Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Versenypolitika az Európai Unióban. Az összeurópai versenypolitika alapvető céljai: A szabad piaci verseny korlátozásának megakadályozása A szabad piaci.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Versenypolitika az Európai Unióban. Az összeurópai versenypolitika alapvető céljai: A szabad piaci verseny korlátozásának megakadályozása A szabad piaci."— Előadás másolata:

1 Versenypolitika az Európai Unióban

2 Az összeurópai versenypolitika alapvető céljai: A szabad piaci verseny korlátozásának megakadályozása A szabad piaci verseny korlátozásának megakadályozása A közösségi versenyszabályozás megteremtése az egyes államokra és vállalkozásokra vonatkozóan A közösségi versenyszabályozás megteremtése az egyes államokra és vállalkozásokra vonatkozóan Egységes piac védelme Egységes piac védelme A vállalatokra és államokra vonatkozó rendelkezések kontrollálása A vállalatokra és államokra vonatkozó rendelkezések kontrollálása

3 Az összeurópai versenypolitika fő tevékenységi körei: Az európai versenypolitika szabályozása (avagy a közösségi jog két fő területe) Állami magatartás szabályozása Állami támogatások felügyelete A vállalati magatartás szabályozása „Klasszikus versenyjog” Gazdasági erőfölénnyel való visszaélésFúziók megakadályozása

4 A vállalati magatartás szabályozása, avagy a „klasszikus versenyjog” „Klasszikus versenyjog”: mert legfontosabb elveit már az 1957-es Római Szerződés is rögzítette (85-ös és 86-os cikkely): az EU-ban ezen két passzus a kartell-, és monopóliumellenes politika alapja „…tilos minden, a tagállamok közötti kereskedelmet érintő versenyellenes megállapodás a vállalatok között ill. az erőfölénnyel való visszaélés az egységes piacon…” Kartelltörvény (meghatározza a tiltott tevékenységi köröket, ill. az esetleges kivételezések feltételeit) ár rögzítése piac felosztása Termelés vagy technológiai fejlődés korlátozása Termékek együttes visszatartása a piacról ill. az árukapcsolás Felmentés nyújtható, ha: a vállalatok közti megállapodás hozzájárul a javak előállításának és elosztásának javításához vagy a szféra gazdasági fejlődéséhez

5 A monopóliumok helye az EU- rendszerében A Római Szerződés szerint „…törvénytelen, amennyiben egy vállalat domináns piaci helyzetével bármilyen formában visszaél…” A Római Szerződés szerint „…törvénytelen, amennyiben egy vállalat domináns piaci helyzetével bármilyen formában visszaél…” A törvény nem határozza meg, milyen piaci részesedés tekinthető domináns helyzetnek (hangsúly: hatalommal való visszaélésen). Ez termékenként, szolgáltatásonként változik és a körülményektől is függ. A törvény nem határozza meg, milyen piaci részesedés tekinthető domináns helyzetnek (hangsúly: hatalommal való visszaélésen). Ez termékenként, szolgáltatásonként változik és a körülményektől is függ. Leggyakoribb illegális erőfölény érvényesítések: Leggyakoribb illegális erőfölény érvényesítések: Termelés csökkentése Termelés csökkentése Árak növelése Árak növelése

6 A cégfúziók ellenőrzése Ez a legfiatalabb vállalati magatartásokat korlátozó versenypolitikai alapelv (1989 – Egyesülési Munkacsoport) Ez a legfiatalabb vállalati magatartásokat korlátozó versenypolitikai alapelv (1989 – Egyesülési Munkacsoport) Szabály szerint, azon összeolvadásokhoz szükséges brüsszeli engedély: Szabály szerint, azon összeolvadásokhoz szükséges brüsszeli engedély:  amelyeknél az adott cégek forgalma világviszonylatban eléri az 5 milliárd eurót vagy a részt vevő vállalatok együttes közösségen belüli forgalma kiteszi a 250 millió eurót A fúzió 3 alaptípusa: A fúzió 3 alaptípusa: 1. Horizontális (azonos termelési szintű vállalatok fuzionálnak) 2. Vertikális (adott termék gyártóját és forgalmazóját magában foglalaló) 3. Konglomerátum szerű összeolvadás

7 Az állami támogatásokkal foglalkozó politika I. Okok: szociális-, gazdaság- és pártpolitikai megfontolások, lobbi- érdekek Okok: szociális-, gazdaság- és pártpolitikai megfontolások, lobbi- érdekek 4 általános jellemző (tudományos szakirodalom): 4 általános jellemző (tudományos szakirodalom): 1. Előnyben részesíti kedvezményezettjét 2. Közpénzekből nyújtják 3. Szelektíven vagy ágazat-specifikusan adják 4. Hatással van az államok közti kereskedelemre Leggyakoribb formái: pénzpumpálás (gazdagabb államok) biz. gazdasági szereplőknek nyújtott jogok ill. Adókedvezmények (szegényebb államok) biz. gazdasági szereplőknek nyújtott jogok ill. Adókedvezmények (szegényebb államok) állami megrendelések állami megrendelések

