MAGYAR KATOLIKUS CSALÁDEGYESÜLET

Az előadások a következő témára: "MAGYAR KATOLIKUS CSALÁDEGYESÜLET"— Előadás másolata:

1 MAGYAR KATOLIKUS CSALÁDEGYESÜLET
A CSALÁD VÁLTOZÓBAN XV. CSALÁDKONGRESSZUS RADNAI JENŐ Máriabesnyő, nov. 6-8.

2 XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. A VILÁG VÁLTOZIK Hérakleitosz (kb. Kr. e. 535–475): Minden mozgásban van, és semmi sem marad változatlan – nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba. A világ változik Hérakleitosz (kb. Kr. e. 535–475),: Hérakleitosz talán legismertebb fennmaradt töredéke a folyó-hasonlat: Hérakleitosz azt mondja valahol, hogy minden mozgásban van, és semmi sem marad változatlan, és a folyó áramlásához hasonlítva a létezőket, azt mondja, hogy nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba. Platón: Kratülosz 402 A A platóni értelmezés szerint, melyet egyaránt elfogadott Arisztotelész, Theophrasztosz és a doxográfusok is, Hérakleitosz a folyó-hasonlattal a minden dologban jelenlevő abszolút változást akarta hangsúlyozni. A még látszólag nyugalomban levő dolgok is állandó változásban vannak, csak mi ezt nem látjuk mindig. Ilyen például a látszólag nyugalomban levő vasedény, ami viszont az idő elteltével megrozsdásodik, vagy egy tengerparti szirt, amit idővel kikezd a víz, stb. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

3 XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. A VILÁG VÁLTOZIK A TEREMTÉS NEM BEFEJEZETT MŰ, ISTEN AZ EMBERT BEVONJA GYARAPÍTÓ, ALKOTÓ, FENNTARTÓ, munkájába: »Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet! Hajtsátok azt uralmatok alá, és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és minden állaton, amely mozog a földön!« (Ter 1, 28) A világ változik A TEREMTÉS NEM BEFEJEZETT MŰ, ISTEN AZ EMBERT BEVONJA ALKOTÓ, FENNTARTÓ, GYARAPÍTÓ munkájába: »Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet! Hajtsátok azt uralmatok alá, és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és minden állaton, amely mozog a földön!« (Ter 1, 28) Az egyes ember nem képes „sokasodni” Az egyének a természettel és annak erőivel szemben tehetetlenek A teremtés munkájába bekapcsolódni csak az emberi közösségek tudnak, minimum 2 ember alkotta közösség. Ideális közösség a házaspár, a házasságra épülő család, A társadalom családokból áll. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

4 A VÁLTOZÁSOK LETÉTEMÉNYESE A CSALÁD
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, nov. 6-8. A VÁLTOZÁSOK LETÉTEMÉNYESE A CSALÁD A család feladatai változatlanok: Sokasodás, a föld benépesítése Gondoskodás az utódok testi-lelki fejlődéséről A természet emberbaráttá alakítása Sokasodás, a föld benépesítése – az emberi nem gyarapítása Gondoskodás az utódok testi-lelki fejlődéséről – humántőke gyarapítása A természet emberbaráttá alakítása – szociális tőke gyarapítása Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

5 A CSALÁD AKKOR TÖLTI BE FELADATÁT, HA
TERMÉKENY Máriabesnyő, nov. 6-8.

6 A VÁLTOZÓ VILÁGBAN VÁLTOZIK A CSALÁD
DE FELADATA VÁLTOZATLAN: TERMÉKENYSÉG Máriabesnyő, nov. 6-8.

7 Történelmi folyamatok hatása
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. Történelmi folyamatok hatása Hagyományos: a férj dolgozik és harcol, biztosítja a család élet és működési feltételeit; a feleség gondoskodik a család napi ellátásáról, a gyerekekről, az otthonról. Mindenki szerepe szerint járul hozzá a termékenységhez STABILITÁS A hagyományos családban a férj dolgozott, harcolt, biztosította a család élet és működési feltételeit, a feleség pedig gondoskodott a család napi ellátásáról, a gyerekekről, az otthonról. A feleség általában nem vállalt valaki másnak a szolgálatában munkát, csak a saját családért dolgozott. A szerepek ilyen megoszlása hozzájárult a házasságok stabilitásához: mindenkinek az érdeke az volt, hogy a status-quo fennmaradjon, mindenki azt nyújtsa a többieknek, amit szerepe szerint nyújtania kellett. Ez a modell biztosította a család boldogságát, mert a családtagok úgy vélték: így élni nem csak természetes, hanem egyedül lehetséges. Minden más életformát a normálistól, az általánosan elfogadottól eltérőnek minősítettek, a társadalom egésze ezt nehezen fogadta el. A keresztény társadalmakban Isten akaratának meg akartak felelni, a család ilyen helyzetét Isten akaratával megegyezőnek találták, a család és a házasság szent dolgok voltak. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

8 IPARI FORRADALOM: Férfiak az ipari termelésben bérért dolgoznak;
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. IPARI FORRADALOM: Férfiak az ipari termelésben bérért dolgoznak; Nők otthon a férfi-munkát is ellátják, gyakran bérmunkát is vállalnak. Következmény: nők túlterheltsége, harc az egyenjogúsításért; a hagyományos szerepek fellazulnak; a család összetartó ereje csökken, csökken a népszaporulat, kevesebb erő és idő jut a nevelésre; Az ipari forradalom ezt az idilli képet megváltoztatta. A gépek üzembeállítása megsokszorozta a termelhető értéket, ezzel együtt megnövekedett az ipari termelésben foglalkoztatottak száma. A létrejött üzemekben, gyárakban munkásokra volt szükség, akik munkájukért fizetséget kaptak. A férfiak bére azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy család megéljen, szükségessé vált a nők munkába állítása is, ez pedig súlyos következményekkel járt a családokra. A hagyományos szerepek felbomlottak, kevesebb gyerek született, a sok, az otthonon kívül töltött idő a család összetartását aláásta. A nők, akik az anyai feladatok mellett még fizetségért is munkát kellett vállaljanak, túlterhelődtek. A megindult öntudatosodás a nők helyzetének romlását észlelve harcot kezdett a nők érdekében. Célul tűzte ki a nők egyenjogúsítását, a férfi és női munka megbecsülése közötti különbségek felszámolását, tovább bomlasztva a hagyományos szerepek megbecsültségét. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

9 MAGYARORSZÁGOT VISSZAVETETTE A FEJLŐDÉSBEN
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. MAGYARORSZÁGOT VISSZAVETETTE A FEJLŐDÉSBEN a 150 éves török hódoltság és az utána stabilizálódott feudális viszonyok; a felvilágosodási mozgalmak „nemzeti” és „polgári” vonala közötti ellentétek; a „magyar átok”, az összefogva küzdeni tudás hiánya. Magyarországon a társadalmi átalakulás a tőlünk nyugatra fekvő országokhoz képest később kezdődött. Lassította a folyamatokat a 150 éves török hódoltság, melynek felszámolása után az ország gazdasági és politikai viszonyai nem tették lehetővé az iparosodást és a polgáriasodást. A 19. sz. első felében megindult „felvilágosodási” mozgalmak célja egyszerre volt a nemzeti függetlenség kivívása és a polgárias átalakulás. A nemzeti gondolat összekapcsolódott a nemzet, a társadalom és ezen belül a család hagyományos, keresztény felfogásával, a polgárosodás a nyugati minták nyomán a szekularizáció és a liberalizmus irányába mutatott. A két irányzat közötti ellentétek (párosulva a „magyar átokkal”, az összefogás, a közös célokért egységben küzdeni tudás hiányával) tovább lassították a fejlődést, az ország lemaradását az európai szinthez képest. Ami a családokat illeti a felszínen a hagyományos családideál volt uralkodó, a fejekben azonban megindult az erózió: megingott az értékrendbe vetett bizalom és a meggyengült a családok összetartó ereje. A társadalom megoszlott a „hagyományos” és a „modern” család-szemlélet híveire. Következmény: megingott az értékrendbe vetett bizalom; meggyengült a családok összetartó ereje. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

