Környezetgazdaságtan dr. Füle Miklós egyetemi docens Budapesti Műszaki Egyetem, Környezetgazdaságtan Tsz. Bp. 1111 Stoczek u. 2. St. épület 404. Telefon:

Az előadások a következő témára: "Környezetgazdaságtan dr. Füle Miklós egyetemi docens Budapesti Műszaki Egyetem, Környezetgazdaságtan Tsz. Bp. 1111 Stoczek u. 2. St. épület 404. Telefon:"— Előadás másolata:

1 Környezetgazdaságtan dr. Füle Miklós egyetemi docens Budapesti Műszaki Egyetem, Környezetgazdaságtan Tsz. Bp. 1111 Stoczek u. 2. St. épület 404. Telefon: 463 19 41 e-mail: fulem@eik.bme.hufulem@eik.bme.hu

2 I. A környezet alrendszerei II. A környezeti folyamatok jellemzői III.A környezeti válság IV.A környezeti válság kialakulása V.A szabályozás típusai VI.Szabályozás a területfejlesztésben VII.Lehetséges jövőképek Vázlat

3 I. A környezet alrendszerei Bioszféra - flóra, fauna, élettelen természet - „eredeti állapot” visszaállítása - biodiverzitás Zárt anyagáram!

4 Technoszféra (épített, művi környezet, gazdasági folyamatok) - lakókörnyezet (privát életvitel) - munkahelyi környezet (korai szakaszban nem különül el) - mobilitás szennyező hatása - home working megítélése - rekreációs zónák Nyílt anyagáramok

5 Társadalmi környezet A bioszféra és a technoszféra használata emberi kapcsolatrendszereken keresztül zajlik Pl. görög vegetáció, vagy az egyes országok által használt technika – mind társadalmi kapcsolatok által meghatározottak

6 Környezet az emberi fajt körülvevő, azzal kölcsönhatásban álló természeti-, művi- és társadalmi közeg.

7 A környezetvédelem irányultsága antropocentrikus (emberközpontú); biocentrikus (életközpontú); egocentrikus („én” központú); holisztikus ( a világ egészét vizsgáló); patocentrikus (érzelmi, szenvedély alapú).

8 II. A környezeti folyamatok jellemz ő i Globalitás (Heyerdahl) globális problémák  nemzeti keretek között nem megoldható problémák Római Klub (1968, Aurelio Pezzei) 1972, Meadows: Limits to growth (A növekedés határai)

9

10 1992, Beyond the Limits (A határokon túl) - jelek a túllövésre: gabonatermelés- népesség szám, klímahatás, ózonlyuk - enyhébb lecsengés (új készletek, környezetvédelem hatása)

11 2004, Limits to Growth: the 30-Year Update A túllövés megtörtént Az ökológiai lábnyom 1978-ban átlépte az 1 értéket (1960-o,7; 2000-1,2) 3 jelenség mutat az ökológiai összeomlás felé A korlátok erodálódnak (pl. emberi szervezet mit bír) A növekedés abszolút érték lett Késnek a reakciók a korlátokhoz való közeledésnél (pl. klímaegyezmény)

12 Mik tekinthetők globális problémának? Népesedési válság Spengler (A nyugat alkonya)  születési ráta – jólét Születésszabályozás  indiai, kínai „modell”

13 Élelmezési válság ENSZ „Zöld forradalom” – sok pénz, kevés eredmény Urbanizáció hatása – önellátás csökkenése Vízhiány

14 Ipari termelés aránytalan növekedése Környezeti válság Nukleáris fenyegetettség

15 2. Komplexitás (A környezeti folyamatok jellemzői) A környezeti hatások több tudományág fogalmaival, törvényeivel írhatók le – védekezés is interdiszciplináris.

16 3.Hosszú távú hatás Lassan alakul ki, lassan szűnik meg (kivéve havária)

17 4. Tendencia jellegű folyamatok Pl. klíma hatás – nem egyenletes melegedés

18 5.Károkozó és elszenvedő nem ugyanaz (forrás-folyamat-nyelő).

