Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar politikai gondolkodás története 1. félév. 3. téma Isten, egyház és politika az Árpád- korban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar politikai gondolkodás története 1. félév. 3. téma Isten, egyház és politika az Árpád- korban."— Előadás másolata:

1 Magyar politikai gondolkodás története 1. félév

2 3. téma Isten, egyház és politika az Árpád- korban

3 A 3. téma felépítése  Bevezetés  Kereszténység és politika változó viszonya a kezdetektől a középkorig  Egyházi és világi hatalom viszonya  Vallás és egyház a magyar politikában

4 Politika egy istenközpontú világban középkorban a vallás az élet meghatározó része:  hetenkénti templombajárás, ünnepek, egyházi tizedfizetés, egyéb terhek,  boszorkányság, csodatételek, istenítéletek  világi és egyházi hatalom szoros kapcsolata  keresztény világkép  hatósági fellépés a vallási bűnök ellen

5 Vallási térkép 11. századi helyzet:  tényleges megosztottság, formális egység 1054-ig  latin kereszténység, Róma központtal;  görög kereszténység, Bizánc központtal.  további vallási hatások:  pogány magyar vallási hiedelmek (érdemben semmit sem tudni róla) – Dümmerth Dezső ( ) kutatásai a magyar fejedelmi családhoz fűződő szakrális vélekedésekről  mohamedán vallás – élnek mohamedánok az Árpád-kor Magyarországon („izmaeliták”, „böszörmények”)  zsidó vallás – a térségben ismert a zsidó vallás, pl. kazárok fejedelmi vallása

6 Keresztény világ határai  harcos hittérítés feladata pogányok ellen  a keresztény világba beengedés jelentősége (pl. pomeránok eltűnése, csehek német vazallussá válása)  11. századtól kereszteshadjáratok a Szentföldre  eretnekek elleni harc

7 Kereszténység és politika 1. Újszövetség (I-III. század):  a túlvilág felé fordulás, világvégevárás  a társadalmi hierarchia felülírása a vallási egyenlőség által  előbb zsidó, majd római keresztényüldözések

8 Kereszténység és politika 2. Keresztény Róma (IV-V. század)  egyházatyák (Tertullianus, Lactantius, Hieronymus, Augustinus, Eusebius stb.)  Róma kereszténnyé válása, keresztény császárok, római közigazgatási alapon szerveződő egyház  vallási viták szervezett (pl. zsinati), majd állami eldöntése, eretneküldözés, pogányság betiltása  Róma mint keresztény birodalom, „politikai teológia”

9 Kereszténység és politika 3. A keresztény birodalom szétbomlása (V-X. század)  nyugaton:  latin birodalomfélben a pápaság római jogra alapított ideológiája (Leó és Gelasius pápák) alatt, a pápa mint Szent Péter római jogi értelemben vett örököse  önálló helyi egyházak a barbár királyságokban  a Frank Birodalomban a római császáreszme felújítása (pápai vs. Nagy Károly-féle koncepció)  keleten:  „cezaropapizmus”: nem pontos fogalom, de lényegében a római császár kvázi-főpapi és szakrális kellékeinek továbbélése

10 Vallás és politika viszonyának dokumentumai  helyi és egyetemes zsinatok határozatok  pápai bullák  egyházjogi törvények (dekretálisok)  levelek  röpiratok, értekezések  országos törvények  koronázási ordók  királytükrök  Sevillai Izidor (6. század) művei az antik műveltség átörökítői

11 Világi és egyházi hatalom 1. VII. századtól jelenik meg a koronázás és felkenés a királyoknál:  van kézenfekvő ószövetségi analógia – Sámuel próféta felkeni Sault  van római analógia – a barbár királyságok egy része Hispánia „császára”, angolszász főkirály római császári méltósággal egyenlőnek tekinti magát  a koronázás során elhangzó szövegek ideológiai töltetűek, természetesen egyházi szövegezésben:  római eredetűek  részben újabbak

12 Egyházi és világi hatalom 2.  a felkenés és koronázás papi személyhez hasonlítja a királyt,  ezért 11. századtól a pápák direkt a vállukon kenik fel a császárt, jelzendő a különbséget...  de papi személy-e a király?  Walter Ullmann szerint: szinte már-már a papi sacerdotium hodozója  Joseph Canning szerint: nem, még a bizánci baszileusz sem az!

13 Egyházi és világi hatalom 3.  a pápáknak szükségük van világi támogatókra – ez a császárság két feltámasztásának oka (Karoling- és Szász-dinasztiák)  az egyház ekkor (-XI. századig) elsősorban a hívek összességét jelenti  eredmény: teokratikus ideált megvalósító monarchiák - a király vicarius Christi és defensor fidei  csúcspont a Szász-dinasztia császárainak korlátlan hatalma a pápák felett

14 Egyházi és világi hatalom 4.  VII. Gergely pápa radikálisan újraírja egyház és világi hatalom viszonyát (hierokratikus felfogás)  az egyház „szabadságát” vallja a világi hatalomtól – ennek megfogalmazása a „két kard” ideológia  a helyi egyházakat kivonná a királyok fennhatósága alól  a világi hatalmat alávetné az egyházinak (az képviseli istent a földön és a vallási kérdésekben ítélhet, miért ne ítélhetne világiakban is?)

