Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A bukovinai kirajzástól a braziliai Boldogasszonyfalváig

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A bukovinai kirajzástól a braziliai Boldogasszonyfalváig"— Előadás másolata:

1 A bukovinai kirajzástól a braziliai Boldogasszonyfalváig
.hu Előadás: RMDSZ – EMI VI. táborában Írta: Sebestyén Imre Dezső A bukovinai kirajzástól a braziliai Boldogasszonyfalváig

2 Sebestény Orbán DNS szrt. szász leszármazott
Bevezetés Az identitásom: bukovinai székely vagyok Apám: Sebestyén Ádám Anyám: Kozma Emma Nagyszülők: Sebestény Orbán DNS szrt. szász leszármazott Kasler Anna DNS szrt. német leszármazott Társadalmi (önérvényesítő) szükségletem: a bukovinai székelységtudatom A népviselet elfogadása A dalok, táncok szokások, hagyományok elfogadása, stb.  a bukovinai székely hagyományőrzés elveinek megvalósítása Sokan valljuk magunkat bukovinai székelynek (kb. 20 ezren a Völgységben)* Narrátor: „…Hol volt, hol nem volt -- kezdi Fábián Ágostonné kakasdi, bukovinai székely mesemondó a véresen igaz történetet, -- hol volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren es túl, volt egyszer egy nagy székely falu. Madéfalva volt a neve. Egy hideg téli hajnalon ágyúszóra ébredtek az emberek. Mária Terézia leágyúztatta az egész falut. Volt ott sírás, jajgatás. Aki meg nem halt, s el tudott futni, elfutott az erdőbe. Onnat elvándoroltak Bukovinába. Keserves tél volt. Öt magyar falu lett belőlük.”

3 Sebestyén Imre Dezső készítette a diagramot)" Arial 14
Sebestyén Imre Dezső készítette a diagramot)" Arial None None FullPage Arial None None Arial Pie Exploded Adatsor 1 25 None Arial 11 None 0 0 Munka1!$D$2:$D$12 0 Munka1!$E$2:$E$12 None Arial None 0                                                                                                                                                                                       

4 Főbb vázlatpontok: Történeti áttekintés az 1764-től történtekről
ÚJ NÉPCSOPORT SZÜLETIK Áttekintés a bukovinai székelységről főbb ismérvei a székelységtudatunk mássága miért a nagy ragaszkodás? – elmélkedés a bukovinai székelységtudatról hogyan éltek? a „szinpadi” hagyományőrzés fejlesztése Kézenfekvő megállapítások

5 Bukovinai székelyek története
Siculicidium 1764. Bukovinai falvak alapítása 1777 – 1786. Kirajzás 1883 – 1924. Bácska 1941. Völgység 1945.

6 A KORNAK ÁLLAPOTJA Feudális uralkodó:
Mária Terézia ( ) magyar és cseh királynő ( ). Mária Terézia uralkodása (1740–1780) – III. Károly (1711–1740) halálával kihalt a Habsburg-ház férfiága. Ekkor az 1713-ban kiadott, a magyar országgyűlés által 1723-ban elfogadott örökösödési törvény (Pragmatica Sanc­tio) értelmében Károly leánya, a 23 éves Mária Terézia foglalta el a trónt. A 7 évig tartó »örökösödési háborúban« – elsősorban a magyar rendek által felajánlott katonai és anyagi segítségnek köszönhetően – sikerült megvédenie trónját. Birodalma katonai és anyagi megerősítése érdekében fokozatos reformokat vezetett be, először az osztrák–cseh tartományokban, majd Magyarországon is. Az elavult kiváltságaikhoz ragaszkodó magyar rendek ellenállása miatt 1765 után nem hívott össze országgyűlést, hanem az ország modernizálását célzó reformjait rendeleti úton léptette életbe. Úrbéri rendeletében (1767) szabályozta a jobbágytelkek nagyságát és a jobbágyok szolgáltatásait, s ezzel igyekezett határt szabni a földesúri kizsákmányolásnak. Oktatásügyi rendeletében (Ratio Educationis, 1777) állami ellenőrzés alá helyezte az alsó és középfokú oktatást, egységesítette és korszerűsítette a tananyagot. Fon­tosak az egészségügyi viszonyokat szabályozó, a mezőgazdaság fejlesztését, valamint a szegénygondozást célzó reformjai. A megváltozott népesedési és települési viszonyoknak megfelelően átalakította a katolikus egyházszervezetet, és új püspökségeket létesített. A felvilágosult abszolutizmus reformpolitikáját fia, II. József (1780–1790) folytatta, anyjánál jóval radikálisabb formában.

