Jelentés a magyar kultúráról – Átfogó körkép

Az előadások a következő témára: "Jelentés a magyar kultúráról – Átfogó körkép"— Előadás másolata:

1 Jelentés a magyar kultúráról – Átfogó körkép
Antalóczy Tímea Projektvezető Füstös László–Hankiss Elemér–Kapitány Ágnes és Gábor témavezetők MTA–MeH VI. 12. téma Budapesti Művelődési Központ

2 Történet – 1976-tól indult, majd folytatódott 1996, 2003, 2008
A kutatásokat összegző munkák: Vitányi Iván (1990) A társadalom logikája. Budapest: Pesti Szalon Kiadó Vitányi Iván (1997) A magyar társadalom kulturális állapota. Budapest: Maecenas Kiadó. Hidy Péter (1997) Válaszok az UNESCO kérdéseire. Budapest: Új Mandátum (Magyarország kulturális állapota c. sorozat) Bánlaky Pál (1997) Művelődési házak kofamérlegen. Vitányi Iván (1998) A magyar kultúra az ezredfordulón. Társadalmi Szemle sz.

3 Vitányi Iván (2006) A magyar kultúra esélyei.
MTA Társadalomkutató Központ Találkozások a kultúrával sorozat 1-10. NKA kutatások sorozat 1-4. 1.Szabó István (2006) Színházi jelenlét – színházi jövőkép 2. Antalóczy Tímea - Kapitány Ágnes (2006) Az iparművészet változó szerepe az átalakuló vizuális kultúrában. 3. Hunyadi Zsuzsanna (2006) Fesztivál-világ 4. Deme Péter (2006) Műemlékek – Múzeumok mindenkinek?

4 Jelentés a magyar kultúráról – Átfogó körkép
Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai Irányításért Felelős Államtitkárság Magyar Tudományos Akadémia Titkárság Kutatóintézeti Főosztály MTA Politikai Tudományok Intézete Érték és kultúrakutató csoport Antalóczy Tímea Kut. Vez. Nemzeti Kulturális Alap Adatfelvételt készítő Intézet – 1 SZONDA Adatfelvételt készítő Intézet –2 TÁRKI

5 A vizsgálat tárgya „A kultúra az elismert, elfogadott, a hagyományokban sokszorosan kiválogatott minták, lehetséges cselekmények, lehetséges gondolatok és lehetséges élmények funkcionálisan egységes és ezért egészséges rendszere. A kultúra teszi az életet élhetővé, ad célt, irányt, elégedettséget, bölcsességet az embernek.”[1] 1] Csányi Vilmos: Etológia és társadalom, Ulpius Ház, 2005, 22. oldal. Azt vizsgáltuk, hogy a mai magyar társadalomban ez az erkölcsi-szellemi szabályzórendszer miként működik, a kulturális javak köztulajdonnak tekinthetők vagy sem, milyen kulturális minták köré szerveződnek a különböző társadalmi csoportok és miként hat ez életminőségük alakulására.

6 Alapvetés Az előző meghatározás szerint a kultúra, tegyük hozzá, jó esetben, célt, irányt, elégedettséget, bölcsességet ad az embereknek, tehát hozzáférhető és hatékonyan használható abban a társadalmi térben, ami a felhasználó „élőhelye”, helyi és tágabb társadalmi környezete.

7 A kutatást előkészítő szakmai viták tapasztalatai
a rendszerváltozás folyamatában egyre nagyobb társadalmi csoportok „szakadnak le”, szorulnak perifériahelyzetbe gazdaságilag és politikailag egyaránt, az állami, önkormányzati szolgáltatások körének szűkülése különösen érinti a művelődés-oktatás intézményrendszerét, tehát az alapvető kultúraszolgáltatás rendszerét. a „leszakadók” értelemszerűen saját erőből képtelenek megoldani tudástőkéjük szinten tartását és bővítését, és természetesen mindez kihat gyermekeik életesélyére, életminőségére is.

