SZABVÁNYOK Spiegel István 2015. május.

Az előadások a következő témára: "SZABVÁNYOK Spiegel István 2015. május."— Előadás másolata:

1 SZABVÁNYOK Spiegel István 2015. május

2 Előadás vázlata Szabványokról általánosan
Magyar előírások a szabványokról Szabványok a munkavédelemben Jogszabály és szabvány összehasonlítása V. Információs források

3 I. Szabványokról általánosan

4 Az európai szabványosítás jellemző és meghatározó alapelvei
Nyitottság és áttekinthetőség: minden érdekelt fél részt vehet a munkában. Közmegegyezés: önkéntes megállapodás az érdekelt felek között. Minél szélesebb körű az egyetértés, annál szélesebb körben alkalmazzák a szabványt. Nemzeti kötelezettség: a tagtestületek által többségi szavazattal elfogadott európai szabványokat nemzeti szinten be kell vezetni. Ellentmondás-mentesség európai és nemzeti szinten: a szabványok európai és nemzeti szinten rendszert alkotnak, előírásaik egymásnak nem mondhatnak ellent. Önkéntesség: a szabványosításban és a szabványok alkalmazásában való részvételre. A mindenkori műszaki szintnek való megfelelés. Nem nyereségérdekelt tevékenység.

5

6 Szabvány fogalma (1995. évi XXVIII
Szabvány fogalma (1995. évi XXVIII. Törvény a nemzeti szabványosításról) A nemzeti szabványosítással elő kell segíteni: a) az általános és ismételten alkalmazható eljárások, műszaki megoldások közrebocsátásával a termelés korszerűsítését, a szolgáltatások színvonalának javítását, b) a nemzetgazdasági igények érvényesítését a nemzetközi és az európai szabványosítási tevékenységben, c) a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítását, d) a műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű bevezetését, e) az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a fogyasztói érdekek védelmét és a biztonságot, f) a megfelelőségtanúsítás követelményrendszerének kialakítását, g) a hazai termékek és szolgáltatások nemzetközi elismertetését.

7 Szabvány fogalma (1995. évi XXVIII
Szabvány fogalma (1995. évi XXVIII. Törvény a nemzeti szabványosításról) 4. § (1) A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. Az építőipari állványrendszerek állapotának helyszíni felülvizsgálata MSZ 17177:2010

8 A szabványok fajtái alapszabvány terminológiai szabvány
vizsgálati szabvány termékszabvány módszertani szabvány szolgáltatási szabvány interfész szabvány MSZ 9721 sorozat Emelőberendezések időszakos vizsgálata. MSZ EN :1998+A1:2011 Targoncák biztonsága. Villamos követelmények. 2. rész: Belső égésű motoros targoncák általános követelményei MSZ EN 12278:2007 Hegymászó felszerelések. Csigák. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek

9 Nemzetközi szabványügyi szervezetek
ISO: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (1947) IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (1906) Európai szabványügyi szervezetek: CEN: Európai Szabványügyi Bizottság, CENELEC: Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság, ETSI: Európai Távközlési Szabványügyi Intézet.

10

11 Európai szabványosítási szervezetek – általuk kiadott szabványok
CEN (Comité Européen de Normalisation)             az unión belül érvényes szabványokat bocsátja ki a tagországok egyetértésével EN (európai szabvány), HD (harmonizált dokumentum) és ENV (európai előszabvány) jelzésekkel.             CENELEC (Comité Européen de Normalisation Électrotechnique)             az EN jelzésű villamos ipari szabványokat adja ki.             ETSI (Eurpean Telecommunications Standards Institute)             Az ETS jelzésű távközlési szabványokat bocsátja ki.

12 Szabványjelek ISO Nemzetközi szabvány EN Európai szabvány
MSZ EN                     Európai Uniós szabvány honosítása. MSZ ISO                    Nemzetközi szabvány honosítása. MSZ IEC                    Nemzetközi szabvány honosítása. MSZ EN ISO              Olyan nemzetközi szabvány, amit az unió is elfogadott.

13 Néhány ország nemzetközi szabványjele
ASA              USA                                     ANSI              USA API, SAE      USA (olajok)                        ASTM             USA (anyagvizsgálat) BS                 Nagy Britannia                    DIN                 Németország NF                 Franciaország                     UNI                 Olaszország JIS                 Japán                                 ÖNORM         Ausztria

14 Szabványok Európai szabványokat elfogadja:
CEN- Európai Szabványügyi Bizottság CENELEC- Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság ETSI- Európai Távközlési Szabványügyi Intézet Tagállami bevezetés szüks.: EN MSZ EN ; ISO EN ISO MSZ EN ISO

15 A szabványok kapcsolódása.
Amennyiben a magyar szabvány megegyezik valamely nemzetközi szabvánnyal, akkor annak a szabványosítási szervezetnek a betűjele is szerepel a szabványban.

16 MSZ EN és MSZ EN ISO szabványok
Ezek a szabványok az eredeti szabványok szöveghű fordításai, tehát szerkezetükben és műszaki tartalmukban teljesen azonosak az eredetivel. (Egyes szabványok esetében pl. MSZ HD a hazai sajátosságoknak megfelelően eltérések lehetnek, tartalmi és formai szempontokból.)

