Térey János Asztalizene

Az előadások a következő témára: "Térey János Asztalizene"— Előadás másolata:

1 Térey János Asztalizene

2 Térey János 1970. szeptember 14-én született Debrecenben. A Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett, 1989-től 1991-ig magyart és történelmet hallgatott a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarának magyar szakán folytatta tanulmányait óta szabadfoglalkozású író. Első verseit 1990-ben közölte az Élet és Irodalom. Eddig kilenc verseskötete, egy prózakötete, két verses regénye és négy drámai vállalkozása (hét drámája) jelent meg. Verseskötetek: Szétszóratás (1991), javított, átdolgozott kiadás 2011 A természetes arrogancia (1993) A valóságos Varsó (1995) Tulajdonosi szemlélet (1997) Térerő (1998) Drezda februárban (2000) Sonja útja a Saxonia mozitól a Pirnai térig (válogatott és új versek, 2003) Ultra (2006) Moll (2013)

3 Mint az a címek egy is részéből látszik, Térey
költészetében meghatározó szerepet játszanak a terek, a romok, a pusztulás emlékeit, a történelem sebeit hordozó városok. Térpoétikájára és a Paulusban vagy drámáiban is szerepet játszó jeremiási (pusztulást panaszoló és jövendölő) hangjára itt részletesen nem térhetünk ki. A lírájával való ismerkedést a Sonja útja című reprezentatív válogatással és talán a Moll című legutóbbi kötettel érdemes kezdeni. „A helyek kihűlésének és újra felmelegítésének, megtalálásának és újbóli elveszítésének hektikus ritmusa szervezi Térey költészetét.” (Valastyán Tamás) Térey János: Gyönyörű gyár című megzenésített verse Bárdos Deák Ágnes előadásában:

4 Prózaolvasó tinédzserek, indítsatok ezzel!
Termann hagyatéka (2012) (A Termann hagyományai c es novelláskötet átdolgozott, javított kiadása) Termann, a huszonéves tanárjelölt szülővárosába, Debrecenbe utazik, talán felkutatni, ami még megmaradt a gyermekkor morzsalékából, talán örökre búcsút mondani neki. Aztán újra Pest, dacos ismerkedés a fővárossal, a szűkös albérletek és füstös kávéházak világával. Házibulik, emlékezetes tengerparti expedíciók és az első pszichedelikus utazások a város utcáin, melyek még a háborús Varsóig is elviszik az óvatlan utazót - sőt annál is tovább, egész a felnőttkor küszöbéig. A "Termann hagyományai" újraírásával ezúttal karcosabb és érettebb hangonmeséli el, hogyan múlik el az ifjúság, és hogyan teszi mégis halhatatlanná a makacs emlékezet. Mintha egy hard-boiled nevelődési történetet néznénk fekete-fehérben, megelevenedik a 90-es évek Budapestjének letűnt atmoszférája, és újra felragyognak az elveszett illúziók . Prózaolvasó tinédzserek, indítsatok ezzel!

5 Legnagyobb visszhangot kiváltott, az ezredforduló irodalmából kimagasló műve a Paulus (2001) című verses regény. Az Anyegin versformájában íródott nagylélegzetű alkotás előterében a pesti white hat, azaz hálózati ellenőr, a hackerből hackervadásszá vált Pál áll. A pesti aranyifjú anyegini szerelmi történetének és újabb, pusztító pálfordulásának históriája két másik nagy életfordulat tükörrendszerében áll: a bibliai Szent Pál és a második világháború egyik legnagyobb csatáját, a sztálingrádit elvesztő Paulus tábornok sorsa adja a pesti pálfordulás monumentális párhuzamait. A három látszólag össze nem kapcsoló történet között a cselekedeteket irányító belső vagy külső parancs, illetve ezek hiánya jelenti a közös nevezőt. „Paulus, a hacker, és szerelme, Ludovika kapcsolata megidézi Anyegin és Tatjána sorsát. Újraíródnak a leveleik - sajátos téreys stílusban -, melyekben keveredik a hagyomány ereje az ezredvégi, pesti szleng frissességével és megkerülhetetlen fűszerezésként informatikai szakszavakkal. Ahogy a Paulus kilenc fejezete - koncentrikus körökként - gyűrűzik, úgy van jelen Térey költészetének minden eddigi hangsúlyos jegye ebben a művében. Hullámokban árad szét és terjed tovább városfetisizmusa, történelem iránti fogékonysága, erőteljes szleng használata,, kegyetlen iróniája, hiperérzékenysége, nyelvbe és kultúrába ágyazottsága.” (Idézőjelben a Bookline ismertetése.)