8 Következtetések elfogadhatatlan, hogy az állam közpolgárainak műveltségét, fizikai és mentális állapotát meghatározó intézményeket (oktatás, kommunikáció, egészség, környezet, lakásviszonyok stb.) kizárólag csak a piac logikája irányítsa. A gazdaságilag, majd ennek következményeként szellemileg, majd politikailag leigázott közösségekben nem szabadok sem a férfiak, sem a nők, sem az ifjak, sem az öregek, főleg nem a kisebbségek, de még a gazdagok sem.

9 További felvetések Az erősek egyre erősebbé, a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, a gyengék és szegények egyre inkább áldozattá válnak. Mindezzel összefüggésben az eszmecserék során[1] felvetődött a magas és mélykultúra fogalomköre is, illetve az elitkultúra és a tömegkultúra jelenléte, aránya a mai magyar társadalomban. [1] Nemzeti kultúra – kulturális nemzet című szimpózium, l. Háttér fejezet.

10 Értékek megőrzése, mint cél
tény, hogy egy adott társadalmi közösségen belül is több kultúra él (élhet) egymás mellett, egymásra hatva, illetve egymás hatásait elszenvedve. Ugyanakkor léteznek olyan egyetemes emberi értékek, polgári (?) értékek – bár ezt egyre többen vitatják –, amelyek megismerése (megtanítása), követése, betartása nélkül felbomlik a társadalom egyensúlya. egyesek szerint ezen értékeknek megőrzése, képviselete, de kritikája, újragondolása is elsősorban az elitcsoportok funkciója.

11 Kérdések a támogatásról
Az államnak, a helyi politikának mit kell támogatnia, ösztönöznie, illetve hogy kell-e bármit is támogatnia? Egyáltalán, a hatalomnak van-e joga bármilyen mércét állítani? A kultúrát abból a szempontból kell megközelíteni, hogy jobbá teszi-e az embereket, illetve azt a kultúrát kellene támogatni, amelyik jobbá teszi az embereket?

12 Kultúra tulajdonképpen nincs?
Lényegében azért, mert amit „a” kultúrának nevezünk, az az elit tudása, magatartásrendje, és ennek fenntartása hatalmi kérdés úgy alakítják a tömegkultúrát, hogy az általuk kívánatosnak tartott társadalmi rend stabilizálódjon. Mindaz a tudás, létmód, értékrend, ami nem a fennálló rendet szolgálja, nem része a kultúrának vagy régmúlt idők szellemi hordalékának minősítik.

13 A kultúraközvetítés technikai háttere
A hetvenes évekhez képest nagyot változott Az elektronika szédületes lehetőségei az egész világon megváltoztatták, megváltoztatják, az emberek közti kapcsolatokat. Nemcsak helyileg, hanem globális méretekben is. Sőt egyesek a nemzeti keretekben létező társadalmakkal szemben a „hálózati” társadalmakat tartják kívánatosnak, amelyek kulturális fundamentumukat tekintve értelemszerűen eltérnek a hagyományosnak mondott létformáktól, amelyek egyesek szerint itt Kelet-Közép-Európában meglehetősen feudális alapszövetűek.

14 A hálózati társadalom hívei
e gondolatkör képviselői szerint, hogy az ország versenyképessége a globális gazdasági, politikai térben attól függ, hogy ezt az új, számos tekintetben alternatív kultúrát miként lehet hatékonyan „elterjeszteni”. mások azon a véleményen vannak, hogy mindaz, ami „korszerűnek” van kikiáltva, azok az értékek és az a tudás, ami nap mint nap ömlik ránk a médiumokból, leegyszerűsít, elbutít, engedelmes fogyasztóvá aláz. Ez a vásárlóközpontok kultúrája.

15 Felvetések Egyre több a mesterséges (virtuális) társadalmi tér, ahol a játékszabályokat nem a résztvevők alakítják, ők pusztán biológiai díszletei az „előadásnak”. Fellazulnak az „identitásplatformok”, az a szabály, hogy nincs szabály. A veszélyek „elhárításának” leghatékonyabb eszközei a civil társadalomban, a helyi közösségek önszerveződésében, alkotó energiáiban vannak. Ezért a civil társadalom építéséhez szükséges kultúra (ismeret, intézmény) támogatása nagyon fontos, stratégiai cél. Minél inkább „helyben dőlnek el a dolgok”, annál inkább erősödik a közösség identitása, önmagáért érzett felelőssége, hatékonyabb a hatalmi centrumokkal szembeni „megrendelői” magatartás, a (helyi, regionális, országos stb.) hatalom társadalmi ellenőrzése.

