Nemzeti Idősügyi Stratégia

Az előadások a következő témára: "Nemzeti Idősügyi Stratégia"— Előadás másolata:

1 Nemzeti Idősügyi Stratégia
Budapest, December 8.

2 Helyzetelemzés nyugdíjasok száma és aránya egyre emelkedik,
a nyugdíjasok alacsony nyugdíjukból nem tudnak vásárlóként megjelenni a szociális ellátás piacain, az időskorú lakosság körében is mielőbbi beavatkozás képes mérsékelni az adósságcsapda várható veszteségeit a nyugdíjrendszer- és a nyugdíj-előtakarékossági rendszer átalakítása nem odázható, Országos Idősügyi Stratégia kidolgozására van szükség, nem halogathatóak tovább a szakmai standardok kidolgozása és mielőbbi bevezetése,

3 Helyzetelemzés a szakmai jogszabályok teljes körű átdolgozása és harmonizációja –azonnali korrekcióra van szükség a 36/2008. (XII.22.) SzMM., az 1/2000. (I.7.) SzCsM., , a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. rendeletek és a Szoctv. ellátást akadályozó és anyagi eszközök bevonását nem igénylő rendelkezései esetében, szükségessé vált a finanszírozási rendszer átalakítása, az ágazat a növekvő szakemberhiány miatt strukturális válság előtt áll,

4 Helyzetelemzés az alapszolgáltatás rendszere a kapacitáshiány és a finanszírozás aránytalanságai miatt nem képes a vele szemben támasztott többlet-szolgáltatások nyújtására, a szakmai elvárások/követelmények teljesítésére, a tartós bentlakásos intézmények csökkenő költségvetései csak az ellátás színvonalának rovására képesek az egyre növekvő kifizetéseket finanszírozni –miközben egyre rosszabb egészségi állapotban levő és egyre költségesebb ápolást-gondozást igénylő lakókat (betegeket) vesznek fel szaporodó, betöltetlen férőhelyeikre.

5 Helyzetelemzés nincs együttműködés, az egészségügyi és szociális ellátórendszer ápolási, gondozási tevékenységében párhuzamosságok, összehangolatlanság a jellemző. az intézmények finanszírozásában, igénybevételi szabályaiban meglévő eltérések, ellentmondások áttekinthetetlenné, nehezen összehangolhatóvá teszik a két ágazatban egyaránt megjelenő igények kielégítésének hatékonyabb és célszerűbb megszervezését.

6 Helyzetelemzés A szociális intézményekben végzett ápolás a évtől a szükség szerinti ápolásról leszűkült az alapápolásra, miközben az ott élők körében emelkedett a szakápolást igénylő, egészségügyi panaszok miatt ellátásra szorulók aránya, az intézményben gondozottak kórházi ápolásban töltött napjainak száma. A szociális otthonok lakóinak egyharmada szorul folyamatos szakápolásra, amelyre az intézmények sem eszközökkel, sem szakképzett ápolószemélyzettel nincsenek felkészülve és finanszírozásuk sem megoldott.

7 Helyzetelemzés Az idősellátás térségi szolgáltatásai, az egészségügyi és szociális, ezen belül a geriátria és az ápolási ellátás, a szociális intézmények fejlesztését valamennyi régió operatív programja (ROP) tartalmazza, de a már megjelent pályázati célok között az ápolás, gondozás komplex intézményeinek fejlesztése nem szerepel. Az alkalmazott nyilvántartási rendszerek különböztek, az ellátások ráfordításainak mérését (a szociális intézményekben kiadások, a kórházakban költségek alapján) az ágazati hovatartozás is befolyásolta.

8 Helyzetelemzés A Szociális törvény egyetlen módosítását nem előzte meg a lakosság szociális helyzetének, ellátási szükségleteinek felmérése, az ellátások alakítására nem készült közép- és hosszú távú koncepció. A koncepció elkészítéséhez szükséges reális helyzetelemzés, hatásvizsgálat nem készült, a szaktárca nem rendelkezett információval a működő szolgáltatásokról, ellátottakról. Jelenleg nincs olyan nyilvántartási rendszer, amely naprakész adatokkal tartalmazza a működő szolgáltatások típusát, az ellátottak számát, az egyes szolgáltatások iránti szükségleteket.