17 Magyar szabványok hivatalos jelölése
            a nemzeti jel                                        MSZ          a megkülönböztető sorszám             63          egy szabványon belüli szabvány        63-1          a kibocsátás éve                                 :1985 A kibocsátói szemléletben a hatály, az alkalmazási gyakorlatban az érvény használatosabb.

18

19 Ágazati szabvány jelölése: MSZ-09-57.0033:1990
Egyéb szabványok Ágazati szabvány jelölése: MSZ :1990 Saját forrású magyar nemzeti előszabványok MSZ E Korábbi magyar szabványok Műszaki irányelvek MI :1979 KGST szabványok MSZ KGST 1085:1978

20 Ágazati szabvány Korábban a minisztériumoknak ágazati szabványosítási központjuk volt és az szabványokat az illetékes miniszter adta ki. MSZ-04 építésügyi MSZ-07 közlekedési MSZ-13 környezetvédelmi ágazati szabványok vannak, melyek folyamatosan visszavonásra kerülnek.

21 ÚJ MEGKÖZELÍTÉS 85/c 136/01 Tanácsi Határozat a technikai harmonizációval és a szabványokkal kapcsolatos új megközelítésről május 7., OJ, c267, VI. 04.)   – A jogszabályok összehangolása az EU Alapszerzõdésén alapuló irányelvek útján lényeges biztonsági követelmények (vagy egyéb közérdekû követelmények) összehangolására korlátozódik, olyanokéra, amelyeket a piacra kerülõ terméknek ki kell elégítenie, és ennek alapján az ilyen terméknek szabad mozgást kell élveznie az egész Közösség területén. – Azoknak a mûszaki elõírásoknak a kidolgozását, amelyekre azért van szükség, hogy olyan termékek kerüljenek elõállításra és piacra, amelyek kielégítik az irányelvekben meghatározott lényeges követelményeket, figyelembe véve ugyanakkor a technika mindenkori állását, a szabványosítás terén illetékes szervezetekre kell bízni. – Ez utóbbi mûszaki elõírások nem kötelezõek, megtartják „önkéntes szabvány” státusukat. – Ugyanakkor azonban a nemzeti hatóságok kötelesek elismerni, hogy a harmonizált szabványok (vagy átmenetileg nemzeti szabványok) szerint gyártott termékekre nézve fel kell tételezniük ezek megfelelését az irányelvekben meghatározott „lényeges követelmények”-nek.    

22 Új megközelítésű irányelvek által előírt CE jelölési kötelezettség
Gépirányelv (MD) Kisfeszültségű irányelv (LVD) Elektromágneses kompatibilitás (EMC) Gázfogyasztó készülék Nyomástartó edények Felvonók Személyi (egyéni) védőeszközök Összesen 26 irányelv kötelez CE jelölésre

23 Harmonizált szabványok
Az európai szabványokon belül meg kell különböztetni a harmonizált és a nem harmonizált szabványokat. A harmonizált szabványok azok a szabványok, amelyek kidolgozására az Európai Unió Bizottsága ad megbízást az európai szabványosító szervezeteknek, vagy a hivatalos közlönyében (Official Journal) harmonizált szabványnak nyilvánít. Ezek a szabványok az évben bevezetett „új megközelítésű” európai irányelvek teljesíthetőségét szolgálják. Ezek az irányelvek az EU-összehangolt jogszabályok alapdokumentumainak egy részét képezik, amelyek az Európai Unió tagállamaira kötelező egyezményeket jelentenek. Az „új megközelítésű” európai irányelv az alapvető biztonsági, egészségvédelmi követelményeket írja elő jogszabályi szinten, a részletes követelményeket a harmonizált európai szabványok tartalmazzák, amelyeket elsődleges ajánlásnak kell tekinteni. Alkalmazásuk nem kötelező, de alkalmazásuk esetén vélelmezhető az irányelv szerinti alapvető követelményeknek való megfelelőség.

24 Harmonizált európai szabvány csak termékszabvány, azaz a termékre követelményeket (is) tartalmazó szabvány lehet. Fontos hangsúlyozni, hogy nem minden európai termékszabvány harmonizált, mivel vannak olyan termékek is, amelyekre vonatkozóan nincs „új megközelítésű” irányelv. A fő szabály tehát az, hogy a harmonizált európai szabvány mögött van „új megközelítésű” irányelvi követelmény, a nem-harmonizált európai szabvány mögött nincs. Az EU tagországok kötelesek nemzeti szabványként „szó szerint” honosítani a harmonizált szabványokat. Ezek a szabványok hazai bevezetésük esetén MSZ EN vagy MSZ EN ISO vagy MSZ EN IEC vagy MSZ EN ISO/IEC jelűek lesznek. Emlékeztető: HD harmonizációs dokumentum, és nem harmonizált szabvány.

