Aktualitások a mezőgazdasági szabályozásokban Borcsik Zoltán

Az előadások a következő témára: "Aktualitások a mezőgazdasági szabályozásokban Borcsik Zoltán"— Előadás másolata:

1 Aktualitások a mezőgazdasági szabályozásokban Borcsik Zoltán

2 Előadásom 4 fő témát ölel fel
Nitrát-direktívához kapcsolódó cselekvési program, szabályozások, hatósági ellenőrzések, KM ellenőrzések Termésnövelő anyagokkal kapcsolatos aktualitásokat SAPS- Zöldítéssel kapcsolatos információk

3

4

5

6

7 Nitrát-direktíva 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről A rendelet hatálya a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra, valamint azokra a mezőgazdasági tevékenységekre terjed ki, amelyek a felszíni és felszín alatti vízre hatással vannak, illetőleg lehetnek. /2007. (IV. 25.) Korm. rendelet egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá tartozó állattartó telepek, állattartó telephez tartozó trágyatárolók területe, nagy létszámú állattartó telepek, telephez tartozó trágyatárolók területe, trágyafeldolgozás területe."

8 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelettel módosított 43/2013 VM rendelet
a nitrát-érzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről 120/2009. (IX. 10.) FVM rendelet 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről

9 16/A. §29 (1) A szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek trágyatároló, feldolgozó műtárgyai kialakításának határideje: a) az állattartó telepek hígtrágyatárolóira legkésőbb december 31., b) az állattartó telepek istállótrágya-tárolóira legkésőbb december 22. (2) A szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken a cselekvési programot, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásait – az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével – szeptember 1-jétől kell végrehajtani. 17. §30 Nem nitrátérzékeny területeken fekvő, a 16. § (1) bekezdésének a) pontja alá nem tartozó állattartó telepek trágyatároló, feldolgozó műtárgyait a leghatékonyabb megoldást kielégítő műszaki védelemmel kell ellátni: a)31 az állattartó telepek hígtrágyatárolóira legkésőbb december 31-ig, b) az állattartó telepek istállótrágya-tárolóira legkésőbb december 22-ig. A nagy állattartók 47, a kicsik 82 (!!!)%-a nem rendelkezik az előírásoknak megfelelő, szigetelt, szivárgásmentes tárolóval, vagyis nem felel meg az előírt feltételnek.

10 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területen valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytatóra, továbbá az adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében nitrátérzékeny területen kívül magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző személyre, illetve gazdasági társaságra is Mezei trágyaszarvas 2 hónapig, de ez a tilalmi időszak miatt nem HASZNÁLHATÓ a téli időszakban (Nitrát érzékeny területen)!

11 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet Évente mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket Tilos kijuttatni trágyát október 31.-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a (mű) trágyakijuttatás engedélyezett. Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére. Az erózió megakadályozása érdekében 2%-nál meredekebb lejtésű területen olyan művelési módot kell alkalmazni, amely elősegíti a csapadékvizek talajba jutását

12 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki. A kijuttatandó műtrágya hatóanyag mennyiséget, talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni Vizektől való védőtávolságok betartása műtrágya: felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában szerves trágya esetében: tavak: 20 méter, folyóvizek: 5 méter, mely 3 méterre csökkenthető, ha a parcella 50 méternél nem szélesebb, és 1 hektárnál kisebb területű) itatásra, ivásra szolgáló kúttól 25 m

13 Talajmintavétel Az átlagmintát talajtanilag egységes (homogén) területről, azonos szintből, és egységes módszerrel kell venni! szántóföldi kultúráknál, a művelt rétegből (általában a 0-30 cm-es) parcellánként, de max. 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát, állókultúráknál, max 5 ha-onként (2 db) veszünk átlagmintát. A részmintákat gyümölcs-, szőlő ültetvényeknél a 0-30, cm, bogyósoknál 0-20, 20-40, cm mélységből kell venni. rét-legelő kultúránál, a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es gyepréteget eltávolítva) parcellánként, de max. 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát,

14 Tápanyagterv Nem kell, de a parcellánkénti N hatóanyag kijuttatás nem mehet a megengedett érték fölé!

15 Maximálisan kijuttatható N mennyisége kg/ha hatóanyag
Nitrát érzékeny 170 szervestrágyával (+ az 59 es rendeletben meghatározott paraméterek mellett műtrágyával kiegészítve max. 260 kg/ha) Nem nitrátérzékeny 300, de ennek egésze lehet szervestrágya P 150 K 250

