Az Árpa (Hordeum vulgare) kártevői

Az előadások a következő témára: "Az Árpa (Hordeum vulgare) kártevői"— Előadás másolata:

1 Az Árpa (Hordeum vulgare) kártevői
Kolozsvári László Növényorvos MSc Nappali tag. II. félév

2 Gabonafélék vetésterülete a világon
Búza: 220 millió ha (30 %) Rizs: 155 millió ha Kukorica: 150 millió ha Árpa: 80 millió ha Cirok: 45 millió ha Köles: 40 millió ha Zab: 20 millió ha Rozs: 10 millió ha Összesen: 705 millió ha (45 %) Világ szántóterülete ~1 500 millió ha

3 Az Árpa általános jellemzése
A Búza mellett a legrégebben termesztett gabonanövényünk. Takarmányozási és élelmezési célból egyaránt termesztjük. Léteznek 2 és többsoros (4,6) fajták. A hazaiak főként szálkásak. Vetésidő szerint: őszi és tavaszi (!)

4 Őszi árpa Kiváló emberi élelmiszer (lehetne)
Fontos abraktakarmány, szalmája alom Alternatív felhasználás Vetésterülete 2010-ben: Az E.U.-ban ~ 12,5 millió hektár Mo.-on: ~ 190 ezer hektár (!) Termésátlag Mo.-n: 3,7 T/Ha (2010)

5 Tavaszi árpa: Takarmányként kiváló (a szalma is)
Emberi táplálékként változatos Alacsony fehérjetartalommal (max. 11,5 %) sörárpának minősül! Vetésterülete 2010-ben: E.U.-ban: ~ (csökken) Mo.-n: ~ 100 ezer hektár Termésátlag Mo.-n: 2,8 T/Ha (2010)

6 Növényvédelem Termőhely megválasztása, megfelelő tájhasznosítás…
Megfelelő fajtaválasztás Optimális tápanyagellátás Vetésidő, vetésmélység, tőszám Kártevők természetes ellenségeinek jeleléte A kártételi küszöbérték alatt tartás a cél!

7 Talajszintben károsító rovarok
Cserebogár és Szipoly lárvák: pajor, csimasz (Melolontha, Anisoplia spp.) Pattanóbogarak lárvái: drótférgek (Agriotes spp.) Bagolylepkék lárvái: mocskospajor, porkukac (Agrotis spp.) Gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) Csócsároló az Őszi árpában, imágó Tavasziban is. 1n - 4év 3-4 év 2n 1n

8 monokultúra ker., gyommenteség, tarlóhántás
Védekezés a talajszintben károsítók ellen: Agrotechnika: monokultúra ker., gyommenteség, tarlóhántás Biológiai védekezés: Steinernema rovarparazita fonálférgek és tojásparazita fürkészek Kémiai védekezés: Talajfertőtlenítés, az imágók ellen eredményes lehet a tábla felületi kezelése.

9 Gabonalegyek Árpafritlégy (Oscinella pusilla) 3n
Csíkoshátú búzalégy(Chlorops pumilionis) 2n Ugarlégy (Delia coarctata) 1n Őszi fekete búzalégy (Phorbia securis) 2n Tavaszi fekete búzalégy(Phorbia fumigata) 1n A hazánkban károsító gabonalégy fajok közül a csíkoshátú búzalégy, és a fritlégy okozza a legtöbb kárt. A lárvák károsítanak ősszel, a vezérhajtás megsárgul, majd elhal.

10 Gabonalegyek elleni védekezés:
Agrotechnika: Mellőzzük a monokultúrát, az árvakelésre ügyeljünk, talajművelés. Gyors kelés elősegítése A jól bokrosodó fajták jobban tűrik a gabonalegyek károsítását. Biológiai védekezés: nem megoldott Kémiai védekezés: csávázás, talajfertőtlenítés A tavaszi árpa „legyei” tavaszi betelepedésűek: állománypermetezés is jó.

11 Kabócák 2 n Törpe gabonakabóca (Macrosteles laevis)
Csíkos gabonakabóca (Psammotettix alienus) Üvegszárnyú kabóca (Javesella pellucida)

12 Gyep, legelő, kaszáló közelében jelentős kárt okozhatnak.
Őszi és tavaszi károsítás. Az őszi veszélyes mert rossz kondícióba kerül a vetés. A lárva és az imágó egyaránt szívogat , a károsítás helyén klorózis jel. Őszi árpa fehéresedése Vírusok és Mikoplazmák fertőzése (árpában gyakori) Telelés imágó,vagy tojás alakban.

13 Levéltetvek 6-8-10n Gabona levéltetű (Macrosiphum avenae)
Zöld gabona-levéltetű (Schizaphis graminum) Zselnicemeggy-levéltetű (Rhopalosiphum padi) Orosz búza-levéltetű (Diuraphis noxia)

14 Szívogatásukkal elsődlegesen növénytorzulást, növekedésbeli lemaradást, a termésben minőségi károsodást okoznak. Gabonavírusok terjesztése A kelés utáni időszakban a legveszélyesebbek A mézharmaton korompenész telepszik meg

15 Védekezés a Kabócák és a Levéltetvek ellen:
Agrotechnikai és Biológiai: a lehetőség megvan, de nem megoldott, nem kivitelezhető. Kémiai: Kabócák ellen nem gyakori, ált. a talajfertőtlenítés és a levéltetvek elleni permetezés megoldja a problémát.