7 A KORNAK ÁLLAPOTJA *************************a felvilágosult abszolutizmus
Erdélyi nemesség: Az erdélyi rendek foggal-körömmel védelmezték a rendi alkotmányt, ragaszkodtak privilégiumaikhoz, az adómentességhez. Az udvar modernizáló törekvéseivel szemben – ha az nem sértette kiváltságaikat – kevés ellenállást tanúsítottak. Mária Terézia és II.József uralkodása A felvilágosult abszolutizmus korát Magyarországon Mária Terézia uralmának második felétől 1765-től II.József haláláig 1790-ig számítjuk.

8 A KORNAK ÁLLAPOTJA ·„...A robot mértéktelen és rendszertelen.„ (Mária Terézia „Úrbéri rendeletében” szabályozta, 1767-ben. ) A kilátástalan szociális helyzetben lévő jobbágyságnak egyetlen menedéke maradt - a kivándorlás. A bukovinai magyar telepek lakóinak nagy része azok közül kerül ki, akik a század közepén, majd a madéfalvi veszedelmet követően Moldvába futottak. A feudalizmus korában a föld megművelése a jobbágyság kötelessége volt. A jobbágy földtulajdonát szigorúan szabályozták. A földterület nagysága után szabták meg az elvégzendő munka („robot”) mértékét, melyet a földesúrnál, a termőföld tényleges tulajdonosánál, kellett ledolgozni. A robot mennyiségét, sorozatos jobbágyfelkelések miatt, Mária Terézia „Úrbéri rendeletében” szabályozta, 1767-ben. A robot, egytelkes jobbágy esetében, évente 52 igás vagy 104 kézi munkanapot jelentett. A kisebb földdel rendelkező jobbágyok arányosan kevesebb robotra voltak kötelezhetőek. (1/2, 1/4, 1/8 telkes jobbágyak.) A munka milyensége kétféle lehetett: kézi robot és igás robot. A kézi robot, mint a neve is utal rá, kézzel elvégezhető munkát jelölt: kaszálás, gyűjtés, vagyis gyalogosan végezhető bármilyen munkát. Az igás robot, értelemszerűen lóval vagy ökörrel, esetleg bivallyal elvégezhető munkát jelentett: szántás, boronálás, fuvarozás. A kétféle munka általában 1:2 arányban állt egymással. Az elvégzett munkát naponta az intéző a jobbágyokkal elszámolta. Amennyiben a jobbágy év végén nem tudta igazolni, hogy ledolgozta az előírt robotot, pénzben vagy terményben kellett a hiányzó mennyiséget megváltania. (A visszaélések elkerülése végett, az elvégzett munka igazolására ún. bárcákat használtak.) A jobbágyi szolgáltatások A nagybirtokon élő jobbágyok különböző szolgáltatásokkal tartoztak uruknak. A kora középkorban ennek két fő formája a robot és a terményszolgáltatás volt. A robot, ingyenmunka volt kezdetben mindenütt a legfontosabb jobbágyi szolgáltatás. Az ezredforduló után Nyugat-Európában egyre inkább visszaszorult és ettől kezdve inkább Közép-Európára volt már csak jellemző. A jobbágy művelte a szántóföldet, kapálta a szőlőt, legeltette az állatokat, kaszálta a rétet, őrölt a malomban, fát vágott az erdőben, fuvarozott és építette az úr házát vagy várát, a hidat, a malmot. A robot mennyisége attól függött, hogy mekkora volt az földesúri birtok területe. A robot mellett a jobbágy terményadóval is tartozott mind urának, mind az egyháznak: minden terményének, állatai szaporulatának egytizedét földesurának, egytizedét az egyháznak kellett adnia. Az alapvető szolgáltatásokon kívül a jobbágynak ajándékot is kellett adnia urának. Az ajándékozást a földesúr "vérmérséklete" és a helyi szokások határozták meg. Szokássá vált, hogy a nagy ünnepekkor - karácsonykor, húsvétkor, a nagy szentek ünnepein, esküvő alkalmával - a jobbágyok megajándékozzák urukat. E címen adott a jobbágy urának marhát, disznót, baromfit, tojást, vajat, sajtot, vadat, halat, kenyeret, kalácsot, kézműipari termékeket. Előfordulhatott az is, amikor nem személyenként, hanem az egész falu együttesen ajándékozta meg a birtokost.