25 Harmonizált szabvány fogalma
Európai Bizottság által az június 22-ei , 98/34/EK irányelv alapján kidolgozott szabványok. A szabvány és valamely irányelv egy vagy több előírása – mint követelmény(ek) – közötti összhangot már a szabvány kidolgozásánál figyelembe vették. Harmonizált szabvány pl. MSZ EN (Gépirányelv) Nem harmonizált szabvány pl. MSZ EN 131-2 Z (tájékoztatás) mellékletben kerül közlésre. Harmonizált szabvány: irányelvben megfogalmazott követelmények teljesítését segíti elő Minden harmonizált szabvány európai szabvány, de nem minden európai szabvány harmonizált szabvány

26 Harmonizált szabvány hivatkozása az irányelvre
A harmonizált szabványok a vonatkozó irányelv alapvető követelményeivel történő összefüggést mellékletben adják meg. A szabvány előszava utal arra, hogy a harmonizált európai szabvány az EU irányelv(ek) lényeges követelményeit tartalmazza, és az azzal való kapcsolatot a szabvány szerves részét képező, tájékoztató jellegű ZA melléklet tárgyalja. Példa: MSZ EN ISO 12100:2011 ZA melléklet (tájékoztatás) Összefüggés ezen európai szabvány és a 2006/42 EK-irányelv alapvető követelményei között Figyelmeztetés: az e szabvány alkalmazási területébe tartozó termékekre további követelmények és más EK-irányelvek is vonatkozhatnak.

27 Egységes megfelelőség-értékelési politika
Az Új megközelítésű irányelvek lényeges eleme az un. CE-jelölés bevezetése, amelynek alkalmazása kötelező, ha az kielégíti az irányelv követelményeit és egyben a termék EU-n belüli forgalmazásának feltételei is. A CE feltüntetéséhez szükséges vizsgálatoknak nem kell feltétlenül függetlennek lenni, azok a gyártó vagy forgalmazó saját vizsgálatai is lehetnek (kivételek). Gépekre vonatkozóan az EU január 1-én vezette be a CE-jelzést, hazánkban március 31-től alkalmazzák. „Az Európai Parlament támogatja a fogyasztóknak szavatossági védjegyeket biztosító európai megfelelőségi rendszer többszintű bevezetését. Ez magába foglalhatja a CE jelölést és a független intézmények által kibocsátott önkéntes magán jelöléseket egyaránt.”

28 Megfelelőségi-értékelés
A megfelelőségi- értékelés különféle modulok alkalmazásával valósítható meg, amelyek egyaránt vonatkoznak a termék tervezésére és gyártási fázisára. Bejelentett (notifikált) szervezet Egy tagország nemzeti hatósága (kormánya) által a többi ország nemzeti hatósága felé bejelentett szervezet, amelyet az egyes irányelvek szerinti típusvizsgálatokra, ellenőrző tanúsításokra jelöl ki. Bejelentett szervezethet csak abban az esetben kell fordulni, ha azt irányelv (hazai jogszabály) kötelezően előírja, vagy a termékre nincs harmonizált európai EN szabvány, vagy a gyártó nem az harmonizált EN szabvány szerint gyártotta le a terméket, illetve ha a gyártó vagy az importáló nincs felkészülve a szükséges vizsgálatok elvégzésére.

29 Harmonizált dokumentumok
A HD „harmonizált dokumentumok” elvben teljesen azonosak az EN-ekkel, de a bevezetésüknél megengedett a nemzeti sajátosságokat megjegyzésekkel és magyarázatokkal figyelembe venni. Elviekben a HD-k esetében a szabványon belüli szerkesztést és számozást sem kötelező átvenni, azonban a hazai gyakorlat ezt a könnyítést nem alkalmazza. Az MSZ 2364 sorozat szabványai például a nemzetközi IEC szabvány és az európai módosításokkal kiegészített, a CENELEC által kiadott HD 384 (harmonizációs dokumentum) alapján készültek.

30 Harmonizációs dokumentum HD – a nemzeti átvétel során – magyarázattal, kiegészítésekkel látható el.
Példa: kisfeszültségű villamos berendezések IEC (szabványsorozat) → HD (harmonizációs dokumentum sorozat) → MSZ HD (szabványsorozat) Hatvanezres számot kapnak azok az EN szabványok, amelyek az IEC szabványok előírásait veszik át. A hatvanezres szabványok száma megegyezik az IEC szabvány számával, csak kiegészíti azokat úgy, hogy hatvanezres számmá alakuljanak. Készít önálló szabványokat is, től kezdődő számjelöléssel. Az ötvenezres számot azok a szabványok kapják, amelyeknek nincs IEC szabványalapja.

31 Harmonizációs dokumentum nem azonos a harmonizált szabvánnyal.
Az EU tagállamok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a szabványokat változatlan formában (esetleg a nemzeti nyelvre lefordítva) átveszik és ezzel ellentétes szabványaikat hatálytalanítják. Kiad az EU HD jelöléssel úgynevezett harmonizált dokumentumokat is, amelyeket a CENELEC tagjai a nemzeti átvétel során kiegészíthetnek, módosíthatnak, átszerkeszthetnek és magyarázhatnak is. Harmonizációs dokumentum nem azonos a harmonizált szabvánnyal.