16 Tápanyag számítás A gazdálkodási dokumentációnak tartalmazni a kell a felhasznált termésnövelő anyagok típusát! a hatóanyagtartalmát műtrágya és szennyvíziszap és szervestrágya esetén az N, P, K elemekre, 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet bekezdéseiben az egyes növények fajlagos tápanyag igényére meghatározott adatokat kell figyelembe venni a nitrát érzékeny területeken; nitrátérzékeny területek esetében az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 4. § (1) bekezdésben meghatározott értékeket nem lehet túllépni; Tápanyag-utánpótlásra felhasználható anyagok ÖKO külön engedélyezett termékekkel a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V.18.) FVM rendeletnek megfelelő anyag; EK jelölésű műtrágya; nem engedélyköteles szervestrágya (az állatfaj megadásával). Szennyvíziszap kihelyezésére 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet előírásainak betartása mellett van lehetőség (lehet forgalmazott anyag, vagy egyedi engedélyes termék.

17 Alma 0,2 0,06 0,3 Körte Kajszi 0,4 0,13 0,6 Őszibarack 0,16 0,9 Szilva
Különböző gyümölcsfajok tápanyagkivonása a terméshez tartozó fanövedék és levélzet beszámításával 100 kg termés által kivont értékek Alma 0,2 0,06 0,3 Körte Kajszi 0,4 0,13 0,6 Őszibarack 0,16 0,9 Szilva 0,15 0,7 Cseresznye 0,5 0,14

18 Szervestrágya hasznosulása
N % P2O5 % Istállótrágya 40 33 Hígtrágya 50 70 Nitrát-érzékeny területen a tápanyag-gazdálkodási számításoknál a főbb növények esetében figyelembe vehető  maximális értékeket 32 kultúrára határozták meg

19 A B C D 1. 1. Őszi búza termőhelyi kategória gyenge közepes jó 2.
A B C D 1. 1. Őszi búza termőhelyi kategória gyenge közepes jó 2. I. mezőségi talajok (csernozjomok) 190 170 130 3. II. barna erdőtalajok 155 125 4. III. réti és öntés talajok 135 5. IV. laza és homoktalajok 120 110 2. Kukorica 150 160 180 140

20 Adatszolgáltatás és nyilvántartási kötelezettségek
szeptember 1. és az azt követő év augusztus 31. között folyamatos nyilvántartást kell vezetnie Gazdálkodási Napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcella művelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjain, vagy ennek megfelelő adattartalommal kötelező a - gazdálkodási napló- vagy megegyező tartalmú nyomtatvány vezetése! Beküldés határideje a gazdálkodási évet követő december 31. Teljesítése már csak elektronikusan! A hatóságnak nem kell ellenőriznie, hogy az értékek helyesek-e, nem lehet ellenőrzéskor az értékeket javítani. (dimenzió-mértékegység!) Be nem nyújtás esetén bírság 10 eFt-100 e Ft túllépésnél 200 e Ft

21 Adatforrás Vezetése naprakész …..
Ellenőrzéskor nem hiánypótolható, tehát egyből hiba, ha nem áll rendelkezésre. Nitrát-érzékeny területek ellenőrzése esetén szigorúan kell eljárni

22 AKG-ban tavaly KAT NATÚRA NITRÁTÉRZÉKENY GN-Főlap GN01-Összesítő GN02.Szántó GN-02-K Szántó pót GN03-Gyep GN-03-K Gyep pót GN04-Ültetvény GN-04-K Ültetv pót GN05-Nádas GN-05-K Nádas pót GN06-Nem AKG-s ter. GN06-Nem AKGs GN07-Műveleti N GN12-Trágyázási N GN09-Előrejelzés GN10-Permetezési N GN11-Öntözési N GN08-Legeltetési N GN13-Sztr mérleg GN14-Állatváltozás GN15-Állat-Nitr. GN16-TVG adatok GN17-Táblaváltozás GN18-Megjegyzés GN19-Vis major

23 KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS (KM) 73/2009/EK rendelet
A KM egy olyan komplex ellenőrzési rendszer, mely az egyes agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat igénybe vevő mezőgazdasági termelőket arra ösztönzi, hogy a tevékenységükre vonatkozó különböző előírásokat (környezetvédelmi, állatjelölési, állatvédelmi stb.) betartsák. Jogszabályba foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK); a mezőgazdasági földterületek helyes mezőgazdasági és környezeti állapotának (HMKÁ) fenntartására vonatkozó előírások. Meg nem felelések esetén támogatás-csökkentés