10 KIEGYEZÉS (1867): meglendül a gazdasági-ipari fejlődés
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. KIEGYEZÉS (1867): meglendül a gazdasági-ipari fejlődés felgyorsul a szekularizáció a paraszti (hagyományos) családok felbomlanak: termékenységük csökken a polgári családokban a gazdasági érdekek mögé sorolják a keresztény értékeket: termékenységük csökken A kiegyezés (1867), az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása megindította a gazdasági-ipari fejlődést és felgyorsította a szekularizációt. Az 1848-ban (Európában az utolsók között) felszabadított jobbágyokból lett szegényparasztok a mezőgazdaságból megélni nem tudván ipari munkásokká váltak, sőt, kivándoroltak Amerikába. Azok a feleségek, akik így a család támaszaivá kellett váljanak, vagy kénytelenek voltak napszámosként, akár ipari segédmunkásként a család megélhetéséért munkát vállalni, vagy a férfimunkát is vállalva a saját gazdaságot üzemeltetni. Természetes következmény a családok felbomlása, a született gyermekek számának csökkenése. A kor átalakulásainak nyertese a megerősödött polgárság volt. Az ő köreikben azonban egyre inkább tért hódítottak a házasságról és a családról vallott „modern” nézetek, a keresztény értékrendek a gazdasági érdekek mögé sorolása. Szorgalmazzák a nők „felszabadítását”, a férfival való egyenlővé tételét a politikai, kulturális, gazdasági, sőt családi életben. Támogatva a fokozódó szekularizációtól sorra jelennek meg azok a törvények, melyek a házasságot és a családot megfosztják transzcendens gyökereitől. A magyar társadalom megosztott: az elszegényedett paraszti társadalom még ragaszkodna a hagyományos keresztény családideálhoz, de rákényszerül az attól eltérő életformára; a polgárság viszonylagos jólétben élve már nem vallja magáénak a keresztény családideált, azt maradinak, haladásellenesnek ítéli. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

11 I. VILÁGHÁBORÚ: apák és leendő apák tömege veszett oda
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. I. VILÁGHÁBORÚ: apák és leendő apák tömege veszett oda a Trianoni béke-szerződés generációkat szakított szét sokakat megfosztott otthonuktól megrendítette a bizalmat a maradandó értékekben, a hazában, a nemzetben, az egységben, a családban. A 20. sz.-ban újabb súlyos csapások érték a magyar családokat. Az első világháborúban apák és leendő apák vesztek oda, tovább rontva ezzel a demográfiai mutatókat, majd a háborút lezáró Trianoni szerződés leszakítva az ország területének több, mint ⅔-át és lakosságának csaknem ⅔-át családokat, generációkat szakított szét, sokakat megfosztott otthonuktól, de legfőképpen megrendítette a bizalmat a maradandó értékekben, a hazában, a nemzetben, az egységben, a családban. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

12 XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. II. VILÁGHÁBORÚ: súlyos vérveszteség a frontokon, és a polgári lakosság körében megsemmisülnek otthonok, üzemek, gyárak, az infrastruktúra munkalehetőségek tömeges megszűnése kiábrándultság: nincs maradandó érték, semmi sem szent, a jövő a történelem játékszere. A második világháború súlyos vérveszteséget okozott immár nem csak a frontokon harcolók, hanem a polgári lakosság körében is. Családok tízezrei vesztették el otthonaikat, üzemek, gyárak semmisültek meg, sokakat megfosztva munkalehetőségüktől, tönkrement az ország életét biztosító infrastruktúra. Az ellátási-élelmezési nehézségeken leginkább azok tudtak úrrá lenni, akiknek családjában voltak vidéki szálak, és építhettek az önzetlen rokoni segítségre. A háború pusztítása betetőzte azt a kiábrándultságot, amit az előző már elindított: az emberek végkép elvesztették hitüket mindenben, amit valaha szentnek, megingathatatlannak gondoltak. Akinek volt tudatos jövőképe, az megérthette, hogy semmiben nem bízhat, a jövő a történelem játékszere. Azok pedig, akik Istenben bízva, elkötelezett keresztényként éltek újabb nehézséggel találkoztak: egy ateista, istentagadó, nyíltan családellenes diktatúra telepedett az országra. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

13 XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. A II. világháború után egy ateista, istentagadó, nyíltan családellenes diktatúra telepedett az országra Azok pedig, akik Istenben bízva, elkötelezett keresztényként éltek újabb nehézséggel találkoztak: egy ateista, istentagadó, nyíltan családellenes diktatúra telepedett az országra. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

14 XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. A DIKTATÚRA IDEOLÓGIAI ALAPON TÁMADJA A CSALÁDOT Marx & Engels családideológiája a család egy rosszul működő termelő egység; a férfi kapitalistaként uralkodik a családon, a nő pedig a kizsákmányolt proletár; a monogám házasságban osztályharc dúl, ez a férfi és a nő közötti alapkonfliktus oka; mindkét fél termelőerejét ki kell használni, a nőt fel kell szabadítani. A 20. sz. a modern ideológiák százada. Ezek az ideológiák számos áldozatot szedtek, legsúlyosabb áldozatuk a család volt. Karl Marx és Friedrich Engels a családot egy rosszul működő termelő egységnek tekintette, azt hirdették, hogy a család a kizsákmányolás helye, a férfi kapitalistaként uralkodik a családon, a nő pedig házassága révén rabszolgasorba jut. Szerintük azt a termelő erőt, amit a férfi és a nő képvisel, úgy lehet hasznosítani, ha megszüntetjük a családot, mindenki egyenlőként dolgozhat a termelésben. A nőt fel kell szabadítani, biztosítani azt, hogy mindenben egyenlő lehessen a férfival, Der theoretischen Begründung der Familienfeindlichkeit nach wäre die erste Arbeitsteilung in der Geschichte innerhalb der Familie, zwischen Mann und Frau aufgetreten. Damit entstünde der Grundkonflikt zwischen Mann und Frau. In der Familie wäre der ausgebeutete Proletarier die Frau, der Kapitalist sein Mann. In der monogamen Ehe herrscht also eine Art Klassenkampf. Die Familie wäre eine schlecht funktionierende Produktionseinheit, Ort der Ausbeutung. Die produktive Kraft vom Mann und Frau sollte ausgenützt werden, jeder sollte in der Produktion auf gleiche Weise arbeiten. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