8 Az állami támogatásokkal foglalkozó politika II. Uniós törekvés: tagállamok támogatási politikájának kontrollálása és kiegészítése (forrás: Strukturális Alapok) Átláthatóság: az adókedvezmények mértéke a régiók fejlettségi szintjéhez igazodik: ahol a GDP nem éri el a közösségi átlag 75%- át, a beruházás értékének 50%-ban határozzák meg az adókedvezmény felső határát. A magasabb életszínvonalat elérő régiókban a kedvezménykulcs alacsonyabb 50%-nál. Minden tagországnak ún. regionális térképet kell készítenie (mely jelöli, mely térségekben milyen támogatás nyújtható) Brüsszel inkább preferálja a horizontális támogatásokat (pl. környezetvédelmi intézkedés), mint az ágazati támogatásokat (speciális ágazatok ügyeibe csak indokolt esetben avatkozik be) Előnyben részesíti a kis-, és középvállalkozóknak szánt támogatásokat: itt a legmagasabb, 65%-os az adókedvezmény felső határa.

9 Versenypolitika Magyarországon A rendszerváltás utáni helyzet A rendszerváltás utáni helyzet (Az állam kezdeti versenyszabályzó és beavatkozó magatartása fokozatosan megváltozik, a nemzetközi megállapodások következtében szűk körű döntési kompetenciákra korlátozódik a kormány beavatkozási magatartása) Magyar „versenypolitikai” törvényrendeletek Magyar „versenypolitikai” törvényrendeletek

10 Magyar piaci szabályozás, mi a tisztességtelen magatartás? Versenyt torzító/befolyásoló magatartás Versenyt torzító/befolyásoló magatartás (Megtévesztéssel a fogyasztóvédelemhez kell fordulni) A horizontális és a vertikális versenyt korlátozó megállapodások A horizontális (iparágon belüli) és a vertikális (Iparágak egymásra épülő –étterem, hentes, üdítőgyár-) versenyt korlátozó megállapodások Gazdasági erőfölény Gazdasági erőfölény (Rendelkezni vele lehet, de visszaélni nem) EU. tagállamok közötti kereskedelmi visszaélés EU. tagállamok közötti kereskedelmi visszaélés (A magyar versenyjog a közösségi versenyszabályokkal párhuzamosan alkalmazható a közösségi versenyjogot a GVH kötelezően alkalmazza) Fúziók (Nem szabályozott, bejelentés nélküli) Fúziók (Nem szabályozott, bejelentés nélküli)

11 96/LVII versenytörvény Fogyasztok befolyásolása Fogyasztok befolyásolása (tisztességtelen tájékoztatás –hamis információk-) Gazd. Vers. Befolyásolása Gazd. Vers. Befolyásolása (tisztességtelen szerződések) Gazsági erőfölénnyel való visszaélés (szerződések, árukorlátozások, másik fél üzletébe való beavatkozások) Gazsági erőfölénnyel való visszaélés (szerződések, árukorlátozások, másik fél üzletébe való beavatkozások) Vállalkozások összefonódása (fúzió) ( Bevételhez kötött engedélyeztetés) Vállalkozások összefonódása (fúzió) ( Bevételhez kötött engedélyeztetés)

12 GVH Működés ( ) Működés (állami költségvetési verseny-felügyeleti szerv, továbbá EK versenyszabályok tagállami hatáskörben való alkalmazása.) Jogalkalmazás ( versenyfelfogását, jogalkalmazói irányvonal kijelölés) Jogalkalmazás ( versenyfelfogását, jogalkalmazói irányvonal kijelölés) Bírságok Bírságok (határozatok nem teljesítése, visszaélések) ig ügymenetek száma: ig ügymenetek száma: Példaügy (T-mobil) Példaügy (T-mobil)

13 Európai Közösségi versenyszabályok alkalmazása Versenykorlátozó megállapodások és erőfölényes visszaélések tekintetében Versenykorlátozó megállapodások és erőfölényes visszaélések tekintetében (Eksz cikkéne + a hazai versenyjogot párhuzamosan alkalmazhatja emellett, a GVH együttműködik a 1/2003/EK rendelet alapján.) Összefonódások ellenőrzése tekintetében Összefonódások ellenőrzése tekintetében (139/2004/EK bizottsághoz való bejelentés, ez nem GVH hatáskör) A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tekintetében A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tekintetében (előkészületben a közös szabályozás) Az állami támogatások tekintetében Az állami támogatások tekintetében (átmeneti rendszer, 75%, 50%, 30-20%-os plafonnal)

14 Vállalkozási adó-jogszabályozás Célja a versenyképesség elősegítése, továbbá fejlesztési, munkaerőpiac növelési, környezetvédelmi célokat szolgál Célja a versenyképesség elősegítése, továbbá fejlesztési, munkaerőpiac növelési, környezetvédelmi célokat szolgál


Letölteni ppt "Versenypolitika az Európai Unióban. Az összeurópai versenypolitika alapvető céljai: A szabad piaci verseny korlátozásának megakadályozása A szabad piaci."

Hasonló előadás


Google Hirdetések