Fejlett távfelügyeleti rendszerek alkalmazása kőolaj távvezetékeken és szivattyúállomásokon Ukrajnában Vasylyuk V. M., UKRTRANSNAFTA Kijev Fejes Ferenc,

Az előadások a következő témára: "Fejlett távfelügyeleti rendszerek alkalmazása kőolaj távvezetékeken és szivattyúállomásokon Ukrajnában Vasylyuk V. M., UKRTRANSNAFTA Kijev Fejes Ferenc,"— Előadás másolata:

1 Fejlett távfelügyeleti rendszerek alkalmazása kőolaj távvezetékeken és szivattyúállomásokon Ukrajnában Vasylyuk V. M., UKRTRANSNAFTA Kijev Fejes Ferenc, VT Veres Kft. Gerzhan A. M., ITN Kijev

2 Fejlett távfelügyeleti rendszerek alkalmazása kőolaj távvezetékeken és szivattyúállomásokon Ukrajnában Abstract Field-bus innovations on UKTRANSNAFTA pipelines and pumping stations, with minimal reconstruction of existing equipments and cables. There are more than 1000 actuators on 18 general pipelines at 4568 km length, 11 storage plants with 1 million m3 capacity. 51 pumping stations working with176 pumps with metering and control stations. More than 50% of actuators can be upgraded for some kind of field-bus system. Most of stations have cables suitable for RS-485 bus communication and actuators can be wired up without new cable installations. The local DCS of stations through this field-bus can collect many of the parameters, and serve them for highest monitoring level as per request, even on the existing poor telecommunication lines. Actuators using their DI DO AI and AO can collect additional parameters and can provide diagnostics of auxiliary equipments as leak detection on the ball valves for example. The step by step innovations guarantee highest results available at minimal costs. Vasylyuk V. M., UKRTRANSNAFTA Kijev Fejes Ferenc, VT Veres Kft. Gerzhan A. M., ITN Kijev

