Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Sipos Edina ro. ezredes főosztályvezető főorvos Rendőrség vezető főorvosa rendvédelmi tisztiorvos 2015. november 11. Duna Palota.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Sipos Edina ro. ezredes főosztályvezető főorvos Rendőrség vezető főorvosa rendvédelmi tisztiorvos 2015. november 11. Duna Palota."— Előadás másolata:

1 Dr. Sipos Edina ro. ezredes főosztályvezető főorvos Rendőrség vezető főorvosa rendvédelmi tisztiorvos 2015. november 11. Duna Palota

2 1. Bevezetés 2. A migráció főbb magyarországi útvonalai 3. A migrációs krízis valós veszélyei 4. A migránsok egészségügyi ellátása 5. A rendőri állomány védelmében tett intézkedések 6. Összefoglalás

3 Bevezetés  Ma a fejlett világ egésze súlyos gazdasági, demográfiai és migrációs kihívásokkal kénytelen szembenézni.  A „Balkáni útvonal” végállomásaként Törökország, Görögország, Makedónia, Szerbia után Magyarország is érintett az illegális migrációs cselekményekben.  Határőrizeti tevékenységünket jelentősen befolyásolja az ázsiai, afrikai országokban kialakult politikai helyzet. Egyes országokban a faji-, etnikai-, kulturális és vallási ellentéteken alapuló tömeges megmozdulások, belső fegyveres konfliktusok (pl. Szíria, Afganisztán, Jemen), valamint a megromlott gazdasági helyzet (pl. Koszovó, Líbia, Irak, Pakisztán) miatt jelentősen megnövekedett a hazánkat is érintő illegális migráció mértéke.

4  Ezekben az országokban jellemző az egy főre eső éves egészségügyi kiadás alacsony volta (az érintett afrikai, ázsiai országokban 24-205 USD, Amerikai Egyesült Államokban 8895 USD)  Ezek az értékek előre vetítik az adott ország betegellátásának színvonalát, közegészségügyi- járványügyi helyzetét és egészség prevenciós lehetőségeit.  Mindebből adódik, hogy a tiltott határátlépőknél számítani kell különböző típusú behurcolt fertőző megbetegedések előfordulására.

5 Az adott országban leggyakrabban előforduló veszélyeztető fertőző betegségek Szíriaemésztőrendszeri- és bőrfertőzések Sierra Leone HIV, malária, TBC, kanyaró, emésztőrendszert érintő fertőzések Nigériamalária, HIV, kanyaró, emésztőrendszert érintő fertőzések Libériamalária, emésztőrendszert érintő fertőzések, HIV, TBC Kongói DKHIV, TBC, malária IránHIV, TBC, malária IrakTBC Guineamalária, emésztőrendszert érintő fertőzések Elefántcsontpartmalária, HIV Bosznia- HercegovinaHIV AfganisztánHIV, TBC, malária

6  Míg Schengen külső határaként a Szegedi Határrendészeti Kirendeltség területén az első években az elfogások száma alig haladta meg a hatvan főt, addig 2013-ban már megközelítette a tizennyolc-ezret, 2014-ben meghaladta a harmincöt-ezer főt. 2015-ben ez a szám tovább emelkedett, az év II. felében napi több ezer migráns érkezett.  Hazánk „jelenleg még” szinte kizárólag tranzitország, hiszen a migránsok döntő többsége Németországot, Svédországot és Finnországot tekinti célországnak.  A drasztikusan megnövekedett migrációs nyomás jelentős terhet jelent Magyarország társadalmára, gazdaságára, valamint hon-, és rendvédelmére. Ugyancsak többletfeladatot hárít a határőrizeti tevékenységet ellátó rendőri állományra.

7 A migráció főbb magyarországi útvonalai

8 A migrációs krízis valós veszélyei I. A szervezett bűnözés megerősödése  Az illegális migráció, mivel illegális, egy nem szabályozott folyamat, amely sok embert hoz kapcsolatba bűnözőkkel. A mostani tömeges migráció ezeket a bűnözőket, bűnözői csoportokat (embercsempészeket) közelebb hozta egymáshoz, megerősítette azokat. A bűnözői körök óriási pénzeket keresnek az embercsempészettel. II. Félelemérzet, bizonytalanság keltése  A migránsokkal összefüggésbe hozható ellenőrizhetetlen információk terjesztése, az egyes országokból érkező népcsoportok lejáratására alkalmasak arra, hogy növeljék a befogadó országok állampolgárainak félelemérzetét, bizonytalanságát.

9 A migrációs krízis valós veszélyei III. Radikalizálódás  A frissen érkezett menekültek rövid idő alatt megtapasztalják mindazokat a problémákat, amelyeket minden bevándorló megél Európában. Munkát kapni nem annyira könnyű, a fizetés – bár sokkal magasabb, mint otthon volt – nem annyi, mint a befogadó országbeli állampolgároké. A problémák pedig sokakat útkeresésére sarkallhatnak. Ez pedig visszahathat a bevándorló csoportokra is. Erősítheti a köztük levő militáns radikálisokat. IV. Fertőzésveszély, behurcolt betegségek  A tömegével érkező migránsok ellenőrizetlen körülmények között jönnek, és kockázatot jelenthetnek Magyarország közegészségügyi biztonságára. A hazánkat elérő bevándorlási hullám ugyan egyelőre nem jelent járványveszélyt, de járványügyi kockázatot hordoz magában.

10 I. A migránsok egészségügyi ellátása I. Egészségügyi áteresztő pont létrehozása  Kezdetben nem volt szükség orvosi rendelő kialakítására. A megemelkedett vizsgálati esetszám azonban a későbbiekben szükségessé tette orvosi vizsgáló kialakítását.  A kiszűrt fertőző betegek számára hamarosan elkülönítő helyiség is kialakításra került.  Különösen gondot jelentett a relatíve gyakran előforduló rühesség első ellátásának megoldása és a nyugat-afrikai Ebola járvány kirobbanása. Egyetlen hajléktalan szálló, vagy karitatív szervezet sem fogadta be fürdetésre a rühatka fertőzésre gyanús elfogott illegális bevándorlókat.  Ezért született meg az Egészségügyi Áteresztő Pont gondolata.

11  Háziorvosi minimumfeltételeknek megfelelő felszereltségű orvosi rendelőt hoztunk létre a Szegedi Határrendészeti Kirendeltség területén.  A rendelőben biztosítottuk a maximális egészségvédelem követelményeit (FFP3-s maszk, AIDS elleni védőfelszerelés, stb.).  Emellett a Magyar Honvédség segítségével két fürdető konténer összeépítésével fürdető-fertőtlenítő konténert alakítottunk ki.  Az Egészségügyi Áteresztő Pont 2014. október 16-án kezdte meg működését (működési engedéllyel rendelkezik).

12

13 A migránsok egészségügyi ellátása II. Migránsok egészségügyi ellátásának biztosítása  A Szerbia felől Magyarország területére illegálisan érkező migránsok elsődleges egészségügyi ellátását a Rendőrség területileg illetékes egészségügyi szolgálatai végezték a nap 24 órájában. (Civil szervezetekkel történő együttműködés; Police Medic végzettségű rendőri állomány)  Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetére felmérést végeztünk a Rendőrség hadrafogható szakorvosairól, egészségügyi szakdolgozóiról.  Szükség esetén egyéb területi szervek állományába tartozó szakorvosok, asszisztensek átmeneti kirendelésével segítettük a feladatellátást.

14  A határon szolgálatot teljesítő rendőri állomány részére egészségügyi egységcsomagot állítottunk össze a sürgős ellátást igénylő sérülések alapszintű egészségügyi ellátásához. Az egységcsomag alapszintű oktatási anyagot is tartalmaz.  A szakellátást igénylő sérülések/ megbetegedések esetén az Országos Mentőszolgálat, illetve civil egészségügyi intézmények is bevonásra kerültek.  Az orvosi ellátáshoz szükséges alapvető gyógyszerek beszerzését részben a Rendőrség finanszírozza saját vásárlással, illetőleg azt részben a gyógyszerforgalmazó cégek adományai biztosítják számunkra.  A kísérő nélkül érkezett, magukat kiskorúnak mondó személyek esetében a Rendőrség orvosai a BÁH munkáját segítve ún. életkor becslést végeznek (Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet 2014.01.15-én jóváhagyott szakmai ajánlása.) A tényleges életkor meghatározásáról a Menekültügyi Hatóság gondoskodik.

15  A területi rendőri szervek egészségügyi szolgálataitól, illetve a Rendőrség ügyeleti rendszerén keresztül folyamatos tájékoztatás, valamint adatok állnak rendelkezésre a személyi állományt, valamint a migránsokat érintő egészségügyi, illetve közegészségügyi- járványügyi eseményekről.  A rendelkezésre álló adatok alapján, az illegális migránsok körében leggyakrabban tetvesség és rühesség tapasztalható. Sporadikusan ugyan előfordulnak járványszerű, emésztőrendszeri fertőzések, azonban ezen megbetegedések jelentkezése nem tömeges, általában családokat, kisebb – néhány fős – közösségeket érint, akik már betegen érkeznek Magyarország területére. (Nagyobb számú migránst érintő közegészségügyi esemény 2 esetben fordult elő -1 Budapest, 1Csongrád megye)

16 A Rendőrség őrzött szállásain a szennyvízelvezetés közüzemi szennyvízhálózaton keresztül történik, a rendőrségi gyűjtőpontokon és egyéb ideiglenes tartózkodási helyeken a mobil WC-k rendszeres, gyakori ürítésével a szennyvíz elszállítása megoldott. A nők részére tisztasági betét, a kisgyermekek részére pedig eldobható egyszer-használatos pelenka biztosított. A migránsok részére a kézmosási lehetőség és tisztálkodó szerek biztosítottak.

17 A rendőrségi őrzött szállásokon a napi háromszori étkezés biztosított, amelyből az egyik alkalommal főtt vagy meleg ételt kapnak az őrizetesek. A határrendészeti kirendeltségeken, rendőrségi gyűjtőpontokon és előállítókban az étkeztetés hideg élelmi csomagok útján biztosított. Különös figyelmet fordítunk a vallási csoportok eltérő étkezési szabályaira, így sertéshús mentes ételek is biztosítottak. A gyermekek és várandós nők speciális étkezési igényeit szükség esetén biztosítani tudjuk. Az élelmiszereket megfelelő higiénés körülmények között, hűtve tároljuk. Minőségi és mennyiségi jellemzőire protokoll került kidolgozásra.

18 Az egészségügyi ellátás során keletkező veszélyes hulladékok elszállítatását a Rendőrség külső szolgáltatókkal kötött szerződés alapján biztosítja. A kommunális hulladék gyűjtése, tárolása és elszállítása valamennyi helyszínen megoldott. A migráns személyek egészségügyi ellátása során figyelmet fordítunk az esetleges parazita okozta fertőzések felismerésére és kezelésére.

19  Az őrzött szállásokon biztosított az idegenrendészeti őrizet alá vont személyek ruházatának mosása, valamint a rendszeres tisztálkodás, zuhanyzás. A Csongrád Megyei Rendőr- főkapitányság határrendészeti kirendeltségén ún. Egészségügyi Áteresztő Pont működik, melynek szerves részét képezi a fürdető-fertőtlenítő konténer.  Az általános higiénés rendszabályok betartása mellett a migráció az átlagostól jelentősen eltérő munkakörnyezeti kockázatot és fertőzésveszélyt a rendőri állomány részére nem jelent.

20 III. A rendőri állomány védelmében tett intézkedések I. Közegészségügyi- járványügyi eljárásrendek, intézkedések, ellenőrzések  A migrációval érintett területeken folyamatosan közegészségügyi- járványügyi és munkavédelmi ellenőrzések kerülnek végrehajtásra, melyek tapasztalatai alapján a szükséges intézkedések megtörténnek.  A közegészségügyi- járványügyi biztonság fenntartása és megerősítése érdekében számos szakmai iránymutatás és módszertani útmutató került kiadásra (pl. közétkeztetési ajánlás, fertőző betegségek megelőzése, szolgálati gépjárművek takarításáról, tisztításáról és fertőtlenítése, stb.).