16 Vetésfehérítő bogarak 1n
Vörösnyakú árpabogár (Oulema melanopus) Kéknyakú árpabogár (Oulema gallaeciana) Veresnyakú zabbogár (Oulema cyanipennis) Kéknyakú búzabogár (Oulema septentrionis)

17 Árpában az első három faj a leggyakoribb.
Tömeges szaporodásuknak a párás, meleg tavaszok kedveznek. Lárva: árpacsiga Lárvák hámozgatnak, az imágók érközöket rágnak. „Fehéredik a vetés” O. melanopus lárvája talajban, O. gallaeciana lárvája növényen bábozódik. Az imágók avarban telelnek.

18 Védekezés a vetésfehérítők ellen:
Agrotechnikai: A szőrös levelű fajtákon kevésbé károsít, a „csiga” könnyebben kiszárad (Őszi árpa). A Tavaszi árpák nagyon érzékenyek, ez itt nem megoldott! Biológiai: Novodor FC: 3% Bacillus thuringiensis var. Tenebrionis Kémiai: A legjobb akkor, amikor fiatalok a lárvák.

19 Gabonapoloskák 1n Osztrák poloska (Eurygaster austriaca)
Mórpoloska (Eurygaster maura) Közönséges szipolyposolka (Aelia acuminata)

20 A Poloskák az egész tenyészidőben jelen vannak.
Szárbaindulás előtt a vezérhajtás kifehéredik, majd elpusztul a poloskaszúrás következtében. Hasban levő kalász megszúrva fehér lesz. Kikalászolás után a megszúrt kalász a szúrás felett kifehéredik, elhal, lekonyul ("zászlós kalász"). Tejesérésben szúrt szemek aszottak, ocsúvá zsugorodnak. A viaszérésben szívott szemek csökkent sütőipari értékűek lesznek. Az imágó avarban telel. Tipikus peterakási forma.

21 Védekezés a Poloskák kártétele ellen:
Agrotechnikai: Nem kidolgozott. Biológiai: Petefürkész darazsak (Asolcus, Telenomus) Kémiai: Kif. ellenük ritkán szükséges, a vetésfehérítők elleni kezelés elég.

22 Szipolyok Vetési szipoly (Chaetopteroplia segetum) 1n
Osztrák szipoly (Anisoplia austriaca) év Széles szipoly (Anisoplia lata) év Gabonaszipoly (Anisoplia tempestiva) év

23 Az imágó és a lárva (pajor) is kártevő.
Az imágó kártétele virágzástól teljes érésig. Az érett szemet is kirúgják a kalászból. A kalász kuszált, borzas, széttúrt lesz. Az imágó kártétele táblaszegélyen, vagy foltokban látható.

24 Védekezés a Szipolyok ellen:
Agrotechnikai: talajművelés, talajfertőtlenítés Biológiai: Metarrhizium anisopliae gomba vagy fonálférgek. Nem kidolgozott. Kémiai: Állománykezelés. Max. 10 db/m2

25 Tripszek Árpatripsz (Limothrips denticornis)
Fekete fűtripsz (Haplothrips aculeatus) Gabona és fűféléken fejlődnek. Leginkább Tavaszi árpán Kártétel: hasban maradt kalász, mennyiségi-minőségi kár Kalász fehéredik, borzas lesz.

26 Védekezés a Tripszek ellen:
Agrotechnikai: tarló hántása, mélyszántása,és a monokultúra kerülése Biológiai: Nincs kidolgozva. Kémiai: Kif. ellenük ritkán, az egyéb kártevők elleni védekezés elég szokott lenni.

27 További rovarkártevők:
Levéldarazsak: 1n Szalmadarázs (Cephus pigmaeus) Ő. Gyakori fűdarázs (Dolerus gonager) T. Veresnyakú fűdarázs (Dolerus haematodes) T. Aknázólegyek: Xn Fekete árpa aknázólégy (Agromyzes megalopsis) ŐT Szürke árpa aknázólégy (Chromatomia fuscula) Ő. Gabona aknázólégy (Agromyzes luteitarsis) T.

28 Gubacsszúnyogok: Ő-T Muharbolha (Phyllotreta vittula) T
Hesszeni gubacsszúnyog (Mayetiola destructor) Nyerges gubacsszúnyog (Haplodiplosis marginata) Narancssárga búza-gubacsszúnyog (Sitodiplosis mosellana) 2-3n 1n 1n Muharbolha (Phyllotreta vittula) T 1n

29

30 Egyéb állati kártevők:
Rágcsálók: Mezei pocok (Microtus arvalis) Güzüegér (Mus musculus spicilegus) Vadászható állatfajok: Őz (Capreolus capreolus) Vaddisznó (Sus scrofa)

31 Jenser Gábor-Mészáros Zoltán-Sáringer Gyula; A szántóföldi és kertészeti növények kártevői
Növényvédelmi állattani ábrák Chrysomelidae.htm