A 20. és a 21. század történelme 5. Előadás Hogyan keletkezett a 21. század?

Az előadások a következő témára: "A 20. és a 21. század történelme 5. Előadás Hogyan keletkezett a 21. század?"— Előadás másolata:

1 A 20. és a 21. század történelme 5. Előadás Hogyan keletkezett a 21. század?

2 A történelem harmadik szakasza: i.e. 8 ezer év - 1000. év A közösségek közötti folytonos konfliktusok az integráció kényszerét váltották ki. Az integráció azt jelentette: az informális intézményekből - a számítástechnikából vett hasonlattal - „platformot” alkottak. A közösségek közötti folytonos konfliktusok az integráció kényszerét váltották ki. Az integráció azt jelentette: az informális intézményekből - a számítástechnikából vett hasonlattal - „platformot” alkottak. Az a platform, az állam: sokféle korábban létrehozott kulturális eszközből létrehozott, azokat egymáshoz illeszkedően működtető, a felvetődő problémák megoldására szolgáló általános eszköz, amely növeli a közösség és az egyén rátermettségét. A platform egy összetett, fokozatosan egymáshoz illeszkedő egymást segítő és kiegészítő intézményre utal. Az a platform, az állam: sokféle korábban létrehozott kulturális eszközből létrehozott, azokat egymáshoz illeszkedően működtető, a felvetődő problémák megoldására szolgáló általános eszköz, amely növeli a közösség és az egyén rátermettségét. A platform egy összetett, fokozatosan egymáshoz illeszkedő egymást segítő és kiegészítő intézményre utal. A korábban elkülönülten és személyes képességekkel működtetett kvázi-intézményekből, egymást segítő, egymásra épülő, egymással összehangoltan működő és rendszerré szerveződött (formális, személytelen) intézmények együttesévé válik. (Marosán György. 2011: Nyugat alkonya. Beszélő…). A korábban elkülönülten és személyes képességekkel működtetett kvázi-intézményekből, egymást segítő, egymásra épülő, egymással összehangoltan működő és rendszerré szerveződött (formális, személytelen) intézmények együttesévé válik. (Marosán György. 2011: Nyugat alkonya. Beszélő…).

3 A történelem negyedik szakasza: az európai fejlődés 1000-2000. Ugyanakkor már 1000-től azonosíthatók a történelem új fejlődési szakaszának létrejöttét előidéző, csakis Európára jellemző egyedi feltételek, amelyek „evolúciós laboratóriummá” formálták kontinensünket. Ugyanakkor már 1000-től azonosíthatók a történelem új fejlődési szakaszának létrejöttét előidéző, csakis Európára jellemző egyedi feltételek, amelyek „evolúciós laboratóriummá” formálták kontinensünket. Egyrészt, a rendkívül változatos természeti, geológiai, kulturális és nyelvi sokféleség, amely – mint láttuk - kedvező talaja a kulturális evolúciónak. Egyrészt, a rendkívül változatos természeti, geológiai, kulturális és nyelvi sokféleség, amely – mint láttuk - kedvező talaja a kulturális evolúciónak. Másrészt, az egymás mellett léteznek a szuverén, egymással vetélkedő, de legalább ilyen mértékben, gazdaságilag és kulturálisan együttműködő államok, amelyek viszonylag stabil feltételeket kínáltak a társadalmak számára. Másrészt, az egymás mellett léteznek a szuverén, egymással vetélkedő, de legalább ilyen mértékben, gazdaságilag és kulturálisan együttműködő államok, amelyek viszonylag stabil feltételeket kínáltak a társadalmak számára. Harmadrészt, a kormányzás jellegzetes módszerei formálódtak ki és terjedtek el: az intézményes hatalommegosztás (a parlamentek), a törvények hatalma, és az un. „átengedett” szuverenitás (szabad városok, templomok, céhek, egyetemek, akadémiák) alkalmazása. Harmadrészt, a kormányzás jellegzetes módszerei formálódtak ki és terjedtek el: az intézményes hatalommegosztás (a parlamentek), a törvények hatalma, és az un. „átengedett” szuverenitás (szabad városok, templomok, céhek, egyetemek, akadémiák) alkalmazása.

4 A történelem hullámai 1000 1500 1815 2000 1650 1300 1875 1929 1973 2007 Népesség termelés Kérdés: meghozta-e 2010 a trendválást? ?

5 A történelmi siker összetevői (1) F. Fukuyama: A politikai rend eredete (Akadémia 2011) F. Fukuyama: A politikai rend eredete (Akadémia 2011) A siker meghatározó tényezői: az intézmények. Az intézmények szabályokból felállított és rendszerszerűen alkalmazott ösztönzőkkel – jutalmakkal és büntetésekkel - működtetett szociális alkotások (konstrukciók). Fontos elemeik és részeik: szerepek, szimbólumok, ököl-szabályok, történetek (narratívák), mítoszok, hiedelmek. A siker meghatározó tényezői: az intézmények. Az intézmények szabályokból felállított és rendszerszerűen alkalmazott ösztönzőkkel – jutalmakkal és büntetésekkel - működtetett szociális alkotások (konstrukciók). Fontos elemeik és részeik: szerepek, szimbólumok, ököl-szabályok, történetek (narratívák), mítoszok, hiedelmek. Fukuyama három „Nyugatra” jellemző intézményt azonosít: Fukuyama három „Nyugatra” jellemző intézményt azonosít: (1) erős állam, (2) a törvények hatalma (Rule of law), (3) felelős kormányzás (Átláthatóság, a megbízottak ellenőrizhetősége és elszámoltathatósága)

6 A történelmi siker összetevői (2) N. Ferguson: Civilizációk (A Nyugat és a többiek – West and the rest) Scolar 2011. N. Ferguson: Civilizációk (A Nyugat és a többiek – West and the rest) Scolar 2011. Ferguson is az intézmények szerepét emeli ki. Sajátos fogalmat használ „killer app”: adott platformra épülő, a versenytársak számára elérhetetlen szolgáltatás, amely megkülönböztető versenyelőnyt jelent. Ferguson is az intézmények szerepét emeli ki. Sajátos fogalmat használ „killer app”: adott platformra épülő, a versenytársak számára elérhetetlen szolgáltatás, amely megkülönböztető versenyelőnyt jelent. Ferguson szerint a „Nyugat” hat „killer app”-ja, amely történelmi sikereit meghatározta: Ferguson szerint a „Nyugat” hat „killer app”-ja, amely történelmi sikereit meghatározta: 1. Verseny (piac) 1. Verseny (piac) 2. Tudomány (ráció) 2. Tudomány (ráció) 3. Tulajdon (vállalkozás) 3. Tulajdon (vállalkozás) 4. Orvostudomány (egészség) 4. Orvostudomány (egészség) 5. Fogyasztás (jólét és növekedés) 5. Fogyasztás (jólét és növekedés) 6. Munka-etika (szorgalmasság) 6. Munka-etika (szorgalmasság)