24 Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos.
50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő (HMKÁ) fenntartásához szükséges feltételrendszer Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos. Mezőgazdasági területeken vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos, kivéve a belvíz, árvíz levezető árkok létesítésekor és értékmentéskor végzendő gépi munkavégzést. A gyepterületek túllegeltetése, valamint maradandó kár okozása tilos. A mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni. Veszélyes gyomnövények 1. Aranka fajok Cuscuta spp. 2. Parlagfű Ambrosia elatior 3. Selyemkóró Asclepias syriaca

25 KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS
A támogatásra jogosultnak a teljes támogatási időszak alatt gazdasága teljes területén be kell tartania: a rendeletben rögzített irányelvek alapján a külön jogszabályokban meghatározott - a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó előírások egyik részét képező jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket JFGK 2 (HMKÁ 13): A felszín alatti vizek szennyezés elleni védelme; JFGK 3: Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása; JFGK 4: A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelme; JFGK 9 növényvédőszeres kezelések

26 KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS
JFGK 6 Sertések azonosítása és nyilvántartása JFGK 7 Szarvasmarhák azonosítása és nyilvántartása JFGK 8 Juh- és kecskefélék azonosítása és nyilvántartása JFGK Állategészségügy, élelmiszerbiztonság JFGK 1 Vadon élő madarak védelme (MVH 2013.) JFGK 5 A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme (MVH 2013.)

27 Helyszíni ellenőrzés A gazdálkodó / (felelős) képviselője magatartásával, tevékenységével szándékosan akadályozta-e az ellenőrzést? A gazdálkodó hivatkozott-e elháríthatatlan külső ok (ún. vis maior esemény) fennállására? Megállapítható-e valamely meg nem felelés vonatkozásában a szándékosság gyanúja?

28 JFGK 2 (HMKÁ 13) A felszín alatti vizek szennyezés elleni védelme
Található-e a gazdálkodó területén olyan kút, akna vagy egyéb műtárgy, mesterséges tó, amely alkalmas szennyezőanyag felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésére? Van-e egyértelmű látható jele annak, hogy a gazdálkodó közvetlenül vagy közvetve felszín alatti vízbe, mesterséges tóba juttat szennyezőanyagot? Milyen típusú szennyezőanyag bevezetése történt közvetlenül vagy közvetve a felszín alatti vízbe, mesterséges tóba? (szervestrágya, műtrágya, olaj, üzemanyag, mosóvíz, egyéb)

29 JFGK 4 A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezés elleni védelme
A gazdálkodó nitrát-érzékeny mezőgazdasági területén meghaladja-e a szervestrágyával, szennyvízzel, szennyvíziszappal, szennyvíziszap komposzttal kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége a 170 kg/ha mennyiséget? A gazdálkodó gyepterületén meghaladja-e a szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége a 170kg/ha mennyiséget? A gazdálkodó juttatott-e ki trágyát az őszi kalászosok fejtrágyázásán kívül október 31.-től február 15-ig? Ha a trágyakijuttatás az őszi kalászosok fejtrágyázását szolgálta, akkor a kijuttatás február 1. után történt-e? A gazdálkodó juttatott-e ki trágyát fagyott, összefüggő hótakaróval borított vagy vízzel telített talajra???? A gazdálkodó mezőgazdasági területen a trágyát egyenletesen juttatta-e ki, illetve az istállótrágyát haladéktalanul bedolgozta-e a talajba ?

30 A gazdálkodó juttatott-e ki nitrogén műtrágyát az adott évben?
A gazdálkodó rendelkezik-e a nitrogén műtrágyázott parcelláit illetően talajvizsgálati eredménnyel? A gazdálkodó juttatott-e ki könnyen oldódó nitrogén trágyát a betakarítás után az adott évben? A könnyen oldódó nitrogén trágya kijuttatása után (kivéve a szármaradványok lebontásához szükséges mennyiséget) történt-e 15 napon belül vetés? Ha a gazdálkodó könnyen oldódó nitrogén trágyát jutatott ki a szármaradványok lebontásához, akkor a lebontáshoz szükséges nitrogén hatóanyag mennyiség került-e kijuttatásra? A gazdálkodó mezőgazdasági területen tárol-e ideiglenesen istállótrágyát? Mezőgazdasági területen istállótrágya ideiglenes tárolása esetén a gazdálkodó betartotta-e az ideiglenes tárolásra vonatkozó előírásokat

31 JFGK 9 Növényvédő szerek kezelése
A helyszíni ellenőrzés során elvégzendő feladatok: a) hatósági engedélyek ellenőrzése, b) határértékek számítása, c) parcellák szemrevételezése, d) növényvédő szer kijuttatására használt gépek ellenőrzése.

