3. Az egyed szerveződési szintje 1.. 3.1. Nem sejtes rendszerek Vírusok, viroidok és a prionok.

Az előadások a következő témára: "3. Az egyed szerveződési szintje 1.. 3.1. Nem sejtes rendszerek Vírusok, viroidok és a prionok."— Előadás másolata:

1 3. Az egyed szerveződési szintje 1.

2 3.1. Nem sejtes rendszerek Vírusok, viroidok és a prionok

3 3.1.1. Vírusok

4 1892-ben Dimitrij Ivanovszkij fedezte fel a vírusokat Biológiai jelentőségük: az élő és az élettelen határán álló képződmények, nem sejtek (makromolekula rendszerek) Méretük: nanométeres (a m milliárdod része) elektronmikroszkóppal láthatók Felépítés: Örökítő anyag (DNS vagy a retrovírusoknál RNS) Fehérjeburok fehérjeburok szerkezetének a fajtái: »Helikális: DMV »Kubikális: influenzavírus »Binális: bakteriofágok

5

6 Két megjelenési forma: Vegetatív vírus: gazdasejtbe került vírus vagy vírus örökítőanyag (a baktérium vírusoknál) Virion: inaktív forma, gazdasejten kívüli vírus

7 „életmódjuk”: élősködés (parazita életmód) a gazdasejtet veszik igénybe a „szaporodásukhoz”, sokszorozódásukhoz Sokszorozódásuk = a vírusfertőzés folyamata: kapcsolódik a gazdasejt felszínén levő receptorhoz (kötőanyaghoz)kapcsolódik a gazdasejt felszínén levő receptorhoz (kötőanyaghoz) bekerül a sejtbe a teljes vírus v. a vírus örökítő anyagabekerül a sejtbe a teljes vírus v. a vírus örökítő anyaga A vírus örökítő anyaga átprogramozza a gazdasejt működését, a sejt „legyártja” a vírus nukleinsavakat és fehérjéket, ezek vírussá épülnek összeA vírus örökítő anyaga átprogramozza a gazdasejt működését, a sejt „legyártja” a vírus nukleinsavakat és fehérjéket, ezek vírussá épülnek össze a vírusok kiszabadulnak a sejtbőla vírusok kiszabadulnak a sejtből

8

9

10 A vírusok nem tekinthetők igazi élőlényeknek:A vírusok nem tekinthetők igazi élőlényeknek: Önmagukban nem mutatnak életjelenségeketÖnmagukban nem mutatnak életjelenségeket »Önálló mozgásra, szaporodásra nem képesek KristályosíthatókKristályosíthatók Eredetük: már meglévő sejtek örökítő anyagából kiszakadt részletek, melyek az evolúció során önállóvá váltakEredetük: már meglévő sejtek örökítő anyagából kiszakadt részletek, melyek az evolúció során önállóvá váltak

11 Vírusok csoportosítása: Örökítőanyaguk szerint:Örökítőanyaguk szerint: RNS vírusok (retrovírusok) RNS vírusok (retrovírusok) pl. DMV, veszettség vírusa pl. DMV, veszettség vírusa DNS vírusok DNS vírusok pl. bakteriofágok, herpeszvírus pl. bakteriofágok, herpeszvírus

12 Gazdasejt szerint bakteriofágok= baktérium vírusok pl. T2- fág (DNS) növényi vírusok pl. DMV (RNS) állati és emberi vírusok pl. száj és körömfájás vírusa (RNS), veszettség vírusa (RNS) rózsahimlő vírusa (RNS), (feketehimlő RNS) kanyaró vírusa (RNS), nátha vírusa (RNS), influenza vírusa (RNS) mumpsz vírusa RNS, hepatitisz vírusa(RNS) HIV (RNS), ebola vírusa (RNS) herpesz vírus (DNS), szemölcsvírus (DNS)

13 Feketehimlő és a kanyaró a legnagyobb tömeggyilkosok - a 20. században már volt ellenük védőoltás, de himlőben 300- 500 mó kanyaróban 100 mó ember halt meg Pandémia: több kontinensre kiterjedő világjár- vány pl. 1918-as spanyolnátha járvány (a spanyolnáthát infuenzaví- rus okozta) Járvány: a fertőző betegség tömeges kialakul.