7 A történelmi siker összetevői (3) D. Acemoglu és J. Robinson. (2013): Miért buknak el nemzetek? Hvg Könyvek D. Acemoglu és J. Robinson. (2013): Miért buknak el nemzetek? Hvg Könyvek A többiekkel egybehangzóan az intézmények szerepét emeli ki. Az intézményrendszerek – minőségük és hatékonyságuk alapján - egy spektrumon helyezkednek el, amelyek egyik szélén az inclusive, a másikon az extractive jellegű intézmények helyezkednek el. A többiekkel egybehangzóan az intézmények szerepét emeli ki. Az intézményrendszerek – minőségük és hatékonyságuk alapján - egy spektrumon helyezkednek el, amelyek egyik szélén az inclusive, a másikon az extractive jellegű intézmények helyezkednek el. Az előbbi jellemzője: szándéka, tehetsége és teljesítménye alapján - mindenkinek biztosítja nemcsak a részvételt, de az előrejutást is a politikában, a gazdaságban, és a verseny feltételei egyenlők mindenki szémára. Az előbbi jellemzője: szándéka, tehetsége és teljesítménye alapján - mindenkinek biztosítja nemcsak a részvételt, de az előrejutást is a politikában, a gazdaságban, és a verseny feltételei egyenlők mindenki szémára. Az utóbbi jellemzője: egy szűk elit kisajátítja a politikai és gazdasági hatalmat, és arra támaszkodva kizsigereli a társadalmat, csak a „belső körnek” engedi a hozzáférést a javakhoz és a esélyekhez. Az utóbbi jellemzője: egy szűk elit kisajátítja a politikai és gazdasági hatalmat, és arra támaszkodva kizsigereli a társadalmat, csak a „belső körnek” engedi a hozzáférést a javakhoz és a esélyekhez.

8 Miért történt éppen Európában mindez? Itt alakult ki az a lehetőség, hogy a környezet lehetőségeire válaszolva az ember egyre újabb szabályokat egyre komplexebb intézményeket hozzon létre, és ahogy előbbre jut, ha kényszert érez és lehetőséget lát újabbakkal kísérletezik, s ha azok beváltak megtartja őket. Itt alakult ki az a lehetőség, hogy a környezet lehetőségeire válaszolva az ember egyre újabb szabályokat egyre komplexebb intézményeket hozzon létre, és ahogy előbbre jut, ha kényszert érez és lehetőséget lát újabbakkal kísérletezik, s ha azok beváltak megtartja őket. „Nyugat” sikereinek alapja éppen a közösségeket körülvevő nagy változatosságot mutató környezet volt: sok önálló állam, vállalatok, eszmék, és gondolatok léteztek egymás mellett, és ezek szabadon versenghettek. Gyorsan és tömegével születtek új kulturális mutációk, és versenyükből – kinek ez a festmény, bútor, kalapács, vagy a szólásszabadság tetszet, kinek egy másik – fokozatosan és folyamatosan szelektálódtak ki legjobbak. „Nyugat” sikereinek alapja éppen a közösségeket körülvevő nagy változatosságot mutató környezet volt: sok önálló állam, vállalatok, eszmék, és gondolatok léteztek egymás mellett, és ezek szabadon versenghettek. Gyorsan és tömegével születtek új kulturális mutációk, és versenyükből – kinek ez a festmény, bútor, kalapács, vagy a szólásszabadság tetszet, kinek egy másik – fokozatosan és folyamatosan szelektálódtak ki legjobbak.

9 Kizsákmányoló és befogadó intézmények Az intézmény-rendszer evolúciójának irányát az Acemoglu- Robinson szerzőpáros, egy új fogalompár - a kizsákmányoló (extraktív) illetve a befogadó (inkluzív) intézmények- bevezetésével írták le. (Acemoglu-Robinson, 2013. 3. fejezet.). Az intézmény-rendszer evolúciójának irányát az Acemoglu- Robinson szerzőpáros, egy új fogalompár - a kizsákmányoló (extraktív) illetve a befogadó (inkluzív) intézmények- bevezetésével írták le. (Acemoglu-Robinson, 2013. 3. fejezet.). A kizsákmányoló jellegű intézményrendszerre az autoritárius hatalomgyakorlás, a rendeleti kormányzás (rule by law), a klientizmus, a hatalmi csoportok érdekeit kiszolgáló intézmények, a vállalkozási és a kiemelkedés lehetőségek korlátozása jellemző. A kizsákmányoló jellegű intézményrendszerre az autoritárius hatalomgyakorlás, a rendeleti kormányzás (rule by law), a klientizmus, a hatalmi csoportok érdekeit kiszolgáló intézmények, a vállalkozási és a kiemelkedés lehetőségek korlátozása jellemző. Az ilyen társadalmakra a gyenge kezdeményezőkészség,az alacsonyszintű az újítókészség, az intézmények iránti bizalom, és az un. amorális családközpontúsága jellemző rájuk. Ugyanakkor magas-szintű a korrupció, egyenlőtlenek a versenyfeltételek, a társadalmi előrejutásnál a születési előjogok számítanak. Az ilyen társadalmak leírására használják még a patrimóniális jelzőt is. (Fukuyama, F. 2011., és Piketty Th. 2014). Az ilyen társadalmakra a gyenge kezdeményezőkészség,az alacsonyszintű az újítókészség, az intézmények iránti bizalom, és az un. amorális családközpontúsága jellemző rájuk. Ugyanakkor magas-szintű a korrupció, egyenlőtlenek a versenyfeltételek, a társadalmi előrejutásnál a születési előjogok számítanak. Az ilyen társadalmak leírására használják még a patrimóniális jelzőt is. (Fukuyama, F. 2011., és Piketty Th. 2014).