15 Marx & Engels családideológiája:
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. Marx & Engels családideológiája: A nő munkaerejének kiaknázásáért szabályozni kell a szülést; A munkaerő újrateremtéséhez nincs szükség családra, megfelel bármilyen – ideiglenes, vagy alkalmi – párkapcsolat is; A társadalom fejlődését gátolják a családot védő, a házasságot előnyben részesítő törvények munkaerejének kiaknázásáért szabályozni kell a szülést. A munkaerő újrateremtéséhez pedig nincs szükség családra, megfelel bármilyen – ideiglenes, vagy alkalmi – párkapcsolat is. A társadalom ilyen irányú fejlődését gátolják azok a törvények, amelyek a családot védik, a házasságot előnyben részesítik. (A Szovjetunióban 1917-ben eltörölték a házasságot, 1926-ban azonban visszaállították, mert kiderült, hogy a házasságon kívül született gyerekek gondozása és felnevelése megoldhatatlan anyagi és szellemi feladat elé állította az államot.) Die Familie sollte aufgelöst, die Frau befreit und dem Mann gleichgestellt werden. Dazu müsste die Geburt der Kinder geregelt werden. Zum Neuschaffen der Arbeitskräfte wird jedoch keine Familie benötigt, dafür reicht jede beliebige – einstweilige oder gelegentliche - Paaresbeziehung aus. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

16 Marx & Engels emberképe:
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. Marx & Engels emberképe: A nő termelőereje akkor lesz kiaknázható, ha mindenben egyenlő lesz a férfival; Fel kell számolni az egyének közötti minden külső és belső különbséget; Az egyént el kell idegeníteni a kapitalista gazdasági rendtől, majd beolvasztani a szocialista társadalom kollektívájába Dieser Ideologie entsprechend, ist das Verständnis der Gleichheit der Menschen so zu verstehen, wie in der Mathematik die Gleichheit von den gleichen Zahlen oder von den gleichen Dreiecken. Gleichheit bedeutet, die Aufhebung aller Differenzen sowohl im äußeren Verhalten, als auch in der inneren Welt der Einzelpersonen. Die Gleichheit wäre eine totale Identität der Individuen. Erst müssten die Personen radikal von dem kapitalistischen Wirtschaftsystem entfremdet werden, danach sollte der Staat diesen Individualismus abschaffen und jede Einzelpersonen durch die verwirklichte Gleichheit in das Kollektivleben der sozialistischen Gesellschaft aufsaugen. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

17 Marx & Engels szándéka a családdal:
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. Marx & Engels szándéka a családdal: A családot meg kell szüntetni, ezért a férfi és a nő teljes egyenlővé tétele révén fel kell számolni a család gazdasági funkcióját ha család többé nem a gyermekáldás elsődleges helye, megszűnik társadalmi funkciója ezután el kell törölni a családot védő és támogató törvényeket. Die Familie war zur Auflösung verurteilt. Zuerst sollte die wirtschaftliche Funktion der Familie durch die gewaltsame Gleichstellung von Frauen und Männer in dem Arbeits- und Gesellschaftsleben ausgehöhlt werden. Zweitens wollte man die soziale Funktion der Familie abschaffen, da die Familie galt nicht mehr als der primäre Ort des Gebärens. Drittens da die Familie von seinem ökonomischen Inhalt und dann von seinem Sozialinhalt geleert worden ist, sollte der gesetzliche Schutz und die Vergünstigung der Institution Familie aufgehoben werden. Glücklicherweise die Ideologie hat die ethische Bedeutung und Funktion der Familie nicht wahrgenommen, und sie nicht angegriffen. Vielleicht damit ist zu erklären, dass die Vernichtung der ungarischen Familien nicht vollgestreckt werden konnte. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

18 GYAKORLATI INTÉZKEDÉSEK
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. GYAKORLATI INTÉZKEDÉSEK A városi nők munkába, a gyerekeik óvodába és bölcsödébe kényszerítése; Falun az erőszakos kollektivizálás megszűntette a családok létalapját, megindult az ingázás; A házasságon kívüli párkapcsolat legitimálása, a válás megkönnyítése; A házasságon kívüli szülések támogatása; Az abortusz engedélyezése Die Theorie wurde in die Praxis übersetzt. In den Städten wurden die Frauen zur Arbeit getrieben, die kleinen Kinder in Kinderkrippen gezwungen. Mit der gewaltsamen Kollektivierung wurde in den Dörfern der wirtschaftliche Hintergrund der Familien liquidiert, damit sie zur Arbeit in den Städten und zur tag-tägliche Pendlerei zwischen Dorf und Stadt gezwungen wurden. Die außerehelichen Verbindungen der Paare wurden legitimiert, die Scheidungen weiter erleichtert, die Geburt unehelicher Kinder gefördert worden, die künstliche Abtreibungen hat man (nach einem zeitweilig mit demographischen Zielsetzungen eingeleiteten Verbot) genehmigt. Die in ihrem Glauben an die Werte sonst schon erschütterten Menschen sind auch selbst verunsichert geworden, der Zerfall der Familien setzte sich fort. Die Atomisierung der Gesellschaft nahm stets zu, der offiziellen Phrasen gegenüber zeigten sich die Menschen immer mehr verschlossen, und versuchten für sich selbst annehmbare Lebensbedingungen herbeizuschaffen. Anstatt der von der Ideologie geforderten Gleichheit sind in jeder Hinsicht Differenzen aller Art entstanden. Als die (erzwungene) Liberalisierung der Wirtschaft in den 80-er Jahren begann, erschienen auf der Bühne die unterschiedlichsten kleinen Gewerbeunternehmen, in welchen die Menschen über die normale Arbeitszeit hinaus schufteten, sodass sie noch weniger Zeit mit ihren Familien verbringen vermochten. Auf paradoxe Weise ist der Zerfall der Familie weiter auch dadurch gefördert worden, dass es sich die Möglichkeit ergab, in der Form von privaten Familienunternehmen Wohnungen oder sogar Urlaubswohnungen zu bauen. Die einzelnen Familienmitglieder beschäftigten sich in jeder Stunde ihrer Freizeit mit dem Bauen, damit der Familie ein entsprechendes Heim, oder Erholungsort zu Eigen werde. Als das Gebäude fertiggestellt worden war, ist dann nicht selten die Auflösung der Familiengemeinschaft bereits erfolgt, da die nicht gepflegte Ehe, das lediglich auf den materiellen Hintergrund konzentrierendes Familienleben die Chance eines Misserfolgs in sich mitführte. Gegenüber der offiziell verkündeten Losung „das höchste Wert ist der Mensch“ richteten die Einzelpersonen und die ganze Gesellschaft sich hauptsächlich nach materialistischen Werten. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

19 XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. KÖVETKEZMÉNYEK Az egyébként is elbizonytalanodott emberek bizalma a házasság és család iránt tovább csökkent; A szolidaritás családok és generációk között fokozatosan felszámolódott; A családok védekezésül bezárkóztak és így magukra maradtak; A társadalom egyre inkább atomizálódott, uniformizálódás helyett differenciálódott; Die in ihrem Glauben an die Werte sonst schon erschütterten Menschen sind auch selbst verunsichert geworden, der Zerfall der Familien setzte sich fort. Die Atomisierung der Gesellschaft nahm stets zu, der offiziellen Phrasen gegenüber zeigten sich die Menschen immer mehr verschlossen, und versuchten für sich selbst annehmbare Lebensbedingungen herbeizuschaffen. Anstatt der von der Ideologie geforderten Gleichheit sind in jeder Hinsicht Differenzen aller Art entstanden. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

