvédelem 1. akcióprogram (1973-76): vízvédelem 2. akcióprogram (1977-81): légszennyezés, vízszennyezés, hulladékok 2. akcióprogram (1977-81): légszennyezés, vízszennyezés, hulladékok 3. akcióprogram (1982-86): környezeti hatásvizsgálatról szóló direktíva (85/337/EEC) 3. akcióprogram (1982-86): környezeti hatásvizsgálatról szóló direktíva (85/337/EEC) 4. akcióprogram (1987-92): zajterhelés, hulladékgazdálkodás- és ártalmatlanítás, ipari kockázat, nukleáris biztonság; elkészült a 4. akcióprogram (1987-92): zajterhelés, hulladékgazdálkodás- és ártalmatlanítás, ipari kockázat, nukleáris biztonság; elkészült a Környezetvédelmi információkhoz való hozzájutás joga direktíva (90/313/EEC)

13 Hulladékkezelés Unió környezetvédelmi akcióprogramjai 5. akcióprogram (1993-2000): konkrét célok, intézkedések, kiszélesítette a környezetpolitikai eszközök skáláját; hulladékgazdálkodás fejezete: az Európai Unió országai hulladékgazdálkodás alapján három csoportba sorolhatók; 1. minimális figyelmet fordítanak a hulladék megelőzésére és az újrahasznosításra pl. Görögország; Finnország; Portugália

14 Hulladékkezelés Unió környezetvédelmi akcióprogramjai 2. a kommunális hulladék döntő többségét égetéssel ártalmatlanítják pl. Belgium; Franciaország; Svédország 3. nagyobb hangsúlyt fektetnek a megelőzésre és az újrahasználatra pl. Ausztria; Hollandia

15 Hulladékkezelés 5. akcióprogram céljai általánossá kívánta tenni a szelektív gyűjtést általánossá kívánta tenni a szelektív gyűjtést papír-, üveg-, műanyaghulladék legalább 50%-os újrahasznosítása papír-, üveg-, műanyaghulladék legalább 50%-os újrahasznosítása települési szilárd hulladék mennyisége ne haladja meg az 1985-ös szintet települési szilárd hulladék mennyisége ne haladja meg az 1985-ös szintet 2000-ig a Közösségből származó hulladék EK-en kívül történő végleges lerakásának megszüntetése 2000-ig a Közösségből származó hulladék EK-en kívül történő végleges lerakásának megszüntetése

16 Hulladékkezelés 5. akcióprogram eredményei elkészült a csomagolóanyagokról szóló direktíva elkészült a csomagolóanyagokról szóló direktíva Közösség csatlakozott az 1989-es Bázeli Egyezményhez Közösség csatlakozott az 1989-es Bázeli Egyezményhez az Unióban keletkező és szervezetten elszállított települési szilárd hulladék mennyisége tovább nőtt az Unióban keletkező és szervezetten elszállított települési szilárd hulladék mennyisége tovább nőtt hulladék ártalmatlanításának leggyakoribb módja a lerakás maradt hulladék ártalmatlanításának leggyakoribb módja a lerakás maradt

17 Hulladékkezelés 6. akcióprogram 2001-2010 között: a „mi jövőnk, a mi választásunk” o éghajlatváltozás megállítása o természetvédelem, biológiai sokféleség megőrzése o környezet-egészségvédelem, humánegészségügy o természeti erőforrások megőrzése, fenntartható használata és hulladékgazdálkodás A korábbinál sokkal nagyobb mértékben vár el aktív közreműködést és felelősségvállalást a társadalom minden alrendszerétől.

18 Hulladékkezelés 6. akcióprogram céljai hulladékgazdálkodás prioritási sorrendjét kell szem előtt tartani hulladékgazdálkodás prioritási sorrendjét kell szem előtt tartani végső lerakásra kerülő hulladék mennyiségét 2010-re 20%-al, 2050-re 50%-al kell csökkenteni végső lerakásra kerülő hulladék mennyiségét 2010-re 20%-al, 2050-re 50%-al kell csökkenteni keletkező veszélyes hulladék mennyiségét 2010-ig ugyanilyen arányban kell csökkenteni, 2020-ra pedig 50%-al keletkező veszélyes hulladék mennyiségét 2010-ig ugyanilyen arányban kell csökkenteni, 2020-ra pedig 50%-al

19 Hulladékkezelés 6. akcióprogram megvalósításhoz szükséges feladatok:  veszélyes anyagok, termékek meghatározása; gyártók ösztönzése ezek visszavételére és kezelésére  fogyasztók ösztönzése olyan termékek és szolgáltatások igénybevételére, melyek kevesebb hulladékkal járnak  ökotermékek támogatása

20 A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. A természet a Földön hosszú, evolúcionális fejlődéssel, az ember társadalmi tevékenységétől függetlenül kialakult élettelen és élő képződmények és jelenségek fejlődéstörténetileg összehangolt, önszabályozással működő rendszere A természet a Földön hosszú, evolúcionális fejlődéssel, az ember társadalmi tevékenységétől függetlenül kialakult élettelen és élő képződmények és jelenségek fejlődéstörténetileg összehangolt, önszabályozással működő rendszere megújuló és nem megújuló természetalkotók megújuló és nem megújuló természetalkotók A megújuló természeti értékek általában a gazdaság színterei, védelmük célja az erőforrások tartós felhasználhatóságának biztosítása fenntartható természethasználat. A megújuló természeti értékek általában a gazdaság színterei, védelmük célja az erőforrások tartós felhasználhatóságának biztosítása fenntartható természethasználat.

21 A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. Természetvédelem fogalma: Természetvédelem fogalma: A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja a természet élő és élettelen védendő értékeinek feltárása és védetté nyilvánítása, valamint a védett természeti értékek szakszerű fenntartása, kezelése, megőrzése és megismertetése.

22 A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. Természetvédelem feladatai: Természetvédelem feladatai: a természeti értékek számbavétele és védetté nyilvánítása a természeti értékek számbavétele és védetté nyilvánítása a természeti és kulturális értékek természetes vagy a védetté nyilvánításkor fennálló állapotban való fenntartása és megóvása a természeti és kulturális értékek természetes vagy a védetté nyilvánításkor fennálló állapotban való fenntartása és megóvása biodiverzitás fenntartása biodiverzitás fenntartása társadalom természetkímélő magatartásának kialakítása társadalom természetkímélő magatartásának kialakítása felüdülés (rekreáció), esztétikai élmények nyújtása felüdülés (rekreáció), esztétikai élmények nyújtása

23 A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. biodiverzitás megőrzése a fajok megmentésén keresztül teljesedhet ki; biodiverzitás megőrzése a fajok megmentésén keresztül teljesedhet ki; a fajok több okból is érdemesek a megóvásra: a fajok több okból is érdemesek a megóvásra: 1. fajok biztosítják a földi élet sokrétűségét és összetettségét; valamennyi faj tökéletes és érdekes… sokan úgy érzik, hogy életük minősége romlana, ha számos állat eltűnne a bolygóról; ez az esztétikai érv… ez könnyen átcsaphat etikaiba: a Földön az élet minden formájának joga van a létezéshez; megfordítva is igaz!

24 A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. egyetlen érték abszolút és egyértelmű: ez az élet fennmaradása a Földünkön egyetlen érték abszolút és egyértelmű: ez az élet fennmaradása a Földünkön ehhez a fajok abszolút mértékben járulnak hozzá ahol nem marad faj, ott nincs többé élet; ehhez a fajok abszolút mértékben járulnak hozzá ahol nem marad faj, ott nincs többé élet; de nem minden faj járul hozzá azonos mértékben; az ökológusok szerint egyes fajok - számuk, biomasszájuk és energiaforgalmuk szempontjából - fontosabbak az ökoszisztéma működése szempontjából; de nem minden faj járul hozzá azonos mértékben; az ökológusok szerint egyes fajok - számuk, biomasszájuk és energiaforgalmuk szempontjából - fontosabbak az ökoszisztéma működése szempontjából;

25 A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. A természetmegőrzés alapelvei: globális szemlélet elve globális szemlélet elve holisztikus elv (rendszer szemlélet) holisztikus elv (rendszer szemlélet) folyamat elv folyamat elv károsodások megelőzésének elve károsodások megelőzésének elve elővigyázatosság elve elővigyázatosság elve elegendő méret elve elegendő méret elve „használó fizet” elv „használó fizet” elv „károsító többet fizet” elv „károsító többet fizet” elv komplementer elv komplementer elv fenntartható természet és racionális tájhasználat elve fenntartható természet és racionális tájhasználat elve