3 Ukrán kőolaj távvezeték rendszer
Névleges átmérő: mm Távvezeték hossz: km (18 csővezeték) Szállító kapacitás: 68m t/év (60%) Névleges nyomás: bar Szivattyúállomás: 51 (178 szivattyúval) Tartálypark: 11 (1m m3) Finomító: 6 (22m t/év) Telemechanizáltság: 100 % Tartályhajó terminál: 2 (Odesa, 20m t/év) 1.1        A magyar gázipar jelenlegi adottságai 1.1.1       A földgáz szerepe a magyar energiagazdálkodásban A földgáz felhasználási arány (38%), más országokhoz viszonyítva magasnak mondható, sőt ezen a téren egyedül Hollandia előzi meg hazánkat, de ott a hazai termelés nem csak a fogyasztást hanem az export egy részét is fedezi. A többi uniós tagállamban a felhasználás nem éri el a 30%-ot. A magas hazai földgáz felhasználási arány kialakulásához több tényező járult hozzá: A rendszerváltás előtt a rubel elszámolású import ára a mesterségesen megállapított árfolyamszorzók miatt rendkívül alacsony volt. Az állami beruházások, az önkormányzati hozzájárulás és az érdekelt fogyasztók befizetései elősegítették a gázszolgáltatás fejlesztését. A rendszerváltás után megszűnt a háztartások energia támogatása, a tüzelőanyagok ára 2,5-3-szorosára emelkedett. A belföldi fogyasztói árba viszont csak részlegesen épült be, így a földgáz lett számukra a legolcsóbb tüzelőanyag. A gázhálózat jelentős fejlesztéseken esett át. A földgázfelhasználás növekedése várhatóan a jövőben is folytatódik. 1.1.2       A hazai földgázvagyon és földgázkitermelés A földgáz szerepe a hazai energiamérlegben 1960-ban kezdődött, a hajdúszoboszlói térség készletének feltárásával ben az ország energiafogyasztásának 15%-a volt földgáz, ez az érték ma 38%. A kutatási tevékenységek során folyamatosan új mezőket fedeztek fel, a korábbi mezők egy részét ma tárolóként hasznosítják. Ma az ország földgázkészlete 34,6 Mrd m3. A hazai gáztermelés 2000-ben 3194 millió m3 volt, ez 40%-a az évi maximumnak. A mennyiségi csökkenés 1993 óta folyamatosan tart, átlagosan évi 5%. A tendencia várhatóan tovább folytatódik, 2003-ban 2,7 milliárd m3 hazai nettó szárazgáz termelés valószínűsíthető. A hazai termelés 1996 1997 1998 1999 2000 Hazai gáztermelés (Mm3/év) 4663 4365 3872 3396 3180 A gáztermelés csökkenésének oka az egyre romló készletellátottság, vagyis a hazai kutatás által évente feltárt ipari földgázkészlet évek óta kevesebb a kitermelt mennyiségnél. 1.1.3       A gázfogyasztás szezonalításának kezelése, az import, gáztárolás Az ipari és kommunális fogyasztók nagy többsége a gázbekapcsolás idején felszámolta korábbi fűtési rendszerét, így létfontosságúvá vált a folyamatos földgázellátás biztosítása. A gázszükséglet beszerzése a MOL Rt. feladata volt, ezen gázmennyiség elosztása pedig az egyes gázszolgáltatóké. A folyamatos ellátás érdekében a MOL Rt. hosszú távú szerződéseket kötött a Gazprommal, a Ruhrgas-al és a Gaz de France-szal. Ezen kapcsolatok lehetőséget adnak arra, hogy a magyar földgázrendszer az európai földgázpiac részeként működjön. A fogyasztói ellátást a az ország hőmérsékleti viszonyai és a fogyasztás szerkezete alapvetően befolyásolják. Az ellátás operatív feladatát a rendszer teljesítmény-gazdálkodásával együtt lehet csak megoldani folyamatosan biztosítva a napi teljesítmények egyensúlyát. A fogyasztás erősen szezonális, a téli csúcsigény kialakítása az ellátásban résztvevők számára alapvető fontosságú. A szezonális földgáz igények kielégítése érdekében földalatti földgáztárolókat használnak. Magyarországon a tárolás a már kiművelt földgázmezőkön történik. A tároló kapacitások iránti kereslet folyamatosan nő a hazai termelés csökkenésével és a fogyasztás növekedésével. A legnagyobb ingadozást a kommunális fogyasztók idézik elő. 1.1.4       A földgáz szállító vezetékrendszer A földgázszállítás egyik alapeleme a nagynyomású csővezetékekből álló, távolsági szállításra szolgáló földgáz szállító rendszer. Betáplálási pontjain lép be a magyar piacra a hazai termelésű és a nemzetközi piacon vásárolt földgáz. A kimeneti pontokhoz gázelosztó hálózatok, vagy a hálózatról közvetlenül ellátott, nagy gázigényű végfelhasználók kapcsolódnak. A nagynyomású (64 bar) magyar földgázvezeték rendszer 40 év alatt épült ki a jelenlegi formájában. A vezetékhossz 5200 km. A rendszerre közel 400 átadóállomás csatlakozik. A ma ismert igények és az ellátó létesítmények összhangja biztosított. A rendszer ma a MOL Rt.tulajdona. 1.1.5       A gázszolgáltató társaságok A gáztársaságok – a mindig is függetlenül működő Fővárosi Gázművek kivételével – 1992 és 1993-as évek során alakultak meg, azt követően, hogy 1991-ben leváltak a korábbi OKGT-ről. A gáztársaságok jelenleg integrált szervezeti struktúrában és egységes eszközállományt kezelve, integrált gázelosztó és szolgáltató vállalatokként működnek. A múltban ezek a társaságok nem –gáz üzletággal kapcsolatos tevékenységeket is végeztek, de ezekkel mára szinte teljesen felhagytak, és fokozott mértékben összpontosítanak a gáz üzletágra. A gázszolgátató vállalatok semmiféle más, gáz üzletági tevékenységet nem látnak el, tehát nem végeznek gáztermelést, szállítást, tárolást illetve gáznagykereskedést. A gázszolgáltatók gázszolgáltatói engedéllyel rendelkeznek, amely számukra ezen engedélyekben meghatározott települések vonatkozásában monopolhelyzetet biztosít. A MOL Rt. és a nyolc gázszolgáltató társaság piaci részesedése: 1.1.6       A MOL Rt. A MOL Rt. Magyarország egyik legnagyobb vállalata. A társaság szervezeti működése folyamatosan változik, a piac többi szereplője és a kívülállók részére is nehezen követhetően. A MOL Rt. gáztevékenysége az elmúlt években jelentősen átalakult. A MOL Rt. gázüzletágának feladata a megrendelők földgázszállítási igényeinek elvárt minőségi színvonalon való kielégítése, ezen belül a gazdasági optimumon biztosítja a zavartalan földgázellátás forrásait, a földgázszállító rendszer és tartozékai rendelkezésre állását, biztonságos és optimális üzemeltetését, végzi a tárolói kapacitások működtetését A MOL Rt októberében három új, önálló, de 100%-os társasági tulajdonú leányvállalatot hozott létre a gáz üzletág fő tevékenységeire: ·        Gázkereskedelem ·        Föld alatti gáztárolás ·        Földgázszállítás E leányvállalatok cégbejegyzése megtörtént és tevékenységenként megállapításra kerültek a költségek és az eszközök értékei, azonban az önálló működésük mechanizmusa még tisztázatlan. A Földgáz Divízió foglakozik a MOL Rt. –n belül a földgázszállítás, tárolás, nagy és kiskereskedelem valamint az import tevékenységekkel. Hatáskörébe tartozik a MOL Rt. gázvezetékeiben található gáztöbblet értékesítése. A Divízió feladata a biztonságos földgázellátás, a divízió vagyonának hatékony működtetése, a megfelelő eszközarányos megtérülés biztosítása, és közreműködés a szabályozással kapcsolatos hatósági vitákban. 2001 évi helyzet: Az elmúlt évben a MOL Rt. aktívan vett részt a gázrendelet előkészítésében 2001 decemberében szokatlanul hideg volt az időjárás, a megnövekedett gázigényt a vállalat a gáztárolókból ki tudta elégíteni, de fejlesztésre mindenképp szükség van ezen a területen A kedvezőtlen szabályozási feltételek és az elszenvedett veszteségek miatt a beruházások a minimális szintre csökkentek A biztonságos üzleti működés fenntartása érdekében a szükséges projektekbe 4,9 Mrd Ft-ot ruháztak be 2001-ben 2001-ben a MOL Rt. benyújtotta a jövőbeni független földgázszállítás, tárolás és ellátás egységek működtetéséhez szükséges engedély iránti kérelmét a MEH-nek K+F hat új mező Magyarországon, teljes bizonyított szénhidrogénkészlet 6%-al nőtt A Földgáz Divízió eredményességét nagyban befolyásolja a kőolaj világpiaci ára, kőolaj ára 17%-al emelkedett, visszatért az eredetihez 2001-ben a cég lehetőséget kapott az átlagos értékesítési ár 15%-os emelésére, ám ez továbbra sem biztosított fedezetet az importbeszerzésekre 2         a piacnyitáshoz szükséges változtatások 2.1        Energetikapolitika 2.1.1       Energiastratégia Segíteni kell a kormányt egy átfogó és átgondolt energetikai stratégia kidolgozásában. Tekintettel kell lenni a magas importarányra és a gázenergia alacsony felhasználási fokára. Az energetikai stratégiának EU konformnak kell lennie, és figyelembe kell vennie a piaci szereplők érdekeit. A széntüzelésű erőművek működési engedélye 2004 január 1.