9 Mi is az öregedés Az öregedés az élőlények genetikailag programozott időbeni változásainak folyamata. Jellemzi a fajspecifikus élettartam-kapacitás, genotipikus és fenotipikus megjelenés, valamint az „esély-kockázati” egyediség Az emberi öregedésre alkalmazva kiemelkedő jelentőségű az éntudatosan vezérelt személyiség, szomatikus, pszichés, szociális és spirituális meghatározottságával. A biológiai életprogram indulását követően érési (maturalizációs) folyamatokkal jellemzett életszakasz, majd az egyensúlyi és végül a hanyatlási szakasz zajlik. Ezen életív mentén a humán öregedést a szocializálással kialakuló személyiség nyitott tanulási módszere (életstílus) és alkalmazkodási megfelelősége határozza meg ütemében és minőségében (életminőség) egyaránt.

10 Mi is az öregedés A sikeres öregedés lényege, hogy a humán életkapacitáson belül minél hosszabban fenntartható egészségben éljen az egyén. A fenntartható egészség fogalma többet jelent, mint a konvencionálisan használt egyészség-fogalom. Tartalmazza az öregedés tudományosan alapozott értelmezését, miszerint az emberi öregedés nem krónikus betegség(ek) összessége, mely minden szempontból megsemmisüléssel végződik, hanem az előbbiekben meghatározott folyamatában időbeni (normál) változások egyedi kialakulása, esélyek és kockázatok szerint. A normál öregedés során végbemenő változások a biológiai programnak megfelelően egyéni különbségekkel érintik a szervezetet, sejtszinttől, szöveti-, szervi- és szabályozóműködések szintjéig egyaránt, egységnyitől a kombinált formákig.

11 Mi is az öregedés Ennek a folyamatnak az eredménye az, hogy az érintett szervi működések kapacitása (tól-ig teljesítmények) beszűkül ugyan, de a homeosztázisa megmarad. Ily módon azonban sérülékenyebbé, esékenyebbé válik és kóros változásokra hajlamosíthat. A homeosztázis felborulása már nem csak a működés kapacitásának beszűkülését eredményezi, hanem dekompenzálja a működéseket, kóros reakciókat, vagy folyamatokat eredményezve.

12 Mi is az öregedés Az egyedileg zajló normál öregedési változások és a hozzájuk társuló, vagy általuk kialakuló kóros történések kombinációi jelentik az öregedés és öregkor sajátos problémáit, kihívásait orvosnak, egészségügyi és szociális ellátónak, érintettnek és családjának egyaránt. Ezek figyelembevételével kell é lehet értelmezni, kezelni az öregedés és öregkor fenntartható egészségének és betegségeinek feladatait, megelőzésben, megőrzésben, diagnosztikában, gyógyításban, rehabilitálásban, és követéses ápolás – gondozásban.

13 A legfontosabb 5 terület
Az első a gazdasági kihívás: egyre több forrást kell a nyugdíjakra, az egészségügyi és a szociális ellátásra fordítani, s közben fenn kell tartani a források korosztályok szerinti igazságos elosztását. Különösen nagy erőfeszítéseket kell tenni, hogy megelőzzük a függőség kialakulását, a rossz egészségi állapotot és a társadalmi kirekesztést. A gazdasági biztonság fenntartását szolgáló rendszerek, illetve az EU tagországainak nyugdíjrendszerei kettős veszéllyel néznek szembe: egyrészt rendkívül nagyok az eltérések a tagországok között, másrészt az egyes országokon belül is nagy - és egyes esetekben növekvő - szakadék mutatkozik az idős emberek egyes csoportjainak életszínvonalában.

14 A legfontosabb 5 terület
Az első a gazdasági kihívás: egyre több forrást kell a nyugdíjakra, az egészségügyi és a szociális ellátásra fordítani, s közben fenn kell tartani a források korosztályok szerinti igazságos elosztását. Különösen nagy erőfeszítéseket kell tenni, hogy megelőzzük a függőség kialakulását, a rossz egészségi állapotot és a társadalmi kirekesztést. A gazdasági biztonság fenntartását szolgáló rendszerek, illetve az EU tagországainak nyugdíjrendszerei kettős veszéllyel néznek szembe: egyrészt rendkívül nagyok az eltérések a tagországok között, másrészt az egyes országokon belül is nagy - és egyes esetekben növekvő - szakadék mutatkozik az idős emberek egyes csoportjainak életszínvonalában.