26 Természetvédelmi alapfogalmak. A természetvédelem két alapvető formája: jogi (de jure) és tényleges (de facto) A természetvédelem két alapvető formája: jogi (de jure) és tényleges (de facto) A tényleges természetvédelmen belül a természetvédelmi szemlélet és az ebből fakadó gyakorlat szerint megkülönböztethetünk aktív és passzív természetvédelmet A tényleges természetvédelmen belül a természetvédelmi szemlélet és az ebből fakadó gyakorlat szerint megkülönböztethetünk aktív és passzív természetvédelmet aktív természetvédelem a védelem alá vont terület, objektum megóvása és fenntartása érdekében a jogi védelmen túl gondoskodik a védelemről, őrzésről, és kezeléssel biztosítja annak fennmaradását

27 A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. a környezetvédelem azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek az emberi léthez szükséges egészséges környezet fenntartását szolgálják a környezetvédelem azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek az emberi léthez szükséges egészséges környezet fenntartását szolgálják olyan részterületei is vannak, amelynek nincs természetvédelmi megfelelője, ilyenek a csendvédelem és a levegő védelme olyan részterületei is vannak, amelynek nincs természetvédelmi megfelelője, ilyenek a csendvédelem és a levegő védelme a természetvédelem kiterjed a természet egészére, az ember természeti környezetére, és csak ilyen értelemben része a környezetvédelemnek a természetvédelem kiterjed a természet egészére, az ember természeti környezetére, és csak ilyen értelemben része a környezetvédelemnek a környezetvédelem és a természetvédelem két egymást kiegészítő, egymásnak alá nem rendelhető terület a környezetvédelem és a természetvédelem két egymást kiegészítő, egymásnak alá nem rendelhető terület

28 A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története.

29 1872. március 1.: Yellowstone Nemzeti Park 1872. március 1.: Yellowstone Nemzeti Park 1909. Svédország: Európa első nemzeti parkjai 1909. Svédország: Európa első nemzeti parkjai 1879. évi erdőtörvény, Magyarország: első törvényes rendelkezés, amely a természet védelmét is szolgálta 1879. évi erdőtörvény, Magyarország: első törvényes rendelkezés, amely a természet védelmét is szolgálta 1939: a debreceni Nagyerdő egy részét nyilvánították először természetvédelmi területté 1939: a debreceni Nagyerdő egy részét nyilvánították először természetvédelmi területté 1952 első tájvédelmi körzetünk – Tihany 1952 első tájvédelmi körzetünk – Tihany 1973 első nemzeti parkunk - Hortobágy 1973 első nemzeti parkunk - Hortobágy

30 Természetvédelmi alapfogalmak. A természeti értékek lehetnek: A természeti értékek lehetnek: 1. terület nélkül védettek 2. területtel védettek terület nélkül védettek: terület nélkül védettek: barlangok; fák, facsoportok, fasorok; vadon élő növény- és állatfajok területtel védettek: területtel védettek: nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület és természeti emlék

31 Természetvédelmi alapfogalmak. Természetvédelmi kategóriák Nemzeti park: természetes állapotú vagy kis mértékben bolygatott életközösségek vannak, minimális terület legalább 1000 ha, a terület teljes vagy részleges látogatása lehetséges a terület értékeinek veszélyeztetése nélkül, az adott ország legmagasabb szintű természetvédelmi hatósága nyilvánítja védetté Nemzeti park: természetes állapotú vagy kis mértékben bolygatott életközösségek vannak, minimális terület legalább 1000 ha, a terület teljes vagy részleges látogatása lehetséges a terület értékeinek veszélyeztetése nélkül, az adott ország legmagasabb szintű természetvédelmi hatósága nyilvánítja védetté a területen a védettség biztosítása érdekében 3 övezetet jelölnek ki: A= természeti (natúr) zóna a területen a védettség biztosítása érdekében 3 övezetet jelölnek ki: A= természeti (natúr) zóna B= kezelt (puffer I.) zóna B= kezelt (puffer I.) zóna C= bemutató (puffer II.) zóna C= bemutató (puffer II.) zóna

32 Természetvédelmi alapfogalmak. Természetvédelmi kategóriák Tájvédelmi körzet: Olyan táj vagy tájrészlet, amelyet kedvező természeti adottságainak, tájképi jellegzetességeinek, valamint természeti és kultúrtörténeti értékeinek megóvása és fennmaradása érdekében a környezetvédelmi miniszter tájvédelmi körzetnek kijelöl és védetté nyilvánít. Tájvédelmi körzet: Olyan táj vagy tájrészlet, amelyet kedvező természeti adottságainak, tájképi jellegzetességeinek, valamint természeti és kultúrtörténeti értékeinek megóvása és fennmaradása érdekében a környezetvédelmi miniszter tájvédelmi körzetnek kijelöl és védetté nyilvánít. fenntartása állami feladat, 2 övezete van fenntartása állami feladat, 2 övezete van

33 Természetvédelmi alapfogalmak. Természetvédelmi kategóriák Természetvédelmi terület: a természeti értékek megóvására és fenntartására kijelölt terület. Nagyságára nincs előírás. Természetvédelmi terület: a természeti értékek megóvására és fenntartására kijelölt terület. Nagyságára nincs előírás. helyi - vagy helyi - vagy országos jelentőségű országos jelentőségű Ipolytarnóci Ősmaradványok Ipolytarnóci Ősmaradványok

34 Természetvédelmi alapfogalmak. Természetvédelmi kategóriák Természeti emlék: valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. A törvény alapján a védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül. Természeti emlék: valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. A törvény alapján a védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül. Karcag melletti Kis Hegyesbori kunhalom Karcag melletti Kis Hegyesbori kunhalom

35 A hazai természetvédelem szervezete A Nemzeti Park Igazgatóságok Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (Jósvafő) Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (Jósvafő) Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (Csopak) Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (Csopak) Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (Eger) Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (Eger)

36 A hazai természetvédelem szervezete A Nemzeti Park Igazgatóságok Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság(Pécs) Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság(Budapest) Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság(Sarród)

37 A hazai természetvédelem szervezete A Nemzeti Park Igazgatóságok Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság(Debrecen) Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (Kecskemét) Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (Kecskemét) Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság(Szarvas) Örségi Nemzeti Park Igazgatóság Örségi Nemzeti Park Igazgatóság(Őriszentpéter)

38 Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai

39 Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Hortobágyi Nemzeti Park 1973-ban első nemzeti parkként hozták létre 1973-ban első nemzeti parkként hozták létre területe összesen 82466 ha, ebből 1285 ha fokozottan védett területe összesen 82466 ha, ebből 1285 ha fokozottan védett törzskönyvi száma: 97/NP/73 törzskönyvi száma: 97/NP/73 karaktere: a szikes pusztához kapcsolódó természeti és kulturális értékek tekinthetők elsődlegesnek karaktere: a szikes pusztához kapcsolódó természeti és kulturális értékek tekinthetők elsődlegesnek

40 Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai

41 Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Kiskunsági Nemzeti Park 1974 - ben nyilvánították védetté 1974 - ben nyilvánították védetté összterülete 56761 ha, ebből 12457 ha fokozottan védett összterülete 56761 ha, ebből 12457 ha fokozottan védett törzskönyvi száma: 109/NP/74 törzskönyvi száma: 109/NP/74 karakterében elsődleges: a homokpusztához kapcsolódó természeti értékek karakterében elsődleges: a homokpusztához kapcsolódó természeti értékek

42 Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai

43 Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Körös-Maros Nemzeti Park 1997-ben létesült a nemzeti park 1997-ben létesült a nemzeti park területe 50134 ha, melyből 6411 ha fokozott védettség alatt áll területe 50134 ha, melyből 6411 ha fokozott védettség alatt áll törzskönyvi száma: 276/NP/97 törzskönyvi száma: 276/NP/97 karakterében a löszös erdős-sztyepphez kapcsolódó természeti értékek a meghatározóak karakterében a löszös erdős-sztyepphez kapcsolódó természeti értékek a meghatározóak napjainkra kimagasló természetvédelmi feladatot jelent a löszgyepek védelme napjainkra kimagasló természetvédelmi feladatot jelent a löszgyepek védelme

44 Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai

45 Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Aggteleki Nemzeti Park a földtani természeti értékek, felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hoztak létre 1985-ben a földtani természeti értékek, felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hoztak létre 1985-ben 2001-ben bővítették, a teljes Esztramos-heggyel; területe így lett: 20.170 ha 2001-ben bővítették, a teljes Esztramos-heggyel; területe így lett: 20.170 ha törzskönyvi száma: 177/NP/85 törzskönyvi száma: 177/NP/85 karaktere: a mészkőhegység karsztjelenségeihez kapcsolódó értékek (főleg barlangok) karaktere: a mészkőhegység karsztjelenségeihez kapcsolódó értékek (főleg barlangok) triász időszakában, mintegy 230 millió évvel ezelőtt képződött kőzetek építik fel; mérsékelt övi karsztfejlődés szinte valamennyi megjelenési formáját megfigyelhetjük triász időszakában, mintegy 230 millió évvel ezelőtt képződött kőzetek építik fel; mérsékelt övi karsztfejlődés szinte valamennyi megjelenési formáját megfigyelhetjük

