„A hulladék nem más, mint nyers-anyag a nem megfelelő helyen.”

Az előadások a következő témára: "„A hulladék nem más, mint nyers-anyag a nem megfelelő helyen.”"— Előadás másolata:

1 „A hulladék nem más, mint nyers-anyag a nem megfelelő helyen.”
Keller (1977) Hulladék A Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola tananyaga környezetvédelem/ hulladékból

2 Egy kis ráhangolódás – Miért érdekes?
Néhány kép kedvcsinálónak Egy kis ráhangolódás – Miért érdekes? A hulladékok fogalma, csoportosítása Szemét vagy hulladék? Van-e a természetben? Mióta van? Hulladék-történelem. Hulladéksors A hulladékok jellemzői Mennyiségi, minőségi A hulladékok káros környezeti hatásai A hulladékok keletkezésének megelőzése, mennyiségé- nek csökkentési lehetőségei

3 A hulladékok fogalma Szemét vagy hulladék? Van-e különbség?
A szemét, ami senkinek sem kell (?). A hulladék, ami annak nem kell, aki éppen megszabadul tőle. Más ember számára érték lehet, pl. étteremláncok környékén élők, lomtalanításkor tárgyakat begyűjtő emberek számára megélhetés, jövedelemforrás lehet.

4 A hulladékok fogalma Van-e hulladék a természetben?
Röviden, egy szóval NINCS. Bővebben fogalmazva, ami az egyik élőlény számára felesleges, azt a másik felhasználja, elfogyasztja, megél belőle. A természetben mindenre van olyan enzim vagy élőlény, ami az adott anyagot lebontja.

5 A hulladékok fogalma Általános értelemben hulladéknak tekintendő az ember mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, a keletkezés helyén feleslegessé vált, ott közvetlenül fel nem használható, különböző minőségű és halmazállapotú anyag, anyag-együttes, termék, maradvány, tárgy, leválasztott szennyező anyag, szennyezett kitermelt föld, amelyet a tulajdonosuk sem közvetlenül felhasználni, sem értékesíteni nem tud és amelynek kezeléséről külön kell gondoskodni. Védett környezeti közegbe kerülése: környezetszennyezés.

6 fogyasztói társadalom
A hulladékok fogalma Mióta van hulladék? Röviden, amióta EMBER. Bővebben fogalmazva, a „civilizált” ember egyik velejárója a hulladék. A két fő létrehozó a termelés és a kereskedelem. Minél fejlettebb egy kultúra, annál több és többféle hulladékot képes termelni. Egyúttal annál inkább képes a problémát felismerni és tenni is ellene. Ez azonban mindig nagyon összetett dolog, sok tényezőn múlik: lustaság, kényelem tiszta, rendezett, rosszul értelmezett szép környezet jogok és takarékosság iránti igény gazdaság fogyasztói társadalom politika

7 A hulladék-történelem
Mondhatjuk, hogy a hulladék, a hulladék-probléma egyidős az emberiséggel. A hulladék mennyiségét és minőségét tekintve azonban az egyes időszakok közt nagy különbségek vannak. Az ősember a természetben csaknem „állat” módjára élt, lényegében nem termelt, nem volt hulladék sem. A továbbiakban 4 lépésben történt a hulladékok „fejlődése”: termelés árutermelés – kereskedelem, ipari forradalom, tudományos – technikai forradalom, fogyasztói társadalom („vedd meg, ha használt, dobd el”).

8 A hulladékok fogalma A hulladék fogalmat ki kell egészíteni két – gyakorlati szem-pont alapján történő – további csoportosítással: Melléktermék: az az anyag, amelyet soros anyaghasználat jelleggel közvetlenül felhasználnak vagy értékesítenek; Másodnyersanyag, másodlagos energiahordozó: az a hulladék, amely a felhasználás helyére abban a formában került, ahogyan azt hasznosítják.

9 A hulladékok csoportosítása
Halmazállapot szerint: légnemű folyékony szilárd iszapszerű Eredet szerint: kommunális termelési (technológiai) Környezeti hatás szerint: veszélyes nem veszélyes inert Összetétel szerint szerves szervetlen

10 Környezetkárosító hatás
A hulladékok egy része – műszaki vagy gazdasági okok miatt, illetve emberi mulasztásból eredően – a környezetbe, illetve védett környezeti közegbe kerül, szétszóródik, ott szennyeződést, külön előírásokban meghatározott koncent-rációk fölött káros szennyeződést okoz. A legtöbb szennyezési problémát: a rendezetlen elhelyezés pl. a „vad” (illegális) lerakók és a „hagyományos” szeméttelepek, a helytelenül megválasztott hulladékkezelés, valamint a helytelen fogyasztói magatartás okozza.

