Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar politikai gondolkodás története

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar politikai gondolkodás története"— Előadás másolata:

1 Magyar politikai gondolkodás története
es tanév, 1. félév

2 Isten, egyház és politika az Árpád-korban
3. téma Isten, egyház és politika az Árpád-korban

3 Politika egy istenközpontú világban
középkorban a vallás az élet meghatározó része: hetenkénti templombajárás, ünnepek, egyházi tizedfizetés, egyéb terhek, boszorkányság, csodatételek, istenítéletek világi és egyházi hatalom szoros kapcsolata keresztény világkép hatósági fellépés a vallási bűnök ellen

4 Vallási térkép 11. századi helyzet:
tényleges megosztottság, formális egység 1054-ig latin kereszténység, Róma központtal; görög kereszténység, Bizánc központtal. további vallási hatások: pogány magyar vallási hiedelmek (érdemben semmit sem tudni róla) – Dümmerth Dezső ( ) kutatásai a magyar fejedelmi családhoz fűződő szakrális vélekedésekről mohamedán vallás – élnek mohamedánok az Árpád-kor Magyarországon („izmaeliták”, „böszörmények”) zsidó vallás – a térségben ismert a zsidó vallás, pl. kazárok fejedelmi vallása

5 Kereszténység és politika 1.
Újszövetség (I-III. század): a túlvilág felé fordulás, világvégevárás a társadalmi hierarchia felülírása a vallási egyenlőség által előbb zsidó, majd római keresztényüldözések

6 Kereszténység és politika 2.
Keresztény Róma (IV-V. század) egyházatyák (Tertullianus, Lactantius, Hieronymus, Augustinus, Eusebius stb.) Róma kereszténnyé válása, keresztény császárok, római közigazgatási alapon szerveződő egyház vallási viták szervezett (pl. zsinati), majd állami eldöntése, eretneküldözés, pogányság betiltása Róma mint keresztény birodalom, „politikai teológia”

7 Kereszténység és politika 3.
A keresztény birodalom szétbomlása (V-X. század) nyugaton: latin birodalomfélben a pápaság római jogra alapított ideológiája (Leó és Gelasius pápák) alatt, a pápa mint Szent Péter római jogi értelemben vett örököse önálló helyi egyházak a barbár királyságokban a Frank Birodalomban a római császáreszme felújítása (pápai vs. Nagy Károly-féle koncepció) keleten: „cezaropapizmus”: nem pontos fogalom, de lényegében a római császár kvázi-főpapi és szakrális kellékeinek továbbélése

8 Vallás és politika viszonyának dokumentumai
helyi és egyetemes zsinatok határozatok pápai bullák egyházjogi törvények (dekretálisok) levelek röpiratok, értekezések országos törvények koronázási ordók királytükrök Sevillai Izidor (6. század) művei az antik műveltség átörökítői

9 Világi és egyházi hatalom 1.
VII. századtól jelenik meg a koronázás és felkenés a királyoknál: van kézenfekvő ószövetségi analógia – Sámuel próféta felkeni Sault van római analógia – a barbár királyságok egy része Hispánia „császára”, angolszász főkirály római császári méltósággal egyenlőnek tekinti magát a koronázás során elhangzó szövegek ideológiai töltetűek, természetesen egyházi szövegezésben: római eredetűek részben újabbak

10 Egyházi és világi hatalom 2.
a felkenés és koronázás papi személyhez hasonlítja a királyt, ezért 11. századtól a pápák direkt a vállukon kenik fel a császárt, jelzendő a különbséget... de papi személy-e a király? Walter Ullmann szerint: szinte már-már a papi sacerdotium hodozója Joseph Canning szerint: nem, még a bizánci baszileusz sem az!

11 Egyházi és világi hatalom 3.
a pápáknak szükségük van világi támogatókra – ez a császárság két feltámasztásának oka (Karoling- és Szász-dinasztiák) az egyház ekkor (-XI. századig) elsősorban a hívek összességét jelenti eredmény: teokratikus ideált megvalósító monarchiák - a király vicarius Christi és defensor fidei csúcspont a Szász-dinasztia császárainak korlátlan hatalma a pápák felett

12 Egyházi és világi hatalom 4.
VII. Gergely pápa radikálisan újraírja egyház és világi hatalom viszonyát (hierokratikus felfogás) az egyház „szabadságát” vallja a világi hatalomtól – ennek megfogalmazása a „két kard” ideológia a helyi egyházakat kivonná a királyok fennhatósága alól a világi hatalmat alávetné az egyházinak (az képviseli istent a földön és a vallási kérdésekben ítélhet, miért ne ítélhetne világiakban is?)