21 II. Rendőri állomány egészségügyi-, és pszichológiai ellátása  A migrációs helyzet kezelésében résztvevő rendőri állomány részére az egészségügyi és pszichológiai ellátást a Rendőrség egészségügyi szolgálata biztosítja. Szakellátást igénylő sérülés/megbetegedés esetén az Országos Mentőszolgálattal, valamint a területileg illetékes egészségügyi intézménnyel együttműködve biztosítjuk az állomány egészségügyi ellátását.  Az újonnan vezénylésre kerülő állomány részére speciális pszichológiai felkészítés történt a helyzetből adódó feladatok jellegzetességeivel kapcsolatban. A megerősítésre vezényelt állomány számára az alapellátó pszichológus a helyszínen biztosítja a pszichológiai támogatást.  Módszertani útmutató került kiadásra a poszttraumás stressz- betegség kialakulásának megelőzése érdekében szükséges pszichológusi teendőkről, valamint a parancsnoki állomány felkészítéséről.

22  Felmérésre került az érintett személyi állomány munkakörhöz kapcsolódó ajánlott védőoltási igénye, melynek alapján a rendelkezésre álló oltóanyagkészlet felhasználásával megkezdődött a védőoltások ütemezett végrehajtása.  A migrációs helyzet kezelésében résztvevő állomány tagjait három fertőző betegség elleni védőoltással javasoltuk ellátni: Hepatis-A, Hepatitis-B, Kullancs által okozott agyvelőgyulladás, valamint 40. életévet betöltött állománytagok esetében javasoltuk a torokgyík és a merevgörcs (Di-Te) elleni újraoltást.  További védőoltások beadása kizárólag járványügyi veszély esetén indokolt.

23 IV. Egyéni védőeszköz ellátás  A Rendőrség kiemelt figyelmet fordít az egyéni védőeszközök biztosítottságára és hozzáférhetőségére a személyi állomány részére, melyek többek között munka és/vagy védőruházat, orvosi gumikesztyű /latex vagy nitril/, PE kötény, lábtyű, kalucsni, orvosi orr-száj maszk, arcvédő, különböző kéz-, és felületfertőtlenítő szerek, Tyvek vagy Repor típusú impregnált védőruha.  Tekintettel arra, hogy a szolgálati feladatok végrehajtása sok esetben nem épített környezetben, hanem az országhatár közelében történik, ezért folyamatosan biztosítva van az állomány részére a víz-nélküli kézfertőtlenítés lehetősége, melyet kézfertőtlenítő kendők formájában közvetlen magánál tarthat, vagy az alkoholos fertőtlenítő gél adagoló formájában, amely a szolgálati gépjárművekben, a migránsokat szállító autóbuszokon és egyes szolgálati helyeken minden érintett számára megtalálható és elérhető, illetve a korábban említett egységcsomag része.

24 V. Személyi-, és tárgyi fertőtlenítés  Az egyes szolgálati gépjárművek, rendőri épületek, objektumok, illetve a ruházat és a textíliák – szükség esetén indokolt – folyamatos-, és záró fertőtlenítését eseti szerződésekkel külső szolgáltatók végzik. VI. Egészségvédelmi oktatások  Indokolt kiemelni, hogy a migráció kezelésében érintett személyi állomány – a rendészeti feladatok zavartalan ellátása mellett, bővített egészségvédelmi oktatásban részesül, mely többek között kiterjed a fertőző megbetegedések megelőzésére, a védőeszközök helyes használatára, valamint a védőoltásokkal kapcsolatos ismeretekre.

25 Összefoglalás  A migránsok egészségügyi, közegészségügyi-járványügyi ellátása - a migránsok száma és az ellátó személyzet létszáma között fennálló nagyfokú aránytalanság ellenére - folyamatosan biztosított volt, egyetlen esetben sem kaptunk olyan visszajelzést, hogy az ellátás hiánya vagy szakszerűtlen ellátás miatt bármely migráns egészségi állapotában rosszabbodás következett volna be.  Az elmúlt időszak tapasztalatai, illetve a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy az előállított migráns személyek körében előforduló fertőző és nem fertőző megbetegedések jellege és gyakorisága jelenleg nem indokol az említett egészségvédelmi intézkedéseknél szigorúbb intézkedéseket.

26 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Dr. Sipos Edina ro. ezredes főosztályvezető főorvos Rendőrség vezető főorvosa Tel: 33-592 (Tel: +36/1-443-55-88) +36/20-257-4719 Email: sipose@orfk.police.hu


Letölteni ppt "Dr. Sipos Edina ro. ezredes főosztályvezető főorvos Rendőrség vezető főorvosa rendvédelmi tisztiorvos 2015. november 11. Duna Palota."

Hasonló előadás


Google Hirdetések