9 A KORNAK ÁLLAPOTJA A másik probléma a jobbágytelkek elaprózottsága
(„...országszerte igen aprók, megközelítőleg sem állnak arányban azokkal a terhes szolgálatokkal, melyeket haszonélvezésük fejében a jobbágyoknak teljesíteniük kell.„) A kor- és kórkép legszembetűnőbb jelei: a rendi társadalom differenciálódása, a szabad elemek lesüllyedése, a gazdasági hanyatlás, az ínség, a kedvezőből kedvezőtlenné váló földrajzi fekvés, a helyi viszonyokban sokszor eligazodni sem tudó idegen hatalom, stb.

10 Bukovinai székelyek Amikor 1764-ben Mária Terézia újraszervezte a határőrséget, Székelyföldön az erőszakos sorozás a madéfalvi vérengzésbe torkollott Az osztrák katonák lemészároltak több száz székelyt, mert azok megtagadták a hadseregbe való bevonulást. A Bukovinai Székelyek története Mária Terézia császárnő 1763 október 8-án kiadott rendeletével kezdődik. E rendelettel előírta a kötelező, erőszakos katonai sorozást, de az adó terheket nem enyhítette. A székelyeknek idegen parancsnokok vezetése alatt, még az ország határain kívül is, saját költségen kellett harcolni. Az elégedetlen székelyek vezetői Mádéfalván gyülekeztek, hogy Buccov generálisnak átadják panaszaikat 1764 január 7-én. A generális hajnalban azonban megtámadta a falut, és zsoldosaival lemészárolta az ott lévőket. Az életben maradtak Moldva felé menekültek a Kárpátokon keresztül. A moldvaiak ismerve szorgalmukat befogadták őket, szállást, megélhetést és békességet biztosítottak számukra. A székelyek azonban visszavágytak szülőföldjükre.

11

12 Bukovinai székelyek Ezek után több ezer székely menekült át a keleti határon Moldvába, és részben a csángók között telepedett le.

13 Bukovinai székelyek Bukovinát I. Abdul Hamid török szultán február 25-én engedte át a Habsburg Birodalomnak, Mária Teréziának az osztrák-porosz háborúban kitűnt Hadik András tábornok (Berlin megsarcolója) összegyűjtötte a Moldvában szétszóródott székelyek egy részét, és letelepítette őket Bukovina öt falujában Általános császári kegyelem, akik átjönnek Bukovinába… Évek során az alábbiak szerint így alakult ki a bukovinai székelység. között Mária Terézia kegyelmi rendelete után Gróf Futaki Hadik András vezetésével hazatelepítették őket a frissen elfoglalt Bukovinába.

14 Bukovinai székelyek A hirdetett és a moldvai székelyekkel közölt feltételek az alábbiak voltak: Ingyen háztelek és szántóföld. Minden gazda napi 6 krajcár, gazdasszony 3 krajcár, gyermek 2 krajcár  pénzbeli járandóságot kap a kincstártól, amíg a tényleges település megtörténik, illetve „amíg életmagra kapnak." Minden családnak kiutalnak 50 forintot gazdasági felszerelésre, kamatmentesen. Minden család kaphat 20 forintot gazdasági felszerelésre, kamatmentesen, 5 évre. Minden község, ha ötvennél több család van, államköltségen épített templomot kap lelkipásztorral.

15 Bukovinai székelyek Az alapított falvak: Istensegíts
1776-ban család Fogadjisten 1777-ben család Hadikfalva 1785-ben család Józseffalva ben család Andrásfalva ban család