6 NÉHÁNY STRÓFA A PAULUSBÓL Paulus: problémamegoldó.
Ha jön a flood, a gátra lép; Leleplező, álcát feloldó, Óvja összes karakterét, S ha féreglyukat lel a hálón, Bedugaszolja bármi áron! Tréfából sosem szörfözik, Swapperrel nem közösködik. A vérprofi vírus-vadászat! Betörő, zárat feltörők Elvéreznek idő előtt; Sok hackert és crackert paráztat A rendszergazda bűvköre. Pál a cybertér ügynöke. (I. fejezet 9.) Nőcsábászat csúcstechnikája! Hűvös rutin és hitetés, Öt világnyelv mechanikája, Beszédkészség: nem is kevés. Pál vánkosa sosem lakatlan; Mazochista néhány kalandban, Másokat kínoz oktalan, Hajnalban dobbant, dolga van. Sógorságokból sokszoros kör; S hogyha e ráckerti ikon Fölbukkan téli partikon, A Centrál karzatán ragyog föl, Oldalán szezon-szerető: Teltkeblû, pompás combú nő. (I./14.) . Ludovika levele Paulushoz (részlet) Feltörve céges aknazárat, Elcsenvén forráskódokat – Én postázok vírust magának, Legyek mátrixban boldogabb. (a IV. fejezetből) (

7 Protokoll (2010) A Protokoll című „regény versekben” egy külügyminisztériumi protokollfőnök, Mátrai Ágoston fényes és változatos életmódját és magánéleti válságát jeleníti meg. Kiállítás-megnyitókon és színházi bemutatókon fordul meg, a világ nagyvárosaiban jár hivatali kötelességből, három nő között csapódik ide-oda. A könyv felfogható úgy is, mint Mátrai teljes kiüresedésének, rezignációjának története, mely a feltöltődés reményével zárul. Az előző regénnyel ezt a könyvet talán az isteni és a katonai parancs helyére lépő diplomáciai viselkedési etikett, a protokoll köti össze. A Szalonzenével pedig az ábrázolt társadalmi réteg tekintetében rokon: Térey itt is a kétezres évek új felső középosztályának a világát fedezi fel az irodalom számára.

8 A Nibelung-lakópark (2004)
Hh A Nibelung-lakópark (2004) Térey hatalmas drámatrilógiája, előjátékával együtt tetralógiája a wagneri operatetralógiát idézi. Egy Worms nevű, Frankfurtra és New Yorkra emlékeztető modern német metropolisban játszódik. Hősei a wagneri zenedráma alakjainak nevét viselő iparmágnások. A trilógia egy részéből Mundruczo Kornél készített saját színházi rendezésén alapuló filmet. Hosszú interjú Téreyvel, elsősorban a Paulusról és drámáíról (Záróra)):

9 „magyar trilógiájának”
Kazamaták A Szalonzene a szerző úgynevezett „magyar trilógiájának” második darabja. Kazamaták (2006, Papp Andrással közösen) Asztalizene (2008) Jeremiás avagy Isten hidege (2009)

