LEV.GAZDASÁGPOLITIKA I. ELŐADÓ: DR. MARINOVICH ENDRE.

Az előadások a következő témára: "LEV.GAZDASÁGPOLITIKA I. ELŐADÓ: DR. MARINOVICH ENDRE."— Előadás másolata:

1 LEV.GAZDASÁGPOLITIKA I. ELŐADÓ: DR. MARINOVICH ENDRE

2 BEVEZETÉS, KÖVETELMÉNYEK I. A TÁRGY CÉLJA: A hallgatók átfogó képet kapjanak a gazdaságpolitika céljairól, eszközeiről, döntéseinek hatásairól, megismerkedjenek a magyar gazdasági folyamatok, gazdaságpolitika főbb alakító tényezőivel, illetve tendenciáival. KÖVETELMÉNY: Szóbeli kollokvium

3 BEVEZETÉS, KÖVETELMÉNYEK II. KÖTELEZŐ IRODALOM:  Az előadásokon elhangzottak.  Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából – AULA 2004, ill. 2005. vagy Veress József (szerk.): Gazdaságpolitika a globalizált világban – Typotex, 2009 alábbi fejezetei: 1., 2., 3., 4., 5., 7., 9.

4 BEVEZETÉS, KÖVETELMÉNYEK III. AJÁNLOTT IRODALOM: Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitikai döntések válságos időkben– Századvég, Budapest, 2011 Veress József (szerk.): A gazdaságpolitika nagy elosztórendszerei – TYPOTEX, Budapest, 2007

5 BEVEZETÉS, KÖVETELMÉNYEK IV. OKTATÓ: Dr. Marinovich Endre Társadalomtudományi Intézet Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézeti Tanszék (D. II. 22. szoba) Fogadóóra: kedd 12.00-13.30 Tel.: 46-77-897 E-mail: Marinovich.Endre@kkfk.bgf.hu

6 A GAZDASÁGPOLITIKA FOGALMA I. Nehéz egyértelmű definíciót találni. A gazdaságpolitika szorosan kapcsolódik a makroökonómiához. Egyfajta megfogalmazás: az állam nézetei, elhatározásai, döntései, amelyeket társadalmi- politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. A gazdaságpolitika jelentősen befolyásolja a társadalmi-gazdasági szereplők döntéseit, mozgásterét  a gazdaság-elemzésnél a gazdaságpolitikát is vizsgálni kell.

7 A GAZDASÁGPOLITIKA FOGALMA II. Más megközelítésben a gazdaságpolitika közép- pontjában szükséglet-kielégítés áll. Szükséglettípusok gazdaságpolitikai szempontból: EgyéniÖssztársadalmi Fejlesztési !

8 GAZDASÁG ÉS POLITIKA A gazdaságpolitika kormányzati szintű kategória.  nem kizárólag a közgazdasági racionalitásból indul ki. A közgazdaságtan a preferenciákat általában adottnak veszi, a politika a preferenciák megváltoztatására is törekszik. A gazdasági és a politikai célszerűség szembekerülhet egymással. Mindezt a választási ciklusok felerősítik.

9 SZÜKSÉG VAN GAZDASÁGPOLITIKÁRA? Alternatív közgazdaságtan: nincsen rá szükség, az irányzat az egész hagyományos közgazdaságtant támadja. A legfontosabb cél az emberi jólét növelése. Racionális várakozások iskolája: a gazdaságpolitika hatástalan. Az előre látható kormányzati döntések nem gyakorolnak hatást a kibocsátásra, ha váratlan a döntés, az destabilizáló hatású lehet. Joseph Stiglitz: a piaci hibák kiküszöbölésére irányuló kormányzati döntések újabb hibákat szülnek.

10 SZÜKSÉG VAN GAZDASÁGPOLITIKÁRA? George J. Stigler: a gazdaságpolitikára mindenképpen szükség van, de fontos a tudományos megalapozottság. Milton Friedman: szükség van rá, de csak igen szűk körben. Szigorú korlátokat kell érvényesíteni.

11 NOBEL-DÍJ GAZDASÁGPOLITIKAI KUTATÁSÉRT ÉvNobel-díjas A kutatás tárgya 1976 Milton Friedman monetarizmus 1980 Laurence R. Klein statisztikai modellszimuláció 1995 Robert Lucas ésszerű várakozásokra alapozott gazdaságpolitikák elemzése 1998 Amaryta Sen jóléti gazdaságpolitikák 2004Kydland-Prescott gazdaságpolitika konzisztenciája 2006 Edmund S. Phelps Infláció és a munkanélküliség egymásra gyakorolt hatása, a mai és jövőbeni generációk jóléte közötti összefüggés

12 A GAZDASÁGPOLITIKA FUNKCIÓI (FELADATAI) I. Már Adam Smith foglalkozott az állam szerepének meghatározásával: 1. A társadalom védelme külső támadásokkal szemben; 2. A társadalom tagjai között ne legyenek igazságtalanságok; 3. Olyan kiadások, intézmények létrehozása, amelyek a társadalom többségének érdekeit szolgálják.