32 Azonosság Az MSZ EN, MSZ ISO, MSZ IEC szabványok az eredeti szabványok szöveghű fordításai, tehát szerkezetükben és műszaki tartalmukban teljesen azonosak az eredetivel. MSZ ENV : az európai előszabványokat bevezető magyar előszabvány

33 Eltérhetőség MSZ HD : Európai harmonizációs dokumentumot szöveghűen bevezető magyar szabvány jelzete. CEN és CENELEC által kibocsátott harmonizációs dokumentumot bevezető magyar nemzeti szabvány. A HD „harmonizált dokumentumok” teljesen azonosak az EN-ekkel, de a bevezetésüknél megengedett a nemzeti sajátosságokat megjegyzésekkel és magyarázatokkal figyelembe venni. Elviekben a HD-k esetében a szabványon belüli szerkesztést és számozást sem kötelező átvenni, azonban a hazai gyakorlat ezt a könnyítést nem alkalmazza. Az MSZ 2364 sorozat szabványai például a nemzetközi IEC szabvány és az európai módosításokkal kiegészített, a CENELEC által kiadott HD 384 (harmonizációs dokumentum) alapján készültek.

34 II. Magyar előírások a szabványokról

35 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról
4. § (1) A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. 6. § (1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes. (2) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. 16. § Az MSZT szervei: a) a közgyűlés, b) a Szabványügyi Tanács, c) a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok, d) a pénzügyi ellenőrző bizottság, e) az ügyintéző szervezet.

36 MSZT Szabványok kibocsátására egyedül a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) jogosult, amely nem államigazgatási szerv, hanem „köztestület”, amely közérdekű tevékenységet folytat.

37 Szabvány jogi védelme Szabvány jogi védelme A szabványok szerzői jogi védelem alatt állnak. A Magyar Szabványügyi Testület (a továbbiakban: MSZT) Online Szabványkönyvtárában az olvasásra rendelkezésre bocsátott szabványok az MSZT tulajdonát képezik, tehát a szolgáltatás igénybevételével a vonatkozó szabványokat az előfizető nem megvásárolja, hanem olvasásra kölcsönzi az MSZT-től. A szabványok szövegének felhatalmazás nélkül másolása, sokszorosítása, illetve a szerzői jogok bármi­lyen módon való megsértése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsér­tést elkövetőnek kell viselnie. Vigyázat!!! MSZT érzékeli és bünteti a képernyőről történő printelést!

38 SZABVÁNYOK ÖNKÉNTES ALKALMAZÁSA
Nemzeti szabványosításról szóló évi XXVIII. törvény értelmében [6. § (1)] a nemzeti szabványok alkalmazása önkéntes 6. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a „Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek.”

39 KÖZLEMÉNY A SZABVÁNYOK ENGEDÉLY NÉLKÜLI HASZNÁLATÁRÓL A szabványok és a szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak

40 A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása
8. § (1) Lehetőség szerint biztosítani kell a munkahelyeken az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő természetes fényt, továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges megvilágítást. (2) Azokon a munkahelyeken, ahol állandó munkavégzés folyik, a munkavégzés jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfelelő világítást kell biztosítani. A világítás mennyiségi, minőségi jellemzőit nemzeti szabvány határozza meg.

41 Hivatkozás EN szabványokban MSZ EN ISO 14119:2014
2) Rendelkező hivatkozások A következő dokumentumok, teljes egészükben vagy részben , e dokumentum rendelkező hivatkozásai és az alkalmazásához nélkülözhetetlenek. Évszámmal ellátott hivatkozások esetén csak az idézett kiadást szabad alkalmazni. Évszám nélkül i hivatkozások esetén a hivatkozott dokumentum legutolsó kiadását (beleértve az esetleges módosításokat is) kell alkalmazni. ISO 12100:2010 Gépek biztonsága. A kialakítás általános elvei. Kockázatfelmérés és kockázatcsökkentés ISO :2006 Gépek biztonsága. Vezérlőrendszerek biztonsággal összefüggő szerkezeti részei. 1. rész: A kialakítás általános elvei. ISO :2006 Gépek biztonsága. Vezérlőrendszerek biztonsággal összefüggő szerkezeti részei. 2. rész: Validálás. IEC :2009 Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei. 1. rész: Általános előírások.

42 A jogszabályok hivatkozása szabványokra
Dátummal ellátott hivatkozás Ebben az esetben a szabvány teljes hivatkozási számjelét meg kell adni, amelyben – a végén kettősponttal elválasztva szerepel a szabvány kiadási éve (például MSZ EN 13155:2003/A2:2009). Amennyiben a szabványra dátummal hivatkozunk, akkor a hivatkozás a szabványnak csak az utolsó évszámmal jelzett, konkrét kiadására vonatkozik. Ezt szokás merev hivatkozásnak is nevezni. Amennyiben jogszabály ilyen szabványhivatkozást tartalmaz, a szabvány korszerűsítése és újabb kiadása esetén a jogszabályt is módosítani kell ahhoz, hogy a hivatkozás a továbbiakban a szabvány korszerűsített változatára is vonatkozzon.