16 A szakmai vitákban kikristályosodó kérdéskörök alapján két problémahalmazra kérdeztünk rá.
Egyrészt a kulturális javakhoz való hozzáférés lehetőségét, a kultúraközvetítő intézményrendszer kihasználtságát és a kultúrafogyasztás szerkezetét, illetve a különböző társadalmi csoportok ízlésvilágát, kulturális orientációját (igényeit), másrészt a magyar társadalom szociális szerkezetét szabályzó magatartás- és értékrendjét mértük föl. Az elmúlt évben lakossági adatfelvételeket, adatelemzéseket megalapozó elméleti diskurzusokat folytattunk, illetve generáltunk. [1] A kutatáshoz tartozó kérdőívek megtalálhatók az alábbi website-on: ujreformkor.hu.

17 Főbb kutatási szegmensek:
Lakossági adatfelvétel: ki, mit, miért fogyaszt és miért nem? - Kielégítetlen kulturális igények, az igények kielégítésének akadályai. b) A közvetítői és alkotói oldal mérése c) Aktív dimenzió beiktatása – saját kulturális tevékenység Mennyiben aktív a kulturális tevékenységben és miért nem aktív? d) Teljesen új elem: a kulturális háttér, mentalitás, értékorientáció, világ-és társadalomkép, önkép hatása a kulturális fogyasztásra és tevékenységre.

18 III. A kultúra szerkezete
I.Változásfolyamatok a kultúrában – lakossági adatfelvétel – 3000 fő (+ Kapolcs 200 fő) II. Emberi magatartás és értékrend – lakossági adatfelvétel – a 3000 fő almintája – 1117 fő III. A kultúra szerkezete A kultúra finanszírozása 1. A kultúrafinanszírozás nemzetközi tapasztalatai, kultúrafinanszírozás az Európai Unióban 2. A kultúrafinanszírozás magyarországi gyakorlata A kultúra szereplőinek társadalomszerkezete 3. A rendelkezésre álló hazai és nemzetközi statisztikai adatok célra orientált elemzése 4. Feltáró kvalitatív kutatás a kultúra szereplőinek körében 5. Kvantitatív kutatás a kultúra szereplői körében

19 Főbb kérdéseink: - Milyen értelmezési keretei léteznek a kultúrának?
Van-e változás a kulturális fogyasztás jellegében, mértékében? - Valóban vannak-e olyan társadalmi csoportok, amelyek kiszorultak a kulturális fogyasztásból? - Milyen mértékben alakultak át a hagyományos kultúraközvetítő intézmények? - Mely kulturális műfajok a legnépszerűbbek és miért? - Milyen kulturális minták köré szerveződnek a különböző társadalmi csoportok és miként hat ez életminőségük alakulására? A kultúra mely szegmenseit szükséges/kell támogatni?

20 Azaz… mennyire férnek hozzá a kulturális javakhoz az emberek,
mennyire érzik azokat magukénak, mennyire aktívak e javak fogyasztásában mennyit tesznek hozzá maguk a kultúrához?

21 A mintáról A 18 év feletti felnőtt lakosságot reprezentálja 3002 fő
41,6 %-uk a kultúrával kapcsolatos élményeit a Tv-hez köti, 10 %-uk ezzel kapcsolatban sehonnan nem tájékozódik 48, 8 %-uk használ számítógépet, akik közül 90,3 internetezik

22 89,7 százalékuk érzi úgy, hogy a jelenleginél akkor volt számára fontos a kultúra, amikor fiatalabb volt A kultúrát leginkább az államnak kell támogatnia (91,8%)