15 A legfontosabb 5 terület
A második a generációk közötti szolidaritás problémája: a nemzedékek között (részben a gazdasági problémák megoldásával) egészséges, szolidaritáson alapuló viszonyt kell kialakítani és fenntartani, és ezt helyi és országos szinten egyaránt nyíltan politikai célként kell megfogalmazni. Új generációk közötti megállapodásokra és a források elosztásának módosítására lesz szükség, amelynek alapja nem a generációk között a jólétért folytatott versengés, hanem az egész életutat átfogó szemlélet. Ennek alapján mindenki számíthat arra, hogy különböző életszakaszaiban a források elosztása és újraelosztása tekintetében mindig azonos elbírálás alá esik.

16 A legfontosabb 5 terület
Harmadszor, meg kell szüntetni a kor szerinti diszkriminációt. A diszkrimináció e formája kétségtelenül széles körben elterjedt, és társadalmi és gazdasági okokból egyaránt elengedhetetlenül fontos felvenni ellene a küzdelmet: egyrészt mert stigmatizál és kirekesztéshez vezet, másrészt mert az idős embereket megfosztja attól a lehetőségtől, hogy részt vegyenek a gazdaságban.

17 A legfontosabb 5 terület
Negyedszer, hatékony partneri kapcsolatot kell kialakítani a szolgáltatók, az idős emberek és családjaik között ahhoz, hogy a hosszan tartó gondoskodás iránti megnövekvő igényeket ki lehessen elégíteni. Ehhez azonban további forrásokra van szükség, és olyan szabályozást kell kialakítani, amely ösztönzi a gondozottak bevonását.

18 A legfontosabb 5 terület
Ötödször, az idős embereket egyre inkább aktív résztvevőkként kell kezelni, ahelyett, hogy a politika passzív alanyainak - választóknak, betegeknek, gondozottaknak stb. - tekintenénk őket. Az egészségügyi és szociális ellátáson túl, szélesebb értelemben is el kell gondolkodni azon, hogyan lehet jobban bevonni az idős embereket a döntésekbe, és milyen új szerepeket lehet kialakítani, amelyek folyamatosan biztosítják a részvételt és az önmegvalósítást.

19 Az időspolitika meghatározó dokumentumai
ENSZ Az idősebb generációkra különös figyelmet fordít az Egyesült Nemzetek Szervezete. 1982 Első Idősügyi Világkonferencia (Bécs) 1991-ben nyilvánította október 1-ét az Idősek Világnapjának, abból a célból, hogy felhívja a figyelmet az idősebb emberek méltóságára, az idősebbeket megillető tiszteletre és arra, hogy minden társadalom kötelessége a maga keretei között erőfeszítéseket tenni az idősebb generációk életminősége érdekében. 1999. Idősek Nemzetközi Éve 2001. WHO Active Ageing- A Policy Framework

20 Az időspolitika meghatározó dokumentumai
2002-ben Madridban egy Idősügyi Világkonferenciát rendeztek, ahol a világ országai Nemzetközi Idősügyi Cselekvési Tervet fogadtak el. A Terv alapelve az idősebbek társadalmi integrációja, aktivitásuk megőrzésének támogatása, társadalmi hozzájárulásuk elismerése, szükség esetén a megfelelő gondoskodás és gondozás biztosítása. 2002-ben -még abban az évben-, az ENSZ Európai Gazdasági és Szociális Bizottsága (UNECE) összehívta az Európai Régió országait (ez jóval nagyobb területet fed le, mint az EU tagállamok területe!) és Berlinben egy Miniszteri Deklarációt dolgoztak ki, a Madridi Idősügyi Nemzetközi Cselekvési Terv Megvalósítási Stratégiáját.