14 Vírusos betegségek megelőzésének lehetőségei: Higiéniás szabályok betartása pl. - zsebkendőbe tüsszentés - fertőtlenítő szerek alkalmazása a mellékhelyiség tisztításánál, illetve a konyhában is Szervezett védőoltások A belső védelmi rendszer (immunrendszer) karbantartása, erősítése (pihenéssel, alvással, mozgással, változatos étrenddel)

15 Szubvirális rendszerek Szubvirális: vírus alatti a méretük Viroidok és prionok

16 Viroidok

17 Felépítésük: rövid egy láncú RNS molekulák Kórokozók: számos növényfajt, illetve az embert (hepatitis D kórokozója)

18 Prionok

19 Felépítésük: fehérjék Fajtái: - egészségesen működők és kórokozók (kórokozó fehérjék) - egészségesekből alakulnak ki a kórokozók - a kórokozókat az enzimek nem tudják bontani - sokszorozódásukat a beteg sejt DNS részlete irányítja - betegség: az agyvelő szivacsosan sorvad embernél: Crautzfeld- Jacob kór szarvasmarhánál: kergemarhakór

20 A vírusok és a prionok összehasonlítása: Felépítésük: Vírusok makromolekula rendszerek, két féle makromolekulából épülnek fel ( nukleinsav: DNS, vagy RNS, illetve fehérjék) Prionok: egyetlen fehérje molekulák (tehát még a vírusoknál is egyszerűbb felépítésűek) „Szaporodásuk”: A vírusok a fertőzés során sokszorozódnak a gazdasejtjükben A korokozó prionok elsődlegesen az egészséges prion fehér- jékből alakulnak ki, a valamilyen hatásra Másodlagosan a kórokozó prionok megváltoztatják a nem kórokozók térbeli szerkezetét, és azok is kórokozókká válnak

21 3.2. Önálló sejtek

22 3.2.1. Baktériumok

23 A pro- és az eukarióta sejt összehasonlítása SzempontProkarióta sejtEukarióta sejt Átlagos mérete1- 10 mikrométer10- 100 mikrométer Sejthártyavan Sejtplazmavan Sejtváznincsvan

24 SzempontProkarióta sejtEukarióta sejt Membránnal határolt sejtalkotók nincsenekvannak Sejtmagnincsvan Örökítő anyagNem határolódik el a sejtplazmától 1 db gyűrű alakú DNS, nem kapcsolódnak hozzá fehérjék, illetve több plazmid Elhatárolódik a sejtplazmától, több fonál alakú DNS, fehérjék kapcsolódnak hozzá Riboszómavan

25 Leggyakrabban előforduló élőlények Elterjedésük széles körű, mert a szaporodásuk gyors alkalmazkodóképességük kiváló Átlagos méretük: mikrométeres (a m milliomod része)

26 Rövid tudománytörténet Leeuwenhoek holland természettudós egyszerűLeeuwenhoek holland természettudós egyszerű mikroszkópjával elsőként lát baktériumokat, 17. század 17. század Hooke angol természettudós elnevezi az (euka-Hooke angol természettudós elnevezi az (euka- rióta sejtet) sejtnek, 17. század Koch német orvosbiológus módszert dolgoz kiKoch német orvosbiológus módszert dolgoz ki - a tiszta baktérium tenyészet előállítására - a tiszta baktérium tenyészet előállítására - baktériumok megfestésére - több kórokozó baktérium felfedezése (tbc baci) 19. század 19. század