23

24 2,4 2,2 2,0 1,9 1,8 1,7 1,6 1,5 1,4 1,2 1,0 0,7 0,6 0,5 0,4 Könyvesboltban Plázában, de nem vásárolni Sportpályán, sportcsarnokban Moziban Iskolai kulturális rendezvényen Mûvelõdési, közösségi házban Múzeumban, kiállításon Fesztiválon CD/DVD boltban Színházi elõadáson, hagyományos színházi épületben Szórakozóhelyen Könyvtárban Kávéházban Színházi elõadáson máshol Könnyûzenei koncerten Galériában, kiállító teremben Videotékában Táncmûvészeti rendezvényen Klubban Komolyzenei hangversenyen Internet café-ba Opera elõadáson Jazzkoncerten 0,0 2,5 3,0 átlag Mikor volt Ön utoljára ...? Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI 6 Ebben a hónapban hónapja 4 Fél éven belül 3 Egy éven belül éven belül 1 Régebben 0 Soha

25 Milyen gyakran szokott Ön könyvet olvasni?
11,9 11,1 4,9 9,6 6,4 28,9 27,2 Naponta Hetente többször Hetente egyszer Havonta többször Havonta egyszer Ritkábban Soha 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 % Milyen gyakran szokott Ön könyvet olvasni? Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI

26 Hányszor volt Ön az elmúlt 12 hónap során színházban?
0,6 0,1 0,3 1,5 1,3 2,6 3,8 8,8 12,5 67,4 12 vagy több 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 egyszer sem 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 % Hányszor volt Ön az elmúlt 12 hónap során színházban? Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI Mean = ,87 Std. Error of Mean = ,037 Median = ,00 Mode = 0 Std. Deviation = 1,833 Skewness = 3,246 Std. Error of Skewness = ,049 Kurtosis = 12,818 Std. Error of Kurtosis = ,099

27

28 jár gyakrabban/miért nem jár könyvtárba!
50,5 27,9 24,8 23,6 21,7 19,0 17,1 15,8 13,6 12,3 9,9 7,3 5,7 5,6 3,3 3,1 2,9 2,7 2,4 2,0 0,9 Idõhiány Nem szereti, nem érdekli annyira a könyvtár Van elég könyve otthon Munka Fontosabb dolga is van annál Fáradtság Családi teendõk Nem szeret itthonról kimozdulni Egészségi állapota akadályozza Nem is gondolt rá, hogy elmehetne Messze van a könyvtár/nincs könyvtár Idegen a környezet, nem érzi ott jól magát Nincs kivel menni Egyéb Nem megfelelõ a könyvkínálat Drága a beiratkozás Nincs elég információm Nem jó a színvonala Drága az oda- és visszautazás Nincs megfelelõ közlekedési eszköz Legutóbb rossz élménye volt 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 % Kérem, mondja meg, hogy miért nem jár gyakrabban/miért nem jár könyvtárba! Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI

29 Mikor volt Ön utoljára …?
3,2 2,6 2,0 2,3 2,1 0,8 1,3 1,0 2,4 1,9 1,5 1,6 1,8 0,6 1,4 könyvesboltban könyvet vásárolni mûvelõdési házban könyvtárban színházi elõadáson moziban múzeumban, kiállításon komolyzenei hangversenyen zenés szórakozóhelyen könnyûzenei koncerten 0,0 3,0 4,0 átlag 1996 2008 Mikor volt Ön utoljára …? Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI 6 - ebben a hónapban hónapja 4 - fél éven belül 3 - egy éven belül éven belül 1 - régebben 0 - soha