-én lejár, és ez vár a későbbiekben a paksi atomerőműre is. A helyettesítésre megfelelő alternatívát kell találni. A nemzetközi trendeknek és erőírásoknak megfelelően növelni kell a megújuló energiaforrások felhasználását. Ezt a nagy arányú földgázfelhasználás hátráltatja, valamint az erőforrás-diverzifikációra is negatívan hat. Az államnak nem feltétlenül közvetlen eszközök alkalmazásával kell a piaci szereplőket befolyásolni, hanem inkább a gazdasági környezet befolyásolásával. Energiastratégiai szempontból fontos a diverzifikáció az import terén ig csak a Gazpromtól érkezett import és ez erőteljesebb függést jelentett ban indult meg a nyugatról történő import Baumgartennél, ez enyhülést jelentett. A legoptimálisabb mégis a beszállítók még nagyobb megosztása lenne, újabb vezetékek építésével. A MOL Rt. Földgázszállítás tulajdonában lévő nagynyomású távvezeték rendszer feladata a földgáz eljuttatása a forrásoktól és a gáztárolóktól az átadási pontokon keresztül a Gázvételezőkig. A MOL Rt. Földgázszállítás által üzemeltetett távvezeték rendszer részelemei az alábbiak: Betáplálási pontok Feladatuk: az importból vásárolt vagy hazai termelésből, illetve a föld alatti tárolókból származó földgáz mennyiségi és minőségi átvétele. Főbb betáplálási pontok: Import: Beregovo (Ukrajna) Baumgarten (Ausztria) Center( kapcsolódási pont a szlovák szállító rendszerrel, jelenleg szünetel) Hazai termelés: Algyő Hajdúszoboszló Endrőd Szank Karcag/Bucsa Kardoskút Babócsa Pusztaederics ( Bajánsenye-Őriszentpéter) Kenderes (inertes földgáz) Föld alatti gáztárolók (FGT): Hajdúszoboszló Kardoskút Zsana Maros I. (Algyő) Pusztaederics Földgázszállító rendszer A földgázszállító rendszer részletes bemutatását az 1. sz. Melléklet tartalmazza. A földgázszállító rendszeren történik a földgáz eljuttatása a betáplálási pontoktól a gázátadó állomásokra. A távvezeték rendszer főbb adatai: ·        Rendszer teljes hossza: 5214 km ·        Jellemző átmérő: mm ·        Jellemző üzemnyomás: bar A távvezeték rendszer vezeték szakaszainak műszaki paramétereit üzemenként, listázottan a 2. sz. Melléklet tartalmazza. A hálózat jelentős mértékben hurkolt, így a Gázvételezők többsége több irányból is megtáplálható. A földgázszállító rendszer működtetése a csomópontokon keresztül történik, ahol lehetőség van szállítási irányok beállítására, módosítására és a különböző irányokból a csomópontra érkező földgáz összeszabályozására. Főbb csomópontok: Beregdaróc Zsámbok Szank Vecsés Győr Kistokaj Nemesbikk Városföld Alag Jánosháza Center Hajdúszoboszló Adony Ajka Kisterenye Nagylengyel Nagykanizsa A földgázszállító rendszer csomópontjain kiépített minőség mérő rendszerek lehetőséget adnak a minőségi paraméterek bármely szállítási irányban történő meghatározására. Kompresszor állomások: A távvezeték rendszer nyomásának szabályozására és fokozására az alábbiak szerinti 5 kompresszor állomás üzemel: ·        Beregdaróc (orosz/ukrán eredetű földgáz szállítására) ·        Tiszaújváros (orosz/ukrán / hazai termelés/tárolói gáz szállítására) ·        Városföld (orosz/ukrán / hazai termelés / tárolói gáz szállítására) ·        Mosonmagyaróvár (Ausztria irányából érkező földgáz szállítására) ·        Hajdúszoboszló (orosz/ukrán / hazai termelés/tárolói gáz szállítására) jelenleg építés alatt Gázátadó állomások A távvezetékhez kapcsolódó gázátadó állomásokon történik a földgáz: ·        átadása a Gázvételezőknek, ·        mennyiségi paraméterek mérése az OMH által vizsgált mérőeszközökön, ·        átadási nyomás szabályozása a MOL Rt. Földgázellátás által kötött szerződésben rögzített paramétereknek megfelelően (jellemző 3-28 bar), ·        mechanikai szennyeződések kiszűrése (normál üzemmenetben 98%-os szűrés 5 mikron nagyságig). ·        melegítése az állomási berendezések megfelelő működése érdekében, hogy a kimenő földgáz hőmérséklete 0 oC felett legyen ·        szagosítása egyedi szagosítású állomáson A gázátadó állomások betűrendben felsorolt neveit és műszaki jellemzőit a 3. sz. Melléklet tartalmazza. Földgázminőség ellenőrző rendszer Feladata: a minőség elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatás biztosítása. A nagynyomású távvezeték rendszeren 44 db automatikus gázelemző készülék üzemel. A Daniel típusú készülékek a rendszer csomópontjaiban és fontosabb átadó állomásain több, mint 80 féle gázminőség mérésére alkalmasak. A fogyasztók részére a MOL Földgázszállító Rt. külön megállapodás alapján biztosítja az operatív minőségi adatok átadását. Földgáz szagosító rendszer Feladata: A szagosító anyag adagolása a földgázba. Csomópontokon, főbb vezetékek mentén központi szagosításra alkalmas berendezésekkkel történik a szagosítás. A távvezeték rendszer azon pontjain, ahol központi szagosítás nem lehetséges, egyedi szagosító berendezések működnek. (Részletes leírás: pontban.) Országos Telemechanikai Rendszer (OTR) Az OTR hat területi központban (TD) (üzemközpontban) gyűjti és dolgozza fel a technológiai adatokat, amelyek az alábbi helyszínen találhatók: Miskolc Vecsés Kápolnásnyék Hajdúszoboszló Kecskemét Gellénháza Feladatuk: ·             a területileg hozzájuk tartozó technológia működtetése, felügyelete, ·             adatok biztosítása a Rendszerirányítás-Gázforgalmazás Diszpécser Központja felé, ·             adatok biztosítása a Gázvételezők felé. Az OTR részét képező főbb berendezések: Primer adatgyűjtő műszerezés ·             földgáz nyomásmérők (távvezetéki, átadási), ·             áramlás mérők (turbinák, mérőkamrák) ·             technológiai elemek működését figyelő egységek, ·             földgáz hőmérsékletmérők. Terepi adatfeldolgozó berendezések. ·             Gázmennyiség számítóművek ·             Gázminőség elemző kromatográfok ·             Telemechanikai állomások ·             Állomási felügyelő számítógépek. Technológiai adatátviteli rendszer ·             Hirközlő rendszer ·             Modemek és terminál szerverek Telemechanikai központok: ·             Számítógépek és programok. 4.1.2 Rendszer egyensúly Rendszerirányítás-Gázforgalmazás Feladata: A MOL Rt. Földgázszállítás szervezet részeként az összekapcsolt földgázellátó rendszerek egyensúlyáért, működtetésének koordinációjáért, elszámolásáért felelős szervezet. Az operatív földgáz-forgalmazási irányelvek meghatározása, a havi/napi forgalmi előirányzatok egyeztetése és a megvalósulás ellenőrzése, a forgalmi adatok elemzése. az OFTR üzemmenetének irányítása és ellenőrzése és az egyensúly helyreállításhoz szükséges intézkedések elrendelése. MOL Rt. KTD – Termelés Feladata: Az Operatív Termelési Egységre (OE) vonatkozó napi/hétvégi keretszabályozások kidolgozása, valamint az OE-ktől bejelentett termelésinformációk értékelése, és egyeztetése a Rendszerirányítással. A Rendszerirányítás utasítására a MOL Rt. KTD - Termelés a szükséges intézkedéseket koordinálja. A hazai termeléssel és a tároló működéssel kapcsolatos intézkedések meghozatala és az MOL Rt. Földgázellátás, MOL Rt. Földgáztárolás szervezetekkel, valamint a Rendszerirányítással történő kapcsolattartás.