21 Az időspolitika meghatározó dokumentumai
A stratégia 9 területre bontva, mintegy száz stratégiai feladatot határoz meg a régió országai számára. E főbb területek az alábbiak: 1: Az idősödés kapcsolatos tapasztalatok átadása és beépítése a szakpolitikákba (mainstreaming) 2: Az idősebb személyek integrációja és társadalmi részvétele 3: Az igazságos és fenntartható gazdasági növekedés előmozdítása – a népesség elöregedésére adott válaszként 4: A szociális védelmi rendszerek kiigazítása – válaszadás a demográfiai változásokra és ezek szociális és gazdasági következményeire 5: Alkalmassá tenni a munkaerőpiacokat, hogy reagálni tudjanak a népesség öregedésének gazdasági és társadalmi következményeire

22 Az időspolitika meghatározó dokumentumai
6: Az egész életen át tartó tanulás előmozdítása és az oktatási rendszer átalakítása annak érdekében, hogy az megfeleljen a változó gazdasági, szociális és demográfiai feltételeknek 7: Törekvés az életminőség biztosítására és a független élet megőrzésére minden korcsoportban, ideértve az egészséget és a jóllétet 8: A nemek közötti egyenlőség szemléletének erősítése egy elöregedő társadalomban 9: az idősebb személyek gondozását végző, és így a családtagok generációk közötti, és generáción belüli szolidaritását elősegítő kapcsolatok támogatása

23 Az időspolitika meghatározó dokumentumai
E feladatok végrehajtásáról a régió országainak, így Magyarországnak is jelentést kellett készítenie 5 év elmúltával, vagyis 2007-ben. E jelentések elemzése, összegzése alapján a spanyolországi Leonban elfogadták Leoni Miniszteri Deklarációt, amelyben megerősítették a Madridi Cselekvési Terv végrehajtása iránti elkötelezettségüket. Az előbbiekben felsorolt dokumentumok szellemében határozza meg Magyarország is időspolitikai elveit, célkitűzéseit.

24 Az időspolitikát meghatározó értékekek
a méltóság, a függetlenség a társadalmi részvétel az önmegvalósítás a biztonság. Az idősekhez kapcsolódó minden szabályozásnak, intézkedésnek ezen öt alapelv érvényesülését kell szolgálnia.

25 Az időspolitika célkitűzései (a Társadalmi Befogadás 1
Az időspolitika célkitűzései (a Társadalmi Befogadás 1. Nemzeti Cselekvési Terv) 1.   Időskori jövedelembiztonság fenntartása 2.    Idősbarát társadalmi és fizikai környezet megteremtése 3.    Az idősek társadalmi aktivitásának elősegítése 4.    A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása 5.    Az időskorhoz kapcsolódó társadalmi attitűd formálása 6.    Generációk közötti szolidaritás erősítése.

26 Nyugdíj kérdések Meddig tart ki a rendszer? Tovább kéne emelni a nyugdíjkorhatárt! A nyugdíjrendszerek bizonytalanságai szinte mindenkit aggodalommal töltenek el. Így van ez itthon is, főleg ha azt tekintjük, hogy egyre kevesebben fizetjük a járulékokat, azoknak a száma pedig, akik jól megérdemelt nyugdíjas éveiket töltik, egyre magasabb. Elgondolkodtató, hogy ha ez így folytatódik, nekünk miből fogja nyugdíjra futni, hacsak nem teszünk félre a fizetésünkből a járulékok összege felett   

27 Nyugdíj kérdések Nézzük, hogyan is alakult az elmúlt néhány évben a népesség száma és korcsoportonkénti megoszlása, amiből jól látszik, mire számíthatunk a továbbiakban...    Öregségi nyudíjminimum (év elején) 26 000 25 800 24 700 23 200 24 000 21 800 22 000 20 100 20 000 18 310 18 000 16 600 Ft/hó 16 000 14 000 13 700 12 000 13 350 11 500 10 000 7 480 9 600 8 000 5 200 5 700 8 400 6 000 4 300 6 400 4 000 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 év

28 Nyugdíj kérdések   

29 Az idősek intézményi ellátására vonatkozó hazai adatok
  A szociális intézmények ellátottjainak száma a bentlakásos ellátást nyújtó szociális intézményekben a KSH adatai alapján 2007-ben Magyarországon közel 85 ezer volt, melyből az idősek tartós és átmeneti bentlakásos ellátását igénybe vevők száma közel 51 ezret tett ki