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42 Kulturális tevékenységek
+ ' $ # Passzív Kulturális elit I. mindentfogyasztó Könnyed szórakozó Kutlruálisan érdeklõdõ Kulturális elit II. - visszafogottabb 0,5 1 -0,5 -1 -1,5 A teljes átlagtól való eltérés Település típus Életkor Iskolai végzettség Nem Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI Település típus: 1 Budapest 2 Megyeszékhely 3 Város 4 Község Életkor: 5 60-x Iskolai végzettség: 1 8 általános és alatta 2 Szakmunkásképzö 3 Gimnázium,szakközépiskola 4 Föiskola,egyetem Nem: 1 Férfi 2 Nõ 1. klaszter PASSZÍV: passzívabb viszonylag idősebbek, minimális mértékben inkább vidéken élnek, mint városban, viszonylag alacsonyabb az iskolai végzettségük 2. klaszter KULTURÁLIS ELIT I - mindentfogyasztó: kulturálisan igen aktív, ők a legfiatalabbak, inkább a városban élnek, iskolai végzettségük magas 3. klaszter KÖNNYED SZÓRAKOZÓ: könnyed szórakozást igénylő fiatalok, egyformán falu, város, az átlagnál iskolai végzettség magasabb 4. Klaszter KULTURÁLISAN ÉRDEKLŐDŐ: kulturálisan érdeklődők: átlagkor átlagos, inkább városiak, végzettségük magasabb 5. Klaszter KULTURÁLIS ELIT II – visszafogottabb: kulturális elit, az átlagnál valamivel fiatalabb, falu-város, iskolai végzettség magasabb

43 Intézményi kultúrát fogyasztók
24,5 9,0 7,7 5,9 6,3 6,5 5,3 4,6 5,0 4,0 2,8 2,6 2,3 1,9 1,4 1,6 1,2 1,0 0,4 0,3 0,2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 0,0 10,0 15,0 20,0 25,0 % Intézményi kultúrát fogyasztók A 23 felsorolt intézmény közül hányban volt legalább egy éven belül Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI

44 Intézményi kultúrát fogyasztók
24,5 16,7 12,2 11,8 9,6 8,9 7,7 4,8 3,6 egyben sem volt egyben vagy kettõben háromban vagy négyben ötben vagy hatban hétben vagy nyolcban kilencben vagy tízben tizenegyben vagy tizenháromben tizennégyben vagy tizenhatban tizenhatnál többen 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 % Intézményi kultúrát fogyasztók A 23 felsorolt intézmény közül hányban volt legalább egy éven belül Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI

45 Intézményi kultúra penetrációja*
Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI Intézményi kultúra penetrációja* # 24,5 9,0 7,7 5,9 6,3 6,5 5,3 4,6 5,0 4,0 2,8 2,6 2,3 1,9 1,4 1,6 1,2 1,0 0,4 0,3 0,2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 0,0 10,0 15,0 20,0 25,0 % *Penetráció: áthatolás, behatolás. A 23 kulturális intézmény hány százalékát fogyasztotta az emberek hány százaléka

46 Intézményi kultúrát fogyasztók
14 kulturális intézményből legalább 7-ben volt egy éven belül fogyasztó nem fogyasztó 11,6% 88,4%

47 Intézményi kultúrát fogyasztók aránya
14,5 14,9 12,0 7,7 Budapest Megyeszékhely Város Község 0,0 5,0 10,0 15,0 % Intézményi kultúrát fogyasztók aránya településtípus szerint Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI

48 23,9 13,3 10,8 7,4 3,5 18-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60 éves vagy idõsebb 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 % Intézményi kultúrát fogyasztók aránya életkori csoportok szerint Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI

49 Intézményi kultúrát fogyasztók aránya
6,5 4,5 15,1 28,5 8 általános és alatta Szakmunkásképző Gimnázium, szakközépiskola Főiskola, egyetem 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 % Intézményi kultúrát fogyasztók aránya iskolai végzettség szerint Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI

50 Színház-penetráció # Változásfolyamatok a kultúrában, 2008 MTA PTI
Felsorolt 16 színházi előadásból hány érdekli? # 20,6 4,1 10,7 16,2 10,6 8,5 6,5 5,3 4,0 3,7 2,7 2,0 1,6 1,4 0,6 0,5 0,9 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 Kumulatív százalék

51 Intézményi kultúrát fogyasztók aránya
településtípus szerint Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI 60,6 9,9 10,8 5,5 2,9 3,0 0,9 0,2 0,4 0,1 1,9 0,0 0,5 0 egyszer sem 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 14 15 18 20 husznál is többször 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 70,0 % Hányszor volt az elmúlt évben művelődési, közösségi házban?