27 Felépítésük:

28 Alakjuk lehet: Gömb (coccus) Pálcika (bacillus) Hajlott pálcika (vibrio) Csavart (spirillum)

29

30 Életmódjuk (anyagfelépítésük): –Heterotróf: saját szerves vegyületeiket a környezetből felvett szerves vegyületekből állítja elő ökológiai típusai: - Lebontók : elpusztult élőlények szerves vegyületeit veszi fel fontos szerepet játszanak az anyag körforgásában szaprofiták: rothasztó, illetve korhasztó baktériumok - Fogyasztók: élőlényből veszi fel a szerves vegyülete- ket - parazita kórokozók: pl. tbc bacillus - szimbionták: pl. közönséges bélbaktérium

31 -Autotróf: saját szerves vegyületeiket a környezetből felvett szervetlen vegyületekből a hozza létre - termelők: fajtái: a felhasznált energia alapján -Fotoautotrófok: képesek fotoszintéizisre energiaforrásuk a fényenergia pl. zöld kénbaktériumok bíbor kénbaktériumok - Kemoautotrófok: képesek kemoszintézisre energiaforrásuk a kémiai, oxidációs energia pl. nitrifikáló baktériumok

32 Szaporodásuk: –Ivartalan szaporodás: kettéosztódás, kedvező körülmények között 20-30 percenként lezajlik –Ivaros szaporodás: a két sejt összekapcsolódik, az egyik baktérium maganyagot ad át másiknak, majd szétválnak Kedvezőtlen körülmények között baktériumspóra képződik, a baktériumsejt a sejtfalon belül összezsugorodik

33 A baktériumok jelentősége: Evolúciós jelentőségük: ősi baktérium sejtekből alakultak ki az eukarióta sejtek Környezeti jelentőségük: szennyvíztisztítás, biogáz termelés, komposztálás, elhalt élőlények szerves vegyületeinek lebontása (heterotróf, szaprofiták) Tudományos jentőségük: kísérleti alanyok Ipari jelentőségük: élelmiszeriparban erjesztett tejtermékek, savanyúságok és ecet gyártása gyógyszeriparban antibiotikumok, vitaminok, inzulin előállítása

34 Mezőgazdasági jelentőségük: - a nitrogéngyűjtő baktériumok megkötik a levegő nitrogén molekuláját, és így a talaj növények számára felvehető nitrogén tartalmát növelik Egészségügyi jelentőségük: „hasznos” baktériumok pl. közönséges bélbaktérium vitaminokat termel, kórokozó baktériumokat pusztít, részt vesz a széklet kialakításában GMO ként számunkra hasznos vegyületeket termel kórokozó baktériumok baktériumos betegséget okoznak, pl. lepra, tetanusz, tüdőgyulladás, tbc, pestis, lépfene, skarlát, kolera, vérbaj, gyomorfekély, szalmonella fertőzés, torokgyík, fogszuvasodás

35 Közönséges bélbaktérium (Escherichia coli)

36 Megelőzési és védekezési módok a baktériumok okozta betegségekkel szemben: Élelmiszer tartósítás: - pasztörizálás: - folyékony élelmiszereknél használják pl. tej, üdítők, sör - hirtelen felmelegítik, majd lehűtik a fo- lyadékot elpusztulnak a baktériumok, illetve baktériumspórák egy része - UHT, nagyon magas hőmérsékleten végzett pasztörizálás (nagyon rövid ideig) a bakt.-ok és a bakt.spórák nagy része elpusztul

37 Higiéniás eljárások: –Egyén szintjén: rendszeres tisztálkodás, tiszta öltözet viselése –Családban: konyha, fürdőszoba tisztántartása, élelmiszerek megfelelő kezelése –Intézményeknél: takarítási és megfelelő ételkezelé- si módszerek kórházak: szigorú higiéniai intézkedések alkalma- zása a betegek védelmében pl. Semmelweis I. vezette be a klórme- szes kézmosást