10 A Kazamaták a Köztársaság téri pártház 1956-os ostromát, a forradalom egyik legproblematikusabb, legvisszásabb eseményét ábrázolja – kivételes tárgyilagossággal. Spiró György szerint ez a dráma a magyar irodalomban az 56-os forradalom egyetlen objektív, hiteles ábrázolása. Mi kapcsolja össze a trilógia három darabját? „Nem elég annyi, hogy a Papp Andrással közösen írt Kazamaták a „múlt”, az Asztalizene a „jelen”, a Jeremiás pedig a „jövő” drámája volna, ahogy a Jeremiás fülszövegében olvassuk, mert ha ez a legkülsődlegesebb értelemben igaz is, semmit nem mond arról, mit kapcsol össze múlt, jelen és jövő, vagyis röviden szólva arról, hogy: mi a magyar. A trilógia válasza erre a kérdésre, bár külsőleg megtartja, lényegi értelemben érvényteleníti a magyarázatkísérlet bázisául iszolgáló lneáris időképzetet.” (Vári György) A darabokat összeköti még a szigorúan kintre és bentre tagolt térszerkezet. A Kazamatákban a Köztársaság téri pártház, a védők tere a bent és a tér az ostromló tömeggel a kint. Az Asztalizenében a White Box étterem a bent és Budapest utcái, a zavargások és az augusztusi vihar a kint. A Jeremiásban a debreceni metró állomásai a bent és a város a kint, tágabban értve Debrecen a bent és Budapest a kint. Riportfilm a Kazamatákról:

11 Jeremiás avagy Isten hidege (2009)
Jeremiás avagy Isten hidege (2009) A jövőben, a 21. század közepének Debrecenjében játszódik, kánikulai hőségben, a sztrájk miatt nem járó jövendőbeli metró állomásain. No meg a főszereplő, Nagy Jeremiás, országgyűlési képviselő tudatában. A főszereplő debreceni, de országos listán került be a parlamentbe, szülővárosához ambivalens viszony fűzi: menekülne belőle, tőle, de vissza is vonzza, vissza is tarja a város. Másfelől Debrecen nemcsak a valós Debrecen, hanem „Debrecen mint akarat és képzet” (v.ö. Arthur Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet), így hát Nagy Jeremiás drámája egyik dimenziójában világdrámává, a madáchi értelemben vett drámai költeménnyé növi ki magát. Jeremiás útja egyszerre vezet a városon és életének állomásain keresztül, egyszerre utazunk időben és térben, valóságban és emlékezetben. E 21-ik századi Everyman/Jedermann/Akárki (a darab a misz-tériumok és a moralitásdrámák hagyományát követi, ahogy Madách Tragédiája is) az ember otthonosságáról és otthontalanságáról, a személyiség felépüléséről és fel nem épüléséről szól.

12 Asztalizene (2008) Színmű három tételben
Budán lakni világnézet. Márai Sándor …Sas hegyre néző kilátással. Örkény István A darab a Radnóti Színházban (a teljes előadás): Interjú és véleménynek az Aegon-díj átadása után:

13 I. Feladat - Ráhangolódás
A változat A feldolgozandó darab az új (felső) középosztállyal foglalkozik. Szerintetek mi jellemzi ezt a réteget? a) Írjatok öt foglalkozási, öltözködési, életmódbeli jellemzőt! b) Mutassatok be egy olyan elképzelt éttermet néhány szóval, amelybe szerintetek e réteg tagjai járnak! Nem szükséges mondatokat írni! c) Rögzítsétek közös pókhálóábrában elképzeléseiteket! B változat Nézzük meg a Bagossy-rendezés első jelenetét ( perc)! Vagy: két diák – előzetes felkészülés után – olvassa fel a Győző-Roland párbeszédet a darab elejéről (9-16.)! Kérdés: Ennek a prológusnak az alapján mit gondoltok, miről szól majd a dráma? Mi okozhatja a bonyodalmat? Kik között lesz konfliktus? Hozzatok példákat a köznapi-társalgási és a megemelt, költői beszédre! Mit mondanak egymásnak, mit a közönségnek a szereplők? Kiemeli vagy elrejti Csányi Sándor (Győző) szövege költőiségét, hogyan viszonyul hozzá? (Ritmus, szókincs.) C változat (azoknak, aki már elolvasták vagy látták az egész drámát) Állókép a szereplők közti viszonyokról; Vallatószék I. melléklet