19 6.Időben, térben eltolódhat a hatás (Csernobil)

20 Több közegen át terjedhet (pl. ólom)

21 8.Egy közegben több típusú szennyező anyag halmozódhat fel (szinergia hatás)

22 A folyamatok tervezhetősége 1. prognosztikus (meghosszabbított trend) kitermelőipar orientált gazdaság-stratégia (tájrombolás) feldolgozóipar orientált („minőségi” szennyezés) élelmiszer ipar orientált (relatív szűk terület, de intenzív terhelés) infrastruktúra orientált (közvetett szennyezés)

23 2. futurisztikus (kívánatos jövőbeni állapotból vissza következtetni)

24 A környezetpolitikák típusai Környezetpolitika: a környezetvédelem céljai és a célok megvalósításához szükséges eszközök összessége.

25 A hatáslánc (a DPSIR modell)

26 Természeti D esőzések, P erózió, S víz szervesanyag tartalma, I tiszta vizű halállomány csökken, R meliorációs munkák (keresztben árkolás) Gazdasági D mezőgazdasági termelés, P műtrágya bemosódás, S foszfortartalom a vízben, I eutrofizáció (algásodás), R vegyszermentes sáv kötelezése a tó körül Társadalmi D szabadidő szerepe felértékelődik, P növekvő autóforgalom (turizmus), S zajártalom nő, I parti fészkelésű madarak aránya csökken, R forgalomcsendesített zónák kialakítása

27 1. „Gyógyító” típusú környezetpolitika A hatásokat (impacts) igyekszik kezelni. Utólagos beavatkozás. Nem tudja az eredeti állapotokat visszaállítani. Újratermelődő problémák.

28 2. Hatásorientált típusú környezetpolitika A negatív hatásokat akarja megelőzni. Imissziót szabályozza (pl. előírásokat tartat be a levegő összetételére vonatkozóan)

29 3. Forrásorientált környezetpolitika Az emissziókat akarja kézben tartani. Kibocsájtási határértékek alkalmazása. Nem csökken a hulladék össztömege, csak a „cső végére” koncentrálódik („end of pipe” megoldások)

30 4. Megelőző (preventív) környezetpolitika A „hajtóerőt” (driving force) akarja befolyásolni. Tiszta technológiák ösztönzése. Fogyasztás alakítása.

31 Létezik az „extenzív” és „intenzív” környezetvédelem megközelítés is. Extenzív: a folyamatok negatív következményeit akarja mérsékelni, Intenzív: a folyamatokat akarja módosítani.

32 III. A környezeti válság A forrás és nyelő probléma kombinációi. Forrás: Energia  nyílt rendszer Nyersanyag  zárt rendszer

33 Nyelő: (hulladék probléma) Zárt és nyílt anyagáramok Hulladékgazdálkodási rangsor: kevesebb hulladék (tiszta technológiák)  újra használat  újrahasznosítás (recycling)  ártalmatlanítás (égetés, lerakás, space) Égetés kontra lerakás

34 A termelési lehetőségek görbéje

35 A természet eltartó képessége és gazdasági növekedés lehetséges kombinációi 1. Eltartó képesség és gazdaság együtt nő

36 2. Önkorlátozó gazdaság

37 3. Eltartó képesség és gazdaság iterál

38 4. Kollapszus változat

39 IV. A környezeti válság kialakulása - első ipari forradalom  sorozat gyártás - közlekedés fejlődése (XIX.-XX. sz. fordulója)  „terített” szennyezés - II. vh. után - fejlett ipari államok - válságmentes fejlődés (Keynes-i modell) - fogyasztói társadalom - gazdasági szerkezet módosul

40 - Keleti Blokk - állami tulajdon  kontroll hiánya - utolérési effektus - hadiipar  enklávé a gazdaságban - Harmadik világ monokultúrás gazdaság

41 V. Reakciók - szűk, szakmai réteg (Keeling CO2 mérései) - lakossági érintettség (1952-53 londoni szmog, vegyipari balesetek – Seveso, Bhopal) - kormányzati programok (politikai okok)

42 Változás a gazdasági szerkezetben: ipar  miniatürizálás; technológiai fejlesztések  anyag-, energia takarékosság információs társadalom  nem materiális teljesítmény előretörése szolgáltatások kiterjedése  új típusú szennyezés (irodai szemét, hardver szemét …)