10 Miben egyedi Európa? A választ Európát a többi civilizációtól, alapvetően megkülönböztető környezet-típus adja meg. Európa lényege a sokféleséget, az újítás lehetőségét, a tanulásra és alkalmazkodásra való ösztönzöttséget, és a mobilitást biztosító evolúciós környezet! A választ Európát a többi civilizációtól, alapvetően megkülönböztető környezet-típus adja meg. Európa lényege a sokféleséget, az újítás lehetőségét, a tanulásra és alkalmazkodásra való ösztönzöttséget, és a mobilitást biztosító evolúciós környezet! Ez teremtett olyan egyedi feltételeket, amely kedvezett a befogadó típusú intézmények terjedésének. Nyomás nehezedett az aktorokra az új átvételére, lehetőség nyílott azok módosítására, kipróbálására, és továbbfejlesztésére. Ez teremtett olyan egyedi feltételeket, amely kedvezett a befogadó típusú intézmények terjedésének. Nyomás nehezedett az aktorokra az új átvételére, lehetőség nyílott azok módosítására, kipróbálására, és továbbfejlesztésére. Egyben kényszer volt, hogy a kultúrák egymástól tanulva, önmagukat építsék egyre feljebb. Eközben folyamatosan erősödött a befogadói intézmények az evolúciós logikája: létre jöhetnek kulturális újítások, bárki alkalmazhatta és továbbfejleszthette ezeket. Egyben kényszer volt, hogy a kultúrák egymástól tanulva, önmagukat építsék egyre feljebb. Eközben folyamatosan erősödött a befogadói intézmények az evolúciós logikája: létre jöhetnek kulturális újítások, bárki alkalmazhatta és továbbfejleszthette ezeket. Ezek közül a versenyképességre szelektáló környezet „választja ki” a legsikeresebbeket, ám ezeknek újra és újra meg kell méretni magukat. A siker forrása tehát az a környezet, amely folyamatos adaptációra kényszeríti a társadalmat. Ezek közül a versenyképességre szelektáló környezet „választja ki” a legsikeresebbeket, ám ezeknek újra és újra meg kell méretni magukat. A siker forrása tehát az a környezet, amely folyamatos adaptációra kényszeríti a társadalmat.

11 Az evolúciós válasz a „miért”-re. Az evolúciós magyarázat: a „miért” azzal a sajátos – evolúciós - környezettel magyarázható, amely a verseny, az egyenlő feltételek, az átlátható körülmények, a tanulás lehetősége és ösztönzöttsége. Az evolúciós magyarázat: a „miért” azzal a sajátos – evolúciós - környezettel magyarázható, amely a verseny, az egyenlő feltételek, az átlátható körülmények, a tanulás lehetősége és ösztönzöttsége. Nincs minden körülmények között hatékony szerveződés és kultúra. Eltérő környezetben, eltérő kultúra és intézmények szolgálhatnak hatékony megoldást, Nincs minden körülmények között hatékony szerveződés és kultúra. Eltérő környezetben, eltérő kultúra és intézmények szolgálhatnak hatékony megoldást, Azt, hogy milyen intézményrendszert célszerű kialakítani, a várható környezet jellege szabja meg. Azt, hogy milyen intézményrendszert célszerű kialakítani, a várható környezet jellege szabja meg. Ha kiszámíthatatlan lesz a környezet, adaptív, kísérletezést lehetővé tevő, és versenyre kényszerítő kultúra kell, Ha kiszámíthatatlan lesz a környezet, adaptív, kísérletezést lehetővé tevő, és versenyre kényszerítő kultúra kell, Ha ezzel szemben stabil, lassan ás kiszámíthatóan változó lesz a környezet, akkor kevesek által irányított és vezérelt szerveződés a hatékonyabb. Ha ezzel szemben stabil, lassan ás kiszámíthatóan változó lesz a környezet, akkor kevesek által irányított és vezérelt szerveződés a hatékonyabb.

12 Az állam jótéteményei, amelyek az inkluzív intézmények keretei között érvényesülnek Az erőszak és szabályszegés visszaszorulása (S. Pinker - TED..) Az erőszak és szabályszegés visszaszorulása (S. Pinker - TED..) Az infrastruktúrák kiépülése (út, vízvezeték, hírközlés) Az infrastruktúrák kiépülése (út, vízvezeték, hírközlés) A társadalmi tőke felhalmozódása (oktatás, egészségügy, jóléti állam) A társadalmi tőke felhalmozódása (oktatás, egészségügy, jóléti állam) Jogbiztonság megteremtése (az önbíráskodás visszaszorulása, ugyanakkor a bíráskodás legitimitása) Jogbiztonság megteremtése (az önbíráskodás visszaszorulása, ugyanakkor a bíráskodás legitimitása) A közösségi szabadság szélesülése (vallási és egyéb kisebbségek jogainak szélesülése) A közösségi szabadság szélesülése (vallási és egyéb kisebbségek jogainak szélesülése) A racionális döntéshozatal a közösségről (a tudomány és az adatgyűjtés kezdetei) A racionális döntéshozatal a közösségről (a tudomány és az adatgyűjtés kezdetei)

13 A 19. század kihívásai – amelyek választ vártak A 19. század fő kihívásai: a francia forradalom, az ipari forradalom, új identitás-központ (a nemzet), az új osztály (proletariátus), és új típusú szociális problémák (demokrácia, egyenlőség, nemzeti függetlenség követelése) keletkezése. 1. A francia forradalom - liberális értelemben - óriási előre lépést jelentett: emberi jogok, népszuverenitás, és polgári törvénykönyv. Egyben új identitás-központot a nemzetet is megteremti 2. Az ipar forradalom – gazdasági értelemben – óriási előre lépést jelentett: a gazdaság alapvető átalakulása, a gazdagodás lehetősége, egyben a új típusú kényszerek megjelenése. 3. A társadalom alapvető átalakulása, egy új osztály és ezzel új szociális problémák jelentkezése: az eredeti tőkefelhalmozás a korábbi viszonyokhoz képest újszerű problémákat vetett fel, a hagyományos közösségek felbomlanak, és egy új osztály jön létre: munkaidő, a munkafeltételek, a bérezés, a kizsákmányolás.

14 Az ipari forradalom képe „Ez volt a történelem csúcsa, és egyben ez volt a mélypontja, ez a legnagyobb bölcsesség, és egyben a legmélyebb ostobaság korszaka, ez volt a hit és egyben a hitetlenség ideje, ez volt a fény és egyben a sötétség évszaka, ez volt a remény tavasza, és egyben a kétségbeesés tele…” Ch. Dickens: A két város meséje „Ebből a bűzből az emberi munka legnagyobb folyama árad szét, amely megtermékenyíti az egész világot. Ebben a szennycsatornában színtiszta arany folyik. Ez az a hely, ahol az emberiség a legmagasabbra hágott, és ahol a legmélyebb embertelenségbe sűlyedt, ahol a civilizáció csodákat tesz, és ahol a civilizált ember vademberré válik.” A. de Tocqueville (1835)