14 II. Feladat - Cím és nagyszerkezet
Mi az az asztalizene (Tafelmusik)? (Közös beszélgetés)  „Tafelmusik (asztalizene, német): a 16-ik század közepe óta a mulatságokon és banketteken szóló zenére használt fogalom. […] Mint az sejthető, a más alkalmakra szerzett műveknél valamivel könnyedebb jellegű volt”. (az angol nyelvű Wikipédiából) Milyen közvetlen, ill. átvitt értelemben vonatkoztatható a cím a drámára? A darab zenei szerkezete? (Csoportkvintet, majd közzététel –minden csoport mind az öt szemponttal dolgozik, majd megbeszélik a részmegállapításokat.) a) Milyen külsődleges jelek, elnevezések utalnak a zenei szerkezetre? Alátámaszthatók-e a nagy részek zenei elnevezései? b) A jelenetek belső szerkezete miben emlékeztethet a zenére? c) Hogyan kapcsolódnak egyes szereplők a zenéhez? d) Mit mond a szerzői utószó az előadásban elhangzó zenéről? Vajon miért ezeket az instrukciókat adja? e) Olvassátok el az Apróhirdetés című Örkény-egypercest, amelyből az Asztalizene második mottója származik! Milyen módon értelmezi, értelmezheti az egyperces a darab szerkezeté, illetve a benne ábrázolt világot, embereket?

15 III. Feladat – Műfaj és stílus
(Egy-egy négyfős csoport egy-egy műfaji előképpel foglakozzon, majd tegyék közzé eredményeiket!) Társalgási dráma (helyszín, jellegzetes szereplők, fordulatok, témák, stílus) „A társalgási színmű a 19. századi polgári dráma uralkodó műfaja . […] Leglényegesebb vonása az érdekes jellemvonásokkal megrajzolt hősök között folyó, sziporkázóan szellemes, csevegés jellegű, fordulatos dialógus. […] Szűkebb értelemben azonban a 19. századi francia „jól megcsinált” színdarabokat (pièce bien faite) értjük alatta, melyek pontos dramaturgiai szabályok szerint, rutinosan szerkesztett, jól kiszámított fordulatokkal tömegsikert arató bulvárdarabok. […] A társalgási színmű rendszerint ugyanazon a helyen játszódik le, s drámai és előadási ideje is megegyezik.” (Fazekas Enciklopédia) Mi mindenben felel meg, illetve tér el az Asztalizene a társalgási drámáktól?

16 (Műfaj és stílus 2.) Drámai költemény? Shakespeare-i dráma? (Beszédmód, forma. Melyik Shakespeare-szereplő drámaindító monológjához hasonlít Győzőnek a kezdőjelenet párbbeszédeibe illesztett monológsora?) Görög dráma? (Szövegformálás. Van-e kar, ami kommentálja az eseményeket és a szereplők megnyilvánulásait? Ha van, kik a kar tagjai és kik a főszereplők?) A posztdramatikus dráma (Milyen vonások különböztetik meg a darabot a „normális”, hagyományos drámától? Van-e bonyodalom? Vannak-e konfliktusok? Ha igen, mi a sorsuk? Kihez beszélnek a szereplők pl. az első jelenetben? Ezt a szempontot figyelembe véve olvassátok el a II/1 jelenetet [ o.]!) Stílusrétegek (Különítsetek el stílusrétegeket a szereplők nyelvében! Mindegyikre hozzatok egy-két példát! Itt is érdemes az I/1 [9-16] és a II/1 [ o.] jelenetet, illetve a II/4 [22-29] alaposabban megvizsgálni! Osszátok fel a jeleneteket a csoport tagjai között!) (Ha tehetitek, ceruzával jelöljétek be a valamelyik stílusrétgre különösen jellemző sorokat, szövegegységeket!)