20 MAGYARORSZÁG – A „TÁBOR” LEGVIDÁMABB BARAKKJA
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. MAGYARORSZÁG – A „TÁBOR” LEGVIDÁMABB BARAKKJA A liberalizálódó gazdasági környezet - fokozódó elanyagiasodás; VGMK, GMK, „maszekolás” - lehetőség a jövedelem kiegészítésére – elveszi az időt a családtól; Saját kezűleg épített otthon, hétvégi ház, kert – jó a családnak, ha már elkészült, de amíg szülők építkeznek, széteshet a család; Kicsi, vagy kocsi dilemmája. Als die (erzwungene) Liberalisierung der Wirtschaft in den 80-er Jahren begann, erschienen auf der Bühne die unterschiedlichsten kleinen Gewerbeunternehmen, in welchen die Menschen über die normale Arbeitszeit hinaus schufteten, sodass sie noch weniger Zeit mit ihren Familien verbringen vermochten. Auf paradoxe Weise ist der Zerfall der Familie weiter auch dadurch gefördert worden, dass es sich die Möglichkeit ergab, in der Form von privaten Familienunternehmen Wohnungen oder sogar Urlaubswohnungen zu bauen. Die einzelnen Familienmitglieder beschäftigten sich in jeder Stunde ihrer Freizeit mit dem Bauen, damit der Familie ein entsprechendes Heim, oder Erholungsort zu Eigen werde. Als das Gebäude fertiggestellt worden war, ist dann nicht selten die Auflösung der Familiengemeinschaft bereits erfolgt, da die nicht gepflegte Ehe, das lediglich auf den materiellen Hintergrund konzentrierendes Familienleben die Chance eines Misserfolgs in sich mitführte. Gegenüber der offiziell verkündeten Losung „das höchste Wert ist der Mensch“ richteten die Einzelpersonen und die ganze Gesellschaft sich hauptsächlich nach materialistischen Werten. A 80-as években, amikor megkezdődött a gazdaság (kényszerű) liberalizációja megjelentek a legkülönfélébb kis gazdasági vállalkozások, amelyekben az emberek a normális munkaidőn túl dolgoztak, így még kevesebb időt töltöttek a családjukkal. Paradox módon az is elősegítette a családok bomlását, hogy lehetővé vált családi, magán vállalkozásként lakást, sőt nyaralót építeni. A család egyes tagjai minden szabad idejükben építkeztek, hogy a családnak megfelelő otthona, vagy pihenőhelye legyen, és mire az épület elkészült, nem ritkán megszűnt a családi együttes, hiszen az ápolatlan házasság, a csak az anyagi háttérre koncentráló családi élet magában hordja a kudarc lehetőségét. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

21 XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. 1989: A DIKTATÚRA MEGBUKIK A családot nem sikerült kiiktatni a társadalmi-gazdasági életből Van sok, a keresztény családideál szerint élő, termékeny család Az ideológia követése nem kötelező – szabad emberek szabadon megválaszthatják életformájukat, akárcsak a szerencsésebb sorsú nyugati demokráciákban Als das Jahr 1989, der Sturz der Diktatur ankam, befanden sich die ungarischen Familien in einer eher verwirrten Lage. Die frühere Homogenität des Familienbildes war längst vorbei. Das Ziel der Diktatoren konnte nicht erreicht werden, die Familie war im ungarischen wirtschaftlich-gesellschaftlichen Leben weiterhin ein wichtiger Faktor. Es gab auch zahlreiche Eheleute, die „traditionellen“, stabilen Familien erbauten, mit mehreren Kindern. Diese Eheleute waren die Helden, die trotz aller familienfeindlichen Maßnahmen, Bedrohungen und Benachteiligungen das Leben und die menschliche Person heilig gehalten haben. Es ist aber gelungen, das Menschenbild der Ungarn im allgemeinen in eine individualistisch-materialistische Richtung zu lenken. Demnach kann der Wert eines Menschen mit den von ihm produzierten materialen Gütern zu messen, der „Andere“ ist solange wertvoll, inwieweit er oder sie mir nützlich ist. Das bezieht sich auch auf die partnerschaftlichen Beziehungen, auch auf die Ehe. Mann kann und darf auf niemanden und auf nichts vertrauen. Es gibt keinen dauerhaften Werten, die ethischen Gesichtspunkte sind obsolet, und spielen keine Rolle mehr. Eine staatliche Unterstützung verdient, wer mit dieser Hilfe zu dem Gesamtprodukt beitragen kann. Die Familie wird unterstützt, damit sie nützlicher sein kann. Keine Solidarität, eher Investition. Die Familie ist auf diese Unterstützung angewiesen, ohne diese ist sie nicht funktionsfähig. Keine Subsidiarität, lieber Abhängigkeit. Die Diktatur hat alle Zivilgesellschaften, Vereine, Verbände aufgelöst, sie hätten ihre Vollmacht gefährdet. Die Lage der Familien ist nicht rosig, wer könnte aber den Ausweg zeigen? Mire eljött 1989, a diktatúra bukása, a magyar családok válsága legalább olyan súlyos lett, mint a nyugat-európai országokban, ahol egészen más okok és eszmei áramlatok idéztek elő nagyon hasonló helyzetet. A sokáig csak távoli eszményként ismert nyugati szellemiség hamar betört, de nem hozott javulást, sőt megerősítette a káros folyamatokat. A liberális felfogás szerint az önmegvalósításra a lehetőséget az individuális szabadság adja meg. Mindaz, ami korlátozza az egyén szabadságát, rossz. A nő a házasságban fogoly, tehát ki kell szabadítani a házasság fogságából. A házasságban a férfi is visszafejlődik, mert akadályoztatva van az önmegvalósításban. Az együttélés adja a megfelelő keretet az emberi szabadság megéléséhez, de megfelelő jogi kategória is az élet vállalásához. A munka szabadít fel – tehát a családot el kell utasítani, hiszen ez téríti el a férfit és a nőt a teljes önmegvalósítás útjáról. Arról azonban hallgatnak a liberalizmus szószólói, hogy a szabadság abszolutizálása ellentmondásos helyzetet idéz elő: az egyes egyének féktelen szabadsága óhatatlanul korlátozza mások szabadságát, és ez könnyen az erősek diktatúrájához vezet. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

22 DIKTATÚRA NÉLKÜLI SZABADSÁG
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. DIKTATÚRA NÉLKÜLI SZABADSÁG Ipari forradalom – polgáriasodás – nők egyenjogúsítása; Cél: önmegvalósítás, ehhez individuális szabadság kell; A nőt és a férfit a házasság korlátozza az önmegvalósításban; Jogi eszközökkel biztosítják a házassági kötöttségektől való megszabadulást; A sokáig csak távoli eszményként ismert nyugati szellemiség hamar betört, de nem hozott javulást, sőt megerősítette a káros folyamatokat. A liberális felfogás szerint az önmegvalósításra a lehetőséget az individuális szabadság adja meg. Mindaz, ami korlátozza az egyén szabadságát, rossz. A nő a házasságban fogoly, tehát ki kell szabadítani a házasság fogságából. A házasságban a férfi is visszafejlődik, mert akadályoztatva van az önmegvalósításban. Az együttélés adja a megfelelő keretet az emberi szabadság megéléséhez, de megfelelő jogi kategória is az élet vállalásához. A munka szabadít fel – tehát a családot el kell utasítani, hiszen ez téríti el a férfit és a nőt a teljes önmegvalósítás útjáról. Arról azonban hallgatnak a liberalizmus szószólói, hogy a szabadság abszolutizálása ellentmondásos helyzetet idéz elő: az egyes egyének féktelen szabadsága óhatatlanul korlátozza mások szabadságát, és ez könnyen az erősek diktatúrájához vezet. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

23 A fogyasztói mentalitás a stabilitás ellen hat;
Az individuumnak a jogai szentek és sérthetetlenek, a kötelességei viszonylagosak; Erkölcsi relativizmus – a parlamentek döntenek arról, hogy mi az igazság; A biológia lehetőségeket teremt az élet manipulálására: félre az erkölcsi aggályokkal! A fogyasztói mentalitás a stabilitás ellen hat; A bomladozó családokért a család intézményét teszik felelőssé, és nem az önmegvalósítás kudarcába jutott embert. Máriabesnyő, nov. 6-8.