4 A távvezetékrendszer európai szerepe
1.1        A magyar gázipar jelenlegi adottságai 1.1.1       A földgáz szerepe a magyar energiagazdálkodásban A földgáz felhasználási arány (38%), más országokhoz viszonyítva magasnak mondható, sőt ezen a téren egyedül Hollandia előzi meg hazánkat, de ott a hazai termelés nem csak a fogyasztást hanem az export egy részét is fedezi. A többi uniós tagállamban a felhasználás nem éri el a 30%-ot. A magas hazai földgáz felhasználási arány kialakulásához több tényező járult hozzá: A rendszerváltás előtt a rubel elszámolású import ára a mesterségesen megállapított árfolyamszorzók miatt rendkívül alacsony volt. Az állami beruházások, az önkormányzati hozzájárulás és az érdekelt fogyasztók befizetései elősegítették a gázszolgáltatás fejlesztését. A rendszerváltás után megszűnt a háztartások energia támogatása, a tüzelőanyagok ára 2,5-3-szorosára emelkedett. A belföldi fogyasztói árba viszont csak részlegesen épült be, így a földgáz lett számukra a legolcsóbb tüzelőanyag. A gázhálózat jelentős fejlesztéseken esett át. A földgázfelhasználás növekedése várhatóan a jövőben is folytatódik. 1.1.2       A hazai földgázvagyon és földgázkitermelés A földgáz szerepe a hazai energiamérlegben 1960-ban kezdődött, a hajdúszoboszlói térség készletének feltárásával ben az ország energiafogyasztásának 15%-a volt földgáz, ez az érték ma 38%. A kutatási tevékenységek során folyamatosan új mezőket fedeztek fel, a korábbi mezők egy részét ma tárolóként hasznosítják. Ma az ország földgázkészlete 34,6 Mrd m3. A hazai gáztermelés 2000-ben 3194 millió m3 volt, ez 40%-a az évi maximumnak. A mennyiségi csökkenés 1993 óta folyamatosan tart, átlagosan évi 5%. A tendencia várhatóan tovább folytatódik, 2003-ban 2,7 milliárd m3 hazai nettó szárazgáz termelés valószínűsíthető. A hazai termelés 1996 1997 1998 1999 2000 Hazai gáztermelés (Mm3/év) 4663 4365 3872 3396 3180 A gáztermelés csökkenésének oka az egyre romló készletellátottság, vagyis a hazai kutatás által évente feltárt ipari földgázkészlet évek óta kevesebb a kitermelt mennyiségnél. 1.1.3       A gázfogyasztás szezonalításának kezelése, az import, gáztárolás Az ipari és kommunális fogyasztók nagy többsége a gázbekapcsolás idején felszámolta korábbi fűtési rendszerét, így létfontosságúvá vált a folyamatos földgázellátás biztosítása. A gázszükséglet beszerzése a MOL Rt. feladata volt, ezen gázmennyiség elosztása pedig az egyes gázszolgáltatóké. A folyamatos ellátás érdekében a MOL Rt. hosszú távú szerződéseket kötött a Gazprommal, a Ruhrgas-al és a Gaz de France-szal. Ezen kapcsolatok lehetőséget adnak arra, hogy a magyar földgázrendszer az európai földgázpiac részeként működjön. A fogyasztói ellátást a az ország hőmérsékleti viszonyai és a fogyasztás szerkezete alapvetően befolyásolják. Az ellátás operatív feladatát a rendszer teljesítmény-gazdálkodásával együtt lehet csak megoldani folyamatosan biztosítva a napi teljesítmények egyensúlyát. A fogyasztás erősen szezonális, a téli csúcsigény kialakítása az ellátásban résztvevők számára alapvető fontosságú. A szezonális földgáz igények kielégítése érdekében földalatti földgáztárolókat használnak. Magyarországon a tárolás a már kiművelt földgázmezőkön történik. A tároló kapacitások iránti kereslet folyamatosan nő a hazai termelés csökkenésével és a fogyasztás növekedésével. A legnagyobb ingadozást a kommunális fogyasztók idézik elő. 1.1.4       A földgáz szállító vezetékrendszer A földgázszállítás egyik alapeleme a nagynyomású csővezetékekből álló, távolsági szállításra szolgáló földgáz szállító rendszer. Betáplálási pontjain lép be a magyar piacra a hazai termelésű és a nemzetközi piacon vásárolt földgáz. A kimeneti pontokhoz gázelosztó hálózatok, vagy a hálózatról közvetlenül ellátott, nagy gázigényű végfelhasználók kapcsolódnak. A nagynyomású (64 bar) magyar földgázvezeték rendszer 40 év alatt épült ki a jelenlegi formájában. A vezetékhossz 5200 km. A rendszerre közel 400 átadóállomás csatlakozik. A ma ismert igények és az ellátó létesítmények összhangja biztosított. A rendszer ma a MOL Rt.tulajdona. 1.1.5       A gázszolgáltató társaságok A gáztársaságok – a mindig is függetlenül működő Fővárosi Gázművek kivételével – 1992 és 1993-as évek során alakultak meg, azt követően, hogy 1991-ben leváltak a korábbi OKGT-ről. A gáztársaságok jelenleg integrált szervezeti struktúrában és egységes eszközállományt kezelve, integrált gázelosztó és szolgáltató vállalatokként működnek. A múltban ezek a társaságok nem –gáz üzletággal kapcsolatos tevékenységeket is végeztek, de ezekkel mára szinte teljesen felhagytak, és fokozott mértékben összpontosítanak a gáz üzletágra. A gázszolgátató vállalatok semmiféle más, gáz üzletági tevékenységet nem látnak el, tehát nem végeznek gáztermelést, szállítást, tárolást illetve gáznagykereskedést. A gázszolgáltatók gázszolgáltatói engedéllyel rendelkeznek, amely számukra ezen engedélyekben meghatározott települések vonatkozásában monopolhelyzetet biztosít. A MOL Rt. és a nyolc gázszolgáltató társaság piaci részesedése: 1.1.6       A MOL Rt. A MOL Rt. Magyarország egyik legnagyobb vállalata. A társaság szervezeti működése folyamatosan változik, a piac többi szereplője és a kívülállók részére is nehezen követhetően. A MOL Rt. gáztevékenysége az elmúlt években jelentősen átalakult. A MOL Rt. gázüzletágának feladata a megrendelők földgázszállítási igényeinek elvárt minőségi színvonalon való kielégítése, ezen belül a gazdasági optimumon biztosítja a zavartalan földgázellátás forrásait, a földgázszállító rendszer és tartozékai rendelkezésre állását, biztonságos és optimális üzemeltetését, végzi a tárolói kapacitások működtetését A MOL Rt októberében három új, önálló, de 100%-os társasági tulajdonú leányvállalatot hozott létre a gáz üzletág fő tevékenységeire: ·        Gázkereskedelem ·        Föld alatti gáztárolás ·        Földgázszállítás E leányvállalatok cégbejegyzése megtörtént és tevékenységenként megállapításra kerültek a költségek és az eszközök értékei, azonban az önálló működésük mechanizmusa még tisztázatlan. A Földgáz Divízió foglakozik a MOL Rt. –n belül a földgázszállítás, tárolás, nagy és kiskereskedelem valamint az import tevékenységekkel. Hatáskörébe tartozik a MOL Rt. gázvezetékeiben található gáztöbblet értékesítése. A Divízió feladata a biztonságos földgázellátás, a divízió vagyonának hatékony működtetése, a megfelelő eszközarányos megtérülés biztosítása, és közreműködés a szabályozással kapcsolatos hatósági vitákban. 2001 évi helyzet: Az elmúlt évben a MOL Rt. aktívan vett részt a gázrendelet előkészítésében 2001 decemberében szokatlanul hideg volt az időjárás, a megnövekedett gázigényt a vállalat a gáztárolókból ki tudta elégíteni, de fejlesztésre mindenképp szükség van ezen a területen A kedvezőtlen szabályozási feltételek és az elszenvedett veszteségek miatt a beruházások a minimális szintre csökkentek A biztonságos üzleti működés fenntartása érdekében a szükséges projektekbe 4,9 Mrd Ft-ot ruháztak be 2001-ben 2001-ben a MOL Rt. benyújtotta a jövőbeni független földgázszállítás, tárolás és ellátás egységek működtetéséhez szükséges engedély iránti kérelmét a MEH-nek K+F hat új mező Magyarországon, teljes bizonyított szénhidrogénkészlet 6%-al nőtt A Földgáz Divízió eredményességét nagyban befolyásolja a kőolaj világpiaci ára, kőolaj ára 17%-al emelkedett, visszatért az eredetihez 2001-ben a cég lehetőséget kapott az átlagos értékesítési ár 15%-os emelésére, ám ez továbbra sem biztosított fedezetet az importbeszerzésekre 2         a piacnyitáshoz szükséges változtatások 2.1        Energetikapolitika 2.1.1       Energiastratégia Segíteni kell a kormányt egy átfogó és átgondolt energetikai stratégia kidolgozásában. Tekintettel kell lenni a magas importarányra és a gázenergia alacsony felhasználási fokára. Az energetikai stratégiának EU konformnak kell lennie, és figyelembe kell vennie a piaci szereplők érdekeit. A széntüzelésű erőművek működési engedélye 2004 január 1.