17 IV. Feladat – tér és idő A)A dráma jelene, felidézett korábbi idők
Megnézésre különösen javasolt jelenetek: I/8 ( ), II/1 ( ) Részletesebben : IV. melléklet 1. Négyfős csoportokban nézzetek utána az alábbi kérdéseknek, majd tegyétek közzé vizsgálataitok eredményét! A)A dráma jelene, felidézett korábbi idők Hány órától hány óráig zajlik a dráma cselekménye a White Boxban? Melyik év melyik hónapjában gyűlik össze a társaság? Mi lehet a jelentősége az időpontnak? Milyen korábbi időpontokat idéznek fel a szereplők? (pl. I/1, 13. o., I/8, 50-51, II/1) Melyik az a kiemelt múltbéli időpont, amelyben a magánéleti bonyodalom és a nagyvilág (Budapest) történései összekapcsolódnak! B)Magánidő, történelmi idő Milyen emlegetett, fontosnak tűnő események történtek a városban a megelőző évben? Melyik esemény kap egy egész jelenetnyi felidézést? Kivel mi történt a megelőző évben? (Pl. Kálmánnal, Győzővel, Almával, Delfinnel.) Az étterembe milyen híreket hoznak a város jelenéről a szereplők? Mennyire érdeklik a szereplőket a városban történt. történő politikai események, hogyan értékelik azokat? Milyen kapcsolat van a külső állapotok és a magánélet között? (48, 139)

18 C)Buda és Pest, bent és kint
Olvassátok el a I/8-at ( )! Ennek alapján mit jelent a szereplők számára Buda és mit Pest? (Lásd a mottóban is kiemelt Márai-idézetet is!) A szöveg szerint kik lakják Budát és kik Pestet? Buda azonos-e hajdani önmagával? Budaiak-e a szó minőségi értelmében a dráma szereplői? Ki mennyire, milyen értelemben? Van-e irónia a Budát és Pestet jellemző mondatokban? Ti igaznak tartjátok-e a két városrész ilyen jellemzését, értelmezését? Érveljetek ellene és mellette? D)Milyen egy étterem? Ismertessétek a White Box étterem városbeli helyét, berendezését, stílusát, helyzetét! Készítsetek étlapot! Ki mit rendel, mit eszik, mit iszik a White Boxban? Kik az étterem vendégei? Valóságos hely-e a White Boksz? Érveljetek! Mit tudunk meg a legelső jelenetben más éttermekről? Miről szól a darab végén Győző utolsó előtti megszólalása? Értelmezzétek általánosan, jelképesen! Mit jelent a White Box név! Olvassátok el erről Krisztián magyarázatát az Allegro (I. felvonás) 6-ik jelenetében (45. o.)! Hogyan értelmezhető ez a tér mint jelképes színpadi tér? A valószerű társalgási dráma jellegzetes tere inkább, vagy másféle dráma- és színházeszményt sugall? E) A luxusvilág kellékei mint a társadalmi hovatartozás jelölői A szereplők közül kinek mi a foglakozása, végzettsége? Anyagi helyzetük? Mihez ért meglepően jól a szereplők nagy része? Milyen országok, külföldi helyszínek vannak a darabban megemlítve?