15 A világ szerkezetének evolúciója (1. szakasz: a 19. század) A világ egykor egyszerű és „lazán csatolt” volt. A családon belül otthonosan mozoghattunk, de falunkat is áttekinthető – bár nem feltétlenül kellemes - szabályok vezérelték. A közösségek elkülönülve, függetlenül élték életüket. Távoli vidékek tragédiái csak hírt, de nem gondot jelentettek. A világ egykor egyszerű és „lazán csatolt” volt. A családon belül otthonosan mozoghattunk, de falunkat is áttekinthető – bár nem feltétlenül kellemes - szabályok vezérelték. A közösségek elkülönülve, függetlenül élték életüket. Távoli vidékek tragédiái csak hírt, de nem gondot jelentettek. Ám a közösségek közötti „kommunikáció” – C. L. Strauss frivol képe szerint: „tárgyak, információk és házastársak cseréje” – egyre intenzívebb lett. A kereskedelem fokozatosan összekapcsolta a térségeket. A különböző országok fejlődési pályája lassan egymásba fonódott. Ám a közösségek közötti „kommunikáció” – C. L. Strauss frivol képe szerint: „tárgyak, információk és házastársak cseréje” – egyre intenzívebb lett. A kereskedelem fokozatosan összekapcsolta a térségeket. A különböző országok fejlődési pályája lassan egymásba fonódott. Az 1929-es gazdasági összeomlás pedig már arra utalt: a világ kezdett „összenőni”. Nem kezelhetők az államok, és nemzetgazdaságok egymástól elkülönítve. Az 1929-es gazdasági összeomlás pedig már arra utalt: a világ kezdett „összenőni”. Nem kezelhetők az államok, és nemzetgazdaságok egymástól elkülönítve.

16 A világ szerkezetének evolúciója (2. szakasz: a 40-60-es évek) Egyre fontosabb a nemzetgazdaságok közötti együttműködés. A világ már nem önellátó falvakból, hanem egyre szorosabb kapcsolatban levő nemzetgazdaságokból áll. Egyre fontosabb a nemzetgazdaságok közötti együttműködés. A világ már nem önellátó falvakból, hanem egyre szorosabb kapcsolatban levő nemzetgazdaságokból áll. J. M. Keynes felismerte, a világ bonyolultabb lett, mint általában gondolták. A 2. világháborút követő fellendülés éppen annak volt köszönhető, hogy az országokon belül a keynes-i szabályozás, közöttük pedig a Bretton Woods-i rendszer – az IMF, a Világbank és a WTO szabályozási automatizmusai és közvetlen beavatkozásai - teremtett harmóniát. J. M. Keynes felismerte, a világ bonyolultabb lett, mint általában gondolták. A 2. világháborút követő fellendülés éppen annak volt köszönhető, hogy az országokon belül a keynes-i szabályozás, közöttük pedig a Bretton Woods-i rendszer – az IMF, a Világbank és a WTO szabályozási automatizmusai és közvetlen beavatkozásai - teremtett harmóniát. A finoman egymáshoz illesztett államok világában, a keynes- i „terápia” – a fogyasztás élénkítésével felpörgetni, míg a kereslet mesterséges szűkítésével hűteni a gazdaságot - milyen hatékonyan volt képes lefulladás nélküli működtetni a nemzetek gazdasági motorját. A finoman egymáshoz illesztett államok világában, a keynes- i „terápia” – a fogyasztás élénkítésével felpörgetni, míg a kereslet mesterséges szűkítésével hűteni a gazdaságot - milyen hatékonyan volt képes lefulladás nélküli működtetni a nemzetek gazdasági motorját.

17 A világ szerkezetének evolúciója: 3. szakasz: 80-90-es évek Az 1960-as évek - viszonylag „lazán” csatolt - világa, egymástól független kis termekben, dominósort építő csoportok metaforájával jellemezhető. Ha az egyik teremben, egy vigyázatlan mozdulat miatt, egy dominó lebillent, eldőlt ugyan a teremben az egész sor, de ez nem befolyásolta a többi teremben építkezők alkotásait. Az 1960-as évek - viszonylag „lazán” csatolt - világa, egymástól független kis termekben, dominósort építő csoportok metaforájával jellemezhető. Ha az egyik teremben, egy vigyázatlan mozdulat miatt, egy dominó lebillent, eldőlt ugyan a teremben az egész sor, de ez nem befolyásolta a többi teremben építkezők alkotásait. A 70-es évek zavarai - az olajválság, az infláció, és a Bretton Woods-i rendszer szétesése – azonban már csak üggyel- bajjal voltak kézben tarthatók. A 70-es évek zavarai - az olajválság, az infláció, és a Bretton Woods-i rendszer szétesése – azonban már csak üggyel- bajjal voltak kézben tarthatók. Mégis, a 1990-es évek elején - a szocializmus nyilvánvaló csődjének tükrében - a legtöbben elfogadták a washingtoni konszenzust: siker elengedhetetlen feltétele a pénz-, a deviza-, az árupiacok, illetve a kereskedelem további liberalizálása, a külföldi befektetések segítése, a privatizáció, és a dereguláció. Mégis, a 1990-es évek elején - a szocializmus nyilvánvaló csődjének tükrében - a legtöbben elfogadták a washingtoni konszenzust: siker elengedhetetlen feltétele a pénz-, a deviza-, az árupiacok, illetve a kereskedelem további liberalizálása, a külföldi befektetések segítése, a privatizáció, és a dereguláció.

18 A világ szerkezetének evolúciója: 4. szakasz: a 21. század Amivel kevesen számoltak: a gazdasági, a technológiai és a természeti folyamatok egymásba-fonódása „szorosan” csatolttá tette a világot. Ez alapjaiban változtatta meg az addig hatékonyan működő keynes-i rendszer működési feltételeit. A legújabb kutatások rávilágítottak: az egész Föld kibogozhatatlanul egymásba fonódott. (D. Hebling. 2013. Globally networked risks and how to respond.) Amivel kevesen számoltak: a gazdasági, a technológiai és a természeti folyamatok egymásba-fonódása „szorosan” csatolttá tette a világot. Ez alapjaiban változtatta meg az addig hatékonyan működő keynes-i rendszer működési feltételeit. A legújabb kutatások rávilágítottak: az egész Föld kibogozhatatlanul egymásba fonódott. (D. Hebling. 2013. Globally networked risks and how to respond.) A jelenség leírására használt „hiper-connected” kifejezés, az addig független hatások egybekapcsolódására, a korábban elszigetelt térségek kölcsönös függésére, és elkülönült technológiai rendszerek összefonódására utal. Az Föld többmilliárd lakójának, a vállalkozásoknak és a szervezeteknek az egymáshoz kapcsolódása szinte totális lett. A jelenség leírására használt „hiper-connected” kifejezés, az addig független hatások egybekapcsolódására, a korábban elszigetelt térségek kölcsönös függésére, és elkülönült technológiai rendszerek összefonódására utal. Az Föld többmilliárd lakójának, a vállalkozásoknak és a szervezeteknek az egymáshoz kapcsolódása szinte totális lett. Sőt, alapvetően új jelenségként, nemcsak az emberek, hanem az általunk használt eszközök – gépek és eszközök - is hálózatba rendeződtek. Egy terjedő új kifejezés – a „dolgok Internetje” (Internet of Things) – pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy ez nemcsak lehetőséget, de kockázatot is jelent. Sőt, alapvetően új jelenségként, nemcsak az emberek, hanem az általunk használt eszközök – gépek és eszközök - is hálózatba rendeződtek. Egy terjedő új kifejezés – a „dolgok Internetje” (Internet of Things) – pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy ez nemcsak lehetőséget, de kockázatot is jelent.