43 Dátum nélküli hivatkozás
A dátum nélküli hivatkozásban nem szerepel a szabvány kiadásának éve, mivel ebben az esetben a szabványnak csak az azonosító jelzetét adják meg (például MSZ 2364). Ez a hivatkozás mindig a szabvány legutolsó érvényes kiadására vonatkozik. Ez a hivatkozás kevésbé konkrét, mint a dátummal ellátott hivatkozás. Ezt szokás rugalmas hivatkozásnak is nevezni. Amennyiben jogszabály ilyen szabványhivatkozást tartalmaz, a szabvány korszerűsítése és új évszámmal történő kiadása esetén is mindig az érvényes szövegre hivatkozik.

44 Általános hivatkozás Az általános hivatkozás esetén a szabványnak még a jelzetét sem adják meg, az adott tárgykörben létező szabványra csak általánosságban utalnak. Ez a legkevésbé konkrét hivatkozási mód. Ennek a hivatkozási módnak az esetén a szabványok köre nagy lehet, mivel a hivatkozás alatt a szakterület összes érvényes szabványának legutolsó szövegváltozatát kell érteni, a szabványalkalmazás időpontjában. Kizárólagos hivatkozás Ez a hivatkozás azt jelenti, hogy csak és kizárólag a hivatkozott szabványok szerinti megoldás fogadható el, például egy jogszabályban szereplő követelmény kielégítésére. Lényegében ez kötelező szabvány.) Lásd megvilágítás Példaként való hivatkozás A hivatkozott szabvány szerinti megoldás, az egyik lehetséges módja a jogszabályban szereplő követelmény kielégítésének. Más megoldások is elfogadhatók.

45 Módosítások beépítésével kiadott szabványok
Az Európai Szabványügyi Szervezet (CEN) gyakran jelentet meg olyan európai szabványt, amelybe beépítette a módosítást. A módosításokkal újonnan kiadott szabvány azonosító jelzete tartalmazza a +An jelet. Ezek a +A1, +A2 stb. A CEN függetlenül a változás mennyiségétől, az egész szabványt a módosításnak megfelelő tartalommal újból kiadja. Erre utal a szabvány jelzetében az első módosítás esetében a +A1, a második módosítás esetében a +A2 jel. MSZ EN 1570:1998+A2:2009 Emelőasztalok biztonsági követelményei szabvány, amely magában foglalja az alapszabványt és az eddig kiadott +A1 módosítást. Ez a szabvány ennek megfelelően az MSZ EN 1570:2001 és az MSZ EN 1570:1998/A1:2005 szabványok helyébe lépett. (Megjegyzés: A szabvány írásmódjában a /A1 később változott :A1 írásmódra.) Ezeknek a szabványoknak az esetében a magyar szabványok azonosító jelzetében is megjelenik a módosításra történő utalást jelző, például + A1, +A2 betű-szám kombináció.

46 Az MSZT a tiszta magyar szabványok módosítása jelzetét a módosított (eredeti) szabvány jelzetének az .../1M (első módosítás) vagy .../2M (második módosítás) jel kiegészítésével teszi közzé. Az ilyen szabványok esetében együtt kell alkalmazni az eredeti szabványt és az .../1M vagy adott esetben a .../2M jelet is magában foglaló azonosító jelzetű módosító szabvány(oka)t.

47 A visszavont szabványok
A visszavont nemzeti szabvány az új termékre (gépre, berendezésre) nem vonatkozik. A visszavont nemzeti szabványt azonban a munkáltató és az akkreditált szervezet továbbra is alkalmazhatja – azaz „visszavont szabvány” hivatkozással figyelembe veheti –, hiszen a korábban gyártott gépet és berendezést e szabvány alapján képes a munkáltató megítélni, felülvizsgálni, ellenőrizni. A hatósági eljárásban ugyanakkor visszavont nemzeti szabvány nem alkalmazható, nem hivatkozható.

48 Szabványok általános felépítése
Szabványok általános felépítése A szabványok felépítése nem teljesen egységes, az egyes szakaszainak elnevezéseiben és a szakaszok számában eltérések vannak. Az európai szabványok felépítése azonos elvre épül, de a szakaszokban itt is vannak eltérések. A nemzeti szabványok mellékletei, függelékei Mellékletben található a nemzeti szabványnak az a része (például ábra, táblázat), amely terjedelménél fogva zavarja a szabvány áttekinthetőségét, és mint összefüggő egész a szövegből kiemelhető. Munkavédelmi hatósági eljárás során a melléklet tartalma hivatkozható. A Függelék abban különbözik a Melléklettől, hogy kizárólag tájékoztató jellegű. Függelékbe célszerű tenni mindazokat a tájékoztató adatokat, amelyek a szabvány használatát elősegítik, de amelyek nem előírások. A függelék a hatósági eljárásban nem hivatkozható. A Melléklet és a Függelék nem önálló kiadvány, hanem csak azzal a szabvánnyal együtt értelmezhető, amelyhez tartozik.

