Összefogással a természeti értékeink megőrzéséért

Az előadások a következő témára: "Összefogással a természeti értékeink megőrzéséért"— Előadás másolata:

1 Összefogással a természeti értékeink megőrzéséért
Vas megye helyi jelentőségű természetvédelmi területei Készítette: Gazdag Gergő

2 Kámoni arborétum Szombathely méter magasságában a Gyöngyös-síkság elhagyott medrein a Gyöngyös-Perint és az Aranypatak összefolyásánál viszonylag kis szintkülönbségén fekszik.

3 Alapítója Dr. Saághy István
1900-tól páratlan lelkesedéssel és tudatossággal dolgozott az arborétum növényvilágának bővítésén. Arborétum alapító tevékenységét meghatározta az, hogy beutazta Európát, ahonnan gyakran visszatért különféle növényekkel. Az 1920-as évektől kezdve a Kámoni Arborétum az erdészeti, kertészeti, dendrológiai és botanikai tudományok művelőinek zarándokhelyévé vált. A kert mellett a kastélyt is átalakította és bővítette. 1930-as években megalapította faiskoláját, mellyel a növényritkaságok elterjesztését szolgálta.

4 Emléke: Emlékét nemcsak az arborétum, hanem Szombathely utcafái, fasorai, parkfái is őrzik. ,,Szombathely város parkosításában, az utcák fásításában tevékenyen vett részt, jelentős érdemei voltak abban, hogy Szombathely a két világháború között, az ország egyik legszebben fásított városává vált”. Sipos Endre

5 Háború után… II. világháborút követő államosítások következtében a gyűjteményes kert a Magyar Állam tulajdonába került. 1946-ban a szombathelyi Erdőgondnokság felügyelete alá került, az intézményt Bánó István erdőmérnök vezette, aki felismerte, hogy az élőfa gyűjtemény megmentése sürgős intézkedést igényel. Bánó háború utáni tennivalói közé tartozott a kert növényállományának feltérképezése, a növénykataszter elkészítése, melynek során segítőivel számba vették a megmaradt növények számát, fajait, fajtáit, állapotát. Folytatás…

6 Ezt a munkát azonban nehezítette az, hogy a gyűjteményről semmilyen feljegyzés sem maradt. Ezért elkészítették az arborétum törzskönyvét, amelyet a mai napig vezetnek az arborétum vezetői. A következő feladat a növények szaporítása volt. Ennek érdekében csemetekertet létesítettek, ahol a csíraképes és fajtájukat megőrző magvak vetését végezték el.

7 Természetvédelmi terület
Az Országos Természetvédelmi Tanács 1950-ben az arborétumot természetvédelmi területté nyilvánította. Az arborétum fejlődését és a második aranykorát 1953-tól számítjuk. Az ERTI ekkor vette át a kezelést, mely azóta is a kezelője. A Kámoni Arborétum hivatalosan is a hazai fenyőnemesítés és fenyőmag termesztés országos kutatóközpontja maradt, mely lehetővé tette az arborétum területi bővülését.

8 Tórendszer A tórendszer és a tavakat összekötő árokrendszer kialakítása az 1950-es években kezdődött. A tavakat Bánó vezetésével számos férfi ásta ki. A tórendszer elsődleges célja az arborétum mikroklímájának alakítása, a levegő folyamatosan magasabb páratartalmának biztosítása volt. A tórendszer hangulatjavító is egyben. Szabálytalan alakjukkal az arborétum meghatározó tájépítészeti elemei.

9 2010-től kivágásra kerültek a ,,káros’’ növények.
,,Kinézete’’ A Kámoni Arborétum Magyarország egyik leggazdagabb fás szárú gyűjteménye.2010-ben az Európai Unió támogatásával elkezdődött az arborétum felújítása és a turisztikai szolgáltatások fejlesztése. A korábbi évtizedek során megjelentek a gyomfák, a bekelések, az inváziós növények. Ezek sok esetben elnyomták az értékes egyedeket, sok díszfa és cserje pusztulását okozva. Ezért jött a támogatás. 2010-től kivágásra kerültek a ,,káros’’ növények. A kitisztított arborétumban a megmaradt, értékes,idős növények szabadon fejlődhettek tovább. Az új ültetések növénylistájának összeállításakor a klimatikus és talajadottságok figyelembevételével, a hagyományosan a Kámoni Arborétumra jellemző növények kerültek összeírásra. A fő szempont az volt, hogy a kiültetett növények jól érezzék magukat.

10 Növényfajok Kámon hagyományosan a fenyőnemesítés egyik központja. A fenyők mellett havas szépek, liliomfák is elültetésre kerültek. Ezeken kívül japán juharok, virágos somok, fás pünkösdirózsák, hortenziák, bangiták lettek a legnagyobb számban elültetve. A db új növény telepítése 2011 őszére befejeződött, így 3500 féle különböző fás szárú növényt számlál a gyűjtemény.

11 Növények nyugati platán gyantás cédrus tiszafa galambfa

12 Gombák lila pereszke változékony tinorú

13 Madarak léprigó gyurgyalag süvöltő

14 Személyes rész Abba az iskolába járok (Paragvári Utcai Általános Iskola) amelynek a Paragvári utcára néző részén találhatók dr. Saághy Istvánnak emléket állító feketefenyők.