46 Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai

47 Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Bükki Nemzeti Park 1976-ban alapították 1976-ban alapították törzskönyvi száma: 138/NP/76 törzskönyvi száma: 138/NP/76 43129,8 ha a jelenlegi területe, melyből 5664 ha áll fokozott védelem alatt; Az összterület 94,27 %-a erdő, 43129,8 ha a jelenlegi területe, melyből 5664 ha áll fokozott védelem alatt; Az összterület 94,27 %-a erdő, 3,35 %-a gyep (rét és legelő), 1,95 %-a művelés alól kivont terület karakterében a középhegységi mészkőhegységi fennsík és erdős jelleg dominál karakterében a középhegységi mészkőhegységi fennsík és erdős jelleg dominál

48 Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai

49 Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Balaton-felvidéki Nemzeti Park 1997-ben hozták létre 1997-ben hozták létre kiterjedése 57019,8 ha, amelyből 11134 ha fokozottan védett kiterjedése 57019,8 ha, amelyből 11134 ha fokozottan védett törzskönyvi száma: 282/NP/97 törzskönyvi száma: 282/NP/97 a Balaton-felvidéki vulkáni jelenségekhez kapcsolódó természeti és kultúrtörténeti értékek a meghatározóak karakterében a Balaton-felvidéki vulkáni jelenségekhez kapcsolódó természeti és kultúrtörténeti értékek a meghatározóak karakterében az igazgatósághoz tartozó tájvédelmi körzetek: Magas- Bakony (8753 ha) és a Somló (583 ha) az igazgatósághoz tartozó tájvédelmi körzetek: Magas- Bakony (8753 ha) és a Somló (583 ha)

50 Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai

51 Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Őrségi Nemzeti Park 2002-ben alapították az 1978-ban létrehozott Őrségi Tájvédelmi Körzetből részben ; törzskönyvi száma: 296/NP/02 2002-ben alapították az 1978-ban létrehozott Őrségi Tájvédelmi Körzetből részben ; törzskönyvi száma: 296/NP/02 területe 43933,5 ha, melyből 3104 ha fokozott védelemben részesül területe 43933,5 ha, melyből 3104 ha fokozott védelemben részesül felszínét 3 folyónak, a Rábának, a Zalának és az Ős- Murának, valamint ezek mellékfolyóinak hordaléka építi fel; felszínét 3 folyónak, a Rábának, a Zalának és az Ős- Murának, valamint ezek mellékfolyóinak hordaléka építi fel; magába foglalja az Őrséget, a Vend vidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, (a Belső-Őrséget,) Szentgyörgyvölgy környékét magába foglalja az Őrséget, a Vend vidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, (a Belső-Őrséget,) Szentgyörgyvölgy környékét

52 Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai

53 Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Fertő-Hanság Nemzeti Park 1991-ben hozták létre; törzskönyvi száma: 238/NP/91 1991-ben hozták létre; törzskönyvi száma: 238/NP/91 területe összesen 23588,2 ha, ebből 7492 ha fokozottan védett területe összesen 23588,2 ha, ebből 7492 ha fokozottan védett karakterében az erdőspusztai sztyepp-tavi, láp- és mocsárvilág természeti értékei tekinthetők meghatározónak karakterében az erdőspusztai sztyepp-tavi, láp- és mocsárvilág természeti értékei tekinthetők meghatározónak a vele összefüggő ausztriai nemzeti parkkal együtt 1991 óta az IUCN által elismert, védelmi zónák szerint kezelt terület, amelynek magva a legnyugatibb eurázsiai sztyepptó, a Fertő a vele összefüggő ausztriai nemzeti parkkal együtt 1991 óta az IUCN által elismert, védelmi zónák szerint kezelt terület, amelynek magva a legnyugatibb eurázsiai sztyepptó, a Fertő 1979-ben az UNESCO-MAB Program keretében Bioszféra Rezervátummá nyilvánították. 1989-óta ramsari terület 1979-ben az UNESCO-MAB Program keretében Bioszféra Rezervátummá nyilvánították. 1989-óta ramsari terület

54 Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai

55 Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Duna-Dráva Nemzeti Park 1996-ban létesítették döntően a Dráva folyó ártere mentén 1996-ban létesítették döntően a Dráva folyó ártere mentén területe összesen 49473 ha, melyből 14123 ha áll fokozott védelem alatt területe összesen 49473 ha, melyből 14123 ha áll fokozott védelem alatt törzskönyvi száma: 271/NP/96 törzskönyvi száma: 271/NP/96 karaktere: a praeillirikus jellegű folyó- és folyóparti vizivilág értékei és ökológiai folyosó szerepe karaktere: a praeillirikus jellegű folyó- és folyóparti vizivilág értékei és ökológiai folyosó szerepe

56 Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai

57 Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Duna-Ipoly Nemzeti Park 1997-ben alapították; törzskönyvi száma: 283//NP/97 1997-ben alapították; törzskönyvi száma: 283//NP/97 területe 60314,1 ha, amelyből 16119 ha áll fokozott védelem alatt területe 60314,1 ha, amelyből 16119 ha áll fokozott védelem alatt a szubkárpáti jellegű folyó és folyóparti élővilág és a Duna- kanyar tájképi és ökológiai folyosó szerepe határozza meg karakterét a szubkárpáti jellegű folyó és folyóparti élővilág és a Duna- kanyar tájképi és ökológiai folyosó szerepe határozza meg karakterét területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit öleli át területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit öleli át

58 Tájvédelmi körzetek. Hazánkban tájvédelmi körzetként elsőként 1952-ben a Tihanyi-félszigetet nyilvánították védetté, mely most a Balaton-felvidéki NP része. Hazánkban tájvédelmi körzetként elsőként 1952-ben a Tihanyi-félszigetet nyilvánították védetté, mely most a Balaton-felvidéki NP része. A legtöbb nemzeti parkunk is részben vagy egészben elsőként tájvédelmi körzetként lett védetté nyilvánítva. A legtöbb nemzeti parkunk is részben vagy egészben elsőként tájvédelmi körzetként lett védetté nyilvánítva.

59 Tájvédelmi körzetek. a legtöbb nemzeti parkunk több egykor önálló tájvédelmi körzetet is magába foglal; a legtöbb nemzeti parkunk több egykor önálló tájvédelmi körzetet is magába foglal; pl. Balaton-felvidéki NP: pl. Balaton-felvidéki NP: Kis-Balaton TK Kis-Balaton TK Badacsony TK Badacsony TK Keszthelyi TK Keszthelyi TK Pécselyi-medence TK Pécselyi-medence TK Káli-medence TK Káli-medence TK Tapolcai-medence TK Tapolcai-medence TK Tihanyi TK Tihanyi TK Fertő-tavi NP-hoz 1994-ben csatolták hozzá a Hansági TK-t, s ezzel egyidőben kapta a Fertő-Hanság NP nevet. Fertő-tavi NP-hoz 1994-ben csatolták hozzá a Hansági TK-t, s ezzel egyidőben kapta a Fertő-Hanság NP nevet.

60 Tájvédelmi körzetek. Dévaványai TK-t először a Hortobágyi NP-hoz, majd később a Kőrös-Maros NP-hoz csatolták Dévaványai TK-t először a Hortobágyi NP-hoz, majd később a Kőrös-Maros NP-hoz csatolták jelenleg 38 tájvédelmi körzetünk van területük 141 ha (Hollókői TK) és 37 911 ha között változik; jelenleg 38 tájvédelmi körzetünk van területük 141 ha (Hollókői TK) és 37 911 ha között változik;

61 Tájvédelmi körzetek. Védettség oka Többségüket elsősorban élővilág, élőhely és tájképi értékek megőrzésére nyilvánították védetté. Többségüket elsősorban élővilág, élőhely és tájképi értékek megőrzésére nyilvánították védetté. néhánynál más jelleg dominál:   a Sághegyi TK a vulkáni jelenségek tárházát mutatja be egy felhagyott kőbánya maradványain  a Hollókői TK elsősorban kulturális értékeket őriz  a Szentgyörgyvölgyi TK védetté nyilvánításában elsődleges szerepe volt az ún. hagyományos erdőművelés megőrzésére törekvésnek  a Lázbérci TK létrehozását főleg a Kazincbarcika térségének vízellátására mesterségesen kialakított víztározó vízbázisának védelme indokolta