19 Fukuyama új könyve Kirajzolódik egy különös trend: Észak-Európa és Dél-Európa különbsége Kirajzolódik egy különös trend: Észak-Európa és Dél-Európa különbsége Észak – erős és átlátható, jól szervezett – bürokratikus szabályok és törvények által vezérelt – állam, és csak a végén a tömeg-demokrácia demokrácia Észak – erős és átlátható, jól szervezett – bürokratikus szabályok és törvények által vezérelt – állam, és csak a végén a tömeg-demokrácia demokrácia Délen – előbb a tömegdemokrácia demokrácia, vagy legalább is ehhez képest elmarad a jól szervezett és törvénykövető állam, ezért azután amikor kiterjed a demokrácia, elindul a harc az állam birtoklásáért, az oligarchiák Délen – előbb a tömegdemokrácia demokrácia, vagy legalább is ehhez képest elmarad a jól szervezett és törvénykövető állam, ezért azután amikor kiterjed a demokrácia, elindul a harc az állam birtoklásáért, az oligarchiák Az USA esetét átmenetnek látja: 19. végéig oligarchiák hatalma, a 20. századtól jól szervezet és bürokratikusan működtetett állam, Az USA esetét átmenetnek látja: 19. végéig oligarchiák hatalma, a 20. századtól jól szervezet és bürokratikusan működtetett állam, Ez abból a szempontból érdekes, mert úgy tűnik, Európa több régióra bomlik, amelyek működésmódja számottevően eltérő lehet. Ez abból a szempontból érdekes, mert úgy tűnik, Európa több régióra bomlik, amelyek működésmódja számottevően eltérő lehet. Eredetileg ez a gondolat, Szűcs Jenő Európa három régiója – Nyugat-Európa, Kelet-Európa és a kettő közötti „komp- országok” térsége – dolgozatából kerül be a köztudatba. Eredetileg ez a gondolat, Szűcs Jenő Európa három régiója – Nyugat-Európa, Kelet-Európa és a kettő közötti „komp- országok” térsége – dolgozatából kerül be a köztudatba.

20 A Piketty és Fukuyama könyv új megállapításai Most így visszapillantva M. Weber „rosszkor” halt meg: egy olyan világban élt, amelyben még mindig a patrimóniális társadalom volt a meghatározó: hatalmi csoportok, oligarchiák, nemesi családok birtokolták a vagyont, a hatalmat és féltékenyen őrizték hatalmukat. És váratlan módon a 20. század más irányba indult. Most így visszapillantva M. Weber „rosszkor” halt meg: egy olyan világban élt, amelyben még mindig a patrimóniális társadalom volt a meghatározó: hatalmi csoportok, oligarchiák, nemesi családok birtokolták a vagyont, a hatalmat és féltékenyen őrizték hatalmukat. És váratlan módon a 20. század más irányba indult. Piketty: az egyenlőtlenség váratlanul csökkeni kezd a 1910-es évektől. Különböző okok miatt – világháború és annak finanszírozása és félelem a bolsevizmustól és a fasizmustól – magas adókat vezetnek be. Piketty: az egyenlőtlenség váratlanul csökkeni kezd a 1910-es évektől. Különböző okok miatt – világháború és annak finanszírozása és félelem a bolsevizmustól és a fasizmustól – magas adókat vezetnek be. Fukuyama: a korábbi patrimóniális rendszer megtörik. Nem viszik tovább hatalmukat a oligarchiák és vagyonos családok, a középosztály magához ragadja a hatalmat. Fukuyama: a korábbi patrimóniális rendszer megtörik. Nem viszik tovább hatalmukat a oligarchiák és vagyonos családok, a középosztály magához ragadja a hatalmat. De ebből a szempontból fenyegető, hogy az egyenlőtlenség nőni kezd a 1980-as évektől kezdve. Újra-patrimónizálódik a világ! De ebből a szempontból fenyegető, hogy az egyenlőtlenség nőni kezd a 1980-as évektől kezdve. Újra-patrimónizálódik a világ!

21 A történelmi szakasza: a globális társadalom körvonalai A 20. század végén új szakasz kezdődik: a keynes-i rendszer 1945- 1980 között arra vezet, hogy nincs önálló, és egymástól független szabályozás. A nemzetgazdaságok áthatják egymást, egyre gyorsabban fonódik össze és alakul ki a komplex és szorosan csatolt rendszer. Ebben más típusú szabályozás és viselkedés lehetséges, mint amit addig megszokott, A 20. század végén új szakasz kezdődik: a keynes-i rendszer 1945- 1980 között arra vezet, hogy nincs önálló, és egymástól független szabályozás. A nemzetgazdaságok áthatják egymást, egyre gyorsabban fonódik össze és alakul ki a komplex és szorosan csatolt rendszer. Ebben más típusú szabályozás és viselkedés lehetséges, mint amit addig megszokott, A komplexitás és szorosan csatoltság új szintje: a hiper- konnektivitás, A komplexitás és szorosan csatoltság új szintje: a hiper- konnektivitás, Az Új struktúra szabályozási következménye (Conan-Ashby tétel) Az Új struktúra szabályozási következménye (Conan-Ashby tétel) Az egyenlőtlenség új növekedése és az újra-oligarchizálódás (Fukuyama és M. Weber és Piketty – globális patrimóniális társadalom) Az egyenlőtlenség új növekedése és az újra-oligarchizálódás (Fukuyama és M. Weber és Piketty – globális patrimóniális társadalom) A globális korlátozottság, felmelegedés (mint a globális problémák jele) A globális korlátozottság, felmelegedés (mint a globális problémák jele) A globális társadalom kialakulásának trendjei A globális társadalom kialakulásának trendjei

22 A 21. század alapvetően új problémái (1) 1. A komplexitás új szintre – a hyperkonnektivitás szintjére – érkezett (D. Hebling. 2013. Globally networked risks and how to respond.) 2. A globalizálódás szorosan csatolttá tette a világot (Douglas Adams:Galaxis-utikalauz stopposoknak.) 3. Környezet korlátozottsága realitássá válik (kölcsönös függés, globális felmelegedés, fenntarthatóság kényszerei), P. Ashdown 3. törvénye 4. A növekedés hosszú távon lelassulni látszik (Th. Piketty: Capital in the 21.th century),