32 A gazdálkodó területén történt-e növényvédő szer felhasználás?
Tárol-e a gazdálkodó növényvédő szert? A felhasznált valamennyi növényvédő szer rendelkezik-e érvényes felhasználási-, kísérleti-, eseti- vagy párhuzamos behozatali engedéllyel? A növényvédő szert a címkének, a használati utasításnak, illetve a speciális engedélyeknek megfelelő kultúrában használták-e? Betartásra került-e a címkén, használati utasításban, illetve a speciális engedélyekben előírt dózis? Betartásra került-e a címkén, használati utasításban, illetve a speciális engedélyekben szereplő munkaegészségügyi és élelmezés-egészségügyi várakozási idő? Történt-e I. vagy II. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szer felhasználás?

33 Tartalmilag megfelelő-e a permetezési napló?
Vezet-e a gazdálkodó permetezési naplót az értékesítésre szánt növények és növényi termékek növényvédő szeres kezeléséről? Tartalmilag megfelelő-e a permetezési napló? Vezet-e a gazdálkodó a növényvédő szerekről forgalmazási kategóriának megfelelő nyilvántartást? Naprakész-e a gazdálkodó növényvédő szer nyilvántartása? A növényvédő szer raktár megfelel-e a műszaki és biztonsági követelményeknek? Növényvédő szer raktár esetén jól láthatóan fel van-e tüntetve, hogy „Méregraktár” vagy „Növényvédő szer raktár” és "Idegeneknek belépni tilos"? Amennyiben a gazdálkodó munkaterületen tárol növényvédő szert, az alkalmi raktár biztonságosan zárható-e? A gazdálkodó csak eredeti zárt csomagolásban, vagy a használat után ismét visszazárt eredeti csomagolásban tárol-e növényvédő szert? A növényvédő szer átcsomagolása az előírásoknak megfelelően történt-e? Rendelkezik-e a gazdálkodó növényvédő szer kijuttatására alkalmazott géppel? Megfelelő-e a növényvédő szer kijuttatására alkalmazott gépek műszaki állapota?

34 Termésnövelő anyagok Fajtái szerint A) EK
B) Nemzeti (szerves anyagot tartalmaz) Címke Tárolás Visszakövethetőség (EKÁER) Hatóanyag AMI NEM FELEL MEG AZ ENGEDÉLY NÉLKÜL FORGALMAZOTT TERMÉK! Zár alá veszik Szavatossági idők

35 Termésnövelő anyagok 36/2006 FVM rendelet
37/2006 FVM rendelet EK (nincs nehézfém szabvány) Tárolási, forgalmazási szabályok a 36/2006 FVM rendeletben Szállítás külön jogszabályokban, N csak csomagolva 28 m/m % felett Hamisítás visszakövetés Ellenőrzése NEBIH.GOV.HU

36 A csomagolóanyagon a címkének feltűnő helyen kell lennie.
A címkének jól rögzített állapotban kell lennie. Amennyiben hitelesítő pecsét van a csomagoláson, azon fel kell tüntetni a kiszerelő nevét. A kötelező jelöléseknek tisztán olvashatónak és kitörölhetetlennek kell lenniük. Az ömlesztett vagy 100 kg kiszerelési egység felett forgalmazott áruknál a címkén kötelezően feltüntetett adatokat a kísérő okmánynak kell tartalmaznia. A csomagolt termékeket oly módon kell lezárni, hogy észre lehessen venni, ha már egyszer kinyitották. 28 m/m% feletti nitrogén csak csomagoltan kerülhet forgalomba! Az ADR 8.4 szakasza szerinti járművek felügyeletére vonatkozó előírásokat akkor kell betartani, ha ezt az anyagot ömlesztve szállítják és össztömege a járművön meghaladja a 3000 kg-ot (S23) 7/2011. (III. 8.) NFM rendelet