11 Környezetkárosító hatás
A nem megfelelően kezelt hulladékok környezetkárosító hatásai különbözőképpen jelentkeznek. egyrészt valamely környezeti elem (víz, levegő, talaj) szennyezését okozzák, ezáltal nagy népességet érintenek, és a káros hatás időben elhúzódó, másrészt a hulladékok egyes alkotói a növényi, állati szervezetekbe beépülnek és a táplálékláncon keresztül végső soron az embereket károsítják. Itt elsősorban a környezetre veszélyes, mérgező hatású anyagok okoznak gondot, a bioakkumuláció és a toxicitás miatt. A növényzet és az állatok fejlődését a toxikus hatású anyagok kifejezetten gátolják, egyes anyagok pedig a szervezetben felhalmozódva okoznak elváltozásokat. A nem megfelelő hulladékeltávolítás káros hatásai ritkán jelentkeznek azonnal, sokszor évek, évtizedek telnek el a szennyezés kialakulásáig, felderítéséig. A környezet-szennyező hatások jellegük szerint lehetnek:

12 1. A talaj, a talajvíz és a felszíni vizek szennyeződése
A hulladékok leggyakrabban – évezredek óta szükség-szerűen – alkalmazott természetes befogadója a talaj. A nem megfelelően kezelt hulladékokat, azok bomlás-termékeit a csapadékvíz a talaj felszínén szétmossa, és az beszivárog a talajba. Így elszennyeződik a talaj felszíne, majd a szennyező anyagok belekerülnek a talajvízbe. Innen az áramlás útján gyakran jelentős vízbázisokat is veszélyeztetnek. A szerves anyagot tartalmazó hulladékok bomlásának végtermékei a csapadékvízzel kilúgozódva, különféle sók – különösen klorid, nitrát, valamint szulfát – vagy újabban fémek és szénhidrogének és nehezen bomló egyéb szerves szennyezők formájában – közvetve a vízminőség romlását okozzák. A felszíni vizek közvetett és közvetlen szennyeződését okozzák a nem megfelelően kezelt kommunális és ipari szennyvíz bevezetések, több esetben a haváriák esetében a szennyezett csapadék vizek is.

13 2. A levegő szennyeződése
A szerves anyagú hulladékok bomlása során jellegzetes bűzös gázok keletkeznek (ammónia, hidrogén-szulfid, indol, szkatol stb.); az összegyűlt hulladékhalmok finom porát illetve nagyobb laza darabjait (papír, műanyag fólia) a szél, vagy kisebb légmozgás is a levegőbe emeli. A hulladék-lerakó-helyeken az öngyulladás miatt vagy a hulladékok nem megfelelő elégetésekor keletkező égéstermékek (füstgáz, korom, pernye) szennyezhetik a levegőt. Ugyanakkor nem elhanyagolható a kommunális lerakók „üvegház-hatás”-t növelő metán és széndioxid kibocsátása sem.

14 3. Fertőzésveszély A települési szilárd és a folyékony, valamint egyes termelési hulladékok (pl. hígtrágya, vágóhídi hulladék) kórokozó mikroorganizmusai különböző fertőző betegségek előidézői lehetnek. A különféle egyéb forrásokból származó hulladékokban is gyakran megtalálhatók a legkülönfélébb mikroorganizmusok, közöttük fertőző betegségeket is terjesztő kórokozók (vírusok, baktériumok, féregpeték stb.). Megfelelő körülmények között a kórokozók a hulladékokban hosszabb ideig (napok-hónapok) életképesen megmaradnak, onnan a talajba, a vízbe kerülhetnek, és közvetlen érintkezés útján is fertőzést okozhatnak. A hulladékokban hőhatás nélkül, természetes körülmények között egyes kórokozók igen hosszú ideig (hónapokig, sőt éveken át) életképesen megmaradhatnak, különösen a spóraképzők és a bélféregpeték. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kórokozók a hulladékokban csak a fertőzés lehetőségét jelzik, az ilyen hulladék fertőzést terjesztő közegnek tekinthető. ( Megbetegedések és főként járványok kialakulásához más tényezők is szükségesek, nemcsak a kórokozó bekerülése az emberi szervezetbe, hanem a szervezet fogékonysága, a kórokozók elegendő száma stb.)

15 4. A rovarok és rágcsálók elterjedése
A nem megfelelő települési szilárd hulladékkezelés következtében a rovarok (legyek) és rágcsálók (patkány, egér) nagymértékben elszaporodhatnak. Mind a rovarok, mind a rágcsálók közismert közvetítői egyes fertőző betegségek terjesztésének. A legyeket a szervesanyag-tartalmú hulladék bomlása során keletkező szag vonzza, petéiket a hulladékba lerakják és ott gyorsan elszaporodnak. A légy tenyészideje kedvező körülmények között 4–5 nap. A rágcsálók gyors szaporodását a rosszul kezelt, nyílt hulladékhalmok segítik elő, ezekben táplálkozásukhoz megfelelő anyagot találnak. Ezért a gyakori hulladék-eltávolítás, a lakott területen minél rövidebb ideig tartó és zárt tárolás, a kezelés egyik legfontosabb feltétele.