23 A 21. század alapvetően új problémái (2) 5. A termékvilág áttekinthetetlenné szélesül (B. Schwartz: Paradox of choice) 6. Az internet alapvetően átszabja a legtöbb iparág tevékenységét (D. Tapscott, A. D. Williams:Wikinomia.) 7. „Internet of things” – a műszaki rendszerek összekapcsolódása és annak nehezen kiszámítható előnyei és hátrányai, lehetőségei és veszélyei, (Jeremy Rifkin: The Zero-marginal cost society. 2014.) 8. Olcsó és értelmes robotok elérik a magasan képzett munkaerő szintjét. The Economist 2014 october. Suplement

24 Az „elszabadulás” egyik mércéje: a szabályozás komplexitásának növekedése Az állam méretének és az állami szabályozás komplexitásának – a polgár szemszögéből Leviatán jellegű áttekinthetetlenségnek – mértéke a 21. századba átlépve minden korábbi szintet meghaladt. Az állam méretének és az állami szabályozás komplexitásának – a polgár szemszögéből Leviatán jellegű áttekinthetetlenségnek – mértéke a 21. századba átlépve minden korábbi szintet meghaladt. A törvények komplexitása – első közelítésben - a szabályok karaktereinek vagy a törvény oldalainak számával jellemezhető. Ennek alapján a Tízparancsolat 1.700, a Magna Charta 27 ezer, az amerikai alkotmány 47 ezer, az EU alkotmány 640 ezer karaktert tartalmaz. (Az EU egyetlen, a belső piaci szolgáltatások szabályzására szolgál irányelve,155 ezer karakterből áll.) A törvények komplexitása – első közelítésben - a szabályok karaktereinek vagy a törvény oldalainak számával jellemezhető. Ennek alapján a Tízparancsolat 1.700, a Magna Charta 27 ezer, az amerikai alkotmány 47 ezer, az EU alkotmány 640 ezer karaktert tartalmaz. (Az EU egyetlen, a belső piaci szolgáltatások szabályzására szolgál irányelve,155 ezer karakterből áll.) Lényegben ugyanez mondható a gazdasági szabályozásról. Így pl. az USA 1864-es – szerte a világon példának tekintett - banktörvénye 29 oldalas volt. Az 1913-as módosítása 32 oldalas. Az 1929-es világválság után hozott Glass-Steagall banktörvény 37 oldalt tett ki. Ehhez képest a 2010 júniusában elfogadott - a 21. bankválságaira gyógyírként javallt - Dodd-Frank törvény 848 oldalas. (The Economist. 2012. Febr. 18. 17.) Lényegben ugyanez mondható a gazdasági szabályozásról. Így pl. az USA 1864-es – szerte a világon példának tekintett - banktörvénye 29 oldalas volt. Az 1913-as módosítása 32 oldalas. Az 1929-es világválság után hozott Glass-Steagall banktörvény 37 oldalt tett ki. Ehhez képest a 2010 júniusában elfogadott - a 21. bankválságaira gyógyírként javallt - Dodd-Frank törvény 848 oldalas. (The Economist. 2012. Febr. 18. 17.)

25 Conant-Ashby tétel Miközben szívesen hivatkozunk az ostoba politikusokra, a felelőtlen bürokratákra, és az önző üzletemberekre, a súlyosbodó válságok hátterében, a kibernetika egy - kevesek által ismert – törvénye, a Conant-Ashby tétel áll. A még 1970-ben megfogalmazott tétel kimondja: ha szabályozni akarunk egy rendszert, rendelkeznünk kell annak komplexitását tükröző modellel. (R. Conant, R. Ashby, 1970. Int. J. System Sci.). Miközben szívesen hivatkozunk az ostoba politikusokra, a felelőtlen bürokratákra, és az önző üzletemberekre, a súlyosbodó válságok hátterében, a kibernetika egy - kevesek által ismert – törvénye, a Conant-Ashby tétel áll. A még 1970-ben megfogalmazott tétel kimondja: ha szabályozni akarunk egy rendszert, rendelkeznünk kell annak komplexitását tükröző modellel. (R. Conant, R. Ashby, 1970. Int. J. System Sci.). A valóság ismeretének hiányában, hiába avatkozunk be mindenbe, és alkalmazunk a legkisebb részletre kiterjedő előírásokat, a zavarok fokozódni fognak. Márpedig világunk áttekinthetetlenül elbonyolódott. Erre utal a nemrég zajlott davosi Világgazdasági Fórum különös új fogalma: a hyper- konnektivitás. A valóság ismeretének hiányában, hiába avatkozunk be mindenbe, és alkalmazunk a legkisebb részletre kiterjedő előírásokat, a zavarok fokozódni fognak. Márpedig világunk áttekinthetetlenül elbonyolódott. Erre utal a nemrég zajlott davosi Világgazdasági Fórum különös új fogalma: a hyper- konnektivitás.

26 A komplexitás következménye A komplexitás növekedésének másik következménye: rendre csalódni vagyunk kénytelenek, amikor kérdéseinkre pontos és értelmes válaszokat akarunk kapni. A pontos válaszok értelmetlenné, az értelmes válaszok pontatlanná váltak! Míg egykor, bármely beavatkozás következményei kiszámíthatók voltak, napjainkban egy döntés előre jelezhetetlen esemény-lavinát idézhet elő. A komplexitás növekedésének másik következménye: rendre csalódni vagyunk kénytelenek, amikor kérdéseinkre pontos és értelmes válaszokat akarunk kapni. A pontos válaszok értelmetlenné, az értelmes válaszok pontatlanná váltak! Míg egykor, bármely beavatkozás következményei kiszámíthatók voltak, napjainkban egy döntés előre jelezhetetlen esemény-lavinát idézhet elő. Ezzel befellegzett a „sötétben megbúvó háttérhatalmaknak”. Hiába igyekezne bárki másokat csapdába csalni, beavatkozása, kiszámíthatatlanul, őt is maga alá alátemetheti. Ezzel befellegzett a „sötétben megbúvó háttérhatalmaknak”. Hiába igyekezne bárki másokat csapdába csalni, beavatkozása, kiszámíthatatlanul, őt is maga alá alátemetheti. Másrészt viszont, ez a kezelhetetlen komplexitás arra vezet, hogy a jó-szándékú igyekezet sem képes megszüntetni a zavarokat. Másrészt viszont, ez a kezelhetetlen komplexitás arra vezet, hogy a jó-szándékú igyekezet sem képes megszüntetni a zavarokat.