49 Mellékletek MSZ :2009:Emelőgépek időszakos vizsgálata 1. rész: Általános előírások Melléklet (tájékoztatás) MSZ :2012 Emelőgép időszakos vizsgálata 7. rész Toronydaruk Melléklet (tájékoztatás) MSZ :2011 Emelőgépek rendeltetésszerű használatra való alkalmasságának ellenőrzése Melléklet (előírás)

50 Magyar szabványok megjelenése
Teljes fordítással, magyar nyelven: az MSZT által szöveghűen és teljes egészében magyar nyelven, a közzétételük napjától magyar nemzeti szabványokká nyilvánított szabványok. Jóváhagyó közleményes bevezetéssel: európai vagy nemzetközi szabvány angol nyelvű változatának bevezetése, melynek két megoldása van: 1) Címoldalas bevezetéssel: magyar nyelvű címoldallal, angol nyelven bevezetett szabvány. 2) Jegyzékes jóváhagyó közleménnyel: a szabványhoz nem készül magyar nyelvű címoldal sem, csak a bevezetett szabvány magyarra fordított címét teszik közzé a Szabványügyi Közlönyben. Magyar nemzeti szabványokként ezeknek az európai szabványoknak az angol nyelvű változatát kell alkalmazni.

51 Az európai vagy nemzetközi szabványok hazai bevezetésekor a jelzethez csatlakozó évszám nem az eredeti EN, IEC, ISO szabványdokumentum bevezetésének évszáma, hanem a magyar szabványokba való átvétel évszáma lesz.

52 A szabvány azonosító jelzete a szabvány kibocsátói jeléből és egy azonosító számból áll. Az azonosító jelzet pontosságának fontossága nemcsak a szabványok nyilvántartásában és tárolásában szükségszerű, hanem a különböző szakirodalmi és jogszabályi hivatkozásokban és gazdálkodó szervezetek közötti szerződésekben is. A szabvány hivatkozási száma az azonosító jelzetből és a kibocsátás évéből áll.

53 Szabvány visszavonása, módosítása
A Szabványügyi Közlöny a nemzeti szabványok visszavonása esetén közli a visszavonás időpontját. (Jogszabályok és szabványok sok esetben tartalmaznak hivatkozást visszavont szabványokra.) Visszavont szabványok alkalmazható, mivel a korábban gyártott gépet és berendezést e szabvány alapján képes a munkáltató megítélni, felülvizsgálni, ellenőrizni. (Betartandó a minimális biztonsági követelmények.)

54 III. Szabványok a munkavédelemben

55 Mvt szabvány 11. § A munkavédelem alapvető szabályait e törvény, a részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által kiadott és más külön jogszabályok, az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan a feladatkörében érintett miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazzák. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles - vitás esetben - annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.

56 Munkavédelmi hatóság szabványalkalmazása
A munkavédelmi hatóság a feladatainak ellátása során hivatkozik magyarul megjelent szabványokra, alkalmazza azokat. A munkáltatónak minden esetben részletes információt kell kapnia arról, hogy az általa választott, de adott esetben a munkavédelmi hatóság által kifogásolt szabvány alkalmazása, vagy a vonatkozó szabvány helyett a munkáltató által egyenértékűnek tekintett megoldás miben marad el a követelményektől. A vonatkozó szabványban leírtak alkalmazása esetén a munkáltató mentesül minden további bizonyítási kötelezettség alól arra nézve, hogy az ügyben a tőle elvárható gondossággal járt el.

57 Egyenértékűség igazolása
Szabvány szerint Nem szabvány szerint Jogszabályi követelmény teljesül Egyenértékűség igazolása Nem egyenértékű Nem teljesül a jogszabályi követelmény Nem szabvány szerint

58 Teljes fordítás – jóváhagyó közleményes bevezetés
Teljes fordítással: Szöveghűen és teljes egészében magyar nyelven, a közzététel napjától magyar nemzeti szabványokká nyilvánított szabványok. Jóváhagyó közleményes bevezetéssel: európai vagy nemzetközi szabvány angol nyelvű változatának bevezetése. Ezzel a módszerrel az európai szabványt lefordítás nélkül vezetik be nemzeti szabványként. (Az angol nyelvű változatot kell magyar nemzeti szabványnak tekinteni.) Címoldalas bevezetéssel: magyar nyelvű címoldallal, angol nyelven bevezetett szabvány. Jegyzékes jóváhagyó közleménnyel: nem készül magyar nyelvű címoldal, csak a bevezetett szabvány magyarra fordított címét teszik közzé a Szabványügyi Közlönyben.

59 Miért nem tekinthető egy nemzetközi vagy európai szabvány fordítása a szabvány jogszerű, hivatalos megfelelőjének? Idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változatának kiadása nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem a fordítás alapján, a szabvány magyar nyelvi értelmezésével a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, annak tartalmával azonos, a magyar szabványrendszerbe és jogszabályi környezetbe illesztett magyar nemzeti szabvány. A szabványok helyett fordítások alkalmazása súlyos biztonsági, műszaki, gazdasági kockázatokkal jár, különösen az élet-, egészség-, vagyon- és környezetvédelem területén. Az egyetlen jogszerű, hivatalos megoldás tehát csak a nemzetközi vagy európai szabvány fordítása alapján, a Magyar Szabványügyi Testület által kiadott, a forrásszabvánnyal való megegyezőséget garantáló magyar nyelvű nemzeti szabvány.