16 Bukovinai székelyek Létszám adatok: Számuk 1880-ban 9887 fő
1890-ben 8139 fő (1883. Magyarországból kapott biztatásra kb család (kb fő) az Al-Duna mellékére vándorolt, néhány év múlva azonban sokan visszaköltöztek) ben 9500 fő (Bukovina lakosságának 1,3% magyar) 1941-ben  A 2 855 családfő 302 családnéven (vezetéknéven) Egy-egy név megterhelése statisztikai átlag szerint 9,45. 1945-ben 3821 családot telepítettek A lakosság száma (1910) 801,364; 1 km2-re esik 77. Az 1900-iki népszámlálás adatai szerint a rutének számaránya 41% (fõleg É.-on és Ny.-on), a románoké 32% (D.-en és K.-en), a németeké 22%. Ezenkívül volt 3.7% lengyel, 1.3% (9500) magyar. A magyarok nagyrészt Erdélybõl származnak (l. csángók), bár leginkább Moldvából jöttek be a XVIII. sz. vége felé, s elõbb Tzibeny és Jakobestie falvakban (amelyeknek Istensegíts és Fogadjisten nevet adtak), majd pedig András-, Hadik- és Józseffalva helységekben telepedtek le. Számuk 1880-ban ben 8139 (1883. Magyarországból kapott biztatásra kb család az Al-Duna mellékére vándorolt, néhány év múlva azonban sokan visszaköltöztek). A mûveltség még meglehetõsen kezdetleges.  A tanköteles korú (6-13 év) gyermekeknek mintegy negyed része nem jár iskolába. Több száz népiskolán és mintegy 20 különbözõ középiskolán kívül egy német nyelvû egyeteme van Czernovitzban 54 tanárral (1908) és 1051 hallgatóval ( ).

17 BUKOVINAI SZÉKELYEK A túlnépesedés KIRAJZÁS
1883-ban az Al-Duna mellé mintegy ember települt Hertelendyfalva, Sándoregyháza és Székelykeve községekbe Ezt a népességmozgást szokásosan kirajzásnak nevezik. Hertelendyfalva(németül:Wojlovitz,szerbül:Vojlovica), kisközség Torontál vármegye pancsovai járásban az Alsó-Duna ölében,1910-ben 2920 magyar, szlovák és német lakossal.A mai lakosság száma körülbelül 8500, szerb, magyar és szlovák nemzetiségűek. A községben található a Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület, amelynek tagsága a 126 éve idetelepített bukovinai Székelyek nyelvjárását, hagyományait, szokásait ápolja és őrzi. Székelykeve (szerbül Скореновац, németül Skorenowatz) falu Szerbiában, a Vajdaság Dél-bánsági körzetében. Közigazgatásilag Kevevára községhez (járáshoz) tartozik. Székelykeve a magyar nyelvterület legdélebbi, többségében magyarok által lakott települése.

18 Bukovinai székelyek KIRAJZÁS
Ugyanebben az évben 1883-ban Gyorokra (Arad vármegye), 1888–1892 között és 1910-ben Dévára, 1892-ben Vajdahunyadra 1883–1884-ben az állam 126 bukovinai, főként istensegítsi székely családot telepített le a falu mellett, a három szomszéd falu határából kikerekített Csángótelepre. Az első telepítést Gyorok: 1892-ben egy második is követte. A székelyeket szegénységük, kulturális és nyelvi archaizmusaik miatt az őshonos magyarok sokáig lenézték és még évtizedekig inkább más bukovinai eredetű falvakkal, illetve közvetlenül Istensegítssel házasodtak össze, mint a helyi magyarsággal. Különálló csángó öntudatuk máig megmaradt, bár kultúrájukat legnagyobbrészt elhagyták. DÉVA: A város Piski felé eső részén egykor több kilométer hosszúságban elterülő Dévai Csángótelep (avagy röviden : a Telep) néhány, mindmáig megőrzött, folklorisztikus értékű utcája a népi építkezés jegyeit viseli magán ben a bukovinai székelyek számbelileg is egyik legjelentősebb csoportja Déván és Hunyad megyében (Csernakeresztúr, Vajdahunyad, Sztrigyszentgyörgy) telepedett le. Vajdahunyad: 1892-ben 19 bukovinai székely családot telepítettek le a várostól északra, a vasút mellett létesített Csángótelepen

19 Bukovinai székelyek KIRAJZÁS
Még további közel 5000 telepes költözött 1900-ban Babsára (Temes vármegye), Vicére (Kolozs vármegye), Magyarnemegyére (Beszterce-Naszód vm.), 1905-ben Marosludasra (Szolnok-Doboka vm), 1910-ben Sztrigyszentgyörgyre és Csernakeresztúrra (Hunyad vármegye) A csernakeresztúri csángó tájház

20 Bukovinai székelyek KIRAJZÁS
Vannak olyanok is, akik Kanadába vándoroltak ki –1914 között több farmertelepet hoztak létre, például: Hapkins, Székelyföld, Máriavölgy, Hamilton, Regina, Punnichy, Eszterháza. és Brazíliába vándoroltak ki Boldogasszonyfa (1924).