27 A következmény megnyilatkozása Az IMF, a válságkezelés során elkövetett - és a nyilvánosság előtt elismert – hibái is alapvetően a valóság komplexitásától elmaradó szabályozó-modell hiányosságaira vezethetők vissza. Sokan kárörömmel emlegetik ezeket a kudarcokat, pedig a beismerés inkább óvatos optimizmusra ad okot. Az IMF, a válságkezelés során elkövetett - és a nyilvánosság előtt elismert – hibái is alapvetően a valóság komplexitásától elmaradó szabályozó-modell hiányosságaira vezethetők vissza. Sokan kárörömmel emlegetik ezeket a kudarcokat, pedig a beismerés inkább óvatos optimizmusra ad okot. A politikusok ugyanis, tehetetlenül szemlélve az egymásra halmozódó válságokat - pártállásra való tekintet nélkül – a kikerülhetetlen végzetre, illetve az ellenség aknamunkájára hivatkoznak. Ehhez képest, amikor a szakértői szervezetek - kénytelen-kelletlen – belátják kudarcaikat, az reménnyel kecsegtet: készek tanulni abból. A politikusok ugyanis, tehetetlenül szemlélve az egymásra halmozódó válságokat - pártállásra való tekintet nélkül – a kikerülhetetlen végzetre, illetve az ellenség aknamunkájára hivatkoznak. Ehhez képest, amikor a szakértői szervezetek - kénytelen-kelletlen – belátják kudarcaikat, az reménnyel kecsegtet: készek tanulni abból. És mielőtt az olvasó legyintene, szeretném emlékeztetni a nagy- értékű rendszerekben – pl. atomreaktorokban – alkalmazott különös ösztönzési elvre: jutalom jár annak, aki beismeri hibáját, és ezzel lehetővé teszi a helyesbítést, nem pedig elrejteni igyekszik azt, később súlyos katasztrófát előidézve. És mielőtt az olvasó legyintene, szeretném emlékeztetni a nagy- értékű rendszerekben – pl. atomreaktorokban – alkalmazott különös ösztönzési elvre: jutalom jár annak, aki beismeri hibáját, és ezzel lehetővé teszi a helyesbítést, nem pedig elrejteni igyekszik azt, később súlyos katasztrófát előidézve.

28 Beköszönt az „edge of the chaos” korszaka A 21. századba átlépve a gazdaság hirtelen a „káosz szélén” – „edge of the chaos” - találja magát. A változások sebessége, a rendszerek komplexitása eléri azt a szintet, hogy a környezet rendezettsége, kiszámíthatósága megszűnőben van, és egyre kaotikusabban zajlanak a folyamatok. A szervezetek a lehetőségek és a válságok között egyensúlyozva keresik a fejlődés útját. Emiatt fokozatosan felértékelődik: A méretek kezelésének készsége és a dinamika megőrzése (a felelős kormányzás, a stratégiai változás kezelése), A méretek kezelésének készsége és a dinamika megőrzése (a felelős kormányzás, a stratégiai változás kezelése), A „megfőtt béka szindróma” leküzdésének módja (benchmarking), A „megfőtt béka szindróma” leküzdésének módja (benchmarking), A krízis-érzékenység, a válság – külső és belső - időben történő felismerése (A. Growe: Csak a paranoid él túl.), A krízis-érzékenység, a válság – külső és belső - időben történő felismerése (A. Growe: Csak a paranoid él túl.),

29 A globális rendszer következménye: kiszámíthatalanság - Földlakók, figyelem! így szólt egy hang. A hangminőség csodálatos volt. Csodálatosan tökéletes kvadrofónia, oly alacsony torzítással,hogy a legerősebb ember is sírva fakad. - Itt Prostatikus Vogon Jeltz beszél, a Galaktikus Hiperűr Tervezési Tanácstól - folytatta a hang. - Amint azt nyilván önök is tudják, a Galaxis külső területeinek fejlesztését célzó tervek megkövetelik, hogy hiperűr-bekötő-utat építsünk az önök Naprendszerén keresztül. Sajnálatos módon az önök bolygója egyike azoknak, melyek szanálásra kerülnek. A folyamat két földi percnél valamivel kevesebbet vesz igénybe. Köszönöm a figyelmüket. - A hangosító-berendezés kikapcsolt. Döbbent, értetlen rettegés szállta meg a Föld figyelő népét. Az iszonyat végiggördült az összeverődött csoportokon, mintha mágnest mozgatnának az asztalra szórt acélsörét alatt. Ismét kitört a pánik, a menekülési kényszer, de nem volt hová menekülni. Ennek láttán a Vogonok ismét bekapcsolták a hangosító berendezést. - Semmi értelme meglepődést tettetni. Valamennyi tervrajz és megsemmisítési utasítás ötven földi év óta megtekinthető a helyi tervezőhivatalban az Alfa Centaurin, úgyhogy bőven volt rá idejük. hogy hivatalos panaszt jelentsenek be. Semmi értelme, hogy ilyen későn kezdjék a felhajtást. - Mit akarnak azzal mondani, hogy sose voltak az Alfa Centaurin? Az isten szerelmére, emberiség, hiszen csak négy fényévre van! Sajnálom, de ha magukat ennyire sem érdeklik a helyi ügyek, az igazán a maguk baja! - Megsemmisítő sugárzást bekapcsolni! (Douglas Adams:Galaxis útikalauz stopposoknak.)

30 A kölcsönös függés következménye: Ashdown 3. törvénye P. Ashdown, az angol liberálisok egykori vezetője, egy TED- prezentációjában megfogalmazta Ashwdown 3. törvényét. P. Ashdown, az angol liberálisok egykori vezetője, egy TED- prezentációjában megfogalmazta Ashwdown 3. törvényét. Nos, ez így szól: „Olyan korban élünk, amikor csak azt teheted meg, amit másokkal együtt tehetsz.” Ez a mondás a kölcsönös függés korszakára utal. Nos, ez így szól: „Olyan korban élünk, amikor csak azt teheted meg, amit másokkal együtt tehetsz.” Ez a mondás a kölcsönös függés korszakára utal. Nem kell ahhoz, hogy a velünk szemben állók gonoszak vagy őrültek legyenek, elegendő ha mások - hozzánk hasonlóan - racionálisan viselkednek a végeredmény mégis egy világégésbe torkolló katasztrófa lehet. Nem kell ahhoz, hogy a velünk szemben állók gonoszak vagy őrültek legyenek, elegendő ha mások - hozzánk hasonlóan - racionálisan viselkednek a végeredmény mégis egy világégésbe torkolló katasztrófa lehet. Nemrég volt negyvenöt éve, hogy G. Hardin megjelentette a „Közlegelő tragédiája” című cikkét a Science tudományos folyóiratban, és a kifejezés általánosan ismertté vált. (Hardin, G. 1968. „The Tragedy of Commons” ). Mára a politika is globális közlegelővé vált, és ezzel a nemzet-központú politika katasztrófához vezethet. Nemrég volt negyvenöt éve, hogy G. Hardin megjelentette a „Közlegelő tragédiája” című cikkét a Science tudományos folyóiratban, és a kifejezés általánosan ismertté vált. (Hardin, G. 1968. „The Tragedy of Commons” ). Mára a politika is globális közlegelővé vált, és ezzel a nemzet-központú politika katasztrófához vezethet.