38 Fertőtlenítési eljárások: csak a baktériumokat pusztítja el - fizikai fertőtlenítés: hőenergiával, vagy sugárzóenergiával törté- nik a baktériumok elpusztítása fajtái: elégetés: minimum 400 C fokon kifőzés(forralás) gőzzel fertőtlenítés: áramló gőzzel vasalás UV-sugárzás: UV-C sugárzás: a DNS nagy mér- tékben elnyeli, mutagén hatású

39 –Kémiai fertőtlenítés: kémiai anyagokkal történik a baktériumok elpusz- títása A fertőtlenítő oldat felvitele történhet: lemosással, permetezéssel, beáztatással, letörléssel, átkeféléssel Fertőtlenítőszerek fajtái: - oxidálva fertőtlenítők: - Cl és vegyületei: klórmész (kalcium-hippoklorát) neomagnol floraszept

40 - jód és vegyületei: pl. lugol-oldat - hidrogén-peroxid - kálium- permanganát - redukálva fertőtlenítők: - aldehidek, aldehid származékok pl. formalin - fehérje kicsapással fertőtlenítők: - alkoholok: vízelvonó hatásúak - savak: pl. szalicilsav

41 Sterilizálási eljárások: csíramentesítés, vagyis a baktérium spórák elpusztítása is fajtái: - túlnyomásos vízgőzzel való sterilizálás (autoklávozás): a munkatérbe helyezett eszközökön hőener- gia szabadul fel, amely elpusztítja a bakté- riumokat és a batériumcsírákat is - hőlégsterilizálás: a munkatérbe helyezett eszközöket felhevíti a hőenergia, a rajtalevő csírák elpusztulnak

42 - gázsterilizálás: antimikrobiális gázt használnak - sugársterilizálás: ionizáló sugárzást alkalmaznak

43 Védőoltások: a védőoltás lehet vakcina: - legyengített, vagy elölt kórokozót tartalmaz vele szemben a belső védelmi rendszer lét- rehozza a memória sejteket ha valódi kórokozók kerülnek a testbe, a memória sejtek gyorsan felismerik és a belső védelmi rendszer gyorsan fellép elle- nük, nem szaporodnak el, nem alakul ki a betegség –Mo-on 5 baktérium által okozott betegség ellen kö- telező a védőoltás

44 torokgyík (diftéria), szamárköhögés (pertussis), merevgörcs (tetanusz), tüdővész (TBC), egyik bak- térium okozta agyhártyagyulladás Antibiotikumos kezelés antibiotikum: mikróba (baktérium, vagy mikro- szkópikus gomba) anyagcsere terméke, amely egy másik mikróba szaporodását, vagy fejlődé- sét gátolja pl. penicillin, sztreptomicin, eritromicin

45 Felelőtlen antibiotokum-szedés (nem az előirt meny- nyiséget, az előírt ideig szedi): a kórokozók ellenálló formáinak (rezisztens baktériu- mok) elterjedéséhez vezet magyarázat: A rezisztensek rezisztencia plazmiddal rendelkeznek, így megtartják szaporodó képességüket, ivaros szaporodással át tudják adják a megduplázó- dott rezisztencia plazmidjuk egyikét a nem ellenálló baktériumoknak

46 3.2.2. Egysejtű eukarióták

47 Endoszimbionta elmélet - Lynn Margulis elmélete: -magyarázza az eukarióta sejt kialakulását -mellette szóló érvek: - a mitokondriumnak és a zöldszíntestnek kettős membrán- ja van - mindkét sejtalkotó plazmaállománya prokarióta DNS-t tartalmaz - mindkét sejtalkotó plazmaállománya prokarióta riboszó- mákkal, illetve a fehérjeszintézist katalizáló enzimekkel rendelkezik, és fehérjeszintézis történik a plazmaállományban

48

49

50 óriás amőba

51 Testfelépítése (testszerveződése): eukarióta sejtes, egysejtű Sejtszervecskéi: sejthártya sejtplazma sejtmag emésztő üregecske lüktető üregecske álláb= ideiglenes plazmanyúlvány Előfordulásuk: Vizekben, nedves talajon