21 BÁCSKÁBAN A bukovinai székelyek maradékát a magyar kormány 1941-ben a Vajdaságba telepítette, Szabadka (Bácsjózseffalva), Újvidék és Topolya környékére, az 1920 után betelepített, és Bácska visszafoglalása után elmenekült dobrovoljácok helyére. (Nagyon kevesen Bukovinában maradtak) Bácska történelmi tájegység a Duna-Tisza-közén, az Alföld déli része. Területének 85%-a Szerbiához (Dél-Bácska), 14%-a Magyarországhoz (Felső-Bácska), 1%-a pedig Horvátországhoz tartozik.

22 BÁCSKÁBAN 1944 őszén Bácskába érkeztek Josip Broz Tito partizánjai, mögöttük a korábban elmenekült szerbek. A bukovinai székelyeknek megint menekülniük kellett, a háborús telet a Dunántúlon vészelték át (Fejér, Győr és Zala megyékben).

23 ITTHON Magyarországon
Innen 1945-ben bukovinai székelyt Tolna és Baranya megyékben helyeztek el, a kitelepített sváb családok házaiba és birtokaiba. 1950-ben majd 1959-ben a kapott földeket be kellett vinniük a téeszbe.

24 ITTHON Magyarországon Völgység 1945.
Az 1945-ös földreform Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megye falvaiban adott házat és hazát 2131 család a Völgységbe 329 család a Tolnai Hegyhátra 145 család Bátaszékre 500 család Bács-Kiskun megyébe 716 család Baranya megyébe  3821 család települt

25 ITTHON Magyarországon
A bukovinai székelyekről Sára Sándor készített dokumentumfilmet „Sír az út előttem” címmel.

26 ITTHON Magyarországon
Magyarországon ma saját szervezetük van: Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége (Bonyhádon székel. 38 tagegyesületben folyik a hagyományőrzés

27 A bukovinai székelységről (első közelítés)
A bukovinai székelység tudata az eltérő történelme miatt más, mint a székelyföldi őseié. 1764, ill és 1941 között Romániában élt románok, ukránok, németek, lengyelek és zsidók mellett. között megjárták Bácskát, s menekültek a háború alatt szerte Magyarországon. 1945-ben letelepedtek a Völgységben Tolna, Baranya és kisebb részük Bács-Kiskun megye volt sváb lakosú falvaiban.

28 Bukovinai székelységtudat
MIT KELL ÉRTENÜNK BUKOVINAI HAGYOMÁNYŐRZÉSEN? Miről is van szó? Egy olyan kultúra megőrzéséről van  szó , amely már tulajdonképpen nem is  funkcionál, mert ma már teljesen másképp élnek az emberek, másképp viselkednek  ... a mindennapi életben ezt a kultúrát nem használják ... olyan távoli környezetben jött létre, amely ma már  nincsen ... de  erre a kultúrára szükség van  ahhoz, hogy megmaradjunk; ahhoz, hogy a bukovinai székelység tovább létezzen KULTÚRA: … az ember szükségleteinek kielégítésére létrehozott eszközök és módok összessége. Egyszerűen mindaz, ami nélkül nem élhet az ember, a társadalom. (anyagok, eszközök, cselekedetek, módszerek, kapcsolatok, körülmények).

29 Elmélkedés a bukovinai székelység-tudatunkról
Mi, akik itthon születtünk, ha arra felé vet a szerencsénk, nem kerüljük el őseink volt otthonát. Erőt meríteni megyünk oda… de bármilyen szép széles is Andrásfalva utcája, bármennyire is ép még a nagyapám udvarán lévő kút fehérre meszelt kávája (mert csak ezek a kútkávák élik túl az újraépítést), azért kétely ébredhet sokunkban, hogy mi is volt szüleinknek olyan szép benne? ...talán a korhadó kicsike faházacska,

30 Elmélkedés a bukovinai székelység-tudatunkról
ahol a gerendán egész télen ott lógott a sós-füstölt hering, melyhez - hogy ízesebb legyen a málé - elég volt csak hozzáütögetni; …s ahol anyoka tette az asztalra s cérnával porciózta málét, ritkábban a túróspuliszkát, s mikor mit..., s a sok gyermeknek az egészen jóllakásig ritkán jutott az ételből... …talán a Szucsáva-porondja, ahol a leányok a legénykékkel találkozgattak... …talán a lunkák a a falu határában a munkavégzés élményeit, és gyakrabban a keserveit idézhetik

31 Elmélkedés a bukovinai székelység-tudatunkról
…talán a szülőföldünk temetőjének még megmaradt néhány keresztje a nevekkel, akik rokonaink, s így őseink voltak… Találgathatunk, hogy miért a nagy ragaszkodás…... Ki tudná biztosan megmondani?!