37 Makroelem műtrágyák kiegészítése mezoelemekkel minimális tömeg %
Minimális hatóanyag tartalom EK műtrágya   NPK (PK, NP, NK) minimális tömeg % (kettős feltételrendszer) Makroelem műtrágyák kiegészítése mezoelemekkel minimális tömeg % MgO 2,0 Mg 1,2 CaO 2,0 Ca 1,4 SO3 5,0 S 2,0 Na 2,2 Na2O 3,0

38 Szilárd N P2O5 K2O Összes NPK NPK 3* 5 20 NP - 18 NK PK Oldat 2 3 15
Szuszpenzió 4

39 Saps Zöldítés, Buktatók , számok Ellenőrzések.

40 A Közös Agrárpolitika A tagországok nem támogathatják többé termelőiket, hanem hozzájárulást fizetnek a közös költségvetésbe, és az EU fogja őket támogatni saját rendtartásának megfelelően, a közösségi preferenciának nevezett elv alapján. Különösen vonatkozik ez a piacra jutási- és exporttámogatásokra. A nemzeti támogatás elsősorban a struktúra átalakítására, a vidékfejlesztésre irányulhat, és szigorúan összhangban kell, hogy legyen az EU határozataival. Sajátos logikájuk szigorú feltétel-és ellenőrzési rendszerük, kooperációs elvárásaik vannak a támogatásoknak.

41 SAPS-rendszer (single area payment scheme), területalapú
A jövőbeni SAPS a mostani területalapú támogatás mintegy 63%-a, amelyhez hozzáadódik még a „zöldítésért" járó komponens. A kettő együtt adja ki majd a jelenlegi területalapú támogatásnak nagyságrendileg megfelelő összeget. Ezen felül részesülhetnek még termeléshez kötött támogatásban az állattartók, illetve a zöldség-gyümölcs termesztők, egyszerű normatív támogatások lesznek igénybe vehetőek A termeléshez kötött támogatások szintje a közvetlen uniós támogatási keret jelenlegi 3,5 százaléka helyett 13 százalékra fog nőni termeléshez kötött jogcímek révén a munkaintenzív, úgynevezett érzékeny ágazatok (pl. zöldség, gyümölcs, szarvasmarha) támogatására a jelenleginél nagyobb összeg lesz fordítható)

42 Ennek értelmében akár 2020-ig is továbbvihető az egyszerűsített területalapú kifizetési rendszer (SAPS). De 2015-től bevezethető lenne az alaptámogatási (BPS) rendszer is, amelyben alaptámogatási jogosultságot kaphat minden olyan termelő, aki aktív gazdálkodónak számít, 2013-ban már nyújtott be egységes kérelmet, vagy fiatal gazda, esetleg új mezőgazdasági termelő. A kiegészítő nemzeti támogatás (top up) utódjaként alkalmazott átmeneti nemzeti támogatás fokozatosan csökkenő keretekkel 2020-ig továbbvihető.

43 Zöldítés I. A KAP rendszerének egyik fontos eleme, hogy a közvetlen támogatások meghatározott hányadát (30 százalékát) az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra (ún. zöldítésre) kell fordítani. A zöldítést minden gazdálkodónak végeznie kell, aki területalapú támogatást igényel. A évi egységes kérelmeken a területalapú támogatás (SAPS) igénylése automatikusan a zöldítés igénylésének is minősül.

44 Zöldítés II. A zöldítés becsült összege várhatóan 2015-ben mintegy euró/hektár lesz.  A zöldítésnek három fontos feltétele van, ezek a terménydiverzifikáció, követelményének csak a szántó művelési ág esetében kell megfelelni. az állandó gyep fenntartása állandó legelők arányának megőrzése. ökológiai célterület létesítése (EFA), Állandó kultúrák, úgy mint az ültetvény vagy állandó gyep esetében, továbbá azon biogazdálkodók esetében, akik ökológiai tanúsítvánnyal vagy átállás alatt lévő területekkel rendelkeznek, automatikusan jogosultak a zöldítés támogatásra.

45 Zöldítés III. Magyarországnak 2015-ben meg kell állapítani a teljes mezőgazdasági területhez viszonyított állandó gyep arányát, az ún. referenciaarányt. Az érzékeny állandó gyepterületeknek minősülnek a Natura 2000-es gyepek, amelyek feltörése szigorúan tilos. Ökológiai jelentőségű területekkel (EFA), csak 15 hektár fölött kötelező, valamint bevezetése kétlépcsős lesz, vagyis 2015-től a szántóterület 5 százalékának, majd egy évi felülvizsgálattól függően a szántóterület akár 7 százalékának megfelelő méretű EFA területet kell kijelölnie a gazdálkodónak.