-én lejár, és ez vár a későbbiekben a paksi atomerőműre is. A helyettesítésre megfelelő alternatívát kell találni. A nemzetközi trendeknek és erőírásoknak megfelelően növelni kell a megújuló energiaforrások felhasználását. Ezt a nagy arányú földgázfelhasználás hátráltatja, valamint az erőforrás-diverzifikációra is negatívan hat. Az államnak nem feltétlenül közvetlen eszközök alkalmazásával kell a piaci szereplőket befolyásolni, hanem inkább a gazdasági környezet befolyásolásával. Energiastratégiai szempontból fontos a diverzifikáció az import terén ig csak a Gazpromtól érkezett import és ez erőteljesebb függést jelentett ban indult meg a nyugatról történő import Baumgartennél, ez enyhülést jelentett. A legoptimálisabb mégis a beszállítók még nagyobb megosztása lenne, újabb vezetékek építésével. A MOL Rt. Földgázszállítás tulajdonában lévő nagynyomású távvezeték rendszer feladata a földgáz eljuttatása a forrásoktól és a gáztárolóktól az átadási pontokon keresztül a Gázvételezőkig. A MOL Rt. Földgázszállítás által üzemeltetett távvezeték rendszer részelemei az alábbiak: Betáplálási pontok Feladatuk: az importból vásárolt vagy hazai termelésből, illetve a föld alatti tárolókból származó földgáz mennyiségi és minőségi átvétele. Főbb betáplálási pontok: Import: Beregovo (Ukrajna) Baumgarten (Ausztria) Center( kapcsolódási pont a szlovák szállító rendszerrel, jelenleg szünetel) Hazai termelés: Algyő Hajdúszoboszló Endrőd Szank Karcag/Bucsa Kardoskút Babócsa Pusztaederics ( Bajánsenye-Őriszentpéter) Kenderes (inertes földgáz) Föld alatti gáztárolók (FGT): Hajdúszoboszló Kardoskút Zsana Maros I. (Algyő) Pusztaederics Földgázszállító rendszer A földgázszállító rendszer részletes bemutatását az 1. sz. Melléklet tartalmazza. A földgázszállító rendszeren történik a földgáz eljuttatása a betáplálási pontoktól a gázátadó állomásokra. A távvezeték rendszer főbb adatai: ·        Rendszer teljes hossza: 5214 km ·        Jellemző átmérő: mm ·        Jellemző üzemnyomás: bar A távvezeték rendszer vezeték szakaszainak műszaki paramétereit üzemenként, listázottan a 2. sz. Melléklet tartalmazza. A hálózat jelentős mértékben hurkolt, így a Gázvételezők többsége több irányból is megtáplálható. A földgázszállító rendszer működtetése a csomópontokon keresztül történik, ahol lehetőség van szállítási irányok beállítására, módosítására és a különböző irányokból a csomópontra érkező földgáz összeszabályozására. Főbb csomópontok: Beregdaróc Zsámbok Szank Vecsés Győr Kistokaj Nemesbikk Városföld Alag Jánosháza Center Hajdúszoboszló Adony Ajka Kisterenye Nagylengyel Nagykanizsa A földgázszállító rendszer csomópontjain kiépített minőség mérő rendszerek lehetőséget adnak a minőségi paraméterek bármely szállítási irányban történő meghatározására. Kompresszor állomások: A távvezeték rendszer nyomásának szabályozására és fokozására az alábbiak szerinti 5 kompresszor állomás üzemel: ·        Beregdaróc (orosz/ukrán eredetű földgáz szállítására) ·        Tiszaújváros (orosz/ukrán / hazai termelés/tárolói gáz szállítására) ·        Városföld (orosz/ukrán / hazai termelés / tárolói gáz szállítására) ·        Mosonmagyaróvár (Ausztria irányából érkező földgáz szállítására) ·        Hajdúszoboszló (orosz/ukrán / hazai termelés/tárolói gáz szállítására) jelenleg építés alatt Gázátadó állomások A távvezetékhez kapcsolódó gázátadó állomásokon történik a földgáz: ·        átadása a Gázvételezőknek, ·        mennyiségi paraméterek mérése az OMH által vizsgált mérőeszközökön, ·        átadási nyomás szabályozása a MOL Rt. Földgázellátás által kötött szerződésben rögzített paramétereknek megfelelően (jellemző 3-28 bar), ·        mechanikai szennyeződések kiszűrése (normál üzemmenetben 98%-os szűrés 5 mikron nagyságig). ·        melegítése az állomási berendezések megfelelő működése érdekében, hogy a kimenő földgáz hőmérséklete 0 oC felett legyen ·        szagosítása egyedi szagosítású állomáson A gázátadó állomások betűrendben felsorolt neveit és műszaki jellemzőit a 3. sz. Melléklet tartalmazza. Földgázminőség ellenőrző rendszer Feladata: a minőség elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatás biztosítása. A nagynyomású távvezeték rendszeren 44 db automatikus gázelemző készülék üzemel. A Daniel típusú készülékek a rendszer csomópontjaiban és fontosabb átadó állomásain több, mint 80 féle gázminőség mérésére alkalmasak. A fogyasztók részére a MOL Földgázszállító Rt. külön megállapodás alapján biztosítja az operatív minőségi adatok átadását. Földgáz szagosító rendszer Feladata: A szagosító anyag adagolása a földgázba. Csomópontokon, főbb vezetékek mentén központi szagosításra alkalmas berendezésekkkel történik a szagosítás. A távvezeték rendszer azon pontjain, ahol központi szagosítás nem lehetséges, egyedi szagosító berendezések működnek. (Részletes leírás: pontban.) Országos Telemechanikai Rendszer (OTR) Az OTR hat területi központban (TD) (üzemközpontban) gyűjti és dolgozza fel a technológiai adatokat, amelyek az alábbi helyszínen találhatók: Miskolc Vecsés Kápolnásnyék Hajdúszoboszló Kecskemét Gellénháza Feladatuk: ·             a területileg hozzájuk tartozó technológia működtetése, felügyelete, ·             adatok biztosítása a Rendszerirányítás-Gázforgalmazás Diszpécser Központja felé, ·             adatok biztosítása a Gázvételezők felé. Az OTR részét képező főbb berendezések: Primer adatgyűjtő műszerezés ·             földgáz nyomásmérők (távvezetéki, átadási), ·             áramlás mérők (turbinák, mérőkamrák) ·             technológiai elemek működését figyelő egységek, ·             földgáz hőmérsékletmérők. Terepi adatfeldolgozó berendezések. ·             Gázmennyiség számítóművek ·             Gázminőség elemző kromatográfok ·             Telemechanikai állomások ·             Állomási felügyelő számítógépek. Technológiai adatátviteli rendszer ·             Hirközlő rendszer ·             Modemek és terminál szerverek Telemechanikai központok: ·             Számítógépek és programok. 4.1.2 Rendszer egyensúly Rendszerirányítás-Gázforgalmazás Feladata: A MOL Rt. Földgázszállítás szervezet részeként az összekapcsolt földgázellátó rendszerek egyensúlyáért, működtetésének koordinációjáért, elszámolásáért felelős szervezet. Az operatív földgáz-forgalmazási irányelvek meghatározása, a havi/napi forgalmi előirányzatok egyeztetése és a megvalósulás ellenőrzése, a forgalmi adatok elemzése. az OFTR üzemmenetének irányítása és ellenőrzése és az egyensúly helyreállításhoz szükséges intézkedések elrendelése. MOL Rt. KTD – Termelés Feladata: Az Operatív Termelési Egységre (OE) vonatkozó napi/hétvégi keretszabályozások kidolgozása, valamint az OE-ktől bejelentett termelésinformációk értékelése, és egyeztetése a Rendszerirányítással. A Rendszerirányítás utasítására a MOL Rt. KTD - Termelés a szükséges intézkedéseket koordinálja. A hazai termeléssel és a tároló működéssel kapcsolatos intézkedések meghozatala és az MOL Rt. Földgázellátás, MOL Rt. Földgáztárolás szervezetekkel, valamint a Rendszerirányítással történő kapcsolattartás.

