Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bihall Tamás Észak- magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság társelnöke Salgótarján, 2011. június 24.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bihall Tamás Észak- magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság társelnöke Salgótarján, 2011. június 24."— Előadás másolata:

1 Bihall Tamás Észak- magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság társelnöke Salgótarján, június 24.

2 KERESLETVEZÉRELT SZAKKÉPZÉSI RENDSZER - Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli - Ennek szinkronban kell lennie: Az egyéni aspirációkkal, tehetséggel, A képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel Különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával - Az RFKB beiskolázási szerkezet: felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása

3

4

5 A program eddigi végrehajtásából származó előnyök A projekt eredményeként elindult a magyar szakképzési rendszer szerkezetének átalakítása, egy munkaerő-piaci orientáltságú tervezési-befolyásolási rendszer kialakítása. Az elkészült döntéstáblák alkalmasak arra, hogy a finanszírozási- ösztönzési rendszeren keresztül befolyásolni lehessen a munkaerő- piaci relevanciával rendelkező szakmák expanzióját. A munkaerő-piaci trendek felvázolásával, a hiányszakmák népszerűsítésével befolyásolni lehet a kívánatos pályaválasztási döntéseket, illetve az iskolarendszerű szakképzés finanszírozási rendszerének finomításával hatást lehet gyakorolni az iskolarendszerű szakképzés képzési-beiskolázási szerkezetének megváltoztatására.

6 Továbblépés lehetséges útjai  Az RFKB döntései csak az iskolarendszerű szakképzésre terjednek ki. A felnőttképzés, a gimnázium és a felsőoktatás tanulói és hallgatói létszámára nincs ráhatása a bizottságoknak.  Pedig az oktatási-képzési kibocsájtás összehangolása a munkaerő- piaci kereslettel regionális szinten csak egy összefüggő, koherens rendszerben lehet hatékony.  Önkormányzatok felismerték a beavatkozások szükségességét: Győr, Kecskemét, Zalaegerszeg  Ösztönzők szerepe a normatív finanszírozásban: kiemelten támogatott, nem támogatott szakmákban normatíva növelés, ill. csökkentés.

7 A program jövője  Vannak, akik megkérdőjelezik a képzési-beiskolázási szerkezet befolyásolásának szükségességét. Vitatják, hogy egyáltalán meg lehet e mondani, kell e befolyásolni a beiskolázást – Szabad iskolaválasztásra hivatkozás  A feladatellátás regionális, vagy megyei szintjéé a jövő?  A szakképzés állami irányításának munkamegosztása, a fő aktorok közötti együttműködés, hatásköri jogosultságok.  RFKB-k kettős irányítása, testület megbízatása 2011-ben lejár. Milyen stratégiában gondolkodnak a döntéshozók.

8  A mennyiségi beiskolázási mutatókon kívül nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőségi indikátorokra  Ágazatok megjelenítése, kompetencia szükséglet elemzések, idősoros adatok 3 évre, tanulók felmérése, szakiskolai létszámprognózis  Monitoring, meglepően becsületes eredmények! Köszönjük!  Jobban kell koncentrálni a hiányszakmákra, annak érdekében, hogy a struktúra átalakulás a hiányszakmák irányába történjen. A év fő prioritásai

9 2009: próba évpuha eszközök 2010-től : félkemény eszközök A döntés meghozatalához rendelkezésre álló információk, adatok köre jelentősen bővült és finomodott A várható hatások mérlegelése Intézményi ellenállás, szakiskolák kapacitáskihasználtsága Pedagógus munkanélküliség Fenntartói döntések, iskolafenntartók szerepe átfogó platformok Munkaügyi központok, RFKB: mint döntéshozó A döntések kiterjedtsége, időbelisége Érintetett szakképesítések köre (alap szakképesítések, elágazások) TISZK-ek Regionális döntéstáblák szakmánként, elágazásonként: új OKJ Fokozatosság, felelősség, monitoring Kockázatok és veszélyek

10  Képzési szerkezetet megállapító munkabizottság  Pályaorientációs ad-hoc munkabizottság  Szakképzés – fejlesztési stratégia ad-hoc munkabizottság  Pályázati monitoring ad-hoc munkabizottság

11

12  Két ütemben történő megvalósítás  Első támogatási szerződések megkötése december 1. – május 31. közötti időszakra  Második támogatási szerződések megkötése várhatóan június 1. – november 30. közötti időszakra  A megvalósítás első szakasza a javaslatok összeállításának előkészítése, kutatás adatfelvételi szakasza szakértői interjúk elkészítése, összegzése, szakmai fórumok megtartása  A megvalósítás második szakasza (május 31. utáni szakasz) a kutatás eredményei és az elkészült elemzések alapján a javaslatok összeállítása, hangsúlyos a közös regionális munka