62 Természetvédelmi területek. Természetvédelmi terület: a természeti értékek megóvására és fenntartására kijelölt terület. Nagyságára nincs előírás. Természetvédelmi terület: a természeti értékek megóvására és fenntartására kijelölt terület. Nagyságára nincs előírás. helyi - vagy helyi - vagy országos jelentőségű országos jelentőségű A természetvédelmi területek 1971 óta két csoportot alkotnak. Kisebb hányaduk országos jelentőségű, többségük viszont az ún. helyi jelentőségű kategóriába tartozik A természetvédelmi területek 1971 óta két csoportot alkotnak. Kisebb hányaduk országos jelentőségű, többségük viszont az ún. helyi jelentőségű kategóriába tartozik 1939: a debreceni Nagyerdő egy részét nyilvánították először természetvédelmi területté 1939: a debreceni Nagyerdő egy részét nyilvánították először természetvédelmi területté

63 Természetvédelmi területek. védett területek létrehozásának módjai : védett területek létrehozásának módjai : kormányzati döntés alapján kaphat egy terület védett státust; kormányzati döntés alapján kaphat egy terület védett státust; természetvédő társadalmi szervezetek, vagy magánszemélyek megvásárolják a védendő területet; természetvédő társadalmi szervezetek, vagy magánszemélyek megvásárolják a védendő területet; védett területet létrehozásakor kompromisszumot kell kötni; védett területet létrehozásakor kompromisszumot kell kötni;

64 Védett területek létrehozása A védett területek létrehozása csúcspontját az 1970-es években és az 1980-as ével elején érte el. A védett területek létrehozása csúcspontját az 1970-es években és az 1980-as ével elején érte el.

65 Természetvédelmi területek. Védettség foka  néhánynak a teljes területe fokozottan védett: Bátorligeti legelő TT (23 ha), Bátorligeti legelő TT (23 ha), Dabasi turjános TT (148 ha), Dabasi turjános TT (148 ha), Hajdúbagosi földikutya rezervátum TT (265 ha), Hajdúbagosi földikutya rezervátum TT (265 ha), Keleméri Mohos-tavak TT (57 ha), Keleméri Mohos-tavak TT (57 ha), Kőszegi tőzegmohás láp (3,8 ha) és a Kőszegi tőzegmohás láp (3,8 ha) és a Szentgáli tiszafás TT (213,4 ha) Szentgáli tiszafás TT (213,4 ha)

66 Természetvédelmi területek. fokozottan védett területek aránya kicsi, az fokozottan védett területek aránya kicsi, az országosan védett területek kb. 5 %-a; nagyságuk rendkívül különböző; nagyságuk rendkívül különböző; néhányuké még az egy hektárt sem éri el néhányuké még az egy hektárt sem éri el pl. Szentendrei rózsa termőhelye TT, Szarvasi történelmi emlékpark TT másoké pedig meghaladja vagy megközelíti a másfélezer hektárt másoké pedig meghaladja vagy megközelíti a másfélezer hektárt pl. a Nagybereki Fehér-víz TT; Rétszilasi-tavak TT

67 Ramsari egyezmény Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyéről. Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyéről. 1971. február Ramsar (Irán); 1971. február Ramsar (Irán); hatálybalépés: 1975. december; hatálybalépés: 1975. december; hazai csatlakozás: 1979. április; hazai csatlakozás: 1979. április; hatálybalépés: 1979. augusztus; hatálybalépés: 1979. augusztus; cél: vizes élőhelyek bölcs hasznosítását és ezzel együtt megőrzésüket globális méretekben biztosítsa; cél: vizes élőhelyek bölcs hasznosítását és ezzel együtt megőrzésüket globális méretekben biztosítsa;

68 Ramsari egyezmény Nemzetközi szinten általánosan öt nagy csoportot különítenek el osztályozásuknál: Nemzetközi szinten általánosan öt nagy csoportot különítenek el osztályozásuknál: tengeri élőhelyek (partvidéki vizes területek tengerparti lagúnákkal, továbbá sziklás partok és korallszirtek); tengeri élőhelyek (partvidéki vizes területek tengerparti lagúnákkal, továbbá sziklás partok és korallszirtek); deltákhoz kapcsolódó élőhelyek (delták, árapály mocsarak, és mangrove mocsarak); deltákhoz kapcsolódó élőhelyek (delták, árapály mocsarak, és mangrove mocsarak); tavi élőhelyek (tavakhoz kapcsolódó vizes területek); tavi élőhelyek (tavakhoz kapcsolódó vizes területek); folyómenti élőhelyek (vízfolyások mentén); folyómenti élőhelyek (vízfolyások mentén); mocsári élőhelyek (mocsarak, lápok és náddal borított fertok). mocsári élőhelyek (mocsarak, lápok és náddal borított fertok).

69 Ramsari egyezmény országok alapkötelezettségek: országok alapkötelezettségek: legalább egy terület jelölése a nemzetközi jelentőségű vizes élőhely jegyzékekre megfelelő kritériumrendszer alapján; legalább egy terület jelölése a nemzetközi jelentőségű vizes élőhely jegyzékekre megfelelő kritériumrendszer alapján; bölcs hasznosítás alapelveinek alkalmazása az ökológiai jelleg változatlanságának biztosítása érdekében; bölcs hasznosítás alapelveinek alkalmazása az ökológiai jelleg változatlanságának biztosítása érdekében; vizes élőhelyek védetté nyilvánítása, szakembergárda képzése; vizes élőhelyek védetté nyilvánítása, szakembergárda képzése; nemzetközi egyeztetés a végrehajtás terén; nemzetközi egyeztetés a végrehajtás terén;

70 Ramsari egyezmény eredetileg a vízimadár élőhelyeket védte, tevékenységi köre mára kibővült; jelenleg a vízi ökoszisztémák komplex védelme a fő feladata; eredetileg a vízimadár élőhelyeket védte, tevékenységi köre mára kibővült; jelenleg a vízi ökoszisztémák komplex védelme a fő feladata; a világon 1050 nemzetközi jelentőségű vizes élőhely található, összkiterjedés: 80 millió ha; a világon 1050 nemzetközi jelentőségű vizes élőhely található, összkiterjedés: 80 millió ha; hazánk csatlakozását törvénnyel hirdette ki; hazánk csatlakozását törvénnyel hirdette ki; aláírásának dátumát 1996 óta jeles napként (Vizes élőhelyek világnapja) megünneplik világszerte; aláírásának dátumát 1996 óta jeles napként (Vizes élőhelyek világnapja) megünneplik világszerte;

71 Ramsari egyezmény nemzetközi jelentőség korábbi feltételei alapján bizonyos területek egyszerre több kritériumot is kielégítve kerültek fel a listára. nemzetközi jelentőség korábbi feltételei alapján bizonyos területek egyszerre több kritériumot is kielégítve kerültek fel a listára. Ezek közé tartozik a Hortobágy, a kardoskúti Fehértó, a Fertő-tó és Gemenc. A többi hazai ramsari terület is legalább 2 kritériumot elégít ki. Ezek közé tartozik a Hortobágy, a kardoskúti Fehértó, a Fertő-tó és Gemenc. A többi hazai ramsari terület is legalább 2 kritériumot elégít ki. magyarországi ramsari területek a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemző vizes terület típusát magukba foglalják: tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtágakat, folyószakaszokat, nedves réteket, valamint ember alkotta halastavakat, víztárolókat magyarországi ramsari területek a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemző vizes terület típusát magukba foglalják: tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtágakat, folyószakaszokat, nedves réteket, valamint ember alkotta halastavakat, víztárolókat

72 Világörökség Egyezmény 1972. novemberben elfogadott (Párizs) Világörökség Egyezményhez (hatálybalépés: 1975. december) hazánk 1985-ben csatlakozott (hatályba ua. év októberben lépett) és Törvényerejű rendelet formájában építette be a magyar jogrendbe; 1972. novemberben elfogadott (Párizs) Világörökség Egyezményhez (hatálybalépés: 1975. december) hazánk 1985-ben csatlakozott (hatályba ua. év októberben lépett) és Törvényerejű rendelet formájában építette be a magyar jogrendbe; kulturális és természeti örökség meghatározása - „kulturális örökség”-nek tekintendők a következők: kulturális és természeti örökség meghatározása - „kulturális örökség”-nek tekintendők a következők: emlékművek, épület - együttesek, helyszínek; emlékművek, épület - együttesek, helyszínek;

73 Világörökség Egyezmény „természeti örökség”-nek tekintendők a következők: „természeti örökség”-nek tekintendők a következők: fizikai és biológiai alakulatok, fizikai és biológiai alakulatok, – geológiai és fiziográfiai alakulatok – természeti tájak

74 Világörökség Egyezmény minden állam maga jelöli ki a területén lévő, minden állam maga jelöli ki a területén lévő, természeti-, vagy kulturális javakat; természeti-, vagy kulturális javakat; jövő nemzedékek számára való átadása biztosításának elsődleges kötelezettsége arra az Államra hárul, amelynek területén található; jövő nemzedékek számára való átadása biztosításának elsődleges kötelezettsége arra az Államra hárul, amelynek területén található; minden tőle telhetőt megtesz saját erőforrásainak teljes igénybevételével; minden tőle telhetőt megtesz saját erőforrásainak teljes igénybevételével;

75 Világörökség Egyezmény Neve Felvétel idejeKategória 1.Budapest – A budai várnegyed és a Duna-part 1987Kulturális (II.)(III.) 2.Hollókő Ófalu és környéke1987Kulturális (V.) 3.Az Aggteleki– és a Szlovák-karszt cseppkőbarlangjai 1995Természeti (I.) 4.Az ezeréves pannonhalmi Szent Benedek-rendi főapátság1996Kulturális (IV.)(VI.) 5.Hortobágyi NP1999Kulturális (IV.)