52 Felépítő anyagcseréje: kemoheterotróf Alapvető életműködései: - táplálkozás: tápanyagfelvétele: az állábaival, endocitózissal tápláléka: baktériumok, kisebb egysejtű eukarióták, szerves törmelék emésztése: az emésztőüregecskékben - mozgás: szilárd felszínen az állábakkal - víztartalom- szabályozása: a lüktetőüregecs- kével (a felesleges vizet és a bomlás- termékeket ezzel adja le)

53 Közönséges papucsállatka

54 Testfelépítése (testszerveződése): eukarióta sejtes, egysejtű Felépítő anyagcseréje: kemoheterotróf Sejtszervecskéi: mozgási sejtszervecskéi: csillók (nagyszámú, rövid, állandósult plazmanyúlványok) sejthártya sejtplazma kis sejtmag (szaporodás irányítása), nagy sejtmag (önfenntartó működések irányítása) Vízforgalom-szabályozásának szervecskéje: lüktető üregecske (kettő, egyben kiválasztó szervecske is)

55 Táplálkozással kapcsolatos szervecskéi: táplálék felvétel szervecskéi: sejtszáj, sejtgarat, emésztés szervecskéi: emésztő üregecske emészthetetlen anyagok leadásának szervecskéje: sejtalrés tápláléka: egysejtűek (baktériumok), szerves törmelék

56 Zöld szemesostoros

57 Testfelépítésük (testszerveződésük): - eukarióta sejtes: egysejtű Felépítő anyagcseréje: mixotróf Sejtszervecskéi: - sejthártya - sejtplazma - zöldszíntest, ezzel fotoszintetizál (fényben) tartós fényhiányban (szerves tápanyag bőséges) eltűnik a zöldszíntest, heterotóf anyagfelépít. (mixotróf anyagfelépítés) - táplálkozási sejtszervecskéi: sejtszáj, sejtgarat, emésztő üregecske - lüktető üregecske (viztartamom- szabályozás, és kiválasztás)

58 - szemfolt (fényérzékelés) - ostor a mozgási szervecskéjük

59 3.3 Többsejtűség

60 3.3.1. A gombák, növények, állatok elkülönítése

61 Az élőlények természetes rendszerében külön országokat alkotnak Testszerveződésük: Gombák (legfejlettebb gombák): bazídiumos gombák gombasejtek – valódi gombafonalak (hifák) – tenyésztest (micélium) – termőtest teleptest (tenyésztest + termőtest)

62

63 Növények (legfejlettebb testszerveződésűek): Szövetes vagy hajtásos növények növényi sejtek – növényi szövetek – növényi szervek – növényi szervrendszerek – növényi szervezet

64

65 Állatok (legfejlettebb testszerveződésűek): valódi szövetesek: állati sejtek – állati szövetek – állati szervek- állati szervrendszerek – állati szervezet

66 Felépítő anyagcsere folyamataik: –Gombák: kemoheterotróf –Növények: fotoautotróf –Állatok: kemoheterotróf

67 Egyedfejlődésük alapján: –Életszakaszaik típusa, hossza szerint –Ivarsejtképzésük szerint –Spóraképzésük szerint

68 A növények egyedfejlődése: kétszakaszos fejlődés (nemzedékváltakozás) Az ivaros és az ivartalan fejlődési szakasz, vagyis a haploid és a diploid szakasz, ill. az ivaros és az ivartalan nemzedék szabályosan váltja egymást. A fejlődési szakaszok egyben az életszakaszok.

69 Az ivaros nemzedéket az ivaros fejlődési szakasz képződmé- nyei alkotják, melyek sejtjei haploid sejtek, egyszeres informá- ciótartalmúak, így ez a haploid nemzedék, haploid szakasz, a spórától az ivarsejtek kialakulásáig tart Az ivartalan nemzedéket az ivartalan fejlődési szakasz képződményei alkotják, melyek sejtjei diploid sejtek, kétszeres információtartalmúak, így ez a diploid nemzedék, diploid szakasz, a zigótától a spóraanyasejtek kialakulásáig tart

70 Ivarsejtképződésük: A növények ivarsejtjei (haploid sejtek) számtartó sejtosztódás- sal (mitózissal) haploid sejtekből jönnek létre. Spóraképződésük: A spórák (haploid sejtek) számfelező sejtosztódással (meiózissal) alakulnak ki a diploid spóraanyasejtekből.