5 Szivattyúállomás Rendszer központi automatikus távügyeletet és operatív vezérlést biztosít a szivattyúállomások technológiai berendezései és objektumai felett: A szivattyúállomáson keresztül történő olajszállítási folyamatok irányítása, illetve a technológiai objektumainak megfelelő üzemmódjának kiválasztása. A telepített technológiai berendezésének veszélymentes üzemeltetésének biztosítása. Teljesen automatizált és távfelügyelet alá vont, helyi kezelőszemélyzet nélküli (vagy személyzet csökkentett jelenlétű) távvezetéki szivattyúállomás üzemeltetése.

6 A teljeskörú automatizálás távlati céljai
A rendszer létrehozásának műszaki és gazdasági céljai: Teljesen automatizált szivattyúállomás létesítése korszerű hardver-szoftver eszközökkel. Ezek elősegítik az operativitást és a fokozzák hozott döntés megalapozottságát és nagyobb terjedelmű, illetve hihetőbb információs adatforgalmat biztosítanak, ami kedvezőbb formában és legrövidebb időn belül érkezik a felhasználóhoz; Az irányítás felső szintről elv megvalósítása: a szivattyúállomás üzemeltetésére vonatkozó ütemezési feladatok és alapjelek (határértékek) fogadása felső szintről automatikus üzemmódban; Fő technológiai berendezések és állomás biztonsági rendszereinek folyamatos ellenőrzése, időben történő értesítés a kontrollparaméterek határértékeinek átlépéséiről; A technológiai berendezések megfelelő vezérlési és kezelési sablonjainak kialakításával csökken a vészhelyzetek keletkezésének kockázata az operatív/üzemeltető személyzet megalapozott döntéshozatala következtében; Az állomás berendezései üzemmódjának optimalizálása, a teljes távvezetéki rendszer állapotának figyelembe vételével; Az állomás irányítási biztonságának növelése a rendszer hardver-szoftver eszközeinek öndiagnosztikájával; Üzemeltetési költségek csökkentése a vészleállási idő csökkentésével és a meghibásodások kellő idejében történő feltárásával; A berendezés állapotának és üzemmódjának archiválása, az adatok automatikus feldolgozásával és gyors hozzáféréssel; Operatív vezérlő- és végrehajtó berendezések terjedelmének és energiafogyasztásának csökkentése;