16 5. A környezet elszennyeződésének esztétikai jelentősége
A nem megfelelő hulladék-eltávolítás, a rendezetlen szétszórt hulladék látványa tönkreteszi a táj eredeti szépségét , csökkenti a pihenés, kikapcsolódás teljes körű lehetőségét( településeink, erdeink széle ) Sajnos ma már napjainkban a helytelen nyersanyag és hulladékkezelésből eredő környezeti problémák egyre nagyobb arányban jelentkeznek. A nem megfelelő hulladékkezelés tényére gyakran éppen az ártalom létrejötte hívja fel a figyelmet. Ezekben az esetekben a környezet szennyezettségének megszüntetése, ha egyáltalán lehetséges, nagy költségekkel jár. Az utóbbi években számos szennyezési esetet derítettek fel. Ebben feltétlenül része van a veszélyes hulladékok mennyiségi növekedésének, a korszerű ágazati szabályozás megvalósításának, a privatizáció környezetvédelmi követelmény rendszerének, de nem utolsósorban a lakosság figyelmének is. A hulladékok káros hatásai elleni védelem igénye, az ún. „öröklött szennyezések” problémája (pl. katonai bázisok, szanált ipartelepek) fejlesztette ki a környezetvédelem egy új és egyre több feladatot megoldó ágazatát a talaj, talajvíz szennyezések kárelhárítását. (Ennek tárgyalásával egy külön fejezet foglalkozik)

17 Hulladék mennyiség, összetétel
A fogyasztói társadalom rengeteg hulladékot termel. Egy termék több tucat alapanyagból, sok lépésben készül, minden lépés során keletkezik egy csomó hulladék. Végül elkészül, használják valamennyi ideig, aztán az is, teljes egészében hulladékká válik. A környezetvédelmi lexikon szerint a termelés során felhasznált anyagok 65 százaléka azonnal, a további 35 százaléka később válik hulladékká. A bőség társadalma tehát javarészt hulladékot termel. Magyarországon évente közel 114 millió tonna hulladék keletkezik, ebből körülbelül 90 millió tonna /év az ipari, mezőgazdasági vagy más gazdasági tevékenységből származó termelési hulladék.

18 Hulladék jellemzők, összetétel

19 Hulladékok besorolása
IWIC kód. EWC kód: 3x2 számjegy első kettő a csoport, második kettő az alcsoport, az utolsó kettő maga az anyag, A veszélyességet a szám után írt * jelzi. Magyar hulladék szabvány: 2006-tól új van.

20 Veszélyes hulladékok Veszélyességi jellemzők: kémhatás, maró hatás,
gyúlékonyság, robbanásveszély, oxidáló tulajdonság, mérgező hatás. Minden tevékenység: tárolás, gyűjtés, szállítás, ártalmatlanítás szigorú engedélyhez és dokumentációhoz van kötve.

21 Szelektív gyűjtés 1. Az első magyarországi próbálkozások az 1980-as években – elsősorban a megfelelő tájékoztatás hiánya miatt – kudarcba fulladtak. A szelektív gyűjtés célja/oka lehet: az újrahasznosítás vagy a veszélyesség Ma a legelterjedtebben szelektíven gyűjtött anyagok újrahasznosítás céljára: papír, fehér és színes üveg, fémdoboz, műanyag flakon.

22 Szelektív gyűjtés 2. Ma a legelterjedtebben szelektíven gyűjtött anyagok veszélyesség miatt: szárazelemek, akkumulátorok, lejárt gyógyszerek, gyógyszermaradékok (gyógyszertár), használt sütőzsiradékok, festék- oldószermaradványok, csomagolások, stb. Ezen gyűjtő tevékenységek is dokumentációhoz és engedélyhez vannak kötve. Főként a hulladékudvarok foglalkoznak ezekkel. Budapesten jelenleg az FKF Zrt. 14 hulladékudvara áll a főváros lakosságának rendelkezésére, hogy külön-válogatva gyűjthessék az újrahasznosítható anyagokat.

23 Szelektív gyűjtés 3. Lakossági hulladékgyűjtő udvarok Budapesten: III., Testvérhegyi út 10/a. Tel.: IV., Ugró Gyula sor 1-3. Tel.: IV., Zichy Mihály u. - Istvántelki út sarok Tel.: VIII., Sárkány u. 5. Tel.: IX., Ecseri út 9. Tel.: X., Fehér köz 2. Tel.: XI., Bánk bán u Tel.: XIII., Tatai út 96. Tel.: XIV., Füredi út 74. sz. mellett Tel.: XV., Károlyi S. u Tel.: XV., Zsókavár u. végénél (a 65. szám után) Tel.: XVI., Csömöri út 2-4. Tel.: XVII. Gyökér köz 4. Tel.: XXI., Bajáki Ferenc u. 86. Tel.: Nyitva tartás: hétfőtől - péntekig: ig, szombaton: 8-14-ig

24 Felhasznált szakirodalom
Tankönyv