76 Természetvédelmi alapfogalmak. Nemzetközi természetvédelmi kategóriák Neve Felvétel ideje Kategória 6. Pécsi ókeresztény sírkamrák 2000Kulturális (IV.) 2000Kulturális (IV.) 7. Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj 2001Kulturális (IV.) 2001Kulturális (IV.) 8. A tokaji történelmi borvidék 2002Kulturális (IV.) 2002Kulturális (IV.) 9. Budapest – Andrássy út és történelmi környezete 2002Kulturális (II.)(III.) 2002Kulturális (II.)(III.)

77 Washingtoni Egyezmény Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (CITES); Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (CITES); 1973. március Washington, hatálybalépés: 1975. július; hazánk 1985. májusában csatlakozott, hatálybalépés: 1985. augusztus; 1973. március Washington, hatálybalépés: 1975. július; hazánk 1985. májusában csatlakozott, hatálybalépés: 1985. augusztus; világméretű megállapodásnak ma már több mint 160 ország tagja, és több mint 35 ezer faj kereskedelmét tiltja vagy szabályozza; világméretű megállapodásnak ma már több mint 160 ország tagja, és több mint 35 ezer faj kereskedelmét tiltja vagy szabályozza; egyezmény előírásai nemcsak egyezmény előírásai nemcsak az az élő állatokra és növényekre, hanem azok minden részére és származékaikra is vonatkoznak;

78 Bonni Egyezmény Egyezmény a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről (CMS); Egyezmény a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről (CMS); 1979. júniusban jött létre (Bonn) azzal a céllal, hogy a vándorló állatfajok és vonulási területeik összehangoltan védettek legyenek; 1979. júniusban jött létre (Bonn) azzal a céllal, hogy a vándorló állatfajok és vonulási területeik összehangoltan védettek legyenek; hatálybalépés: 1983. november; hazánk 1983. júliusban csatlakozott, hatálybalépés: 1983. november; hatálybalépés: 1983. november; hazánk 1983. júliusban csatlakozott, hatálybalépés: 1983. november; az egyezmény alapelvei értelmében a veszélyeztetett fajok érdekében szigorú intézkedéseket kell hozni, és a felsorolt fajok állományinak megőrzéséért többoldalú megállapodásokat kell kötni; az egyezmény alapelvei értelmében a veszélyeztetett fajok érdekében szigorú intézkedéseket kell hozni, és a felsorolt fajok állományinak megőrzéséért többoldalú megállapodásokat kell kötni;

79 Bonni Egyezmény célja a vándorló szárazföldi és tengeri állatfajok védelme érdekében azok teljes vonulási útvonalán az egységes védelmi intézkedések megteremtése; célja a vándorló szárazföldi és tengeri állatfajok védelme érdekében azok teljes vonulási útvonalán az egységes védelmi intézkedések megteremtése; támogatandók az egyezményt elősegítő kutatások, nemzetközi együttműködések; támogatandók az egyezményt elősegítő kutatások, nemzetközi együttműködések; azok a csatlakozó államok, melyek közös vonulási területet biztosítanak a különböző állatok, vagy állatcsoportok számára, a szerződés keretein belül további megállapodásokat kötnek azok megóvására; azok a csatlakozó államok, melyek közös vonulási területet biztosítanak a különböző állatok, vagy állatcsoportok számára, a szerződés keretein belül további megállapodásokat kötnek azok megóvására; híres madárrezervátumaink: Hortobágy; Kardoskút; szegedi Fehér-tó, Pusztaszer; Fertő -tó; híres madárrezervátumaink: Hortobágy; Kardoskút; szegedi Fehér-tó, Pusztaszer; Fertő -tó;

80 Bonni Egyezmény Eddigi megállapodások: Eddigi megállapodások: - Az afrikai és eurázsiai vonuló vízimadarak védelmére (AEWA) - Az európai denevérek védelmére (EUROBATS) - A Balti- és Északi tenger kistestű cetféléinek védelmére (ASCOBANS) - A Fekete- tenger, a Földközi-tenger és az egybefüggő atlanti területek cetféléinek védelmére (ACCOBANS) - Memorandum a vékonycsőrű póling védelmére vonatkozó intézkedések feltételeiről. - Memorandum a hódaru védelmére vonatkozó intézkedések feltételeiről. - Megállapodás a Wadden See fókáinak védelméről.

81 Berni Egyezmény az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről; 1979. szeptember (Bern), hatálybalépés: 1982. július, miután az első 5 állam ratifikálta; az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről; 1979. szeptember (Bern), hatálybalépés: 1982. július, miután az első 5 állam ratifikálta; hazánk 1989. novemberben csatlakozott, hatálybalépés: 1990. március; hazánk 1989. novemberben csatlakozott, hatálybalépés: 1990. március; Egyezmény alapvető célkitűzése a vadon élő állat- és növényfajok és élőhelyeik védelme különös figyelemmel a veszélyeztetett fajokra, (beleértve a vonuló fajokat is) és élőhelyekre, valamint ezek védelme érdekében az országok közötti együttműködés elősegítése; Egyezmény alapvető célkitűzése a vadon élő állat- és növényfajok és élőhelyeik védelme különös figyelemmel a veszélyeztetett fajokra, (beleértve a vonuló fajokat is) és élőhelyekre, valamint ezek védelme érdekében az országok közötti együttműködés elősegítése;

82 Berni Egyezmény I. függelék tartalmazza a fokozottan védett növényeket, a II. a fokozottan védett állatokat és a III. lista a védett állatokat; I. függelék tartalmazza a fokozottan védett növényeket, a II. a fokozottan védett állatokat és a III. lista a védett állatokat; III. függeléken halászható és vadászható fajok is szerepelnek; az egyezmény értelmében ugyanis védelemnek minősül az is, ha valamely faj “hasznosítása” törvényes korlátozásokkal történik; III. függeléken halászható és vadászható fajok is szerepelnek; az egyezmény értelmében ugyanis védelemnek minősül az is, ha valamely faj “hasznosítása” törvényes korlátozásokkal történik; II.-III. függelék fajainál is - be kell tartani azokat a korlátozásokat, amelyeket a IV. függelék tartalmaz, azaz nem használhatóak az ott sorolt befogási, halászati, vadászati módszerek; II.-III. függelék fajainál is - be kell tartani azokat a korlátozásokat, amelyeket a IV. függelék tartalmaz, azaz nem használhatóak az ott sorolt befogási, halászati, vadászati módszerek;

83 Biodiverzitás Egyezmény ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján (United Nations Conference on Environment and Development) három olyan nemzetközi egyezmény elfogadására került sor, amelyek globális hatása vitathatatlan és mérföldkövet jelentettek a fenntartható hasznosítás kérdésében; ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján (United Nations Conference on Environment and Development) három olyan nemzetközi egyezmény elfogadására került sor, amelyek globális hatása vitathatatlan és mérföldkövet jelentettek a fenntartható hasznosítás kérdésében; egyik ilyen a Biológiai sokféleség Egyezmény; 1992. június (Rio de Janeiro), hatálybalépés: 1993. december; egyik ilyen a Biológiai sokféleség Egyezmény; 1992. június (Rio de Janeiro), hatálybalépés: 1993. december; hazánk 1992. júniusban csatlakozott, hatálybalépés: 1994. május; hazánk 1992. júniusban csatlakozott, hatálybalépés: 1994. május;

84 Biodiverzitás Egyezmény célkitűzése a biológiai sokféleség megőrzése, komponensei fenntartható használatának biztosítása, a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos elosztása; célkitűzése a biológiai sokféleség megőrzése, komponensei fenntartható használatának biztosítása, a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos elosztása; fenntartható használat a biológiai sokféleség komponenseinek olyan módon és ütemben történő használatát jelenti, mely nem vezet a biológiai sokféleség hosszú távú csökkenéséhez; fenntartható használat a biológiai sokféleség komponenseinek olyan módon és ütemben történő használatát jelenti, mely nem vezet a biológiai sokféleség hosszú távú csökkenéséhez; egyezmény azért különleges, mert az egész élővilágra vonatkozik, vagyis a földi élet valamennyi formájának egyetemes védelmét tűzi ki célul; egyezmény azért különleges, mert az egész élővilágra vonatkozik, vagyis a földi élet valamennyi formájának egyetemes védelmét tűzi ki célul;

85 A hazai természetvédelem szervezete Magyarországon 1988 óta a természetvédelem legfelsőbb állami szervezete a környezetvédelmi ügyekért felelős minisztérium. 2012-től államtitkárság; Magyarországon 1988 óta a természetvédelem legfelsőbb állami szervezete a környezetvédelmi ügyekért felelős minisztérium. 2012-től államtitkárság; A miniszter fontosabb feladatai: A miniszter fontosabb feladatai: irányítja a törvényben vagy kormányrendeletben feladatkörébe utalt, a természet védelmével kapcsolatos tevékenységeket irányítja a törvényben vagy kormányrendeletben feladatkörébe utalt, a természet védelmével kapcsolatos tevékenységeket

86 A hazai természetvédelem szervezete irányítja a természetvédelem területi államigazgatási szerveit irányítja a természetvédelem területi államigazgatási szerveit irányítja a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó, a természet védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtását irányítja a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó, a természet védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtását terveket készít és készíttet; hatósági jogkört terveket készít és készíttet; hatósági jogkörtgyakorol

87 A hazai természetvédelem szervezete 2010- től Vidékfejlesztési Minisztérium: Környezetügyért Felelős Államtitkárság; Az államtitkárság feladata a fenntartható fejlődés megteremtése, a levegő, a víz, a talaj védelme, és a természet értékeinek megőrzése. Az államtitkárság érvényesíti a környezetvédelmi szempontokat a törvényhozásban, a gazdasági és a mindennapi életben is. Irányítja és támogatja az Országos Meteorológiai Szolgálat munkáját.

88 A hazai természetvédelem szervezete 2010- től Szakmai felügyelete alá tartozik a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. és a Hortobágyi Természetvédelmi Génmegőrző Nonprofit Kft. működése. két helyettes államtitkárságot foglal magában: 1. Környezet- és Természetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság, 2. Vízügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság; 1. szervezetirányítással kapcsolatos feladatokat lát el a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség és Felügyelőségek, illetve a Nemzeti Park Igazgatóságok működésében;

89 A hazai természetvédelem szervezete 2010- től 2. a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok működésének szakmai irányításában vesz részt; Kiemelkedő vízkincs megőrzése; Felelősségi területek Felelősségi területek: természetvédelem, vízgazdálkodás, nemzeti parkok, vízügy, környezeti fejlesztéspolitika, környezetmegőrzési és fejlesztési eszközök (pl. környezetvédelmi védjegy rendszer, vagy az egyes vállalkozások környezetvédelmi minősítésnek a rendszere);

90

91 Földművelésügyi Minisztérium Környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárság jött létre 2014-től, az új Orbán kormány megalakulásától V. Németh Zsolt államtitkárral V. Németh Zsolt államtitkárral

92 A hazai természetvédelem szervezete Hatósági és kezelő szervezetek Természetvédelmi Hivatal: országos szinten a természetvédelmi tevékenység irányítását végzi Természetvédelmi Hivatal: országos szinten a természetvédelmi tevékenység irányítását végzi Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség: másodfokú hatóság Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség: másodfokú hatóság területileg illetékes zöldhatóságok: elsőfokú hatóság területileg illetékes zöldhatóságok: elsőfokú hatóság nemzeti park igazgatóságok: országos szinten védett objektumokkal kapcsolatos hatósági feladatokat látják el nemzeti park igazgatóságok: országos szinten védett objektumokkal kapcsolatos hatósági feladatokat látják el

93 A hazai természetvédelem szervezete Nemzeti parkok feladatai előkészíti a területek és értékek védetté nyilvánítását előkészíti a területek és értékek védetté nyilvánítását figyelemmel kíséri a természet és az élővilág állapotát figyelemmel kíséri a természet és az élővilág állapotát szervezi és irányítja a természetvédelmi őrszolgálatot szervezi és irányítja a természetvédelmi őrszolgálatot tudományos kutatást kezdeményez, végez és irányít tudományos kutatást kezdeményez, végez és irányít működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert együttműködik más szervekkel és természetes személyekkel együttműködik más szervekkel és természetes személyekkel népszerűsíti a természetvédelmet, ismeretterjesztés népszerűsíti a természetvédelmet, ismeretterjesztés hasznosítja a kezelésében levő területeket az érvényes jogszabályok szerint; hasznosítja a kezelésében levő területeket az érvényes jogszabályok szerint;

94 A hazai természetvédelem szervezete Zöld hatóságok jogállása kormányrendelet alapján 2005. január 1-vel a környezetvédelmi felügyelőségekből jöttek létre kormányrendelet alapján 2005. január 1-vel a környezetvédelmi felügyelőségekből jöttek létre környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket gyakorol első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket gyakorol szakmai felügyeletét a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára látja el szakmai felügyeletét a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára látja el

95 Az egyén szerepe és lehetőségei a természetvédelemben Védetté nyilvánítási eljárás bárki javaslatot tehet bárki javaslatot tehet kellő indoklással javaslatát az első fokú hatóságnak kell benyújtania kellő indoklással javaslatát az első fokú hatóságnak kell benyújtania terület védetté nyilvánítását – helyi jelentőségű védett természeti terület kivételével – az igazgatóság készíti elő terület védetté nyilvánítását – helyi jelentőségű védett természeti terület kivételével – az igazgatóság készíti elő

96 Az egyén szerepe és lehetőségei a természetvédelemben természeti érték védetté, fokozottan védetté nyilvánítását a Minisztérium készíti elő természeti érték védetté, fokozottan védetté nyilvánítását a Minisztérium készíti elő védetté nyilvánításról az önkormányzat ill. a miniszter dönt és azt határozatban ill. rendeletben közzé teszi védetté nyilvánításról az önkormányzat ill. a miniszter dönt és azt határozatban ill. rendeletben közzé teszi ideiglenes védetté nyilvánítás: a természetvédelmi hatóság a területet azonnal végrehajtható határozattal egy alkalommal védetté nyilváníthatja ideiglenes védetté nyilvánítás: a természetvédelmi hatóság a területet azonnal végrehajtható határozattal egy alkalommal védetté nyilváníthatja

97 Az egyén szerepe és lehetőségei a természetvédelemben Polgári természetőr az igazolványában meghatározott területen jogosult: az igazolványában meghatározott területen jogosult: védett természeti területekre belépni védett természeti területekre belépni szolgálati jelvényt és igazolványt használni szolgálati jelvényt és igazolványt használni természeti értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt figyelmeztetni a jogellenességre természeti értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt figyelmeztetni a jogellenességre a védett természeti területekről, értékekről, ezekkel kapcsolatos engedélyköteles tevékenységekről tájékoztatást adni a védett természeti területekről, értékekről, ezekkel kapcsolatos engedélyköteles tevékenységekről tájékoztatást adni

98 Természetvédelmi törzskönyv A természetvédelmi törzskönyv a védett természeti értékek hivatalos nyilvántartására szolgál A természetvédelmi törzskönyv a védett természeti értékek hivatalos nyilvántartására szolgál országos természetvédelmi- és országos természetvédelmi- és helyi természetvédelmi törzskönyv helyi természetvédelmi törzskönyv A természetvédelmi törzskönyv tartalmazza: A természetvédelmi törzskönyv tartalmazza: a védett érték törzskönyvi számát, pl.: 64/TT/57 a védetté nyilvánító határozat számát a védetté nyilvánító határozat számát a védett természeti értéket: nevét, helyét (megye, község) a védett természeti értéket: nevét, helyét (megye, község)

99 Természetvédelmi törzskönyv a természetvédelmi besorolását: VN a természetvédelmi besorolását: VN VÁ B NPTKTTTE a védett terület jellege szerinti megoszlását a védett terület jellege szerinti megoszlását a védett terület látogathatóságát a védett terület látogathatóságát a természetvédelmi kezelő megnevezését a természetvédelmi kezelő megnevezését

100 A védett természeti területek látogathatósága Nem látogatható (zárt) területek: változásra érzékeny élőhelyek, ritka madarak fészkelő területe, vagy a kizárólag tudományos kutatási céllal védetté nyilvánított területek Nem látogatható (zárt) területek: változásra érzékeny élőhelyek, ritka madarak fészkelő területe, vagy a kizárólag tudományos kutatási céllal védetté nyilvánított területek pl. Szőlőskei - erdő, Velencei-tó madárrezervátum Szabadon látogatható Szabadon látogatható területek: a látogatást korlátozó előírás nincs