24 NYUGATON IS, KELETEN IS:
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. NYUGATON IS, KELETEN IS: Az ember szemben a szólamokkal és a meghirdetett célokkal egyre kevésbé boldog, egyre kilátástalanabb, nem látja élete célját és értelmét, magát egyre inkább használati tárgynak, eszköznek érzi, nem a teremtés méltósággal bíró koronájának, VÁLSÁGBA JUTOTT A világban a változások üteme nagyon felgyorsult, a változásokhoz való alkalmazkodás, a megváltozott helyzetekben a helyes döntések meghozatala komoly kihívást jelent még a szilárd értékrenddel rendelkező embereknek és családoknak is. A változások nem hagyták érintetlenül a család intézményét sem. A globalizáció változásokat hozott a család gazdasági és szociális rendjében, felgyorsult a kultúrák egymásra hatása, megváltozott az államok politikai berendezkedése, a családokat érintő jogi szabályozás. A helyi, etnikai, társadalmi csoportok, osztályok, már nem alkotnak zárt egységet, átjárhatók. Megváltozott a nők helyzete és szerepe az otthonokban, a társadalomban és a politikai-gazdasági életben. Az eddigi háromfázisú életút, amely gyermek- és tanulókorra, családi és munkafázisra, valamint a társadalom által nyújtott juttatásból eltartott nyugdíjas-korra tagolódott, összemosódik. Megváltozott az életkor és a teljesítőképesség összefüggése: meghosszabbodott az életkor, kisebb a csecsemőhalandóság, veszélyeztetettebb a magzati kor. Megváltozott a szexualitással kapcsolatos közszellem, ami régebben tilos, vagy legalábbis szégyenteli volt, az ma jól jövedelmező nyilvános ipari gyakorlat. Az emberek életútjukon sokkal több lehetőség közül választhatnak, mint régebben, látszólag szabadabbak; a stabil, elkötelezett kapcsolatok helyett általánossá váltak a könnyen megváltoztatható életállapotok. Ebből is következik, hogy rohamosan növekszik a szociális bizonytalanság, az ideig-óráig beköszöntő anyagi jólét nem jelenti az életminőség javulását. Mindez hat a gyermekek és a fiatalok értékrendjének kialakulására, hiszen már szüleik is elbizonytalanodtak, irányt tévesztettek. A felmérések azt mutatják, hogy míg 1965 és 75 között az ifjúság fontos értéknek tartotta az alkalmazkodó-készséget, a kötelességtudást, a fegyelmet, a szolgálat- és áldozatkészséget, ma ezek helyére az individualizmus, az önérdek mindenek fölé helyezése, az önrendelkezés, a vágyak gyors kielégítése, a kényelemszeretet és a közjó iránti érdektelenség lépett. A fiatalok bizalmatlanok az intézményekkel, normákkal és mindenfajta tekintéllyel szemben, megkérdőjelezik az erények és az abszolút értékek létjogosultságát. Kétkedve fogadnak mindenféle boldogító eszmét, mert manipulációtól tartanak. A médiának azonban sikerül manipulálni őket, a televízió és az Internet rabjaivá válnak, így kapcsolataik is virtuálissá válnak, nincsenek igazi közösségeik. Pedig az ember ízig-vérig társas lény, és másokkal való kapcsolat nélkül képtelen élni, és képességeit kifejleszteni. A fiatalok értékrendjét károsan befolyásolja az, hogy látják: egyre több a felbomló (vagy meg sem kötött) házasság, az abortusz, terjed az alkoholizmus és drogfüggés, a prostitúció, gyakori a lányoknál a nem kívánt terhesség, sok az elhagyott gyerek. A fiatalság körében lassanként általánossá válik az emberről, a nemiségről, a szabadságról és a szerelemről, sőt magáról a családról is egy torz, téves elképzelés. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

25 A VÁLSÁGBA JUTOTT EMBER
bizalma megrendült a tartós értékekben: erkölcsiségben, hűségben, elkötelezettségben, kitartásban; megingott hite a transzcendens valóságban; nem bízik az emberi kapcsolatokban; nem ismeri a tekintélyt – nincsenek példaképei; orientációját vesztve manipulálhatóvá, megvesztegethetővé vált; MAGÁVAL VITTE VÁLSÁGÁT HÁZASSÁGÁBA, CSALÁDJÁBA Máriabesnyő, nov. 6-8.

26 A családra ható Változások – kihívások
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. A családra ható Változások – kihívások Megváltozott a családok gazdasági és szociális szerepe; megváltozott az államok politikai berendezkedése, a családokat érintő jogi szabályozás; felgyorsult a kultúrák egymásra hatása; átjárhatóvá váltak a helyi, etnikai, társadalmi csoportok, osztályok; A világban a változások üteme nagyon felgyorsult, a változásokhoz való alkalmazkodás, a megváltozott helyzetekben a helyes döntések meghozatala komoly kihívást jelent még a szilárd értékrenddel rendelkező embereknek és családoknak is. A változások nem hagyták érintetlenül a család intézményét sem. A globalizáció változásokat hozott a család gazdasági és szociális rendjében, felgyorsult a kultúrák egymásra hatása, megváltozott az államok politikai berendezkedése, a családokat érintő jogi szabályozás. A helyi, etnikai, társadalmi csoportok, osztályok, már nem alkotnak zárt egységet, átjárhatók. Megváltozott a nők helyzete és szerepe az otthonokban, a társadalomban és a politikai-gazdasági életben. Az eddigi háromfázisú életút, amely gyermek- és tanulókorra, családi és munkafázisra, valamint a társadalom által nyújtott juttatásból eltartott nyugdíjas-korra tagolódott, összemosódik. Megváltozott az életkor és a teljesítőképesség összefüggése: meghosszabbodott az életkor, kisebb a csecsemőhalandóság, veszélyeztetettebb a magzati kor. Megváltozott a szexualitással kapcsolatos közszellem, ami régebben tilos, vagy legalábbis szégyenteli volt, az ma jól jövedelmező nyilvános ipari gyakorlat. Az emberek életútjukon sokkal több lehetőség közül választhatnak, mint régebben, látszólag szabadabbak; a stabil, elkötelezett kapcsolatok helyett általánossá váltak a könnyen megváltoztatható életállapotok. Ebből is következik, hogy rohamosan növekszik a szociális bizonytalanság, az ideig-óráig beköszöntő anyagi jólét nem jelenti az életminőség javulását. Mindez hat a gyermekek és a fiatalok értékrendjének kialakulására, hiszen már szüleik is elbizonytalanodtak, irányt tévesztettek. A felmérések azt mutatják, hogy míg 1965 és 75 között az ifjúság fontos értéknek tartotta az alkalmazkodó-készséget, a kötelességtudást, a fegyelmet, a szolgálat- és áldozatkészséget, ma ezek helyére az individualizmus, az önérdek mindenek fölé helyezése, az önrendelkezés, a vágyak gyors kielégítése, a kényelemszeretet és a közjó iránti érdektelenség lépett. A fiatalok bizalmatlanok az intézményekkel, normákkal és mindenfajta tekintéllyel szemben, megkérdőjelezik az erények és az abszolút értékek létjogosultságát. Kétkedve fogadnak mindenféle boldogító eszmét, mert manipulációtól tartanak. A médiának azonban sikerül manipulálni őket, a televízió és az Internet rabjaivá válnak, így kapcsolataik is virtuálissá válnak, nincsenek igazi közösségeik. Pedig az ember ízig-vérig társas lény, és másokkal való kapcsolat nélkül képtelen élni, és képességeit kifejleszteni. A fiatalok értékrendjét károsan befolyásolja az, hogy látják: egyre több a felbomló (vagy meg sem kötött) házasság, az abortusz, terjed az alkoholizmus és drogfüggés, a prostitúció, gyakori a lányoknál a nem kívánt terhesség, sok az elhagyott gyerek. A fiatalság körében lassanként általánossá válik az emberről, a nemiségről, a szabadságról és a szerelemről, sőt magáról a családról is egy torz, téves elképzelés. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