13 Szakmai szervezetek, ágazati szervezetek bevonásával hozzájárulnak az egyes szakképesítések sajátosságainak feltárásához Szakmai szervezetek, ágazati szervezetek bevonásával hozzájárulnak az egyes szakképesítések sajátosságainak feltárásához A képzők és a fenntartók becsatornázása a képzési irányok és beiskolázási arányok kialakításába A képzők és a fenntartók becsatornázása a képzési irányok és beiskolázási arányok kialakításába Szakképzési szakmai fórumok szervezésével elősegítik a régiókban a szakképzés szereplőinek párbeszédét együttműködését Szakképzési szakmai fórumok szervezésével elősegítik a régiókban a szakképzés szereplőinek párbeszédét együttműködését Szakértői interjúk elkészítése és összegzése Szakértői interjúk elkészítése és összegzése Javaslat összeállítása a felelősségi körükbe tartozó szakképesítések és kistérségek sajátosságainak figyelembevételével a képzési és beiskolázási szerkezet alakítására Javaslat összeállítása a felelősségi körükbe tartozó szakképesítések és kistérségek sajátosságainak figyelembevételével a képzési és beiskolázási szerkezet alakítására

14 Országos és regionális projektkoordináció Országos és regionális projektkoordináció Szakképzett munkaerő iránti kereslet rövid és középtávú várható alakulásának kérdőíves felmérése (4.000 gazdálkodó, pályakezdő szakmunkás) Szakképzett munkaerő iránti kereslet rövid és középtávú várható alakulásának kérdőíves felmérése (4.000 gazdálkodó, pályakezdő szakmunkás) A szükséges szakmai információk biztosítása az RFKB-k döntéseihez A szükséges szakmai információk biztosítása az RFKB-k döntéseihez A gazdálkodók és képzők együttműködésének erősítése A gazdálkodók és képzők együttműködésének erősítése A megyei sajátosságok hangsúlyosabb megjelenítése érdekében az érdekképviseletek megyei tevékenységének segítése A megyei sajátosságok hangsúlyosabb megjelenítése érdekében az érdekképviseletek megyei tevékenységének segítése Regionális képzési irányokra és beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatok elkészítésének koordinálása, a javaslatok összegzése az RFKB-k számára Regionális képzési irányokra és beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatok elkészítésének koordinálása, a javaslatok összegzése az RFKB-k számára

15 Képzési-beiskolázási szerkezet alakításának diagramja

16 Előkészítés (kérdőívek kidolgozása, minta meghatározása, pilot lekérdezések) február 15. kérdezői eligazítás Február közötti héten kérdezés kezdete március 1. végleges rögzítő felület márc.16. első kérdezési szakasz vége (kérdőívek 40%-a rögzítve) március 31. második kérdezési szakasz vége (kérdőívek 80%-a rögzítve) április 20. kérdezés vége (kérdőívek 100%-a rögzítve) május 2. A tanulmányok tartalmi tervezetének elkészítése május 6. A tanulmányok tartalmi tervezetének elkészítése, megvitatása, véglegesítése május 10. adattisztítás május 20. végleges tanulmányok július 1. Aktuális szakasz

17 Szakiskola felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén MezőgazdaságFeldolgozóiparÉpitőiparSzolgáltatás Összesen 10 fő alatt fő Létszám kategória20-49 fő fő fő fő felett Összesen: fő alatti cégek fős cégek 250 fős és nagyobb cégek min 250 fős és nagyobb cégek - összes TanulókKözszféraÖsszesen

18

19

20 PÁLYAORIENTÁCIÓ – SZAKMATANULÁS I.  Az általános iskola 7. osztályába lépve a gyermekek szüleit tájékoztatják (az iskola pályaorientációs nevelője, a helyi gazdasági kamara és a pályaorientációs civil szervezetek) a:  Térség munkapiaci helyzetéről (kereslet-kínálat)  Az egyes szakmák képzési követelményeiről  A képző intézményekről  A szakmák társadalmi (anyagi) megbecsültségéről  A továbbképzés lehetőségeiről

21 PÁLYAORIENTÁCIÓ – SZAKMATANULÁS II.  A gyerekeknek osztályfőnöki órát tartanak a pályaválasztás lehetőségeiről, majd előre tervezett módon több lépcsőben a számukra megfelelő pályák felé orientálják őket, az alábbi módon:  Szakmabemutatók keretében megismertetik velük az egyes szakmákat, foglalkozásokat  Önismereti tesztek segítségével reális önértékeléshez segítik a diákokat  Üzem-, intézmény és gyárlátogatások keretében élő képet nyújtanak számukra a valóságról

22 PÁLYAORIENTÁCIÓ – SZAKMATANULÁS III. A segítségre szorulóknak az iskolai viselkedés- elemző (iskolapszichológus) és a civil szervezetek segítői egyéni tanácsadás keretében segítenek A pályaválasztási kiállítások és börzék keretében a képzők és a munkáltatók együtt jelennek meg és kínálnak életpálya lehetőséget a szülőknek és a gyerekeknek szervezett workshopokon Mentorhálózat keretében kísérik figyelemmel a pályaválasztás után a gyerekek képzését és elhelyezkedését

23


Letölteni ppt "Bihall Tamás Észak- magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság társelnöke Salgótarján, 2011. június 24."

Hasonló előadás


Google Hirdetések