101 A védett természeti területek látogathatósága Korlátozottan látogatható területek: korlátozás vonatkozhat Korlátozottan látogatható területek: korlátozás vonatkozhat vegetációs időszakra vegetációs időszakra útvonalra útvonalra területrészre területrészre közlekedési eszközre közlekedési eszközre látogatás módjára látogatás módjára

102 A természetvédelem szerepe és lehetőségei diverzitás Biológiai sokféleség (biodiverzitás): az élővilág változatossága = biológiai sokféleség általában a változatok (féleségek) számával, ezek előfordulási arányával és a változatok közötti különbségek nagyságával adható meg. Biológiai sokféleség (biodiverzitás): az élővilág változatossága = biológiai sokféleség általában a változatok (féleségek) számával, ezek előfordulási arányával és a változatok közötti különbségek nagyságával adható meg. biodiverzitás nemcsak a fajok sokféleségét, hanem a fajon belüli variabilitást és az élőlény együttesek változatosságát is jelenti biodiverzitás nemcsak a fajok sokféleségét, hanem a fajon belüli variabilitást és az élőlény együttesek változatosságát is jelenti faji változatosság = fajdiverzitás faji változatosság = fajdiverzitás fajon belüli genetikai változatosság = genetikai diverzitás fajon belüli genetikai változatosság = genetikai diverzitás

103 A természetvédelem szerepe és lehetőségei diverzitás biodiverzitás a biológiai szerveződés több szintjén is értelmezhető; biodiverzitás a biológiai szerveződés több szintjén is értelmezhető; így pl. egyetlen fajon belüli genetikai diverzitásról ugyanúgy lehet és fontos beszélni, mint a táj vagy nagyobb régió szintjén jelentkező, a társulások sokféleségében megjelenő diverzitásról; így pl. egyetlen fajon belüli genetikai diverzitásról ugyanúgy lehet és fontos beszélni, mint a táj vagy nagyobb régió szintjén jelentkező, a társulások sokféleségében megjelenő diverzitásról; diverzitást egyre gyakrabban és egyre szélesebb körben nemcsak mint társulás jellemzőt, hanem mint önálló értéket is elismerik; diverzitást egyre gyakrabban és egyre szélesebb körben nemcsak mint társulás jellemzőt, hanem mint önálló értéket is elismerik;

104 A természetvédelem szerepe és lehetőségei diverzitás természetvédelem kitüntetett feladatának tekintik a diverzitás megőrzését; természetvédelem kitüntetett feladatának tekintik a diverzitás megőrzését; e szemléletváltás alapját az egyre gyorsuló ütemű fajkipusztulások ismertté válása adja; e szemléletváltás alapját az egyre gyorsuló ütemű fajkipusztulások ismertté válása adja; pusztán haszonelvű megközelítések helyett a biodiverzitást önmagában értékként tekintő szemlélet nemcsak etikai indíttatású; pusztán haszonelvű megközelítések helyett a biodiverzitást önmagában értékként tekintő szemlélet nemcsak etikai indíttatású; annak az evolúciós ökológiai megfontolásnak a tudatosodását jelzi, hogy minden fejlődés alapja egy kívánatos sokféleség megléte, vagyis minden, ami túl elszegényített, az pusztulásra van ítélve annak az evolúciós ökológiai megfontolásnak a tudatosodását jelzi, hogy minden fejlődés alapja egy kívánatos sokféleség megléte, vagyis minden, ami túl elszegényített, az pusztulásra van ítélve

105 A természetvédelem szerepe és lehetőségei a tudomány nem tud lépést tartani a pusztulás ütemével; a tudomány nem tud lépést tartani a pusztulás ütemével; a jelenlegi fajpusztulás üteme vetekszik a a földtörténet legnagyobb kihalási időszakával, de a jelenlegi pusztulást a társadalom tevékenységei okozzák; a jelenlegi fajpusztulás üteme vetekszik a a földtörténet legnagyobb kihalási időszakával, de a jelenlegi pusztulást a társadalom tevékenységei okozzák; Magyarországon 45.000 faj él; a veszélyeztetett Magyarországon 45.000 faj él; a veszélyeztetett fajok száma 1100-ra becsülhető;

106 Diverzitás megőrzése diverzitás megőrzése csak a különböző sokféleségszintek együttes figyelembevétele révén lehetséges; diverzitás megőrzése csak a különböző sokféleségszintek együttes figyelembevétele révén lehetséges; így pl. egy in situ génrezervátumként kezelt elegyetlen faállomány a populáció genetikai változatosságának a megőrzésére alkalmas, de a faji diverzitás megőrzése szempontjából nincs jelentősége; így pl. egy in situ génrezervátumként kezelt elegyetlen faállomány a populáció genetikai változatosságának a megőrzésére alkalmas, de a faji diverzitás megőrzése szempontjából nincs jelentősége;

107 Diverzitás megőrzése egy vízgyűjtő területen belül mesterségesen fenntartott eltérő faállomány-korosztályok a helyi fajdiverzitás maximálását jelenthetik „generalista” (r- stratégista) fajoknak kedvez; egy vízgyűjtő területen belül mesterségesen fenntartott eltérő faállomány-korosztályok a helyi fajdiverzitás maximálását jelenthetik „generalista” (r- stratégista) fajoknak kedvez; de regionális szinten nem teremt megfelelő életlehetőséget a specialista fajok számára; ezek nagyobb, bolygatatlan területek kialakítását kívánják meg; de regionális szinten nem teremt megfelelő életlehetőséget a specialista fajok számára; ezek nagyobb, bolygatatlan területek kialakítását kívánják meg;

108 Diverzitás megőrzése élőhelyek veszélyeztetettségének megítélésekor azok elterjedtségét, diszpergáltságát és a degradáció, illetőleg a védettség helyzetét kell elsősorban figyelembe venni (MTA, 1993); élőhelyek veszélyeztetettségének megítélésekor azok elterjedtségét, diszpergáltságát és a degradáció, illetőleg a védettség helyzetét kell elsősorban figyelembe venni (MTA, 1993); kritikus fontosságú élőhelyek közé sorolandók a szezonálisan létfontosságú táplálkozási és párzási élőhelyek, pl. a vándormadarak pihenőhelyéül szolgáló térségek; kritikus fontosságú élőhelyek közé sorolandók a szezonálisan létfontosságú táplálkozási és párzási élőhelyek, pl. a vándormadarak pihenőhelyéül szolgáló térségek; fontosnak látszik a trofikus kapcsolatok komplexitásának megőrzése is, az ebben kulcsszerepet játszó fajok (ragadozók, csúcsragadozók) igényeinek figyelembevétele; fontosnak látszik a trofikus kapcsolatok komplexitásának megőrzése is, az ebben kulcsszerepet játszó fajok (ragadozók, csúcsragadozók) igényeinek figyelembevétele;

109 Nemzetközi szervezetek - IUCN legtöbb környezetvédelemhez kapcsolódóan végez természetvédelmi tevékenységet; több száz létezik; legtöbb környezetvédelemhez kapcsolódóan végez természetvédelmi tevékenységet; több száz létezik; hivatali államközi megegyezéssel, vagy önszerveződéssel jöttek létre; utóbbiak a nem kormányzati szervezetek (NGO); Környezetvédelmi Lexikon (1993) számos szervezetet ismertet; hivatali államközi megegyezéssel, vagy önszerveződéssel jöttek létre; utóbbiak a nem kormányzati szervezetek (NGO); Környezetvédelmi Lexikon (1993) számos szervezetet ismertet; IUCN - Világ Természetvédelmi Szövetség: egyetlen hivatalos természetvédelmi szervezet, melynek tagjai kormány- és nem kormányzati szervek egyaránt; IUCN - Világ Természetvédelmi Szövetség: egyetlen hivatalos természetvédelmi szervezet, melynek tagjai kormány- és nem kormányzati szervek egyaránt;

110 Nemzetközi szervezetek svájci székhely (Gland); természeti erőforrásokkal történő gazdálkodás és a fenntartható fejlődés érdekében nyújt szolgáltatásokat; svájci székhely (Gland); természeti erőforrásokkal történő gazdálkodás és a fenntartható fejlődés érdekében nyújt szolgáltatásokat; 1948-ban alakult, tagjai: 126 ország több mint 100 kormányintézménye v. minisztériuma és 650 társadalmi szervezet; 1948-ban alakult, tagjai: 126 ország több mint 100 kormányintézménye v. minisztériuma és 650 társadalmi szervezet; 3000 szakértő, hivatásos és önkéntes; 3000 szakértő, hivatásos és önkéntes; hat bizottság; hat bizottság;