43 end of pipe preventív környezetvédelem

44 1973 Stockholm (első világkonf. – a helyzet tudatosítása) 1987 Brundtland jelentés (Közös Jövőnk) fenntarthatóság fogalmának bevezetése (következő generációk azonos élethelyzettel induljanak)

45 A fenntarthatóság stratégiája: Növekedés a fejlődő világban Forrásokhoz rendelt növekedés Alapszükségletek kielégítése (élelmiszer; energia) Népesedés eltartható szinten tartása Megújuló erőforrások használata ne haladja meg a megújulás ütemét. Forrásorientált technológia fejlesztés (folyamatos kockázat elemzés a nagy rendszerekre is) Környezeti és gazdasági döntés hozatal összehangolása (jogi szabályozás; társadalmi kontroll; adórendszer „zöldülése”)

46 1992 Rio de Janeiro nincs egységes szándék (pl. biodiverzitás egyezmény, CO2 egyezmény) 2002 Johannesburg erős politikai felhangok

47 VI. A környezetgazdálkodás alapjai Ökológiai közgazdaságtan Tagadja a piaci megoldást. Környezetgazdaságtan Be kell építeni a környezeti elemeket a közgazdasági rendszerekbe.

48 Hicks jövedelem elmélete (a tőkehozadéktól függ a jólét szintje). Hagyományos közg.  1. anyag, 2. beruh. javak, 3. élőmunka Környezetgazd.  előzőek + természeti tőke Erős-, gyenge fenntarthatóság (megváltozhat-e a tőkeelemek aránya?).

49 Növekvő tőke tömeg  növekvő hozadék. „Stabilitás” helyett stagnálást értenek  negatív megítélés. A növekedés a siker fokmérője!

50 Az alternatív jóléti mutatók szükségessége A nemzeti elszámolások problémája - SNA típusú mutatók (GDP,GNP) hiányosságai: nem mérik a természeti tőke mennyiségi változásait nem mérik a természet „rásegítő” képességét pozitív előjellel számítja a környezeti beruházásokat

51 Utóbbinál halmozott torzítás: elmaradt szennyezés elhárítási költség  nagyobb gazdasági teljesítményt közöl a statisztikával a vállalat az elhárítást más végzi  ennek költsége egy „kényszer beruházás”, ennek teljesítménye is megjelenik a makrogazdasági elszámolásban

52 Alternatív mutatók NEW (Net Economic Welfare, Nettó Gazdasági Jólét) Nordhouse-Tobin házimunka (+) ki nem fizetett szennyezési költségek (-)

53 ISEW (Index of Sustainable Welfare, Fenntartható Jólét Mutatója) Daily- Cobb A GDP összemossa a tőkenövekményt (mennyi lesz a felhalmozás), a hasznot (élőmunka mit produkált a saját költségeinek levonása után) és a ráfordítást (azonos haszon mögött lehet nagyon eltérő anyag, energia ráfordítás)

54 jövedelem egyenlőtlenségek figyelembe vétele az okozott hosszú távú szennyezés költségeinek jelenérték számítása (indexálás problémája!)

55 GPI (Genuine Progress Indikator)

56 Az ökológiai lábnyom Fogyasztási kosár a vizsgált népességre vonatkozóan. Ez a kosár milyen földterületen (hektár) állítható elő. Teljes ökológiai lábnyom: világ 2,85, OECD 7,22, nem OECD 1,81, Mo. 3,07 Humán fejlődés indexe GDP egy főre (vásárlóerő paritáson) iskolázottsági szint (olvasási arány és iskolai évek) születéskor várható élettartam

57 VII. Az externáliák kérdése Adam Smith: piaci szabályozás a jólét alapja, az ár kordában tarja a gazdaságot. Ez érvényes akkor, ha nincs domináns piaci szereplő (aki befolyásolná a piaci árat) tájékozottak az áruk jellemzőiről minden költséget lefednek a termelők, ill. fogyasztók (nincs „túlcsordulás”) A gazdaság a Pareto optimum felé tart: ha valaki nagyobb hasznot ér el, az csak úgy lehetséges, hogy más valaki ugyanannyit veszít.