31 Az evolúciós szemlélet néhány különös következménye S. Gould: Mi történne, ha újra játszanánk az élet filmjét? De van-e értelme a „Mi lett volna ha..?” típusú kérdéseknek? S. Gould: Mi történne, ha újra játszanánk az élet filmjét? De van-e értelme a „Mi lett volna ha..?” típusú kérdéseknek? A véletlenszerűség hatásaira utaló anekdoták, A véletlenszerűség hatásaira utaló anekdoták, A múlt, mint számtalan elágazás, vajon átvihető- e a jövőbe? (Nő - kétszer) A múlt, mint számtalan elágazás, vajon átvihető- e a jövőbe? (Nő - kétszer) Benne van-e a jövő a múltban, alakulhattak volna másként az események? Benne van-e a jövő a múltban, alakulhattak volna másként az események? Hogyan értékeljük a múlt eseményeit? (Milyen tanácsot adnánk Mátyás királynak?) Hogyan értékeljük a múlt eseményeit? (Milyen tanácsot adnánk Mátyás királynak?) Mi történne, ha újratárgyalnák Trianont? (Megtörtént: 2014 október 12-13. CEU 3. emelet) Mi történne, ha újratárgyalnák Trianont? (Megtörtént: 2014 október 12-13. CEU 3. emelet)

32 A hagyományos forradalom-modell Három egyidejű váláság: Három egyidejű váláság: 1. Az állam pénzügyi válsága 2. Az uralkodó elitben nézeteltérések a „hogyan továbbról” 3. Nagy csoportok kerülnek mozgósítható helyzetbe, amikor közvetlen akciójuk kiváltható Ilyenkor hozzájuk kapcsolódik egy negyedik: Ilyenkor hozzájuk kapcsolódik egy negyedik: Új „eretnek” kulturális, vallási, vagy politikai nézet vetődik fel, és jelentős csoportok magukévá teszik, és az elégedetlenek élére állva, az állam ellen vezetik őket Ekkor egy véletlen során kirobban egy összetűzés Ekkor egy véletlen során kirobban egy összetűzés Ezzel indul el a forradalmi esemény, amely új intézmények létrejöttéhez vezet, vagy nem vezet

33 Az evolúciós forradalom-modell Az evolúciós forradalom-meghatározás: A környezet adaptív problémáira adott, a kulturális univerzálék szerkezetében megmutatkozó minőségi átalakulás, amely olyan intézmények és szerkezetek létrejöttéhez vezet, amelyek a felmerülő adaptív problémákat képesek megoldani. Nem minden változás forradalom, ami erőszakos nem biztos, hogy forradalom, ami „csendes” és fokozatos, az még lehet, hogy forradalom.

34 Forradalom volt, vagy nem volt forradalom? A szocialista forradalom (Brezsnyev vicc) A szocialista forradalom (Brezsnyev vicc) Szexuális forradalom (1920-1980) Szexuális forradalom (1920-1980)Művészet Viselkedéssel kapcsolatos tolerancia PárválasztásFogamzásgátlásDemográfia Értékek változása (Az állam vonuljon ki az állampolgárok hálószobájából – Trudeau) Jogi szabályozás (válás) Abortusz Családi munkamegosztás Családi szerkezet Női karrier-modell változása Szabadidő-felhasználás

35 A forradalom modellje A közösség hálózat-elméleti képe („Fürtök, és laza kapcsolatok) A közösség hálózat-elméleti képe („Fürtök, és laza kapcsolatok) A „hatlépéses” távolság A „hatlépéses” távolság Az információk terjedése a hálózaton belül Az információk terjedése a hálózaton belül Hogyan zajlanak az átalakulások? (A paradigma-váltás, a járványok, és a divatok billenési pontjai.) Hogyan zajlanak az átalakulások? (A paradigma-váltás, a járványok, és a divatok billenési pontjai.)

36 A 20. század trendfordulásának jelei 1. A környezeti korlátok jelentkezése (ökológiai lábnyom túlhaladja a föld méreteit – 1980) 2. Nyersanyag-árrobbanás 3. Környezetszennyezés globális problémává válik (globális felmelegedés stb.) 4. Bűnözés újra nőni kezd 5. Szociális zavarok növekednek (szabálykövetés visszaszorul) 6. Depresszió, és kövérségből fakadó problémák túlhaladják az éhségből fakadókat 7. A választék-szélesülés miatt a kognitív disszonancia helyett inkább bizonytalanság és becsapottság érzése nő 8. Értékrend eltolódás (túlélés és önmegvalósítás, de ugyanez: felérünk a Maslow piramis tetejére, és kérdésessé válik a hogyan tovább?) 9. A boldogság-trend megtörik és telítésbe megy 10. Az irracionális várakozás eluralja a befektetési piacot 11. Új életmód mozgalmak terjednek (önkéntes egyszerűség)

37 A környezet/változási képesség szerinti „rezsim-típusok KicsiNagy A válaszadási képesség: modell × eszköz Kicsi Nagy A kihívás mértéke:előre-jelezhetőség × nagyság A minta felismerhetetlen = Kísérletezés A környezeti változás zajszerű = véletlen séta és sodródás A minta nem változik alapvetően = Hagyomány és rutin A minta folyamatosan változik = Törvények és stratégia Edge of the chaos Afrikát a szeszély vezérli, Ázsiát a hagyomány kormányozza, Európát a törtvények irányítják. Linné

38 J.M. Keynes: Unokáink gazdasági lehetőségei Hamarosan elérhetünk egy pontot – talán sokkal hamarabb, mint bármelyikünk gondolná – ahol ezek a szükségletek kielégülnek, olyan értelemben, hogy energiánkat inkább nem gazdasági jellegű céloknak szenteljük. Arra a következtetésre jutottam, hogy, feltéve ha nem lesznek jelentős háborúk, se komolyabb népességnövekedés, akkor az emberiség gazdasági problémája megoldható – de legalábbis a megoldás közelébe kerülhet – száz éven belül. Ez azt jelenti tehát, hogy a gazdasági probléma nem az emberiség örökös problémája - ha a jövőt tekintjük. Kérdezhetnék persze, hogy mi is olyan meglepő ezen? Nos azért meglepő, mert ha a jövő helyett a múltat vizsgáljuk, a gazdasági probléma, a küzdelem a fennmaradásért a mai napig az első számú, legszorongatóbb gondja volt az emberiségnek – és nem is csak az emberiségnek, de az egész élővilágnak, mióta csak élet van a földön