19 V. Feladat – Kusza viszonyok, konfliktusok
s(Minden csoport egy-egy szereplőpár kapcsolatával foglalkozik, majd közzéteszik véleményüket.)   Részletesebben, szempontokkal: V. melléklet 1. Kálmán és Győző (pl. I/2, I/5, II/8 és a III/15) Vita: Lúzerek-e? 2-. Kálmán és Alma (I/1, II/11, II/6, III/8, III/13, III/17) 3. Győző és Alma (II/2, III/5, III/6, III/17); Alma alakja (pl. 34, 39-40, 77, 112. o.)  4. Győző és Krisztián, Krisztián és Kálmán, Krisztián és Delfin (pl. I/4,91,80,91.) 5. Delfin és Henrik (pl. I/10, II/12: , III/4: ) 6.Delfin, Alma, Mariann, Zsuzsi: Vessétek össze a dráma négy nőalakját, négy női sorsmodelljét! Külön szempontot kínál az anyasághoz való viszonyuk (II/15, III/6, és a III/12 eleje [ ]. Ki közülük a legalaposabban jellemzett alak? 7. Győző, Kálmán, Krisztián, Henrik:Vessétek össze a dráma négy férfialakját társadalmi és magánéleti sikeresség/boldogság szempontjából!   8. Roland és Zsuzsi (szerepük a darabban, férfiideáljuk)

20 A szereplők viszonyának egy lehetséges ábrája:
Állókép a szereplők közti viszonyokról: Szervezzetek kilencfős csoportokat, fejezzétek ki a 9 szereplő közötti viszonyokat térbeli elrendezéssel, testtartással! Vallatószék : Egyvalaki vállalkozzon Győző vagy Kálmán, illetve Delfin vagy Alma szerepére; az osztály többi tagja faggassa ki! I. melléklet A szereplők viszonyának egy lehetséges ábrája: Jellemezzétek az egyes viszonyvonalak tartalmait! 2. Roli 3. Zsu-zsi 8. Alma 6. Kál-mán 1. Győző 9. Mariann 4. Del-fin 5. Krisztián 7. Henrik

21 VI. Feladat - Nagyszerkezet, jelenetszerkezetek (. Részletesebben: VII
VI. Feladat - Nagyszerkezet, jelenetszerkezetek ( Részletesebben: VII. melléklet) 1.A beléptetések rendje A darabot részben a beléptetések rendje tagolja, viszi előre. Keressétek meg, hogy ki hányadik jelenetben lép színre! Hol van ennek jelentősége? 2. Bonyodalom, tetőpont, fordulópont, végkifejlet? Mikor történt a darab konfliktusainak nagy részét kiváltó, valamelyest drámai esemény, amelyről már az első jelenetben tudomást szerzünk? Mi lehetne a darab igazi bonyodalma? Miért nem lesz a dologból valódi bonyodalom, ami lépések és ellenlépések sorát indítja be? Henrik és Delfin kapcsolatában milyen komédiákra jellemző kifejleti lehetőség rejlik? Rendezzétek át képzeletben a darab bonyodalmas párkapcsolatait úgy, hogy statikus színmű/tragédia helyett komédia kerekedjék belőle! Legyen happy end! Miért tekinthető a II/1 jelenet a dráma tetőpontjának? A színműben cselekményében egyetlenegy, a társalgási drámákra jellemző fordulat, fordulópont van. Mi ez a fordulópont, hol található a darabban?

22 3. Jelenetszerkesztés logikája, a párbeszédek váltakozása
Egy idő után majdnem mindenki egyszerre van jelen a színpadon, mégsem párhuzamosak, egyidejűek a beszélgetések, legalábbis a néző figyelme egyszerre mindig csak egy beszélgetésre irányul (Pl. III/2). Milyen művészeti ágra emlékeztet ez a változó tekintetirányítás. Térben, színpadon hogyan lehet megoldani, hogy az étteremben hol az egyik, hol a másik beszélgetésre figyeljünk? 4. Monológok és dialógusok A darab első jelenetében mi adja a dialógus jelleget, miért érezzük a dialógust mégis inkább monológnak? Ugyanezt vizsgáljátok meg a III/8-as jelenetben! Mi teszi a III/8-as jelenetet, Győző és Alma beszélgetését inkább párhuzamos monológgá? Hogyan jellemeznétek a II/1 jelenet beszédfajtáját?