60 Miért van olyan sok angol nyelvű szabvány?
Az MSZT-nek eleget kell tennie a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetekben fennálló tagságából eredő kötelezettségeknek, így többek között 6 hónapon belül magyar nemzeti szabványként be kell vezetnie valamennyi európai szabványt. Mivel évente új európai szabvány készül, az MSZT ennek a kötelezettségének túlnyomórészt angol nyelvű bevezetéssel képes eleget tenni. A hivatalos magyar nyelvű változatok elkészítését egyrészről a műszaki tartalmú jogi szabályozás működőképességében érdekelt kormányzati szerveknek, illetőleg a magyar nyelvű szabványok használatát elengedhetetlenül fontosnak tartó gazdasági szereplőknek kellene finanszírozniuk. Sajnálatos módon a hazai szabványosítás hosszú évek óta alulfinanszírozott, sem a kormányzati, sem a gazdálkodó szervezetek nem hajlandók megfelelő pénzügyi forrásokat mozgósítani. Ebből következik, hogy sem az éves feladatok teljesítésére, sem a lemaradás csökkentésére nem jut fedezet. A Magyar Szabványügyi Testület, mint nonprofit szervezet erre a célra – megfelelő támogatás hiányában – forrásokkal nem rendelkezik, így mást nem tud tenni, mint valamennyi fórumon sürgeti a mielőbbi megoldást, a hátrányos következményekre vonatkozó figyelemfelhívás mellett.

61 Mvt szabvány (folytatás)
23. § (1) A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot - kivéve a veszélyes technológia esetét - szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti. 47. § A munkavégzésre, a munkafolyamatokra, a munkahelyre, a technológiára, a munkaeszközre, az egyéni védőeszközre és a védőitalra vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály, Szabályzat (11. §) és szabvány tartalmazza.

62 MSZ EN ISO 12100:2011 Gépek biztonsága. A kialakítás általános elvei
MSZ EN ISO 12100:2011 Gépek biztonsága. A kialakítás általános elvei. Kockázatértékelés és kockázatcsökkentés. 1. rész: Fogalom meghatározások, módszertan. az A típusú szabványok (a biztonsági alapszabványok) azokat az alapfogalmakat, kialakítási elveket és általános szempontokat tartalmazzák, amelyek minden gépre alkalmazhatók; a B típusú szabványok (a biztonsági csoportszabványok) egy biztonsági szempontot vagy a biztonsági berendezés egy olyan fajtáját tárgyalják, amelyek a gépek egy nagyobb csoportjához használhatók: a B1 típusú szabványok meghatározott biztonsági szempontokra (pl. a biztonsági távolságokra, a felületi hőmérsékletre, a zajra) vonatkoznak; a B2 típusú szabványok a biztonsági berendezésekre (pl. a kétkezes kapcsolásra, a reteszelő-berendezésekre, a nyomásra érzékeny berendezésekre, a védőburkolatokra) vonatkoznak; a C típusú szabványok (a gép biztonsági szabványai) részletes biztonsági követelményeket tartalmaznak egy meghatározott gépre vagy a gépek egy meghatározott csoportjára. Ez a szabvány A típusú szabvány. Amikor egy C típusú szabvány eltér az e szabvány 2. részében vagy egy B típusú szabványban tárgyalt egy vagy több intézkedéstől, akkor a C típusú szabvány elsőbbséget élvez.

63 „C” típusú szabványok elsőbbsége
MSZ EN 953:1997+A1:2009 Gépek biztonsága. A rögzített és a nyitható védőburkolatok kialakításának és beépítésének általános követelményei. (2014. április 1-én tették közre.) Bevezetés Ez a dokumentum előírása egy C típusú szabvánnyal kiegészíthetők vagy módosíthatók. Alkalmazási terület A szabvány elsősorban az ennek a szabványnak a kibocsátási idő pontja után gyártott gépekre vonatkozik.

64

65 EVE szabványainak rendszere
Szabványok megmutatják, hogyan kell a védőeszközt, mint terméket tervezni és gyártani, valamint a vonatkozó irányelvnek való megfelelőséget vizsgálni. Védőeszközre vonatkozó termék szabványok tartalmazzák a védőeszköz általános megjelölési előírásait, a különleges megjelölési előírásokat és a veszély típusának megjelölésére szolgáló jelképek jelentését is. a) Egy védőeszközcsaládra vonatkozó alapszabványok (pl. MSZ EN 420:2003+A1:2010 Védőkesztyűk. Általános követelmények és vizsgálati módszerek. b) A követelményt és vizsgálati módszert megállapító specifikus termékszabványok (pl. MSZ EN13158:2009 Védőruházat. Védőkabátok, test- és vállvédők lovagláshoz: műlovasoknak és azoknak, akik lovakkal dolgoznak, valamint fogathajtóknak. Követelmények és vizsgálati módszerek .) Alapszabványok önmagukban nem alkalmazhatók, hanem csak a megfelelős specifikus szabvánnyal együtt.