30 PEST analízis  Politikai tényezők : az ápolási feladatok egységes rendszerének megteremtése, a rendszerben meglévő átfedések kiszűrése, az e célra fordított erőforrások racionálisabb, átláthatóbb felhasználása, valamint a szociális és egészségügyi feladatok összehangolása a cél Gazdasági tényezők : ÁSZ jelentés (9) alapján egyértelmű, hogy a gazdasági szempontok is az egészségügyi szolgáltatások világos elkülönítése mellett szólnak Társadalmi tényezők Technológiai tényezők

31 Feladatok Az életkori és szolgálati idő feltételek szigorítása
 Az életkori és szolgálati idő feltételek szigorítása Ösztönzés a későbbi időpontban történő nyugdíjazásra Az induló nyugdíj arányjavítás

32 A szociálpolitikai beavatkozások irányait meghatározó, összegző statisztikai adatok
A magyar társadalom lélekszáma 2050-ig 8 millió körüli lakosságszámot érhet el, így a jelenlegi 20%-ról 26%-ra nőhet a 60 éves és annál idősebb személyek aránya -lakosság Mo.: : fő, : fő, Bp-n fő. Az időskorúak aránya 2050-re elérheti a jelenlegi szintnek a másfélszeresét. A 60 éves és idősebb népesség száma: Mo.: én fő, Bp-n fő, én fő, Bp-n fő, re megközelíti a 2,4 millió főt,

33 A szociálpolitikai beavatkozások irányait meghatározó, összegző statisztikai adatok
A csökkenő gyermekszám és a nyugdíjasok számának növekedése új kihívást jelent - kettős öregedés -, és így jelentős feladat a növekvő ellátási igényeknek megfelelő szociális és egészségügyi ellátórendszer ki- és átalakítása Budapesten. A munkanélküliek száma nem csökken (országosan 317 efő, Bp.-n 44 efő, a munkanélküliségi ráta 7,5 %, a munkanélküliek 50,3 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 19,0 hónap) -KSH. a hajléktalanok száma sem csökken ( Mo.: efő, Budapesten: 5-7 efő) -.

34 A szociálpolitikai beavatkozások irányait meghatározó, összegző statisztikai adatok
az inaktív munkaképesek száma (Mo.: 2615 efő, Budapesten: 543 efő), szeretne dolgozni (Mo.: 341 efő, Budapesten:30-50 efő), A fővárosi díjhátralékkal rendelkező lakosok/háztartások száma két év alatt háromszorosára növekedett, Budapest közel 1,7 millió lakosa közül közel 300 ezer hátralékos fogyasztót tartanak nyilván (kb. minden 6 lakos) és több, mint 11 milliárd forint hátralékkal adósak (A évben ez az adósság nem haladta meg a 3 md ftot!). Az időskorúak jövedelmi helyzete (létminimum Ft., egyfős nyugdíjas háztartás minimuma Ft, önymin Ft. -KSH )

35 Szociális ellátások és szolgáltatások az időskorúak számára
Jelenleg az időskorúak számára nyújtott szociális ellátások széttagoltak, színvonaluk egyenetlen, számos esetben alacsony szintű (ezen tapasztalat nem kizárólagosan a szociális intézményekre értendő), más-más helyről és szerkezetben finanszírozottak. Abszolút jellemzője a párhuzamos, nem összehangolt ellátás, amikor ugyanazt, vagy hasonló ápolási tevékenységet végez a szociális ellátórendszer, a háziorvos körzeti-közösségi ápolója, valamint a hosszú ápolási idejű egészségügyi szolgáltatók is, jelentős finanszírozási eltérésekkel.

36 Szociális alapszolgáltatásban részesülők száma (fő)
 Megnevezés Szociális étkeztetés   Házi segítségnyújtás   Jelzőrendszeres házi sgnyújtás   Családsegítés   Támogató szolgáltatás   Közösségi Ellátás pszich. Beteg   Közösségi ellátás szenv beteg   Forrás: Nemzeti Stratégiai jelentés-függelék 2008

37 A feladatellátáshoz nyújtott állami támogatások, hozzájárulások rendszere bonyolult, nehezen áttekinthető. Az egyes önkormányzati feladatokat a központi költségvetés nem azonos elvek szerint (lakosságszám, feladatmutatóhoz kötött, szolgálatok száma) támogatja. A szolgáltatások kapacitásnövekedését nagymértékben a normatívához való hozzájutás határozta meg – általában. Közel idősek klubja működik az országban, negyvenezer időskorú számára biztosítanak ellátást, étkeztetést, társaságot. Ez a szolgáltatás olyan tradicionális ellátási forma, amely komplex és integrált ellátás nyújtására képes, mégis számuk nagyon alacsony, célszerű lenne változtatni a trenden a közösségi szolgáltatás arányának szélesítésével. A házi segítségnyújtás vonatkozásában nincs ellátás a települések közel 50 %-ában, különösen kedvezőtlen a helyzet az 500 és 1000 fő alatti településeken