71 Gombák: Egyedfejlődésük: nem tipikus kétszakaszos fejlődés Testük sejtjeinek információtartalma alapján eltérnek a növényektől és az állatoktól is. A gombafonalakban a haploid és a diploid sejtek szabálytalanul váltakozva helyezkednek el. Spóraképződésük: diploid sejt meiózisával 1 sejt a tömlős gombáknál 8, bazidiumosoknál 4 spórát képez A bazidiumos gombák termőteste szinte teljes egészében termelhet spórát pl. a pöfetegeknél, vagy a termőtestnek csak egy rétege termel spórát, ez jellemző a kalapos gombákra, ezeknél a spóratermő rétegük lehet lemezes pl. a csiperkének, vagy csöves pl. a vargányának.

72 Állatok: Egyedfejlődésük: Nem kétszakaszos fejlődés, ugyanis nincs spórájuk Testi sejtjei diploidok, egy anyai és egy apai információ- tartalommal rendelkeznek. Ivarsejtképződésük: A haploid ivarsejtjeik számfelező sejtosztódással (meiózissal) jönnek létre (szemben a növényi ivarsejtekkel!) diploid testi sejtekből (az ivarsejtkezdemény sejtekből). Spóraképződésük: nincs

73

74

75 Testszerveződés típusai zöldmoszatokkal szemléltetve: Egysejtű testszerveződés: - az egyedet egy eukarióta sejt alkotja, a sejt önálló, minden életműködést elvégez pl. Chlorella sp.

76

77 Nem valódi többsejtes testszerveződés, a sejttársulás - több sejt van együtt - a sejtek között nincs sem alaki, sem műkö- désbeli specializálódás és differenciálódás (egyforma alakú és működésű, nem elkülö- nült sejtek) - pl. Volvox globator, fogaskerékmoszat, harmonikamoszat

78 Volvox, fogaskerékmoszat, harmonikamoszat

79 Valódi többsejtű testszerveződések - több sejt van együtt - a sejtek alakilag és működésileg egyre jobban specializálódnak, a specializálódott sejtek egyre jobban elkülö- nülnek (differenciálódnak) -Típusai (fajtái): sejtfonál, lemezes test teleptest, szövetes (= hajtásos)

80 Sejtfonál (sejtfonalas testszerveződés, fonalas telep) jellemzői: Gombafonálhoz hasonló Egyirányú sejtosztódással alakul ki A sejtek alaki és működésbeli specializálódása és differenciálódása - kis mértékű - a sejtek feladata: alapi sejt: felszínhez rögzítés csúcsi sejt: osztódás közbülső sejtek: fotoszintézis ( szerves anyag termelés az alapi és a csúcsi sejtnek is)

81 Sejtfonál fajták: Egyszerű sejtfonál: nem ágazik el pl. sima tapintású békanyálmoszat Elágazó sejtfonál: néhány közbülső sejt is megőrzi osztódó képességét, itt ágazik el pl. érdes tapintású békanyálmoszat

82

83

84 Lemezes test (lemezes testes testszerveződés, lemezes telep) jellemzője: Kétirányú sejtosztódással alakul ki Pl. tengeri saláta (zöldmoszat)

85

86 Teleptest ( telepes testszerveződés) jellemzői: - A sejtek három irányú osztódásával alakul ki ( egy három dimenziós növényi test ) - Az alakilag és működésileg differenciálódott sejtek szöveteket még nem képeznek - pl. csillárkamoszat (barnamoszatok és a vörösmoszatok többsége, lombosmohák)