111 Nemzetközi szervezetek - IUCN bizottságai: bizottságai: Ökológiai, Ökológiai, Nevelési és kommunikációs, Nevelési és kommunikációs, Környezetvédelmi Jogi, Környezetvédelmi Jogi, Környezeti Stratégia és Tervezési, Környezeti Stratégia és Tervezési, Nemzeti Parkok és Védett területek (CNPPA), Nemzeti Parkok és Védett területek (CNPPA), Túlélő Fajok (SSC); Túlélő Fajok (SSC); regionális, országos és programirodákat kapcsol hálózatba; közel 200 projectből legtöbb Afrikában; regionális, országos és programirodákat kapcsol hálózatba; közel 200 projectből legtöbb Afrikában;

112 Nemzetközi szervezetek - IUCN hazánk 1975-től tag; az országoknak tagdíjat kell évente befizetniük; hazánk 1975-től tag; az országoknak tagdíjat kell évente befizetniük; 1969 Új-Delhi: Szövetség ajánlása a kormányokhoz, nemzeti parkok fogalmának egységesítése; 1993 - 97-ig működött hazánkban IUCN iroda; 1969 Új-Delhi: Szövetség ajánlása a kormányokhoz, nemzeti parkok fogalmának egységesítése; 1993 - 97-ig működött hazánkban IUCN iroda; azóta a krakkói kivételével vmennyit felszámolták; azóta a krakkói kivételével vmennyit felszámolták; jelenleg nálunk csak az IUCN Magyar Nemzeti Nevelési Bizottság működik; jelenleg nálunk csak az IUCN Magyar Nemzeti Nevelési Bizottság működik;

113 Nemzetközi szervezetek - IUCN / WWF 1994-ben nálunk 4 project indult: 1994-ben nálunk 4 project indult: Mezőgazdasági és természetvédelem (Kiskunsági NP), Mezőgazdasági és természetvédelem (Kiskunsági NP), Folyó-menti ökológiai folyosók („River Corridors”), Folyó-menti ökológiai folyosók („River Corridors”), Halastó-védelmi program, Halastó-védelmi program, Felhagyott katonai területek rehabilitációja; Felhagyott katonai területek rehabilitációja; WWF= Világ Természetvédelmi Alap / Világalap; székhely Svájc (Gland), 1961-ben alakult; elnök Fülöp herceg; WWF= Világ Természetvédelmi Alap / Világalap; székhely Svájc (Gland), 1961-ben alakult; elnök Fülöp herceg; 4 millió támogató, 28 országban fiók világ leghatékonyabb és legnagyobb természetvédelmi magánszervezete; 4 millió támogató, 28 országban fiók világ leghatékonyabb és legnagyobb természetvédelmi magánszervezete;

114 Nemzetközi szervezetek - WWF fő célja a természet védelme: fő célja a természet védelme: genetikai, faji és élőhelyi diverzitás megőrzésével, genetikai, faji és élőhelyi diverzitás megőrzésével, megújítható természeti erőforrások használatának fenntarthatóságával, megújítható természeti erőforrások használatának fenntarthatóságával, szennyeződések megelőzésével, energia pazarlás csökkentésével; szennyeződések megelőzésével, energia pazarlás csökkentésével; alapítása óta 300 millió dollárt fektetett be 5000 projectbe; alapítása óta 300 millió dollárt fektetett be 5000 projectbe; együttműködés számos féllel és szereplővel; keleti blokk országai közül 91-től elsőként nálunk kezdett képviseletet működtetni; együttműködés számos féllel és szereplővel; keleti blokk országai közül 91-től elsőként nálunk kezdett képviseletet működtetni;

115 Nemzetközi szervezetek - WWF veszélyeztetett állatfajok megmentése (elefánt, tigris stb.); veszélyeztetett állatfajok megmentése (elefánt, tigris stb.); Hazánk: 85-től biztosította az MME által kidolgozott ragadozómadár-védelmi program feltételeit (kerecsensólyom megmentése); Hazánk: 85-től biztosította az MME által kidolgozott ragadozómadár-védelmi program feltételeit (kerecsensólyom megmentése); manapság az élőhely védelem a hangsúlyos: ártéri erdők, füves puszták védelme; manapság az élőhely védelem a hangsúlyos: ártéri erdők, füves puszták védelme; programjai elsősorban a nem védett területekre irányulnak; programjai elsősorban a nem védett területekre irányulnak; folyamatban van az önálló WWF Nemzeti Szervezet létrehozása; folyamatban van az önálló WWF Nemzeti Szervezet létrehozása;

116 FNNPE - Európai Nemzeti Parkok és Parkerdők Szövetsége 1973, nem kormányzati, székhely Németország (Grafenauban, Bajor erdő NP mellett); 1973, nem kormányzati, székhely Németország (Grafenauban, Bajor erdő NP mellett); fő feladata: NP-k és parkerdők megalapításával, fenntartásával, kezelésével kapcsolatos feladatok segítése és koordinálása; fő feladata: NP-k és parkerdők megalapításával, fenntartásával, kezelésével kapcsolatos feladatok segítése és koordinálása; kiadványa a Bulletin évente 3-4 alkalommal; közgyűléseit évente vmely tagállam nemzeti parkjában tartják; kiadványa a Bulletin évente 3-4 alkalommal; közgyűléseit évente vmely tagállam nemzeti parkjában tartják; kiemelt témái: kiemelt témái: idegenforgalom és természetvédelem kapcsolata; idegenforgalom és természetvédelem kapcsolata; természetvédelmi oktatás helyzete és fejlesztése; természetvédelmi oktatás helyzete és fejlesztése; európai nemzeti parkok helyzete; európai nemzeti parkok helyzete;

117 ICBP - Nemzetközi Madárvédelmi Tanács mai neve Birdlife International, 1922 (legrégebbi), több mint 100 országban; székhely: Cambridge; mai neve Birdlife International, 1922 (legrégebbi), több mint 100 országban; székhely: Cambridge; madarak és élőhelyeik védelme; meghatározott természetvédelmi prioritásoknak megfelelően valósítja meg globális védelmi stratégiáját és regionális programjait; madarak és élőhelyeik védelme; meghatározott természetvédelmi prioritásoknak megfelelően valósítja meg globális védelmi stratégiáját és regionális programjait; témái: élőhelyek, fontos madárélőhelyek és a veszélyeztetett fajok védelme; legfontosabb programja az IBA; madárvédő szervezetek hálózatának továbbfejlesztése; terepi munka, témái: élőhelyek, fontos madárélőhelyek és a veszélyeztetett fajok védelme; legfontosabb programja az IBA; madárvédő szervezetek hálózatának továbbfejlesztése; terepi munka,kutatások;

118 EUROSITE 1987, Rocherfort (Franciao.), EK támogatásával a Környezetvédelem Európai Éve alkalmával; 1987, Rocherfort (Franciao.), EK támogatásával a Környezetvédelem Európai Éve alkalmával; cél: szakmai együttműködések megteremtése, természetvédelem szakmai előmozdítása; cél: szakmai együttműködések megteremtése, természetvédelem szakmai előmozdítása; két munkaforma= 1. Eurosite Ikerprogram: 2-3 országban levő, hasonló természeti adottságú terület egymással való összekapcsolása; 15 ország vett részt eddig; 2 magyar tagja: KNP és Somogy Természetvédelmi Egyesület; két munkaforma= 1. Eurosite Ikerprogram: 2-3 országban levő, hasonló természeti adottságú terület egymással való összekapcsolása; 15 ország vett részt eddig; 2 magyar tagja: KNP és Somogy Természetvédelmi Egyesület; 2. Eurosite Munkacsoportok: problémakör elemzésére és megoldási javaslatok kidolgozására nemzetközi munkacsoportok alakulnak; gyakorlati természetvédelmi tevékenység eredményességének fokozása; 2. Eurosite Munkacsoportok: problémakör elemzésére és megoldási javaslatok kidolgozására nemzetközi munkacsoportok alakulnak; gyakorlati természetvédelmi tevékenység eredményességének fokozása;

119 EUROSITE Eurosite Munkacsoportok az alábbi feladatokat elemzik: Eurosite Munkacsoportok az alábbi feladatokat elemzik: nádasok természetvédelmi kezelése, nádasok természetvédelmi kezelése, természetvédelmi kezelés és a terület állapotjavítása legeltetéssel, természetvédelmi kezelés és a terület állapotjavítása legeltetéssel, természetvédelmi kezelési tervek készítése: módszerek és technológiák, természetvédelmi kezelési tervek készítése: módszerek és technológiák, lehetőség a látogatók számára és bemutatás; lehetőség a látogatók számára és bemutatás;