38 A hiányzó alapszolgáltatások következtében a szakosított ellátások iránti igények növekednek, holott az igénylők egy része az alapszolgáltatás keretében otthonában, illetve helyben is ellátható, ami az érintettek és a költségvetés számára a legkedvezőbb megoldás lenne.

39 Szakosított szociális ellátások
szakosított ellátási forma Ellátottak Ellátók megnevezése száma (fő) száma (fő) Idősek otthona Pszichiátriai betegek otthona Szenvedélybetegek otthona Fogyatékos személyek otthona Hajléktalan személyek otthona Időskorúak gondozóháza Pszichiátriai betegek gondozóháza Szenvedélybetegek gondozóháza Fogyatékos személyek gondozóháza Hajléktalanok átmeneti szállása és éjjeli menedékhelye Pszichiátriai betegek rehab. otthona Szenvedélybetegek rehab. otthona Fogyatékos személyek rehab. otthona Hajléktalan személyek rehab. otthona forrás: KSH asatszolgáltatás 2007

40 Az alapellátás párhuzamos elemei
Szociális alapellátás Egészségügyi ellátás Nincs Háziorvosi ellátás Étkeztetés Nincs Házi segítségnyújtás Otthoni szakápolás Családsegítés Védőnői szolgálat Spec. alapellátási feladatok Spec. gondozóintézeti

41 A szakellátás párhuzamos elemei
Szakosított ellátások Szakellátás Nincs Járóbeteg szakellátás Ápolás-gondozást nyújtó Ápolási oszt., intézet Rehab. intézmények Krónikus, spec. rehab. o Lakóotthon Vegyes profilú osztály Átmeneti elhelyezést Nappali kórház, szanat. Nappali ellátást nyójtó int. Szakkórházak Egyéb speciális intézmények

42 Mindezek alapján a két ellátó rendszer problémái közösek:
A különböző mértékű önellátási képességvesztés kezelésére az egészségügyi és a szociális ellátórendszer egymástól független, eltérő logikára épülő ápolást-gondozást nyújtó rendszert alakított ki. Az ápolás-gondozással foglalkozó intézmények kapacitása elégtelen, működésük mozaikszerű, ellentmondásokkal, finanszírozási anomáliákkal terhes (ua. ellátást nyújtja az eü. magasabb finanszírozással, mint a szociális rendszer). A rendszer egyszerre túl,-és alulgondozó.

43 Az ápolással-gondozással foglalkozó szakemberek széttagoltan, többféle forrásból finanszírozva, eltérő szakmai színvonalon és szervezetekben párhuzamosan és összehangolatlanul tevékenykednek. Az ápolás és gondozás területén megjelenő szociális és egészségügyi feladatok összehangolatlanok. Az ápolási-gondozási feladatok nem épülnek egymásra. Egyenlőtlen az ellátásokhoz való hozzáférés - csak a települési önkormányzatok 63% biztosít házi segítségnyújtást!!! Az ápolás minősége elégtelen – banális betegségek (szövődmények ) miatt halnak meg intézményben idős emberek. A 65 év feletti beteg ellátási indikációja 31%-ban a szövődményes ellátás.

44 Rendszerhibák a két ellátó rendszerben
Ø Párhuzamos, töredezett, egymástól független rendszerek és elveik, szabályok, funkciók, ellátások - hiányzó kompetenciahatárok, Ø    Komplex kezelés/szemlélet hiánya, Ø     Rendszerek közötti kommunikáció gyengesége, Bonyolultság-átláthatatlanság és átjárhatatlanság