46

47 Diverzifikáció (csak szántóföldön kell teljesíteni!)
10-30 hektár közötti méretű szántóföld esetében, amely nem teljes egészében árasztásos művelés alá esik, legalább 2 különböző növényt kell termeszteni. Egy növény maximum 75%-át foglalhatja el a szántóföldnek. 30 hektár szántón felül legalább 3 különféle növényt kell termeszteni. Ez esetben is a főnövény maximum 75%-át foglalhatja el a szántóföldnek, 2 növény pedig maximum 95%-án terülhet el. A maximális területhatárt nem kell alkalmazni azokban az estekben, amikor a főnövény több mint 75%-ban gyep, szálastakarmány, vagy ugaroltatott terület. A fennmaradó területre azonban továbbra is érvényes, hogy a fő növény nem foglalhat el nagyobb területet, mint 75%, kivéve ha gyep, szálastakarmány, vagy ugaroltatott terület.

48 Állandó gyepterület Az állandó gyepterületek mértékét tagállami/regionális szinten meg kell őrizni. Ehhez 2015-ben a tagállam egy referenciaértéket állít fel a 2012-es és a 2015-ös állandó legelőként bejelentett területnagyság alapján, amelyhez képest maximum 5%-kal csökkenhet a gyepek aránya. Állandó gyepnek számít minden olyan állandó legelő, amelyet 2012-ben annak jelentettek be, illetve minden 2015-ben állandó gyephasznosítású területként megjelölt terület, még ha azt 2012-ben nem is állandó gyepként jelentették be. Az így meghatározott terület nagyságát a 2015-ben jogosult mezőgazdasági terület nagyságához kell viszonyítani. Az így kapott érték legfeljebb 5 százalékponttal csökkenhet. Amennyiben a megengedett érték alá csökken a gyepterületek aránya, a tagállam üzem szintű döntést hoz, hogy azok a gazdálkodók, akik felszántották legelőiket, alakítsák vissza. (Ez alól kivételt képez, ha a csökkenés abból ered, hogy a szántóföldek nagy arányát erdősítették be (de nem rövid vágásfordulójú fásszárú, vagy gyorsnövésű energiaerdő, vagy karácsonyfa), hiszen az erdősítés jelentős környezeti hatást eredményez.)

49 De egyéb területek bejelentéséről nincsen adatbázis (csatorna, erdősáv, folyópart)
csak tiltott hrsz-k, így előfordulhat hogy többen is ráigényelnek egy adott területre, mint Ökológia jelentőségű területre, így blokktúligénylés fog kialakulni.

50 Mentesülnek az alábbi területek:
75%-ban gyep, fűszálas takarmány, vagy ugaroltatott terület, vagy ezek kombinációjával fedett területek, amennyiben a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt; 75%-ban állandó gyep, szálastakarmány, vagy elárasztott terület, vagy hüvelyes növénny illetve ezek kombinációja, amennyiben a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt; Az őszi és tavaszi vetésű növény két külön terménynek minősül, még abban az esetben is, ha egyazon fajhoz tartoznak.

51 Ökológiai célterület (EFA) (csak szántó esetén kell teljesíteni!)
Ökológiai célterületbe az alábbi elemek számíthatóak be, eltérő súlyozással (pl: fasor: 10/méter, azaz a fasort méterben mérik, 1 métere 10 m2 ökológiai célterületnek felel meg): az ugaroltatott területet; (1) a teraszokat; (2) illetve a tájképi elemeket, még ha azok nem támogatott területen helyezkednek is el; (sövény: 10/méter; különálló fa 30/darab; fasor 10/méter); tó (1,5/m2); vízfolyam (6/méter) vagy a határsávokat, amelyek lehetnek gyeppel fedettek, amennyiben jól elkülönül a szomszédos jogosult területtől; (9/méter) mezőgazdasági erdősített területeket, amelyek agrártámogatást kapnak; (1/m2) erdőmenti határsávokat, amelyek jogosult területek; olyan rövid vágásfordulójú sarjerdőt, amelyen nem használnak műtrágyát, vagy növényvédőszert; (0,3/m2) köztes növényeket, vagy zöldtakarót, csíráztatásra használt területet, ültetvényt (kizárólag súlyozva); (0,3/m2) nitrogén megkötő növényeket (0,7/m2) Az EFA-nak az üzem mezőgazdasági területén kell elhelyezkednie.

52 Köszönöm a figyelmüket