13 A GAZDASÁGPOLITIKA FUNKCIÓI (FELADATAI) II. Jelenleg öt funkcióról beszélhetünk: 1. Társadalmi-jogi keretek biztosítása 2. Verseny biztosítása 3. Redisztribúció 4. Allokáció rövid távon rövid távon 5. Stabilitás hosszú távon hosszú távon

14 A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI IDŐTÁV SZERINT CÉLOK CSOPORTOSÍTÁSA IDŐTARTAM SZERINT:  TÁVLATI CÉLOK  STRATÉGIAI CÉLOK  TAKTIKAI CÉLOK

15 A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI I. Általánosságban: társadalmi jólét növelése, a jóléti függvény maximálása Kicsit pontosabban: gazdasági növekedés elősegítése hatékonyság növelése gazdasági stabilitás a gazdaság modernizálása jövedelemegyenlőtlenségek csökkentése

16 A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI II. Számszerűsíthető módon (a makroökonómiai „bűvös” négyszögből kiindulva): 1. Fenntartható (egészséges) gazdasági növekedés 2. (Ár)stabilitás 3. (Teljes) foglalkoztatás 4. Egyensúly (külső és belső)

17 A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI III. 1. Fenntartható gazdasági növekedés Mérés: GDP-növekedés + GDP-szerkezet Szerkezet: export, beruházás vs. fogyasztásorientált 2. Árstabilitás Infláció alakulása (ezen belül esetleg maginfláció) 3. Foglalkoztatás Munkanélküliségi ráta, foglalkoztatási ráta, aktivitási ráta

18 A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI IV. 4. Egyensúly Külső egyensúly: külkereskedelmi mérleg, folyó fizetési mérleg (egyenleg összege, illetve a GDP százalékában) Belső egyensúly: államháztartási egyenleg (a GDP százalékában)

19 ISMÉTLÉS: NEMZETKÖZI FIZETÉSI MÉRLEG A pénzügyi mérlegek azon együttese, amely a nemzetközi kereskedelem lebonyolításához szükséges nemzetközi pénzmozgásokat méri. ÁrumérlegSzolgáltatás-mérlegJövedelem-egyenleg Viszonzatlan átutalások FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG Tőkemérleg Tévedések és kihagyások FIZETÉSI MÉRLEG

20 A MAGYAR GAZDASÁG ÉS A KLASSZIKUS GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK I. (FORRÁS: KOPINT-TÁRKI 2012) ÉV REÁL GDP- NÖV. (%) ÉV 20004,220070,1 20013,720080,9 20024,52009-6,8 20033,920101,3 20044,820111,6 20054,02012-1,0 20063,92013*0,7

21 A MAGYAR GAZDASÁG ÉS A KLASSZIKUS GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK II. (FORRÁS: KOPINT-TÁRKI 2012) ÉV INFLÁCIÓ (%) ÉV 20009,820077,9 20019,220086,1 20025,320094,2 20034,720104,9 20046,820113,9 20053,62012*5,5 20063,9

22 A GAZDASÁGPOLITIKA ESZKÖZRENDSZERE 1. MAKROGAZDASÁGI ESZKÖZÖK monetáris politika, költségvetési politika, árfolyam- politika 2. MIKROGAZDASÁGI ESZKÖZÖK versenypolitika, iparpolitika, kereskedelempolitika, foglakoztatási politika (konkrétabban pl. támogatások, szubvenciók) 3. TÁRSADALOMPOLITIKAI ESZKÖZÖK oktatáspolitika, lakáspolitika, egészségügy- és nyugdíj- politika

23 A GAZDASÁGPOLITIKA RÉSZPOLITIKÁI Ágazati típusú részpolitikák: agrárpolitika, iparpolitika Funkcionális típusú részpolitikák: pénzügypolitika (monetáris és fiskális politika), versenypolitika, külgazdaságpolitika Rendszerpolitika: versenypolitika, infrastruktúra- politika, támogatáspolitika Folyamatszabályozó politika: pénzügypolitika, jövedelempolitika

24 A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPLŐI I. Közvetlen szereplők: Belföldiek:parlament kormányállam központi közigazgatási szervek) központi bank (függetlenség!) Külföldiek: nemzetek feletti intézmények nemzetközi intézmények nemzetközi szerződések

25 A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPLŐI II. Közvetett szereplők: Szövetségek (pártok, közjogi szövetségek (kamarák, TB-önkormányzatok, magánjogi szövetségek (piaci szövetségek, érdekszövetségek, lobbyk) Tanácsadók (tanácsadó intézmények, szakértői testületek, tanácsok, csoportok)