52 Művelődési ház - penetráció
Nem # férfi nő 0,00 0,05 0,10 -0,05 -0,10 A teljes átlagtól való eltérés Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI A teljes átlag = 1,91 Inkább a nők járnak Művelődési házba

53 Művelődési ház - penetráció Településtípus
# Budapest Megyeszékhely Város Község 0,00 0,20 0,40 0,60 -0,20 -0,40 -0,60 -0,80 -1,00 A teljes átlagtól való eltérés Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI A teljes átlag = 1,91 A budapestiek a legkevésbé érdeklődők

54 Művelődési ház - penetráció
Életkor # 18-29 éve 30-39 40-49 50-59 60 éves vagy idősebb 0,00 0,20 0,40 0,60 0,80 -0,20 -0,40 -0,60 A teljes átlagtól való eltérés Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI A teljes átlag = 1,91 Negyven év felettiek az átlagosnál kevesebbet járnak

55 végzettségűek az átlagosnál többet járnak
Művelődési ház - penetráció Iskolai végzettség # 8 általános és alatta Szakmunkásképzö Gimnázium,szakközépiskola Föiskola,egyetem 0,00 0,20 0,40 0,60 0,80 1,00 1,20 1,40 -0,20 -0,40 A teljes átlagtól való eltérés Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI A teljes átlag = 1,91 A felsőfokú végzettségűek az átlagosnál többet járnak

56 A magáncég-alkalmazottak járnak legkevésbé
Művelődési ház - penetráció Foglalkozás # Egyéni vagy társas vállalkozás tulajdonosa Állami alkalmazott, köztisztviselő, közalkalmazott Magáncég alkalmazottja Soha nem volt állása 0,00 0,20 0,40 0,60 -0,20 -0,40 A teljes átlagtól való eltérés Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI A teljes átlag = 1,91 A magáncég-alkalmazottak járnak legkevésbé

57 Nem A férfiak kevésbé tartják fontosnak
Mennyire tartja fontosnak, hogy az Ön lakóhelyén önálló művelődési ház működjön? Nem # Férfi Nő 0,00 0,05 0,10 0,15 0,20 -0,05 -0,10 -0,15 -0,20 A teljes átlagtól való eltérés Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI A teljes átlag = 6,85 A férfiak kevésbé tartják fontosnak

58 A budapestiek tartják legkevésbé fontosnak
Mennyire tartja fontosnak, hogy az Ön lakóhelyén önálló művelődési ház működjön? Településtípus # Budapest Megyeszékhely Város Község 0,00 0,20 0,40 0,60 0,80 -0,20 -0,40 -0,60 -0,80 -1,00 A teljes átlagtól való eltérés Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI A teljes átlag = 6,85 A budapestiek tartják legkevésbé fontosnak

59 Mennyire tartja fontosnak, hogy
az Ön lakóhelyén önálló művelődési ház működjön? Életkor # 18-29 éves 30-39 40-49 50-59 60 éves vagy idősebb 0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 -0,10 -0,20 -0,30 A teljes átlagtól való eltérés Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI A teljes átlag = 6,85 50 évig növekvő mértékben tartják fontosnak, azután zuhan a fontosság

60 Változásfolyamatok a kultúrában, 2008 MTA PTI
Mennyire tartja fontosnak, hogy az Ön lakóhelyén önálló művelődési ház működjön? Iskolai végzettség # 8 általános és alatta Szakmunkásképző Gimnázium,szakközépiskola Főiskola,egyetem 0,00 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 -0,10 -0,20 -0,30 A teljes átlagtól való eltérés Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI A teljes átlag = 6,85 Az iskolázottsággal együtt növekszik az igény

61 Mennyire tartja fontosnak, hogy
az Ön lakóhelyén önálló művelődési ház működjön? Foglalkozás # Egyéni vagy társas vállalkozás tulajdonosa Állami alkalmazott, köztisztviselő, közalkalmazott Magáncég alkalmazottja Soha nem volt állása 0,00 0,10 0,20 -0,10 -0,20 -0,30 A teljes átlagtól való eltérés Változásfolyamatok a kultúrában, MTA PTI A teljes átlag = 6,85 Az állami foglalkoztatottaknak fontosabb a művelődési ház