23 VII. Feladat - motívumok
(Minden négyfős csoport egy motívumot kap, egyéni kutatás, majd közös megbeszélés után közzéteszik eredményeiket.) A). Hó (pl.48, 98, 113, 166.o.) Milyen szó szerinti és milyen átvitt jelentéseket hordoz a hó? Vessétek össze ezt a jelentést Ottlik Iskola a határon című regényének isteni kegyelmet jelképező hó motívumával! B)„Tavaly mindenki meghalt” (I/1,II/1[48,],II/7 [91] II/1 [119, 139],III/12 [158] A cselekmény mely pontjai milyen értelmezésekben fordul elő a motívum? Ki hogyan halt meg, ki él? (48, 72, 91, 139, 158. o.) C) Gyermekszülés (pl. II/15 és a o.) Milyen összefüggésben, hol fordul elő a motívum? Mi ennek a (zenei) szólamnak a funkciója? D) Luxus Mit esznek, mit isznak a szereplők, milyen országokban járnak, milyen kultúrát fogyasztanak? E) Vihar, időjárás (v.ö. 23. o. is!) Hol fordul elő a vihar motívuma, hogyan kapcsolódik a cselekményhez szó szerinti és átvitt jelentésben? F) Utcai megmozdulások, politikai feszültség (pl. 12,18, 52, 66,139. o.).)

24 VIII. feladat – a darab a kritikák tükrében
A dráma gazdag kritikai recepciójából egy-egy rövid szövegválogatást kaptok. Feladatok a) Olvassátok el a szövegeket! b) A csoportok tagjai színes cetlikre készítsenek jegyzeteket! A színek a szövegfeldolgozás szempontjait, illetve a csoporton belüli munkamegosztást jelölik – PIROS: műfaj, drámatechnikai megoldások; RÓZSASZÍN: zeneiség; SÁRGA: tér- és időkezelés; FEHÉR: szereplők kapcsolatai; ZÖLD: nyelv, stílus; KÉK: utalások, idézetek, más szövegekkel folytatott párbeszédek. c) Rendeződjetek szakértői csoportokba (zöldek a zöldekhez, sárgák a sárgákhoz stb.), egyeztessétek munkátok eredményét! d) Saját csoportotokban számoljatok be tapasztalataitokról! (A beszámolók nyomán ki-ki készítse el saját följegyzéseit körtábla formájában! Egy körcikkely egy szempont. A körtábláitokon a szempontoknak megfelelő színekkel dolgozzatok!) VIII. melléklet a szemelvényekkel

25 IX. A darab előadása a Radnóti Színházban Rendező: Bagossy László Díszletterevező: Bagossy Levente
A díszlet Milyen térbeli formára emlékeztet az étterem az előadásban? Mi a funkciója az asztalok és a bárpult ilyen elrendezésének? Írjátok le, hogy egy jeleneten (pl. III/2) belül, illetve két jelenet között hol helyezkednek el a szereplők, ill. ez hogyan változik? A szövegmondás Keressetek példát arra, hogy valamelyik színész kiemeli a szöveg ritmusát, verses formáját! Olyat, ahol a ritmus kiemelése ironikus? Nézzétek meg, hogy a „Mindent kifehérítő takaró” (48, …perc költőiségét a Delfint játszó színésznő, hogyan ironizálja, ellenpontozza? Színészi alakformálás Keressetek apró testi gesztusokat, mozgást, testtartást, amit az előadás tesz hozzá a figurákhoz! Hasonlítsátok össze az írott dráma és az előadás alakjait? Mit ad hozzá a színész az írott szereplőhöz, mit vesz el belőle? Milyen Alma szájából, illetve Almáról elhangzó szövegek maradtak ki az előadásból? Elhagyásuknak mi a következménye? A színésznő (Wéber Kata) mivel járul hozzá az így keletkező szerepértelmezéshez?