15 Egyházi és világi hatalom 5. ellenállás a gregoriánus reformoknak (XI-XIII. század):  császár oldaláról  az invesztitúraharc és az „elég egy kard” ideológia  a római jogra alapított szuverenitáselv  a helyi uralkodók oldaláról  helyi legitimitás védelme  a római jogi elmélet átvétele

16 Egyházi és világi hatalom 6.  technikai lebonyolítás:  röpiratok,  hamisított dokumentumok (pl. „Hadrianum”)  a gregoriánus kor története: -VII. Gergely elbukik -12. század nagy harcok pápa és császár között -13. század a gregoriánus pápaság nagy korszaka -14. század eleje, a pápák elbukása a francia uralkodóval szemben, utolsó manifesztum: Unigenitus bulla

17 Egyházi és világi hatalom viszonya 7. Klaniczay Gábor (1951-) szerint  a királyi hatalom hangsúlyozottan világi jellegű a XI. század előtt a keresztény nyugaton  a szent: mártír, aki a hitért szenved  a keresztény király: harcos, aki védelmezi a hitet  a királyi szentség történeti változásai: 1)az első szent királyok: mártírok, IX. században 2)a hitet terjesztő, harcos szent királyok a XI. századtól 3)a XIII. század „radikális” szent hercegnői: szegény kolostori életük egy „fordított”, mennyei udvartartás 4)„beata stirps” ideológia: a francia királyi dinasztia önlegitimációjához kell

18 Szent István és a kereszténység  egyházalapító lépések  egyházmegyék,  apátságok,  egyházi törvények  személyes – uralkodói vallásosságra utaló jelek  Intelmek,  ereklyegyűjtés

19 Pogányság  Gellért püspök vértanúhalála  véresen levert lázadások (I. András és I. Béla alatt)  Szent László drákói törvényei a pogányság ellen

20 Szent László és a vallás  Salamon elleni polgárháború, mogyoródi csata: a pápa szerint istenítélet  nagyarányú szentté avatások:  István, Imre, Gellért, két remeteszent  István Nagyobbik és Kisebbik legendája  invesztítúraharcban fokozatos átállás a császárhoz

21 Könyves Kálmán és a vallás  mivel László Álmost preferálta, Kálmánt püspökké akarta tenni, Kálmán kezdetben pápapárti  utóbb császár felé fordul, a Hartvik-legenda egyértelműen antigregoriánus  bizonyos téren 1110-es években gregoriánus reformok az egyházi életben

22 III. Béla  felerősített szentkultusz: I. László szentté avatása  III. Béla udvarában erősen francia hatás alatt álló intellektuális élet (pl. Anonymus gestája és bizonyos oklevélformulák)  kereszteshadjárat terve

23 13. század (II. Andrástól)  a spirituális megújulást képviselő kolduló rendek megjelenése  a „radikális” hercegnők: Erzsébet, Kinga, Margit  a fénykorát élő gregoriánus pápasághoz való ambivalens viszony:  II. András ( ) az Aranybulla ellen pápai segítséget kér, beregi egyezmény  IV. Béla ( ) a tatárjárás alatt a császárnak tett hűbéresküt a pápával érvénytelenítteti  IV. László ( ) alatt állandó a konfliktus a királlyal, főleg Ladomér érsek küzd a király ellen  III. András ( ) alatt az egyház gyámsága alatt alakul ki a rendi intézményrendszer és ideológia, majd 1298-ban Gergely választott esztergomi érsek az Anjou (Károly Róbert) trónkövetelő mellé áll, mert az a pápa nápolyi hűbéres királyának családjába tartozik

24 14. század  Károly Róbert erős támogatást kap a pápától trónkövetelőként, mint egy pápai hűbér (Nápoly) uralkodócsaládjának tagja  Károly Róbert maga a „beata stirps” ideológiát képviselve legitimálja hatalmát  Károly Róbertnek rengeteg konfliktusa van az egyházzal, mert szakít a III. András alatti rendi kísérlettel, amelyet az egyház támogatott, 1338-ban írnak is egy panaszlevelet a magyar püspökök, de a pápa nem tud segíteni (ez az „avignoni fogság” kora)  Károly Róbert emléke az egyháziak által művelt történetírásban ezért lett halványabb, részben kicsit negatívabb is  I. (Nagy) Lajos keresztes hadjáratokat indít a Balkánra az eretnekek ellen, terjeszti a katolicizmust Boszniában, Bulgáriában  I. (Luxemburgi) Zsigmond erős Szent László-kultuszt alakít ki, Nagyváradra is temetkezik, indít kereszteshadjáratot is (nikápolyi csata és a huszita eretnekek elleni háborúi) és a 15. században ő állítja helyre a nyugati egyház egységét (konstanzi zsinat)

25 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Magyar politikai gondolkodás története 1. félév. 3. téma Isten, egyház és politika az Árpád- korban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések