A helyi erőforrások bevonásának lehetőségei

Az előadások a következő témára: "A helyi erőforrások bevonásának lehetőségei"— Előadás másolata:

1 A helyi erőforrások bevonásának lehetőségei
Huszti Éva PhD Nyírvasvári 2015. április 21.

2 Közösségi módszerek a települések erőforrásainak és lehetőségeinek feltárásához
A közösségi feltáró módszerek az emberekben rejlő tudások és érdeklődések megismeréséhez segítik hozzá a szakembert. Az emberi erőforrások feltérképezése azt jelenti, hogy felderítjük a lakosság szellemi adottságait, szakértelmét, lelki beállítottságát, vagyis konkrét hozzáértését, tehetségét bizonyos dolgokhoz, továbbá cselekvési készenlétét, kedvét, vagy éppen kedvetlenségét, beletörődöttségét.

3 Hogyan mérjük felé és hogyan vonjuk be a helyi erőforrásokat a közös cselekvésekbe?

4 Erőforrás feltárás (erőforrás elemző módszer)
Cél: a közösség tagjai minél körültekintőbb ismeretekkel, adatokkal rendelkezzenek arról, hogy mijük van, mire építhetnek, mire számíthatnak a közös munka során. Mit tekinthetünk erőforrásnak? Fizikai erőforrások – környezet (pl. természeti adottságok, épített környezet, infrastruktúra), tulajdon (föld, épület, szerszám, stb.) Emberi erőforrások - a helyi lakosok szintje - képességek, tudások, szellemi-fizikai állapot, stb. - mikro-környezet - családi kapcsolatok, munkahelyi viszonyok, mikro szintű szerveződések - intézményes viszonyok – oktatás-képzés rendszere, egészségügy, szociális gondoskodás szervezetei, prevenciós, szocializációs intézmények - társadalmi szervezetek, mozgalmak - normák, értékek, információk, motivációk - makroszintű intézmények

5 A helyi közösség feltárása
A település/szomszédság bejárás, a hétköznapi élet megfigyelése. Statisztikai adatok gyűjtése – népességszám, megoszlás (nem, kor, iskolai végz., stb.), a helyi lakosság összetétele (vállalkozók, munkanélküliek, kismamák, stb.). A település történetének megismerése – életút történetek, elbeszélése, levéltár, helytörténeti munkák, múzeum, stb. Helyi intézmények iratanyagai, képviselőtestületi jegyzőkönyvek, településrendezési tervek, címtárak (egyesületek, gazdálkodók). A helyi identitás megismerése, a helybeliek informális kapcsolatrendszerének feltárása. A helyi kultúra sajátosságai, szellemi élet. Politikai élet, érdekcsoportok, civil szervezetek, mozgalmak. Egyházi tevékenységek megismerése. A település nyilvánossága, abban a közösség szerepe. A helyi társadalmi élet megismerése, hagyományok, szokások. Az önkormányzat és a helyi közösség viszonya.

6 A közösség erőforrásainak elemzése
Mink van? Mink nincs? Kedvező külső feltételek Kedvezőtlen külső körülmények? FONTOS! A közösség végezze az elemzést! Nem a négyzet a fontos, hanem az út, ahogyan a közösség azt együtt létrehozza és feltölti tartalommal.

7 Közösségfejlesztési folyamat
Közösségfejlesztési folyamat – a település adottságainak és a benne élők szándékainak feltárása Célja: aktivizálni a közösség tagjait, hogy megismerjék erőforrásaikat és megalkossák terveiket. A közösségfejlesztési folyamat , több módszert ötvöző komplex rendszer, mely bonyolult, többfejezetes közösségi fejlődést is jelenthet, de egy olyan aktivizálódást is, mely a közösségi cselekvéseken keresztül erősíti a benne résztvevőket.

8 A közösségfejlesztési folyamat legfontosabb lépései 1.
Közösségi interjúk készítése. Az interjúnk funkciója az, hogy bekapcsolódásra, a közösség, a helyi társadalom életében történő cselekvő részvételre mozgósítson. Véleményeket és nem adatokat gyűjt, benyomást szerez, és nem megállapít. KIKET KÉRDEZZÜNK MEG? – Első körben „KULCSEMBEREKET” – KIK LEHETNEK ŐK? – AZTÁN PL. HÓLABDA Kérdéseink lehetnek például: Mióta él a településen? Hogy érzi magát itt? Mit szeret az itteni életben? Mi az, amit nem szívesen hagyna itt? Mi tartotta itt? Mi az, amit nem szeret, ami zavarja az itteni életben? Mi az, amin szívesen változtatna? Van-e ötlete a változáshoz? Volt-e már kísérlete rá? Ha igen, hogy sikerült? Ha összefogás születne a változások érdekében, Ön mivel tudna hozzájárulni? Ön szerint kiket kellene bevonni még a munkába? (pl. mert érdekes, köztiszteletben áll, hallgatnak rá, kiáll a dolgokért, sok embert ismert, stb.)

9 A közösségfejlesztési folyamat legfontosabb lépései 2.
Nyilvános-, közösségi beszélgetések szervezése. Az interjúkészítés során megismert értékek és problémák körének bemutatása, a „problémalista” felvázolása. Kérjük meg a résztvevőket, hogy közösen mérlegeljék a problémák fontosságát és javításukra tett ajánlásokban rejlő lehetőségeket. Érdemes beszélgetést kezdeményezni a közösség tagjai között, mert így ráismerünk, hogy a problémák közösek; új megközelítésben látjuk a problémákat; biztonságérzetet ad, hogy nem vagyunk egyedül; a közösségi helyzet hozzásegít a probléma megoldásához; közösségi felelősségvállalás, elköteleződés jöhet létre.

10 A közösségfejlesztési folyamat legfontosabb lépései 3.
Közösségi felmérés, a kérdőív Egy idő után a fontos témák kikristályosodnak és az addigra már aktívvá vált résztvevőkben megszületik a többiek véleményének alaposabb megismerésének igénye. A közösség témáira kérdéseket fogalmazhatunk meg közösen, majd azokat mindenki elviheti a szomszédjainak, barátainak, stb. A kérdőív megalkotása közös munka, a kiosztás történhet személyes kapcsolatok mentén, de elég csatlakozó esetén fel lehet osztani a települést és ki-ki egy-egy körzetbe, egy-egy utcába viheti ki.

11 A közösségi felmérés legfontosabb lépései
a családok felkeresése, a célok ismertetése; a kérdőív elkészítési folyamatának ismertetése; a kérdőív átadása, kitöltéséhez magyarázat fűzése; a közösen megállapított határidőre (3–7 nap) ismételt látogatás kilátásba he­lyezése, a kérdőívek összegyűjtése; probléma, kérdés esetén, konzultáció igényével a megadott időn belül a szomszédság lakosai felkereshetik a szervezőt otthonában; a határidő lejártakor ismételt felkeresés. Ha valaki nem tudta önállóan ki­tölteni az ívet, annak segíteni szükséges. Minden érdeklődőt meghívunk a következő nyilvános beszélgetésre, a kérdőívek értékelésére; a kitöltött ívek eljuttatása a megadott időpontban a szervezési központba. elemzés (pl. SWOT)

12 Emlékidézés módszer: gyűjtések szervezése
Célja: a közösségben meglévő történeteken keresztül tárni fel a múltat és alapozni meg a jövőt. Gyűjtés: régi tárgyak, történetek, képeslapok, fényképek, tablók, stb. – egy-egy lakos/csoport kezdeményezésére Feladat a közösség arra való bátorítása, hogy nézzen utána annak, hogy mije volt, nézzen körül, mije van; ismerje meg és beszélgessen a múltjáról; azonosítsa a jelent; és ezek alapján tervezze a jövőt. A gyűjtések képet adnak a családok körülményeiről, azok változásairól; apropót adnak a további beszélgetéseknek, egymás és a közösség megismerésének.

13 A tudásfeltárás módszere: tankatalógus
Célja: a közösségben rejlő tudások és tanulási kapacitások feltérképezése Technikája: a közösség „központi magja” végigjárja a települést és minél több embertől megkérdezi a következőket: „Mi az, amihez legjobban ért és amit szívesen megtanítana másoknak?” „Mi az, amit szívesen megtanulna másoktól?” „Hozzájárul-e, hogy a neve és címe megjelenjen egy helyi címjegyzékben?” Az azonos érdeklődés és azonos jártasság egymás mellé kerül a katalógusban és indulhat a helyi önszerveződés.

14 Tanítana-tanulna katalógus Tudástár, vagy tankatalógus
A közösségben rejlő tudások és tudásvágyak feltárása. Ennek mentén a közösség önképzési aktivizálása. Cél A közösség tagjainak tudásának, hozzáértésének, gyakorlatának feltárása és ezek nyilvánossá tétele a közhaszon érdekében. Kérdések feltevése: Mi az, amihez a legjobban ért, és amit szívesen megtanítana másoknak? Mi az, amit szívesen megtanulna másoktól? Hozzájárul-e, hogy a neve és címe megjelenjen egy helyi címjegyzékben? Katalógussá szerkesztése (az azonos érdeklődések egymás mellé szerkesztése, tanítana, tanulna oszlopokba) Nyilvánossá tétele Módszer Mi az Ön szakmája? Mi az a szakterület, amiben járatosnak tartja magát, amiben gyakorlata van? Van-e olyan tudása, képessége melyet szívesen alkalmazna a közösség érdekében is? Tudástárrá szerkesztés (név- szakértelem- gyakorlat- elérhetőség oszlopokkal) Nyilvánossá tétel, vagy közösségi felhasználásba hozatal Helyi tudások feltárása, a közösség tagjainak aktivizálása, új kapcsolatok generálása (tanulópárok) Eredmény Helyi tudások, gyakorlatok feltárása a közösség javára történő feldolgozása (szükség szerint felkereshetőek, projektbe bevonhatóak)

15 Tanulókör A közös tanulás kezdeményezésének módszere
Célja: gondolkodásra és csoportos tanulásra serkenteni a közösség tagjait, továbbá nem csupán a tudás átadása és növelése, hanem a társadalmi tapasztalat kommunikációja és a társadalmi tudatosság, aktivitás fejlesztése. A tanulókörben a munka a résztvevők saját szükségleteik és érdeklődési területeik szerinti tudáskeresésre épül. A tanulókör emberek kis csoportja, amely hosszú időn keresztül újra meg újra összejön, hogy a terv szerint tanuljon, vagy kulturális tevékenységet végezzen egy általuk elismert vezető irányítása alatt. A folyamat során a lakosok tudatosabbá, együttműködőbbé, nyitottabbá válnak egymás és az új dolgok irányába, demokratizálódnak. Példák tanulókörökre: Tematikus (Egy téma sokoldalú megvizsgálására való, többnyire előre előkészített tan- és forrásanyagok alapján.) Pl.: „Mire költsük az önkormányzati adót?” Folyamatos (Tudás vagy jártasság elsajátítására alkalmas. A tananyagot annak folyamatos megtárgyalása, kérdezés, kutatás, kísérletezés és tapasztalatcsere útján tesszük magunkévá. A magolást mellőzzük.) Pl.: „Hogyan kell vermet építeni?” Kutató (Saját céljaink előkészítése céljából - Mit tehetünk a magunk ere­jé­ből? Milyen segítségre van szükségünk? Honnan? Hogy érjük el ezt?) Pl.: „Falunk jövője”

16 Közösségi kalendárium
Közösségi gyűjtőmódszer Célja: tematikus periodika összeállítása, mely jellemzően naptári menetrendbe szervezi egy közösség életét, előre összegyűjti fontosabb eseményeit, felmutatja az előző év(ek) eredményeit, sikereit, szépségeit.

17 Örkény István: AZ ÉLET ÉRTELME
Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős. De mégse koszorú. Csak a madzag tenné? Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmad­rangú valami. Hát akkor mi? Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.