7 A rendszernek biztosítania kell:
Szivattyútelep A rendszernek biztosítania kell: Működést a kőolaj csővezeték SCADA rendszer részeként; Technológiai folyamatok optimalizálását a kapott információs adatok elemzésével; Olajvezetékek áteresztőképességének illetve a berendezések kihasználtságának növelését az objektumok technológiai berendezéseinek és automatizálási eszközeinek biztonságos és megbízható üzemeltetése mellett; A technológiai objektumok távfelügyeletét és vezérlését; A munkaráfordítás csökkentését műszaki karbantartásra és javításra. 24 órás üzemet és megadott funkciók végrehajtását akár autonóm üzemmódban, akár állomás-felügyeleti, vagy távfelügyeleti SCADA rendszer részenként, a csővezetéki regionális (RDP) és központi (CDP) felügyeleti központokban lévő távfelügyeleti személyzet felügyelete alatt.

8 Távvezérelt szállítás-felügyelet
Helyi vezérlés Szállítási paraméterek megadása Munkapontok letöltése Távfelügyelet A szállítási paraméterek megadása a távfelügyeletről történik. A helyi vezérlés az optimalizált paraméterekkel állítja be a munkapontokat. A szabályzó szerelvény autonóm üzemmódban végzi a paraméterek biztosítását. Nyomás távadó 4-20 мA A szállítás a kommunikáció hibája esetén is folyamatos marad !

9 A nyomásfelügyelő rendszer feladatai: csővezetéki nyomásvédelem
Nyomásfelügyelet A sokrétű feladatra való tekintettel kaszkádolt PID vagy adaptív szabályozás szükséges. Amennyiben állandó fordulatszámú aszinkronmotoros a végrehajtó fuzzy algoritmus alkalmazása a legmegfelelőbb. A nyomásfelügyelő rendszer feladatai: beérkező nyomás figyelése (csak a megengedett érték felett indulhat a szivattyúállomás) szivattyú szívóoldali nyomás felügyelete a kavitáció elkerülése érdekében (szükség esetén segédszivattyú indítása) szabályzószerelvény és a szivattyú közötti maximális nyomás felügyelete csővezetéki nyomásvédelem Az új létesítésű állomásokra és cserére szoruló szivattyúk helyére lágyindítású, a széles tartományban használt csővezetékeken pedig frekvenciavezérelt szivattyúk telepítése szükséges. (Az elérhető közvetlen energia megtakarítás 40%.)

10 A szivattyúállomás objektumai
Szivattyúállomás fő és segédüzemű technológiai berendezések és rendszerek: Főszivattyú aggregátok (MNA); Segédszivattyú aggregátok (PNA); Szivattyútér szívó és nyomó szellőző rendszere; Főszivattyú aggregát segédventillációs rendszere; Hűtővíz keringető rendszer; Főszivattyú kenőolaj rendszer; Leürítő állomás szivattyúi; Töltőállomás szivattyúi; Hőcserélők, szűrők; Csővezetéki elosztó rendszer, technológiai tolózárak; Görényfogadó és indító kamrák; Tartálypark; Vasúti töltő; Kiegyenlítő tartályok és szivattyúk; Feszültségelosztó berendezések (ZRU); Transzformátorállomások (KTP), dízelgenerátorok (DES); Vezérlőszekrények (SszU); Katódvédelmi állomások (SzKZ); Ivóvíz ellátó rendszer artézi kutak búvárszivattyúkkal; Ipari szennyvízelvezető rendszer; Kazánház;

11 Tartálypark A buszos vezérlés és felügyelet mellett - a hajtások többszintű ESD bemenetének segítségével - rövidkábeles, nagybiztonságú huzalozott vészműködések, reteszfeltételek alakíthatók ki, akár négy független körben. A közvetlen rövidkábeles huzalozás csökkenti a kábelhibák lehetőségét, a vészfunkciók végrehajtásához nem szükséges biztonsági vezérlő. A gyűrűbe fűzhető terepi buszrendszer biztosítja a terepi egységek kétirányú elérését. A terepi kábelredundanciát a terepi eszközök biztosítják, nem szükséges vezérlő központ (master station). A vezérlő központ a hibatűrő terepi buszrendszerről nagy biztonsággal gyújt információkat és vezérel.

12 Olaj előkészítő A buszos vezérlés és felügyelet mellett - a hajtások többszintű ESD bemenetének segítségével - rövidkábeles, nagybiztonságú huzalozott vészműködések, reteszfeltételek alakíthatók ki, akár négy független körben. A közvetlen rövidkábeles huzalozás csökkenti a kábelhibák lehetőségét, a vészfunkciók végrehajtásához nem szükséges biztonsági vezérlő. A gyűrűbe fűzhető terepi buszrendszer biztosítja a terepi egységek kétirányú elérését. A terepi kábelredundanciát a terepi eszközök biztosítják, nem szükséges vezérlő központ (master station). A vezérlő központ a hibatűrő terepi buszrendszerről nagy biztonsággal gyújt információkat és vezérel.

13 Kis gépészet a kommunikációban
Ukrajnában nincs teljes lefedettségű, mobil vagy adatszolgáltató. A terepviszonyok nem teszik lehetővé a mindenhol a kábelfektetést. Nagytávolságú és nagysebességű adatátvitelhez magas, de kis kilengésű adótornyokra van szükség. Beépített helyszíneken vagy a terepi adatgyűjtő pontokon nincs lehetőség a sérüléseknek kitett és nagy helyigényű merevítő drótköteles megoldásokra. Ezért saját fejlesztésű önhordó kivitelű 70 méteres, kis kilengésű, tüzihorganyozott bevonattal ellátott adótornyokat alkalmaznak.