27 megváltozott az életkor és a teljesítőképesség összefüggése;
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. megváltozott a nők helyzete és szerepe az otthonokban, a társadalomban és a politikai-gazdasági életben; meghosszabbodott az életkor, kisebb a csecsemőhalandóság, veszélyeztetettebb a magzati kor; megváltozott az életkor és a teljesítőképesség összefüggése; összemosódtak az életfázisok (gyermek és tanulókor, családi és munka fázis, eltartott öregkor); A világban a változások üteme nagyon felgyorsult, a változásokhoz való alkalmazkodás, a megváltozott helyzetekben a helyes döntések meghozatala komoly kihívást jelent még a szilárd értékrenddel rendelkező embereknek és családoknak is. A változások nem hagyták érintetlenül a család intézményét sem. A globalizáció változásokat hozott a család gazdasági és szociális rendjében, felgyorsult a kultúrák egymásra hatása, megváltozott az államok politikai berendezkedése, a családokat érintő jogi szabályozás. A helyi, etnikai, társadalmi csoportok, osztályok, már nem alkotnak zárt egységet, átjárhatók. Megváltozott a nők helyzete és szerepe az otthonokban, a társadalomban és a politikai-gazdasági életben. Az eddigi háromfázisú életút, amely gyermek- és tanulókorra, családi és munkafázisra, valamint a társadalom által nyújtott juttatásból eltartott nyugdíjas-korra tagolódott, összemosódik. Megváltozott az életkor és a teljesítőképesség összefüggése: meghosszabbodott az életkor, kisebb a csecsemőhalandóság, veszélyeztetettebb a magzati kor. Megváltozott a szexualitással kapcsolatos közszellem, ami régebben tilos, vagy legalábbis szégyenteli volt, az ma jól jövedelmező nyilvános ipari gyakorlat. Az emberek életútjukon sokkal több lehetőség közül választhatnak, mint régebben, látszólag szabadabbak; a stabil, elkötelezett kapcsolatok helyett általánossá váltak a könnyen megváltoztatható életállapotok. Ebből is következik, hogy rohamosan növekszik a szociális bizonytalanság, az ideig-óráig beköszöntő anyagi jólét nem jelenti az életminőség javulását. Mindez hat a gyermekek és a fiatalok értékrendjének kialakulására, hiszen már szüleik is elbizonytalanodtak, irányt tévesztettek. A felmérések azt mutatják, hogy míg 1965 és 75 között az ifjúság fontos értéknek tartotta az alkalmazkodó-készséget, a kötelességtudást, a fegyelmet, a szolgálat- és áldozatkészséget, ma ezek helyére az individualizmus, az önérdek mindenek fölé helyezése, az önrendelkezés, a vágyak gyors kielégítése, a kényelemszeretet és a közjó iránti érdektelenség lépett. A fiatalok bizalmatlanok az intézményekkel, normákkal és mindenfajta tekintéllyel szemben, megkérdőjelezik az erények és az abszolút értékek létjogosultságát. Kétkedve fogadnak mindenféle boldogító eszmét, mert manipulációtól tartanak. A médiának azonban sikerül manipulálni őket, a televízió és az Internet rabjaivá válnak, így kapcsolataik is virtuálissá válnak, nincsenek igazi közösségeik. Pedig az ember ízig-vérig társas lény, és másokkal való kapcsolat nélkül képtelen élni, és képességeit kifejleszteni. A fiatalok értékrendjét károsan befolyásolja az, hogy látják: egyre több a felbomló (vagy meg sem kötött) házasság, az abortusz, terjed az alkoholizmus és drogfüggés, a prostitúció, gyakori a lányoknál a nem kívánt terhesség, sok az elhagyott gyerek. A fiatalság körében lassanként általánossá válik az emberről, a nemiségről, a szabadságról és a szerelemről, sőt magáról a családról is egy torz, téves elképzelés. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

28 XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. megváltozott a szexualitással kapcsolatos közszellem, ami régebben szégyenteljes, vagy tilos volt, az ma jól jövedelmező nyilvános ipari gyakorlat; az emberek látszólag szabadabbak, életútjukon sok lehetőség közül választhatnak; a stabil, elkötelezett kapcsolatok helyett általánossá váltak a könnyen megváltoztatható életállapotok. A világban a változások üteme nagyon felgyorsult, a változásokhoz való alkalmazkodás, a megváltozott helyzetekben a helyes döntések meghozatala komoly kihívást jelent még a szilárd értékrenddel rendelkező embereknek és családoknak is. A változások nem hagyták érintetlenül a család intézményét sem. A globalizáció változásokat hozott a család gazdasági és szociális rendjében, felgyorsult a kultúrák egymásra hatása, megváltozott az államok politikai berendezkedése, a családokat érintő jogi szabályozás. A helyi, etnikai, társadalmi csoportok, osztályok, már nem alkotnak zárt egységet, átjárhatók. Megváltozott a nők helyzete és szerepe az otthonokban, a társadalomban és a politikai-gazdasági életben. Az eddigi háromfázisú életút, amely gyermek- és tanulókorra, családi és munkafázisra, valamint a társadalom által nyújtott juttatásból eltartott nyugdíjas-korra tagolódott, összemosódik. Megváltozott az életkor és a teljesítőképesség összefüggése: meghosszabbodott az életkor, kisebb a csecsemőhalandóság, veszélyeztetettebb a magzati kor. Megváltozott a szexualitással kapcsolatos közszellem, ami régebben tilos, vagy legalábbis szégyenteli volt, az ma jól jövedelmező nyilvános ipari gyakorlat. Az emberek életútjukon sokkal több lehetőség közül választhatnak, mint régebben, látszólag szabadabbak; a stabil, elkötelezett kapcsolatok helyett általánossá váltak a könnyen megváltoztatható életállapotok. Ebből is következik, hogy rohamosan növekszik a szociális bizonytalanság, az ideig-óráig beköszöntő anyagi jólét nem jelenti az életminőség javulását. Mindez hat a gyermekek és a fiatalok értékrendjének kialakulására, hiszen már szüleik is elbizonytalanodtak, irányt tévesztettek. A felmérések azt mutatják, hogy míg 1965 és 75 között az ifjúság fontos értéknek tartotta az alkalmazkodó-készséget, a kötelességtudást, a fegyelmet, a szolgálat- és áldozatkészséget, ma ezek helyére az individualizmus, az önérdek mindenek fölé helyezése, az önrendelkezés, a vágyak gyors kielégítése, a kényelemszeretet és a közjó iránti érdektelenség lépett. A fiatalok bizalmatlanok az intézményekkel, normákkal és mindenfajta tekintéllyel szemben, megkérdőjelezik az erények és az abszolút értékek létjogosultságát. Kétkedve fogadnak mindenféle boldogító eszmét, mert manipulációtól tartanak. A médiának azonban sikerül manipulálni őket, a televízió és az Internet rabjaivá válnak, így kapcsolataik is virtuálissá válnak, nincsenek igazi közösségeik. Pedig az ember ízig-vérig társas lény, és másokkal való kapcsolat nélkül képtelen élni, és képességeit kifejleszteni. A fiatalok értékrendjét károsan befolyásolja az, hogy látják: egyre több a felbomló (vagy meg sem kötött) házasság, az abortusz, terjed az alkoholizmus és drogfüggés, a prostitúció, gyakori a lányoknál a nem kívánt terhesség, sok az elhagyott gyerek. A fiatalság körében lassanként általánossá válik az emberről, a nemiségről, a szabadságról és a szerelemről, sőt magáról a családról is egy torz, téves elképzelés. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