58 A valóságban van „túlcsordulás”, külső gazdasági hatás. (A. Marshall: A gazdaság alapelvei). Externális (külső) hatás Egyik gazdasági szereplő a piac közvetítése nélkül idéz elő (pozitív, vagy negatív) hatást egy másik szereplőnek. Példa pozitív és negatív externáliára!

59 Az extern hatások jellemzői - befolyásolja a hatást elszenvedő jóléti szintjét - nem fizet, ha haszon éri, nem kompenzálják, ha kár éri - a hatás nem szándékos A környezeti tőkével kapcsolatban sok az extern hatás. Ennek oka, hogy ezek nagy része a „közjavak” (szabad javak) kategóriájába tartozik. Szabad javak: korlátlan mennyiségben és korlátlan időbeli hozzáféréssel állnak rendelkezésre (levegő, folyóvíz). Ezek eredetileg nem monetarizált termelési tényezők voltak, így használatukkal nem kalkuláltak a gazdasági döntéseknél.

60 Miért probléma az extern költségek megléte a gazdaságban? MPC –Magán határ költség (Marginal Private Cost) MSC – Társadalmi határ költség (Marginal Social Cost) D – Keresleti görbe (Demand)

61 A termelés nemzetgazdasági optimuma (Q*) eltér a vállalati szintű optimumtól (Qm). Ennek következményei: indokoltnál nagyobb volumenű termelés, nagyobb szennyezés (Q*-Qm közötti különbséggel), alacsony ár (indokolatlan kereslet) nem fedezi a kárelhárítás költségeit, nincs ösztönzés a szennyezés csökkentésére („valaki” kifizeti a vállaltok helyett az elhárítás költségeit), hátráltatja a hulladékgazdálkodást (annak plusz költségei nem jelennek meg a cégek gazdálkodásában).

62 VIII. Szabályozás Piaci eszközök vagy/és állami beavatkozás? (Coase versus Pigou) MEC – Marginal external cost – Külső határköltség MNPB – Marginal Net Private Benefit – Nettó magán határhaszon t – adószint

63 Coase Elszenvedő tulajdonosa az okozó működtette cégnek. Okozó balról közelíti az optimumot (addig hajlandó fizetni az okozott kárért, amíg a haszna (MNPB) nagyobb a kifizetésnél). Elszenvedő független az okozótól. Az elszenvedő jobbról közelíti az optimumot (addig hajlandó fizetni az okozó elmaradó hasznát, amíg az kisebb, mint az elszenvedett kár nagysága (MEC)).

64 Nem a termelés csökkentése az elsőrendű cél, hanem a terhelés visszafogása!!

65 Amíg a magán-határkár (MPD, marginal private damage) nagyobb, mint az elhárítási költség (MAC, marginal abatement cost), addig a vállalat önként csökkenti a kibocsátást (Q0-ig). A társadalmi optimum viszont Q*. Az adó, vagy a díj az elhárítási költség (MAC) fölé viszi a cég költségeit, így addig folytat szennyezés csökkentést, amíg annak költsége el nem éri az adó (díj) nagyságát. Ez Q* szennyezési mennyiségnél következik be. Nagyon meredeken emelkedő költséggörbénél viszont egyedi normákat célszerű alkalmazni.

66 A környezeti szabályozás eszközei A szabályozás alapvető céljai: az extern költségek beépítése a gazdaságba anyag-, energiatakarékos és hulladékszegény gazdálkodás ösztönzése

67 Közvetlen (törvényi, direkt, command and controll) szabályozás Jellemzője: jogi kényszer alkalmazásának túlsúlya. Típusai:- tiltás (anyag, technológia, termék) - utasítás (ajánlás)  keretszabályozás

68 Előnyei: - kiszámítható reakció - elvileg könnyű ellenőrzés - viszonylag gyors eredmény - határértékek felülvizsgálatával - folyamatosan pontosítható - kiszámítható bevétel Hátrányai: - vállalatok fajlagos kör. véd. költségeit nem tudja figyelembe venni - nem verseny semleges - csak a határértékig ösztönöz csökkentésre

69 Környezeti bírság Határérték feletti kibocsátást (vagy imisszió túllépést) bünteti. Elvárások: Bírság összeg és a pótlólagos beruházási igény összevetése. Progresszivitás  szankció. Piackonform legyen (az érintett ne tudja továbbhárítani, vagy ne kapja vissza támogatásként). Lakossági tájékoztatás (lakossági nyomás kihasználása).