14 Biztonsági feladatok és megoldások
A berendezések nehezen megközelíthető helyszínen találhatóak, és a modern technika sajnos még mindig fokozott érdeklődést vált ki a tolvajok körében is. A mechanikus védelem több módszerét is alkalmazzák a helyszíntől és a személyes felügyelet gyakoriságától függően. Az általunk is támogatott megoldás, a feltűnő jelzőfények, kijelzők és kezelőszervek eltakarását szolgáló – csak speciális kulccsal eltávolítható védőkupak. Ennek a megoldásnak megfelelő kiegészítése a hajtások bemeneteit kihasználó behatolást jelző védelem, és az eszközök állapotának folyamatos diagnosztikája.

15 ??? MINDENKI ! gépész? villanyszerelő? technológus?
Záró parancs a diszpécsertől ??? TM TX-RACK BATTERY MINDENKI ! Local control 3x400V gépész? villanyszerelő? technológus? Szelep megszorult ! Nyitó parancs vezetéke sérült ! 3x400V

16 ??? Diszpécser terem Villámcsapás és „véletlen” működések ! TM TX-RACK
BATTERY Diszpécser terem Local control 3x400V Villámcsapás és „véletlen” működések ! 3x400V

17

18 Harmadik generációs hajtások „Buszos vezérlés”
PROFIBUS, MODBUS, LONWORKS, PAKSCAN, FF Lehetséges a kéteres csavart érpáron történő, teljes körű vezérlés és diagnosztika. Néhány paraméter a központi vezérlőből is állítható. A hajtások alkalmasak külső analóg és diszkrét jelek fogadására és ilyen jellegű külső berendezések vezérlésére és megtáplálására. Alkalmasak a legtöbb DCS rendszerbe történő közvetlen integrálásra, a legtöbb PLC és SCADA gyártó termékeivel teszteltek. 46

19 Megtakarítások számokban
A kéteres vezeték olcsóbb mint a többeres (minimum 7 ér hajtásonként). Jelentős megtakarítás hosszban is, még redundáns gyűrű topológia esetén is. A segédanyagok felhasználása is csökken (kábelrögzítők, sorkapcsok stb.) A kábelfektetés és bekötés ideje nagyságrendekkel csökken. A beüzemelés ideje és költsége jelentősen csökken a biztonság nagyfokú növekedése mellett. Az ellenőrzés, hibaelhárítás és karbantartás csak minimális erőforrásokat igényel. Egyszerű és átlátható (gyártótól független) tervezés. A további nyitott bővítés és fejlesztés lehetősége (kivitelezőtől függetlenül). Költségmegtakarítási példa MOL Rt. TIFO 8 db hajtás ( x 300 m) : 7 eres kábel km USD Kéteres kábel км USD Kábel megtakarítás USD Összesített megtakarítás USD

20 A hajtás mint RIO A buszosítás teljes szintű megvalósításával például hajtásonként 4-10 db plusz digitális bemenetet nyerünk, melyet felhasználhatunk a terepen lévő egyéb a technológiához kapcsolódó jelek továbbítására. (pl. kézi szerelvények állapota). Jelentős számban állnak rendelkezésre analóg bemenetek, ezen szerelvények pontos helyzetének, vagy más analóg jelnek a továbbítására. Sok kapcsolóüzemű terepi berendezés válik vezérelhetővé a hajtásokon keresztül. A fentiekből jól látható, hogy a buszosítás által elért plusz információkon túl további adatok küldését valósíthatjuk meg a távfelügyelet részére. Az így megvalósítható funkciók az illetéktelen beavatkozás jelzése, áteresztés vizsgálata, retesz és biztonsági funkciók közvetlen megvalósítása stb.

21 Független terepi berendezések felügyelete
Külső jelek fogadása, vezérlések Független terepi berendezések felügyelete Külső digitális bemenetek fogadása (más berendezések véghelyzet jelzései) Más berendezések diszkrét vagy analóg vezérlése (relés ki és bekapcsolás, tápfeszültség biztosítása, pozicionálás 4-20 mA) Külső analóg jelek fogadása és továbbítása, feldolgozása, szükség esetén alkalmazása (távadók) Kialakítástól függően hajtásonként: - 8 DO - 10 DI - 2 AO - 2 AI Digitális bemenetek Véghelyzetek Mágnes szelep Vezérlések Analóg jelek (4-20 mA) Távadók

22 Átereszt !!! Áteresztés vizsgálata folyamatosan Szelep zárva .
Szelep nyitva . A szerelvény állapota : Szelep köztes állásban, rendszer nyomás alatt . Átereszt !!! 2004 –VT VERES Ltd. – Valve gasket Product Module VTFK100-18

23 Tipikus kábelelrendezés
Már 4 db hajtás buszos vezérlése esetén megtakarítás érhető el !

24 НПС Палкино НПС Кириши ОАО «ГИПРОТРУБОПРОВОД»
ОАО «ГИПРОТРУБОПРОВОД» Сравнительный анализ подключения электроприводов задвижек РП НПС Кириши и РП НПС Палкино к системе управления НПС Палкино Срок ввода в эксплуатацию 2003 г; 4 резервуара наземных металлических с понтоном емкостью V=20000 м3 диаметром 39,9 м; количество задвижек на подводящих к резервуарам трубопроводах - 20 шт; электропривода интеллектуальные, НПС Кириши Срок ввода в эксплуатацию 2001 г; 4 резервуара наземных металлических с понтоном емкостью V=20000 м3 диаметром 39,9 м; количество задвижек на подводящих к резервуарам трубопроводах - 20 шт; электропривода с пусковой аппаратурой, размещаемой в ЩСУ.

25 ОАО «ГИПРОТРУБОПРОВОД»
ОАО «ГИПРОТРУБОПРОВОД» Структурная схема подключения задвижек к системе автоматики НПС Кириши

26 ОАО «ГИПРОТРУБОПРОВОД»
ОАО «ГИПРОТРУБОПРОВОД» Структурная схема подключения задвижек к системе автоматики НПС Палкино

27 ОАО «ГИПРОТРУБОПРОВОД»
ОАО «ГИПРОТРУБОПРОВОД» Затраты кабельной продукции НПС Кириши 14-и жильный медный кабель – 3250 м; 12-и жильный медный кабель м; НПС Палкино медный кабель 2 витые пары – 2085 м;

28 Megtisztelő figyelmüket köszönöm !
Folyami átvezetés Modem UPS BATTERY 3x380V Megtisztelő figyelmüket köszönöm ! További információkért fáradjanak az emeletre ! Река PLC Local control 3x380V 2004 –VT VERES Ltd. – OIL CONDUCTION ABOVE THE RIVER Product Module VTFK100-19