29 A CSALÁD VÁLSÁGA TÁRSADALMI VÁLSÁG
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. A CSALÁD VÁLSÁGA TÁRSADALMI VÁLSÁG Rohamosan növekszik a szociális bizonytalanság; az életminőség a növekvő anyagi jólét ellenére nem javult; általánossá vált az értékek helyett az érdekek érvényesítése; növekszik a bizalmatlanság az intézményekkel, normákkal és a tekintéllyel szemben. A világban a változások üteme nagyon felgyorsult, a változásokhoz való alkalmazkodás, a megváltozott helyzetekben a helyes döntések meghozatala komoly kihívást jelent még a szilárd értékrenddel rendelkező embereknek és családoknak is. A változások nem hagyták érintetlenül a család intézményét sem. A globalizáció változásokat hozott a család gazdasági és szociális rendjében, felgyorsult a kultúrák egymásra hatása, megváltozott az államok politikai berendezkedése, a családokat érintő jogi szabályozás. A helyi, etnikai, társadalmi csoportok, osztályok, már nem alkotnak zárt egységet, átjárhatók. Megváltozott a nők helyzete és szerepe az otthonokban, a társadalomban és a politikai-gazdasági életben. Az eddigi háromfázisú életút, amely gyermek- és tanulókorra, családi és munkafázisra, valamint a társadalom által nyújtott juttatásból eltartott nyugdíjas-korra tagolódott, összemosódik. Megváltozott az életkor és a teljesítőképesség összefüggése: meghosszabbodott az életkor, kisebb a csecsemőhalandóság, veszélyeztetettebb a magzati kor. Megváltozott a szexualitással kapcsolatos közszellem, ami régebben tilos, vagy legalábbis szégyenteli volt, az ma jól jövedelmező nyilvános ipari gyakorlat. Az emberek életútjukon sokkal több lehetőség közül választhatnak, mint régebben, látszólag szabadabbak; a stabil, elkötelezett kapcsolatok helyett általánossá váltak a könnyen megváltoztatható életállapotok. Ebből is következik, hogy rohamosan növekszik a szociális bizonytalanság, az ideig-óráig beköszöntő anyagi jólét nem jelenti az életminőség javulását. Mindez hat a gyermekek és a fiatalok értékrendjének kialakulására, hiszen már szüleik is elbizonytalanodtak, irányt tévesztettek. A felmérések azt mutatják, hogy míg 1965 és 75 között az ifjúság fontos értéknek tartotta az alkalmazkodó-készséget, a kötelességtudást, a fegyelmet, a szolgálat- és áldozatkészséget, ma ezek helyére az individualizmus, az önérdek mindenek fölé helyezése, az önrendelkezés, a vágyak gyors kielégítése, a kényelemszeretet és a közjó iránti érdektelenség lépett. A fiatalok bizalmatlanok az intézményekkel, normákkal és mindenfajta tekintéllyel szemben, megkérdőjelezik az erények és az abszolút értékek létjogosultságát. Kétkedve fogadnak mindenféle boldogító eszmét, mert manipulációtól tartanak. A médiának azonban sikerül manipulálni őket, a televízió és az Internet rabjaivá válnak, így kapcsolataik is virtuálissá válnak, nincsenek igazi közösségeik. Pedig az ember ízig-vérig társas lény, és másokkal való kapcsolat nélkül képtelen élni, és képességeit kifejleszteni. A fiatalok értékrendjét károsan befolyásolja az, hogy látják: egyre több a felbomló (vagy meg sem kötött) házasság, az abortusz, terjed az alkoholizmus és drogfüggés, a prostitúció, gyakori a lányoknál a nem kívánt terhesség, sok az elhagyott gyerek. A fiatalság körében lassanként általánossá válik az emberről, a nemiségről, a szabadságról és a szerelemről, sőt magáról a családról is egy torz, téves elképzelés. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

30 A TÁRSADALOM CSALÁDKÉPE
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. A TÁRSADALOM CSALÁDKÉPE Angolszász: a család az egyének között szerződéssel szabályozott magánügy, állami segítség csak a rászoruló egyéneknek jár. Jóléti államok: a család a társadalom legkisebb egysége, az állam juttatásokkal, kedvezményekkel, gyermekgondozási intézményekkel segíti. Közép és Kelet-Európa: a család gazdasági egység, a gyermeknevelés, öreg-gondozás stb. állami feladat. Die Familie wird unterstützt, damit sie nützlicher sein kann. Die Gestaltung der Familienpolitik in Ungarn ist von dem Leitbild der Familie geprägt und wird von den aktuellen politischen Absichten gelenkt. Ausgegangen wird von der allgemeinen Erwerbstätigkeit, von der berufstätigen Elternschaft. Unter diesem Umstand war es nötig ein umfangreiches Netz von Kinderbetreuungseinrichtungen aufzurichten. In der Zeit der Diktatur war damit auch die Lostrennung der Kinder von ihren Eltern gezielt, damit die „schädliche“, traditionelle Erziehung die Bildung des gewünschten neuen Menschentyps nicht stören kann. Az angolszász országokban a családot az egyének között szerződéssel szabályozott magánügynek tekintik, az állami segítség csak szegénység esetén az arra rászorulóknak jár A jóléti államokban a családot a társadalom legkisebb egységnek tekintik. Anyagi juttatások, adójóváírások, társadalombiztosítási kedvezmények és a családok terheit csökkentő gyermekgondozási intézmények kerülnek bevezetésre. A családot gazdasági egységnek tekintik és nem a társadalom alapsejtjének. Állami feladatnak tekintik gyermekek nevelését és az öregek gondozását, a gyermekgondozási intézmények fenntartását. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

31 ÁLTALÁNOS VÁLSÁGTÜNETEK
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. ÁLTALÁNOS VÁLSÁGTÜNETEK A népszaporulat csökken. Egyre több a felbomló, széteső család. Növekszik a generációs szakadék. A szolidaritás eltűnt – nyílik a szegény és a gazdag közötti olló. A társadalom atomizálódik. Az ember a társadalomnak annyit ér, amennyi anyagi értéket termel; kapcsolatai addig értékesek, ameddig hasznosak; Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

32 Máriabesnyő, 2008. nov. 6-8. XV. CSALÁDKONGRESSZUS
Radnai Jenő

33 HÁZASSÁGOK ÉS ÉLETTÁRSI KAPCSOLATOK SZÁMA EZER LAKOSRA
Máriabesnyő, nov. 6-8.

34 Máriabesnyő, nov. 6-8.

35 Máriabesnyő, nov. 6-8.

36 VÁGYAK ÉS MEGVALÓSULÁSUK
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. VÁGYAK ÉS MEGVALÓSULÁSUK Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