70 A határérték nagysága. - Nem lehet „0” (nagy gazdasági teher). - Technológiai határértékek alkalmazása. - B.A.T. N.E.E.C. alkalmazása. (Best Aviable Technics Not Entailing Extended Costs)

71 Magyarországon. - 12 Környezetvédelmi Felügyelőség. - Önbevallás és mintavétel. - Beszedett bírság 70%-a központosítva. - 30%-a a szennyezés által érintett önkormányzatokhoz. Környezetvédelmi terv megléte.

72 Közvetett szabályozás (indirekt, gazdasági szabályozás) Jellemzője: gazdasági érdekekre épít. Adójellegű szabályozás: Fiskális adó: forrás megteremtése egy feladathoz Környezetszabályozó adó: költség generálás, fogyasztás (beruházások) terelése

73 A közvetett szabályozás Előnyei: Fajlagos költségeket jobban figyelembe veszi (%-os elvonás). Adómegtakarítás  „0” szintig ösztönöz. Versenysemleges. Hátrányai: A szennyezési gócok gócok maradnak (esetleg alacsonyabb terhelési szinten). Fix adó  indexálás problémája Adóemelés  politikai szempontok.

74 A szennyezési jogok piaca (forgalmazható szennyezési jogok). A monetarizmus adóellenes szemlélete. (Pénztömeg szerepe a szabályozásban). 1960 „Baby Zertifikat” 1968 Dales javaslat: limitált kibocsátási engedélyek, ezeket lehessen adni-venni. 1983 - NSZK

75 Alapfeltételek: összkibocsátás országos mértéke az egyes kibocsátók részmennyiségeket kapnak a jogok eladhatók (kölcsönözhetők) időnként leértékelik a jogokat

76 Előnyei: a környezeti költség piaci alkura alapul leértékelés szűkössé teszi a jogokat  áruk emelkedik  kényszer a szennyezés csökkentésére a főösszegre társadalmi elvárás érvényesíthető.

77 Hátrányai: Főösszeg meghatározása nehéz (hulladékimport hatása) Elosztási problémák (azok kapnak kevesebbet, akik korábban tettek a kör. véd-ért) A leértékelés mértéke (technológiai fejlődés becslése) Admin. költségek nagyok. Szennyezési gócok kockázata.

78 Ki ad el és ki vesz jogokat? A. cég B. cég (nincs kereskedelem) kibocsátás50.000 tkibocsátás50.000 t kapott jog30.000 tkapott jog30.000 t csökkentési kényszer20.000 t csökkentés költsége5 USD/t csökkentés költsége3 USD/t  csökkentési költség100.000 USD  csökkentési költség 60.000 USD

79 „A” jogot vesz „B”-től ( 20.000 t-át) ennyit szennyezhet50.000 t ennyit szennyezhet10.000 t csökkentési kényszer0 t csökkentési kényszer40.000 t A jog piaci ára: 4 USD/t költségek80.000 USD költségek120.000 USD (20.000 t x 4 USD)(40.000 t x 3 USD) bevételek0 USDbevételek 80.000 USD (20.000 t x 4 USD)  csökkentésiköltség80.000 USD  csökkentési költség 40.000 USD

80 USA szabályozás Clean Air Act (Levegő tisztaság védelmi törvény)  támadják, „rontja a versenyképességet”

81 1979 „Emission trading” Kompenzációs politika (Offset policy) Légtér politika (Bubble policy) Beruházás engedélyezés (Netting policy) Emissziós bankok (Emission reduction banking)

82 Magyar szabályozás Környezethasználatai díj, igénybevételi járulék (természeti tőke igénybevétele címén szedett elvonás) Környezetterhelési díj (kibocsátás első egysége után fizet, visszahagyás problémája) Termékdíj (életciklus elején beszedett elvonás, amit az életciklus végén kell felhasználni) Támogatások (vissza nem térítendő, visszatérítendő  EU belépéskor felülvizsgálandó). Környezeti biztosítás (önkéntes, kötelező).

83 Egyéb szabályozási formák Önkéntes megállapodások Ökocimkék alkalmazása