66 IV. Jogszabály és szabvány összehasonlítása

67 Jogszabály és szabvány összehasonlítása
Feladat Jogszabály Szabvány Készítés Jogszabállyal feljogosított szervezet Elismert szabványosító szervezet vagy testület Kihirdetés Szerv hivatalos lapjában Elismert szabványosító szervezet vagy testület hivatalos lapjában Alkalmazás Kötelező Nem kötelező Technika állásának figyelembe vétele Nem feltétel, de célszerű Feltétel Közmegegyezés Nem feltétel

68 V. Információs források
Szabványügyi Közlöny Internet Üzemeltetési dokumentumok

69 Adatok a szabványokról - szabványárak
Nemzeti szabvány db Ebből: nemzeti szabványként európai szabvány db magyar nyelvű % angol nyelven % MSZ EN 31010:2010 szabvány Papír Ft % Ft PDF (CD) Ft % Ft , letöltés Ft % Ft Szabvány készítésének költsége 4 MFt.

70 Internet hozzáférés munkavédelmi információhoz (folytatás)
Szabványcímek elérhetőségének lépései: Szabványjegyzék Előfizetéses interaktív szabványjegyzék (Szabványkatalógus) Ingyenes termékkatalógus (terméklista) - hivatkozási szám vagy cím szerint* - ICS szerinti keresés 13. Környezet, Egészség. Biztonság. Munkavédelem Gépek Védőberendezések (EVE)

71 MSZ 13073:2014 Kockázatfelmérés és -kezelés
MSZ 13073:2014 Kockázatfelmérés és -kezelés. Szakszótár ICS több területre  Szolgáltatások. Vállalatszervezés, irányítás és minőség. Adminisztráció. Szállítás. Szociológia (Szakkifejezések gyűjteményei)  Szabványosítás. Általános előírások  Vállalatszervezés és -irányítás általában

72 Szabványügyi Közlöny A szabványokkal kapcsolatos minden változást a Magyar Szabványügyi Testület a Szabványügyi Közlönyben hirdet meg. Hozzáférhető : papír alapon interneten Szabványügyi Közlöny egy évre Ft + ÁFA Elektronikus változata egy évre Ft+ ÁFA

73 Szabványügyi Közlöny A Szabványügyi Közlönyben a szabványosítási közlemények általában a következők szerinti fejezetekben találhatóak: Szabványosítási közlemények Nemzeti szabványok közzététele Nemzeti szabványok visszavonása Nemzeti szabványok helyesbítése Nemzeti szabványosító műszaki bizottság megalakulása Hirdetmény a korábban idegen nyelven bevezetett szabványok magyar nyelvű változatának megjelenéséről Új európai szabványkiadványok

74 „ Üzembe helyezés” fogalma az R-ben és az Mvt.-ben
R2.§ 15.: a gép első, az EGT területén történő rendeltetésszerű használatbavétel. Mvt. 21.§ (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban:munkavédelmi üzembe helyezés). Az R a megfelelőségi értékelés szempontjában valamennyi – a vonatkozó rendelet szerinti – gépre érvényes veszélyes, tehát 4. számú mellékletében felsorolt és nem veszélyes gépre (pl. fúrógép) vonatkozik, míg az Mvt. csak a veszélyes munkaeszközökre (pl. rakodógép). 74

75 Gépre vonatkozó EK –megfelelőségi nyilatkozat 2006/42/EK gépirányelv (II/A melléklet) értelmében /folytatás/ Felhasznált honosított harmonizált szabványok: MSZ EN ISO 12100:2011 Gépek biztonsága. A kialakítás elvei. Kockázatértékelés és kockázatcsökkentés. (ISO12100:2010) MSZ EN :2010 Gépek berendezések biztonsága. Gépek villamos szerkezetei. 1. rész: Általános előírások Egyéb felhasznált műszaki szabványok és előírások: MSZ :1992 Élelmiszeripari gépek biztonsági követelményei. Keverőberendezések

76 Előszabvány MSZ E jelzet Új nemzeti szabványokat nem lehet kiadni olyan témában, amelyről európai szabvány kidolgozása van folyamatban vagy tervbe véve. Egyébként a tervezett nemzeti szabványokról a tagországoknak előzetes bejelentési kötelezettségük van. A többi tagország megvizsgálja, hogy az új dokumentum sérti-e az érdekeit. Amióta az MSZT a CEN teljes jogú tagja, saját forrású szabványt csak az EU szabványügyi szervezeteknek történő előzetes bejelentés alapján alkothat. A szabványalkotási folyamat igen hosszadalmas, ezrét az MSZT átmeneti jelleggel kizárólag hazai alkalmazásra un. előszabványt készít. Ilyen előszabványok készíthetők például a régi, formai szempontokból elavult, de műszaki tartalmukban még megfelelő szabványok „megmentése” céljából.