37 MIT TANÁCSOLNAK A FIATALOKNAK
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. MIT TANÁCSOLNAK A FIATALOKNAK Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

38 ÖSSZEFOGLALÁS A változások eredménye:
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. ÖSSZEFOGLALÁS A változások eredménye: A család egyre kevésbé termékeny. Hamis, torz emberkép, amely nincs tekintettel az ember személyi méltóságára. Az emberek nem bíznak abban, hogy családot alapítva sikeresek lehetnek. A külső körülmények nem erősítik az ember és a család igazságát. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

39 Az emberiségnek csak úgy lesz jövője,
XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. Az emberiségnek csak úgy lesz jövője, ha szilárdan hisszük: a Teremtő ránk bízta a világot; ha elismerjük az emberi személy és méltósága központi jelentőségét; ha éber és felelős emberek, magas erkölcsiséggel és szenvedélyes szeretettel tekintenek az emberre, működésük az emberi méltóság feltétlen tiszteletére épül; Az ember személy, nem egy a milliónyi élőlény közül, mégpedig olyan személy, akit Teremtője a saját képére és hasonlatosságára teremtett, sőt az egész teremtett világot rábízta: használja, gyarapítsa, élvezze javait. Napjainkban hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a ránk bízott világért felelősséggel tartozunk, felelőtlen használata bennünket is, utódainkat is veszélybe sodor. A méltóságától megfosztott emberek, a megalázottak, a tárgyként használtak, azok, akiknek egyedi voltát semmibe veszik, és őket bármikor lecserélhetőnek tartják, olyan társadalmat alkotnak, amely inkább hasonlít a pokolhoz, mint a paradicsomhoz. Korunk átmenet az ipari társadalomból az információs társadalomba. Az ipari termelékenység, a technika, az informatika, a genetika, olyan fejlettséget ért el, amely soha nem sejtett lehetőségek megvalósulásával kecsegtet, és rettenetes veszélyekkel fenyeget. Az egyre hatékonyabb, de egyre ellenőrizhetetlenebb technológiák, a környezet tönkretétele, a természeti készletek kifogyása figyelmeztet: Földünknek csak úgy lesz jövője, ha elismerik az emberi személy központi jelentőségét, és képesek leszünk kézben tartani a személyes és a szociális élet folyamatait. A jövő csak akkor reményteli, ha éber és felelős emberek magas erkölcsiséggel és szenvedélyes szeretettel tekintenek az emberre, működésük az emberi méltóság feltétlen tiszteletére épül. A család az emberi méltóság bölcsője De hol vannak ezek az emberek? Honnan kerülhetnek elő, ha a társadalom általában nem tekinti méltósággal bíró, felelős személyeknek az embert? A családokra hárul a feladat, hogy a gyermekeket a családban szocializálva olyan embereket adjon a társadalomnak, akik megőrzik (vagy ha kell, helyreállítják) a harmóniát Isten és ember, ember és ember, és ember és a teremtett világ között. Sokan szidják a fiatalokat, mert nem eléggé erkölcsösek, nem szorgalmasak, csak élvezni akarják azt, amit a világ nyújt. A szidalmazók megfeledkeznek azonban arról, hogy ők nevelték ilyenné a fiatalokat, az ő mulasztásuk, vagy rossz példájuk az oka a fiatalok hiányos erkölcsi állapotának. Sok igazság van abban a mondásban, amely szerint egy gyermek jóra nevelését legkésőbb édesanyjának születése előtt kilenc hónappal kell megkezdeni. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy generáció akkor tekintheti működését értékesnek, ha jobb az előtte járó generációnál, és megvetette az alapját annak, hogy az utána következő generáció jobb legyen nála. A generációk együttműködése, a jó és értékes hagyományok továbbadása a leghatékonyabban a családban valósulhat meg. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

40 XV. CSALÁDKONGRESSZUS Máriabesnyő, 2008.nov. 6-8. ha az ember jobbá akar válni az előtte járó generációnál, és elő akarja segíteni az utána következő generáció jobbá válását; ha tudatosítjuk, hogy a humán- és szociális tőke, a társadalmi közjó legfőbb forrása a család; ha rendíthetetlenül hisszük, hogy az örök boldogság a termékeny, szilárd és boldog családban kezdődik. DE Az ember személy, nem egy a milliónyi élőlény közül, mégpedig olyan személy, akit Teremtője a saját képére és hasonlatosságára teremtett, sőt az egész teremtett világot rábízta: használja, gyarapítsa, élvezze javait. Napjainkban hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a ránk bízott világért felelősséggel tartozunk, felelőtlen használata bennünket is, utódainkat is veszélybe sodor. A méltóságától megfosztott emberek, a megalázottak, a tárgyként használtak, azok, akiknek egyedi voltát semmibe veszik, és őket bármikor lecserélhetőnek tartják, olyan társadalmat alkotnak, amely inkább hasonlít a pokolhoz, mint a paradicsomhoz. Korunk átmenet az ipari társadalomból az információs társadalomba. Az ipari termelékenység, a technika, az informatika, a genetika, olyan fejlettséget ért el, amely soha nem sejtett lehetőségek megvalósulásával kecsegtet, és rettenetes veszélyekkel fenyeget. Az egyre hatékonyabb, de egyre ellenőrizhetetlenebb technológiák, a környezet tönkretétele, a természeti készletek kifogyása figyelmeztet: Földünknek csak úgy lesz jövője, ha elismerik az emberi személy központi jelentőségét, és képesek leszünk kézben tartani a személyes és a szociális élet folyamatait. A jövő csak akkor reményteli, ha éber és felelős emberek magas erkölcsiséggel és szenvedélyes szeretettel tekintenek az emberre, működésük az emberi méltóság feltétlen tiszteletére épül. A család az emberi méltóság bölcsője De hol vannak ezek az emberek? Honnan kerülhetnek elő, ha a társadalom általában nem tekinti méltósággal bíró, felelős személyeknek az embert? A családokra hárul a feladat, hogy a gyermekeket a családban szocializálva olyan embereket adjon a társadalomnak, akik megőrzik (vagy ha kell, helyreállítják) a harmóniát Isten és ember, ember és ember, és ember és a teremtett világ között. Sokan szidják a fiatalokat, mert nem eléggé erkölcsösek, nem szorgalmasak, csak élvezni akarják azt, amit a világ nyújt. A szidalmazók megfeledkeznek azonban arról, hogy ők nevelték ilyenné a fiatalokat, az ő mulasztásuk, vagy rossz példájuk az oka a fiatalok hiányos erkölcsi állapotának. Sok igazság van abban a mondásban, amely szerint egy gyermek jóra nevelését legkésőbb édesanyjának születése előtt kilenc hónappal kell megkezdeni. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy generáció akkor tekintheti működését értékesnek, ha A generációk együttműködése, a jó és értékes hagyományok továbbadása a leghatékonyabban a családban valósulhat meg. Máriabesnyő, nov. 6-8. Radnai Jenő

41 El lehet jutni a mai globalizálódó, szekularizált világból az örök boldogságba?
"Embernek ez lehetetlen, Istennek azonban minden lehetséges." (Mt, 19,26) "Elég neked az én kegyelmem.” (2Kor 12,9) Máriabesnyő, nov. 6-8.