Hálózati együttműködés: előnyök és lehetőségek Tapasztalatok a civil szektorból. Kinyik Margit Szocio East Egyesület Nyíregyháza Miskolc, 2011. május 31.

Az előadások a következő témára: "Hálózati együttműködés: előnyök és lehetőségek Tapasztalatok a civil szektorból. Kinyik Margit Szocio East Egyesület Nyíregyháza Miskolc, 2011. május 31."— Előadás másolata:

1 Hálózati együttműködés: előnyök és lehetőségek Tapasztalatok a civil szektorból. Kinyik Margit Szocio East Egyesület Nyíregyháza Miskolc, 2011. május 31.

2 Hálózati előnyök: hatékonyság növelő tényezők (Osváth, 2005) Érdekérvényesítő képesség növekedése (nő a szervezetek száma, erősebb a szervezettség, amely nagyobb súlyt ad a képviselt ügynek). Bővül az erőforrások mennyisége és nő azok diverzitása (a szervezeti erőforrások hatékonyabb kombinációkban hasznosíthatók, ez növeli a rugalmasságot, alkalmazkodó képességet). Kiegyenlíthetők a kapacitásbeli anomáliák (kapacitáshiány és felesleg közösen jobban szabályozható, például közösen használt épület esetében).

3 Folyt. Nő az információhoz jutás eredménye (kapcsolati hálók összeadódásából következően). Hatékonyabb programkoordináció (eredményesebben kiküszöbölhető a szolgáltatások átfedése). Hatékonyabb forrásteremtési esélyek. Térségi/lokális kötődés, identitás erősödése (térségek megtartó képességének növekedése, térségen belüli kapcsolatok „sűrűsödése”, életminőség javulása).

4 Az együttműködések kialakulására vonatkozó megközelítések Alulról, felülről és kívülről szerveződő civil együttműködések (Kuti)

5 1. Alulról szerveződő együttműködések Valamely ügy vagy probléma hatására az érintett vagy a problémáért felelősséget érző civil szervezetek - közösen felismerve a probléma jelentőségét – fognak össze, és nagy valószínűséggel horizontális, a részvevők mellérendelő együttműködését valósítják meg. Általában nem határozható meg egyértelműen egy vagy néhány kiemelt kezdeményező, az együttműködés szükségességének gondolata szakmai vitákon, diskurzusokon keresztül született meg. A feladatmegosztásban az egyenlő szerepvállalásra való törekvés jelenik meg (például adminisztratív feladatok, soros elnökség rotálása), az együttműködés normarendszerét a tagok közösen alakítják.

6 Példák az alulról jövő civil kezdeményezésekre Zöld mozgalmak, Tubes mozgalom Civil Lobbi Kerekasztal Civilek a Nemzeti Fejlesztési Terv Nyilvánosságáért csoport

7 2. Felülről jövő kezdeményezésre kialakuló civil együttműködés Általában egy erősebb és ambiciózusabb civil szereplő fogalmazza meg a célokat és törekszik arra, hogy követőket találjon. A kapcsolatok hierarchikusak, az együttműködés élén álló határozza meg a követendő szabályokat. Tagságát „mesterségesen” toborozza. Példák: A legtöbb civil ernyőszervezet

8 3. Kívülről generált civil együttműködések A kezdeményező ez esetben lehet bármely állami szervezet vagy ezek szövetsége, amelyek általában bizonyos jogszabályi kötelezettségeknek eleget téve kívánnak maguk köré civil partnereket találni. Példák: a legtöbb ágazati törvényben (például Szociális Törvényben) rögzített fórumjellegű együttműködés a Területfejlesztési Törvényből adódó térségi fórumok (civil egyeztető fórumok) Pályázati keretű együttműködések

9 Folyt. Külső ösztönzést nyújthatnak bizonyos pályázati programok is, amelyek az egyes szervezetek támogatásán túl a kedvezményezettek hálózatépítését, összefogását is feltételként határozzák meg. Példák: OFA-ROP hálózat

10 Organikus vs. „push” fejlődés A civil szakértők egy része a belülről, szervesen zajló fejlődés mellett teszi le a voksot, míg mások úgy gondolják, hogy a civil együttműködésekben mindig van egy „push” jellegű hatás, a szerveződést ösztönző külső beavatkozás.