32 Rádöbbenünk az igazságra:
bár mi csak a szüleink megszépült emlékeiből ismerjük mindezt, azért nekünk is szép, mert szüleink, nagyszüleink ott voltak otthon mert ott születtek és ott voltak fiatalok, s akármilyen nagy volt is a nyomoruk, - de nem is igen tudhatták, hogy másmilyen életük is lehetne! …- ők ott örültek annak, hogy abban a közösségben élnek és szeretnek.., és...! Szerettek ott élni, akárhogy is éltek.

33 Hogy éltek? - AMI AZT IS JELENTHETI, HOGY SZEGÉNYESEN, KESERVESEN,
... egyszerű a válasz:"úgy, ahogy..."! - AMI AZT IS JELENTHETI, HOGY SZEGÉNYESEN, KESERVESEN, DE MÉGIS BOLDOGAN... - ...ÉS TALÁN INNEN ERED A SÓVÁRGÓ VÁGYAKOZÁS a mi kötődésünk? S ha itthon vagyunk, akkor eszünkkel tudjuk, hogy a mi kötődésünk másmilyen az ő otthonukhoz, ellenben mégis ez éleszti a hovatartozásunkat életben tartó lángocskát. Akár tudatosan, akár ösztönösen visszaidézzük a mi mai világunkban az otthoni-otthon hangulatát - az egyszerű mindennapi használati eszközökkel, a díszesebb ruvás-ládával és a festékessel, a mesékkel, a dalokkal, a táncokkal, a hiedelmeikkel, a szokásaikkal, vagyis az életmódjukkal -, úgy érezzük, hogy fontosak ezek számunkra.

34 vegyük sorra, a jövőnkre nézve milyen feladataink vannak
Legelőször is a színpadi megjelenésen kellene javítani.

35 vegyük sorra… használati eszközök készítése, viselet, népszokások, táncok, népdalok, mesék, közbeszéd, játékok, hiedelmek, az otthoni temetők gondozása, családfa kutatás… A néprajzi tábor gyűjtőmunkája révén több ezer archív felvétel áll rendelkezésünkre, amely alapján pontosan rekonstruálható az egyes időszakok, különböző korosztályok, ünnepi és hétköznapi alkalmak szerinti viselete.

36 vegyük sorra… a viselet,
Elődeink különleges szépérzéke stílusában visszafogott, színeiben és formájában is egyszerűséget kereső volt.

37 vegyük sorra… a viselet,
Szeretnénk, ha ehhez méltó lenne a színpadi öltözetünk és a két-három elterjedt változat mellett a rég elfeledett, ámde igen karakteres ruhadarabok, formák ismét elterjednének, használatba kerülnének, mint az eredeti nagyméretű fejkendő,   az alatta viselt főkötő,

38 vegyük sorra… a viselet
a bőrruházatunk színes és változatos családja, a rojtos selyem ünnepi vállkendő, vagy az egyszerűbb, színeiben visszafogott szövetek, a hosszú, boka fölött végződő szoknyahossz.

39 vegyük sorra… a viselet,
Ugyanígy reneszánszára vár a széles körben elterjedt, hosszában beütött iparoskalap mellett a kucsma és a visszahajtott szélű, alacsony süvegforma, vagy a Kossuth-kalap is.

40 vegyük sorra… a népdalaink
A népdalaink jó kezekben vannak. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének honlapján ugyanis bárki számára elérhetőek a bukovinai népdalok eredeti, archív felvételei

41 vegyük sorra… néptánc és zenei kíséret
segítjük őket a megfelelő koreográfus, táncoktató ajánlásával, képzésekre való felhívásokkal, fellépési lehetőséggel, és szakmai tanácsokkal. évről-évre egyre több tánccsoport mutatkozik be, akik a bukovinai tánchagyomány elsajátítását tekintik elsődleges céljuknak zenei kíséret: igencsak korlátozott lehetőségei vannak a csoportoknak abban a tekintetben, hogy milyen hangzóanyagot használhatnak a próbák során, vagy az összeállítások, koreográfiák létrehozásakor.