45 J területileg egyenlőtlen a lefedettsége a meglévő szolgáltatásoknak;
A legjelentősebb diszfunkciók a szociális szolgáltatások vonatkozásában J területileg egyenlőtlen a lefedettsége a meglévő szolgáltatásoknak; J   nem biztosított a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés (lakosságszámhoz van kötve, hogy hol mit kell biztosítani); J   a szolgáltatásfejlesztésnek nem feltétele a valós szükséglet objektív vizsgálata; J a szolgáltatások hozzáférésének kritériumai nincsenek minden szolgáltatás esetében meghatározva; J nincs meghatározva a szociális szolgáltatások elvárt mennyiségi és minőségi minimuma; J nincsenek naprakész adatok a szolgáltatásokról és az elvárásokról; J   a szakmai standardok nincsenek kidolgozva és bevezetve; a hatósági és szakmai ellenőrzések minden szinten és megyében különböző módon történnek. Ø 

46 A fejlesztendő területek fő irányai, avagy az idősgondozás fejlesztésének 13 pontja
1. A nyugdíjbiztosítási rendszer a befizetési kötelezettséggel vásárolt ellátást szerzett jogként szolgáltatja, ezért kiemelten fontos a befizetések és a szolgáltatások közötti összhang erősítése. A foglalkoztatási és szociális védelmi politikáknak ösztönöznie kell arra, hogy az időskori jövedelembiztonságot aktív korban minél többen a foglalkoztatáson, illetve az ahhoz kapcsolódó szociális védelmi rendszereken keresztül alapozzák és szerezzék meg. 2. A jövőben mindinkább felértékelődő alapelv az időskorú jövedelembiztonság megteremtésében az öngondoskodás elve. Az ezzel kapcsolatos magatartást ösztönözni, az öngondoskodás fontosságát, intézményrendszerét és az ehhez kapcsolódó preferenciákat minél szélesebb körben tudatosítani szükséges. 3. Minden időskorú állampolgár számára - településtípustól függetlenül - ugyanazok az ellátások, egyénre szabottan és adekvát módon és számára elvárt színvonalon és tartalommal legyenek elérhetőek. Ø 

47 A fejlesztendő területek fő irányai, avagy az idősgondozás fejlesztésének 13 pontja
4. A   szolgáltatási intézményrendszer átalakításakor arra kell törekedni, hogy az ellátások kiépítettsége és az alapellátás tényleges szükségletei összhangba kerüljenek - összehangolt fejlesztést igényelnek a közösségi alapú szolgáltatási formák. 5. A kirekesztődés megakadályozása érdekében a társadalmi befogadást segítő integrált szolgáltatásokat, programokat fejleszteni kell. Ugyanakkor nem lehet megfeledkezni a szolgáltatások biztonságos működési feltételeinek megteremtéséről és a jogbiztonság garanciáinak érvényesítéséről sem. 6. Pontos információval kell elősegíteni, hogy az idősek tudatosan választhassanak a különböző igényeket kielégítő, alternatív lakhatási és ellátási formák közül, beleértve a piaci alapon működő szolgáltatásokat is. 7. Az időskorúak fizikai és mentális egészségének megőrzését, az idős betegek gyógyítását a szükségletekhez kell igazítani. 8. Az egészségügyi és szociális alap- és szakellátás fejlesztésénél előnyben kell részesíteni azokat az integrált formákat, amelyek az idősek számára lehetővé teszik, hogy lakásukon vegyék igénybe az ellátást. Ø 

48 A fejlesztendő területek fő irányai, avagy az idősgondozás fejlesztésének 13 pontja
                  1.            A geriátriai ellátórendszer fejlesztésével, hatékonyságának fokozásával, komplex geriátriai egységek létrehozásával, a szociális és egészségügyi ellátás integrált formáinak kialakításával, rugalmas és sokszínű ellátórendszert kell létrehozni.                   2.            Fejleszteni kell a demens betegek ellátását az alapellátás és a szakellátás szintjén egyaránt.                   3.            Az élethosszig tartó tanulás elvét szem előtt tartva életkor-specifikus oktatási és továbbképző programok kidolgozásával kell segíteni az idősek szervezett tanulását, és az idős korra felkészítő programokat.                   4.            Kitüntetett figyelmet kell fordítani az idősebb munkavállalókra. Fel kell lépni az idősebb munkavállalókat sújtó életkori diszkrimináció ellen.                   5.            Fokozni kell az idősek családban végzett munkájának, valamint önkéntes munkájának társadalmi elismerését. Ø 

49 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!