13 Egyházi és világi hatalom 5.
ellenállás a gregoriánus reformoknak (XI-XIII. század): császár oldaláról az invesztitúraharc és az „elég egy kard” ideológia a római jogra alapított szuverenitáselv a helyi uralkodók oldaláról helyi legitimitás védelme a római jogi elmélet átvétele

14 Egyházi és világi hatalom 6.
technikai lebonyolítás: röpiratok, hamisított dokumentumok (pl. „Hadrianum”) a gregoriánus kor története: VII. Gergely elbukik 12. század nagy harcok pápa és császár között 13. század a gregoriánus pápaság nagy korszaka 14. század eleje, a pápák elbukása a francia uralkodóval szemben, utolsó manifesztum: Unigenitus bulla

15 Hogyan lehetséges szent király?
Klaniczay Gábor (1951-) szerint a királyi hatalom hangsúlyozottan világi jellegű a XI. század előtt a keresztény nyugaton a szent: mártír, aki a hitért szenved a keresztény király: harcos, aki védelmezi a hitet a királyi szentség történeti változásai: az első szent királyok: mártírok, IX. században a hitet terjesztő, harcos szent királyok a XI. századtól a XIII. század „radikális” szent hercegnői: szegény kolostori életük egy „fordított”, mennyei udvartartás „beata stirps” ideológia: a francia királyi dinasztia önlegitimációjához kell

16 Keresztény világ határai
harcos hittérítés feladata pogányok ellen a keresztény világba beengedés jelentősége (pl. pomeránok eltűnése, csehek német vazallussá válása) 11. századtól kereszteshadjáratok a Szentföldre eretnekek elleni harc

17 Szent István és a kereszténység
egyházalapító lépések egyházmegyék, apátságok, egyházi törvények személyes – uralkodói vallásosságra utaló jelek Intelmek, ereklyegyűjtés

18 Pogányság Gellért püspök vértanúhalála
véresen levert lázadások (I. András és I. Béla alatt) Szent László drákói törvényei a pogányság ellen

19 Szent László és a vallás
Salamon elleni polgárháború, mogyoródi csata: a pápa szerint istenítélet nagyarányú szentté avatások: István, Imre, Gellért, két remeteszent István Nagyobbik és Kisebbik legendája invesztítúraharcban fokozatos átállás a császárhoz

20 Könyves Kálmán és a vallás
mivel László Álmost preferálta, Kálmánt püspökké akarta tenni, Kálmán kezdetben pápapárti utóbb császár felé fordul, a Hartvik-legenda egyértelműen antigregoriánus bizonyos téren 1110-es években gregoriánus reformok az egyházi életben

21 III. Béla felerősített szentkultusz: I. László szentté avatása
III. Béla udvarában erősen francia hatás alatt álló intellektuális élet (pl. Anonymus gestája és bizonyos oklevélformulák) kereszteshadjárat terve

22 13. század (II. Andrástól) a spirituális megújulást képviselő kolduló rendek megjelenése a „radikális” hercegnők: Erzsébet, Kinga, Margit a fénykorát élő gregoriánus pápasághoz való ambivalens viszony: II. András ( ) az Aranybulla ellen pápai segítséget kér, beregi egyezmény IV. Béla ( ) a tatárjárás alatt a császárnak tett hűbéresküt a pápával érvénytelenítteti IV. László ( ) alatt állandó a konfliktus a királlyal, főleg Ladomér érsek küzd a király ellen III. András ( ) alatt az egyház gyámsága alatt alakul ki a rendi intézményrendszer és ideológia, majd 1298-ban Gergely választott esztergomi érsek az Anjou (Károly Róbert) trónkövetelő mellé áll, mert az a pápa nápolyi hűbéres királyának családjába tartozik

23 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Magyar politikai gondolkodás története"

Hasonló előadás


Google Hirdetések