87

88 (Hajtás (hajtásos vagy szövetes testszerveződés) hajtás= leveles szár jellemzői: - A különböző alakú és működésű sejtek szöveteket képeznek ( osztódószövet, bőrszövet, szállítószövet, alapszövet) - A növényi szövetek növényi szerveket alkotnak ( gyökér, szár, levél, virág, mag, termés) - pl. nincs ilyen zöldmoszat (harasztok, nyitvatermők, zárvatermők))

89 3.3.2. Sejtfonalak

90 Fonalas testfelépítésű gombák: -Fonalas megjelenésű, egyetlen óriás sejt, sok sejtmaggal pl. peronoszpóra (moszatgomba), fejespenész (moszatgomba) -Valódi gombafonál = hifa (a növényi sejtfonálhoz hasonló felépítésű) a hifák laza szövedéke : tenyésztest = micélium micélium elhelyezkedhet: szerves anyagban, talajban vagy élőlényben pl. ecsetpenész, emberi megbetegedést okozó penészgombák (pl. az aflatoxint termelők rákkeltő és immunrendszer gyengítők)

91 Peronoszpóra

92 Fejespenész

93 Ecsetpenész

94 3.3.3 Teleptest és álszövet

95 Teleptestes testszerveződése van: - vörös-, barna- és zöldmoszatok teleptestük tagolt növényi test, gyökér- szár- és levélszerű részekkel (de vannak sejtfonalas és lemezes testes fajaik is)

96 Vörös- és barnamoszat

97 - mohák - teleptestük tagolt, gyökérszerű-, szárszerű- és levélszerű részek valódi szerveik nincsenek - gyökérszerű rész: a talajhoz rögzít szárszerű rész és a levélszerű rész: fotoszintetizál levélszerű rész egy sejtrétegű - a tápanyagot (vizet, ionokat, CO 2 -őt ) az egész testfelületükön keresztül veszik fel

98

99 - Szaporodásuk: - Ivaros szaporodás: ivarsejtekkel - Ivartalan szaporodás: spórákkal - Egyedfejlődésük (életciklusuk): - Kétszakaszos fejlődés: az ivaros és az ivartalan fejlődési szakasz váltakozik az egyed fejlődés során - Nemzedékváltakozás: az ivaros nemzedék (= az ivaros fejlődési szakasz képződ- ményei) és az ivartalan nemzedék (= az ivartalan szakasz képződményei) az egyedfejlődés során váltják egymást

100 Folyamata: Spóra ivarsejtek (ivaros f. sz.) Spóraanyasejt zigóta (ivartalan f. sz

101 Spóra Előtelep Mohanövény ivaros f. sz. (ivaros nemzedék, haploid nemzedék) Hím „ivarszerv” Női „ivarszerv” Hímivarsejt Petesejt (Ostor, Kemotaxis) Zigóta ivartalan f.sz. Spóratartó (ivartalan nemzedék, diploid nemzedék) Spóraanyasejt

102

103 -Testfelépítésük és a társulásban elfoglalt helyük kapcsolata: a moha egyedek mohapárnába tömörülnek, a mohapárna szivacsként működik, csapadékos időben „magába szívja” a vizet, száraz időben fokozatosan leadja a környezeté- nek, így kedvezően befolyásolják a környezetük vízháztartását

104 - kalapos gombák: - szintén teleptestes a testszerveződésük a tenyésztestükből (micéliumukból) kedvező körülmények között termőtest termőtest: - szorosan egymás mellett vannak a hifák - részei: tönk és kalap (fajra jellemző alakú és színű) - a spórák a gombafonalak végén a bazídiumhoz kapcsolódva képződnek a termőrétegben termőréteg a kalap alján csöves, vagy lemezes - tenyésztest + termőtest = teleptest

105 Termőtest

106 Gombaszedés és tárolása: - kosárba vagy jól szellőző papírdobozba szed- jük műanyag zacskót ne használjunk, mert a gombák rövid idő alatt tönkre mennek - szedés közben a nyes gombát ne kóstolgas- suk - nyers gombát ne tároljuk még hűtőszekrény- ben sem, gyorsan készítsük el - a gombás ételt frissen fogyassuk el, hűtőszek- rényben se tároljuk