42 vegyük sorra… mesemondás, székely nyelvjárás, góbéság
A mesemondás a bukovinai székelyek körében hosszú ideig szokásban volt. Höflerné Kelemen Emma a bonyhádi székely kör vezetőjeként szervezte meg a városi könyvtárban az első mesemondó versenyeket. Felismerte, hogy ezzel a mesék mellett nyelvünket menti meg. A mesének annyi műfaja van, hogy nincs az a színpadi produkció, ünnepi alkalom vagy szokás, amelyet ne tenne még teljesebbé. 1997-től évenként fő résztvételével megrendezik a Sebestyén Ádám Bukovinai Székely Mesemondó Versenyt.

43 vegyük sorra… a gyermekjátékok
Mi szépet tud alkotni egy kicsi gyermek? Tud, ha megtanulja édesanyjától a mosolygás, a szép szavak, a dallamok, a mozdulatok anyanyelvét, és tud játszani édesanyjával, gyermektársaival, barátaival énekelni, táncolni, együtt mozdulni egy ünnepi szokás megjelenítésében, megformálásában. Tudatalatti magyarság – véli Kodály Zoltán (nemzeti öntudat – véli Andrásfalvy Bertalan prof.) Csupán még csak elhatározás, hogy ismét megtanítjuk a gyermekeinket játszani. Pl. a Sóvidékről vehetünk mintát (részlet a Duna Tv adásából) S ha megtanolta a játékot, akkor azt nagyon (felnőttként) es tudja!

44 vegyük sorra… családfa kutatás, DNS
- születési anyakönyvek - házasságkötés - halotti anyakönyvek Anyakönyvek számítógépes adatbázisban való feldolgozásával mostanig mintegy személy adatait rögzítette Rudolf László bátaszéki informatikus. Ezen adatok alapján készülnek a családfák, amelyek falvanként könyvekben válnak hozzáférhetővé. Már megjelent Józseffalva adatai.

45 vegyük sorra… DNS-kutatás eredményei
Elizabeth Long lányának a dédnagyanyja 2 éves korában került Kanadába Andrásfalváról. DNS Y program: az Y kromoszóma változatlanul öröklődik apáról fiúra DNS egyezőség bukovinai és erdélyi családok között: Bogos – Csíkszépvíz; Both – Székelypetőfalva; Csobot – Kászonújfalu; Daradics – Gyergyókilyénfalva; Fábián – Kézdiszentlélek; Kajtár – Csíkdánfalva; Kismődi és Kóka – Csíkzsögöd; Szentes – Madéfalva; Zsók – Csíkdánfalva DNS egyezőség bukovinai és erdélyi családok között: Bogos – Csíkszépvíz Both -- Székelypetőfalva Csobot -- Kászonújfalu

46 vegyük sorra… temetők gondozása
Széchenyi István gondolata: „Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit!”

47 Hagyományőrzésünk Ez annyira fontos sokunknak, hogy
akár naponta végrehajtott kellemes kötelességet is jelent annak segítése, támogatása, hogy a fiatalok hagyományőrző együttesek munkájába kapcsolódva ismerjék meg a HAGYOMÁNYAINKAT - s még ha színpadi produkcióként, szerepként alkalmanként gyakorolják is -, de legyen egyénileg kialakult “ANDRÁSFALVA – Bukovina – ÉLMÉNYÜK”, vagyis egy csepp bukovinai székely tudatuk.

48 Kézenfekvő megállapítások:
szeretik a szülőfalujukat, bár „bukovinai székely már nem születik”, mégis rendszeresen sokan hazalátogatnak, sóvárogva felkeresik nagyszüleik portáját bukovinai székelynek lenni kitüntetés, mert a hagyományaik egységbe kovácsolják a fajtát szűk közösségben marják, eszik egymást, de segítőkészek, ha szükség mutatkozik szerte vannak a világban, így szorultságban bárhol kaphatsz támogatást, segítséget

49 Na, végre mehetünk kávézni!!!
Na, végre mehetünk kávézni!!!


Letölteni ppt "A bukovinai kirajzástól a braziliai Boldogasszonyfalváig"

Hasonló előadás


Google Hirdetések