62

63 Néhány fejezetcím… Új szegénység. A digitális egyenlőtlenség kulturális hatásai A kortárs magyar művészet társadalomszerkezete A kultúra finanszírozásának nemzetközi tapasztalatai A keresztény értékrend jelenléte A magyar film helyzete és jövőképe Fiatal fotóművészek pályaképe

64 (Vész)jelzések a kultúráról
A rendszerváltás folyamatában egyre nagyobb társadalmi csoportok szakadnak le, szorulnak perifériahelyzetbe gazdaságilag és politikailag egyaránt Az állami, önkormányzati szolgáltatások körének szűkülése különösen érinti a művelődés-oktatás intézményrendszerét, tehát az alapvető kultúraszolgáltatás rendszerét A leszakadók saját erőből képtelenek megoldani tudástőkéjük szinten tartását és bővítését,mindez kihat gyermekeik életesélyére, életminőségére is

65 A megkérdezettek az állami finanszírozást szükségszerűnek tartják a kulturális szférában.
Egyre szűkül azoknak a köre, akik a szellemi újratermeléshez szükséges javaikat önerőből elő tudják teremteni. Állami szerepvállalás nélkül a minőségi kultúra nem tud megjelenni a szélesebb tömegek életében.

66 A kultúrafinanszírozás jelenlegi formái nem feltétlenül a társadalom szélesebb köreinek - inkább az elit - igényeit elégítik ki. Egyre nő azoknak a száma, akik versenyképes tudáshoz – elsősorban - anyagi okok miatt nem tudnak hozzáférni. Az egyre inkább táguló versenytérben a lemaradók egyre nehezebben tudnak felzárkózni, amennyiben nem részesülnek kellő mértékben a kulturális-művészeti intézményhálózat kínálatából

67 Pedig…„A szűkebb értelemben vett kultúra
(s azon belül is különösen a magas művészet, a humán tudományok – de például a természettudományos ismeretterjesztés is) kulcsszerepet tud játszani abban, hogy a társadalom tagjai ne csak passzív elszenvedői legyenek a változásoknak, hanem aktív alakítói is.”

68 Az új infokommunikációs technológiák megjelenése, tökéletesedése és terjedése alapvető változásokat idéz elő a társadalmi működések minden területén, beleértve a kulturális intézmények működését, a kulturális tartalmak létrehozását és eljuttatását a közönséghez.

69 A kultúra jelentős részben digitális kultúrává alakulása alapvető változásokat jelent a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás területén, de legalább annyira az információszerzés és – terjesztés területén is. (Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor)

70 Esélyegyenlőség? Az információs technológia terjedése korántsem eredményez automatikus esélyegyenlőséget. Éppen ellenkezőleg, azok esélyeit látszik az átlagosnál jobban növelni, akik már eleve is nagyobb kulturális tőkével rendelkeznek. (Kuti Éva)

71 Az internetezők és nem internetezők két világ.
A különbség alapvetően demográfiai-szociológiai meghatározottságú, mely kihat a kultúrafelfogásra és a kulturális viselkedésre. A különbség nem abban mutatkozott meg, hogy az egyik csoport tagjai egyes kulturális viselkedéseket inkább preferáltak volna, mint másokat, hanem abban, hogy a nem internetezők körében kulturális viselkedés jószerével elő sem fordult. Az internetezés a jelek szerint nem orvosság a kulturális szegénységre, de kulturálisan gazdagabbá teheti azokat, akik gazdagok. (Csepeli György - Prazsák Gergő)

72 További kutatási irányok, kérdések
Az államnak, a helyi politikának mit kell támogatnia, ösztönöznie, illetve, hogy kell-e bármit is támogatnia? Egyáltalán, a hatalomnak van-e joga bármilyen mértéket állítania? Legfontosabb kutatási szegmenseink: a kultúraközvetítő intézmények állapota, kívánatos fejlesztési irányai a kultúraközvetítés újabb terei és szereplői az állami felelősségvállalás mértéke innováció a kultúrában támogatási rendszer újragondolása

73 mennyi kultúra kell a pénzhez.”
“Nem abból kell kiindulni, hogy mennyi pénz kell a kultúrához, hanem hogy mennyi kultúra kell a pénzhez.” Vitányi Iván