107 Gyilkos galóca

108 a gyilkos galóca mérgezés tünetei: - első fázis: hosszú lappangási idő után hasi görcsök, csillapíthatatlan hányás és hasmenés (a nagy mértékű folyadék és só- vesztés miatt kiszáradás veszély) ha túl éli - második fázis: 12 nappal az első után sárgaság, májtájéki fájdalom, máj elégtelen- ség, vese- és szívelégtelenség

109 Néhány gomba gyakorlati jelentősége Peronoszpóra: A szőlő kártevője A fertőzött hajtás elsorvad A spóra mozgásához víz kell Csapadékos időben nagyobb a fertőzés veszélye

110 Fejespenész: Élettelen szerves anyagon jelenik meg pl. lekvár, befőtt, kenyér Gombafonál végén gömbölyű spóratartó

111 Ecsetpenész: Élettelen szerves anyagon jelenik meg A gombafonál és a végén megjelenő spóratartók ecsetszerűek Számos faja antibiotikumot termel pl. Penicillium notatum antibiotikuma a penicillin

112 Sütőélesztő (sörélesztő) –A kelttészta ill. a sör készítéshez használjuk A liszt keményítőjéből felsza- baduló glükózt a levegő O 2 - jével CO 2 -re és vízre bontja CO 2 : teszi lazává a kenyeret A maláta cukortartalmát erje- déssel etanollá és CO 2 -vé alakítja, az etilalkohol a sör alkohol tartalmát adja Vitaminokat tartalmaz ( B vitaminok)

113 Emberi megbetegedést okozó gombák - Mérgező gombák - Élesztőgomba fajok: Bőrgombásodást okoznak (a bőr szarurétegét v. a körmöt v. a fejbőrt támadják meg) Tüdőgyulladást okoznak Szájpenészt, hüvelygyulladást (Candida) alakítanak ki - Penészgomba fajok: Bőrgombásodás Tüdőgyulladás Hüvelygyulladás

114 Ökológiai csoportosításuk: szaprofiták: az elhalt élőlények szerves vegyületeiből saját szerves vegyületeit hozzák létre, illetve a szerves vegyületek egy részét szervetlen vegyületekre bontják LEBONTÓ SZERVEZETEK, fontos szerepük van az anyag körforgásában pl. fejespenész, ecsetpenész

115 paraziták: a gazdaszervezetük növény pl. a peronoszpóra, farontógomba a gazdaszervezetük ember, állat pl. lábgomba, szájüreggomba FOGYASZTÓK szimbionta: FOGYASZTÓK pl. légyölő galóca, ízletes vargánya (fával él gyökérkapcsolatban ) zuzmó: önálló élőlény (gomba és kékbaktérium, vagy egysejtű zöldmoszat együttélése)

116 Zuzmó: fonalas, tömlős gomba és egysejtű kékbaktériumok vagy egysejtű zöldmoszatok szimbiózisa (együttélése)

117 Kékbaktérium, vagy az egysejtű zöldmoszat Autotróf, fotoszintetizál, a gombafonalaknak is termel szerves vegyületeket Tömlős gomba Heterotróf Vizet és szervetlen ionokat vesz fel a kékbaktériumoknak és az egysejtű zöldmoszatoknak is Védi a fotoszintetizáló zuzmórészt

118 i Elterjedése: széles, mert számos környezeti tényezővel szemben tág tűrőképességű Pionír szervezet: kopár területeken az első élőlények egyike, ugyanis környezettel szemben igénytelen Indikátor szervezet: a levegő SO 2 - szennyezésének a jelzője (érzékeny a levegő SO 2 mennyiségére)

119 - szivacsok: álszövetes testszerveződés - különböző alakú és működésű sejtek, de nem képeznek szöveteket

120

121