11 Az együttműködések típusai Az együttműködés jellege szerint (Osváth, 2005): 1. Szövetségi (formális) együttműködés 2. Fórumszerű együttműködés 3. Hálózati együttműködés

12 1. Szövetségi (formális) együttműködés A tagok egy téma köré csoportosulva zárt közösséget alkotnak. Alapvetően ágazati jellegű, a tagokat a szakmaiság köti össze. Tagjai (zártságából adódóan ) csak azok lehetnek, akik a bent lévők által megfogalmazott feltételeknek megfelelnek. A feltételek egyrészt szakmai kompetenciákra, másrészt a belső működés normáira irányulnak. A tagok száma általában egyértelműen megadható. Az együttműködés különálló entitás, amely legitimitását a tagságtól kapja. Legtöbbször koordinációs testület irányítja a belső működést. Képviseleti joga korlátozott, ugyanakkor gyakran előfordul, hogy egy-egy szövetség az egész ágazattal azonosítja önmagát. Valójában részérdekeket képvisel.

13 2. Fórumszerű együttműködés Nyitott közösséget takar. A belépés lehetősége bizonyos automatizmusok révén (alanyi jogon) történhet, például, ha az adott területen vagy szakterületen tevékenykedik a szervezet. Az együttműködés területi vagy szakmai érdekeket egyaránt szolgálhat. A szakmai színvonalnak nincsenek szervezeti garanciái. A fórum működtetésének értelme az erős legitimitás. A tagok száma nem korlátozott, de a potenciális részvevőké igen. A legitimitás alapja az együttműködésen belül nem a kizárhatóság, hanem a nyitottság, ha ezt valamilyen okból elveszti, vagy korlátozza, saját létalapját kérdőjelezi meg. Általában demokratikus elvek alapján működik, azonban ez egyben lassíthatja, nehezítheti is működését. Koordinációs testületet igényel, hiszen a tagok közötti kommunikáció nagy jelentőséggel bír. A fórum legitimitására építve delegáltak, küldöttek állíthatók.

14 3. Hálózati együttműködés Kölcsönös kooperáción alapul. Alapja a kölcsönös bizalom, amely lehetővé teszi, hogy az erőforrások megosztásával kölcsönös hasznot érjenek el, illetve költségeket takarítsanak meg. A részvevők száma nem korlátozott, határait nehéz kijelölni, végső soron globális rendszerré válhat. A mellérendelő, független viszonyrendszer, laza informális kapcsolódás jellemző. Kifejezetten alkalmasak szolgáltatások terjesztésére és egységesítésére. A hálózatok nagyon heterogén szervezetekből állhatnak, célja nem legitimációs, sokkal inkább a szervezeti előnyök kihasználása, amelytől az egész rendszer hatékonysága javul. Hálózatok a fórumok és szövetségek között is kialakulhatnak, tovább fokozva hatásaikat.

15 A civil együttműködéseket gátló tényezők Magyarországon Az együttműködési készség hiánya (a szervezet szűk keretek között mozgó tevékenysége, intézményhez való kötődés, átmeneti célokra való szerveződés, érdektelenség). (Osváth, 2005). A szervezetek humán kapacitásának minősége. A civil együttműködések bonyolítása speciális „tudást” jelent és egyben feltételez. Kommunikációs, szervező, konfliktuskezelő stb. készséget igényel, amely nem minden szervezetben lelhető fel. (Osváth, 2005, Péterfi, 2004). Szervezeti és személyes attitűdök a problémamegoldásra vonatkozóan. Az állami szervezetekre, mint hatalmi szimbólumokra tekintenek, amelyek nem csak a társadalmi problémák kezelésében, hanem a civil szervezetek működtetésében is domináns helyzetben vannak. A civil szervezetek önmagukra nem, mint változások kezdeményezésére alkalmas szervezetekre tekintenek, hanem mint végrehajtókra. Ez a szemlélet behódolásra készteti a szervezeteket, és hospitalzációhoz, függő viszonyokhoz vezet a partneri kapcsolatok helyett (Nizák, 2005).

16 Folyt. A szervezetek erőforrásainak mennyiségi korlátai (technikai háttér, infrastruktúra stb.). Az együttműködés bonyolításához szükséges pénzügyi háttér hiánya. Ellenérdekeltségi tényezők. (verseny, személyes érdekellentétek). A szervezeti autonómia esetleges csorbulása. A szervezetekre jellemző rövid távú gondolkodás, amely a tartós összefogások, kapcsolatok kialakulását nehezíti.

17 Személyfüggőség A civil szervezetek közötti együttműködések „személyfüggősége”, a szervezetek hálóiban a vezetők személyes kapcsolati hálója (Osváth, 2005). A kapcsolat nem válik szervezetivé, ezért a kulcsemberek távozása lerombolhatja az együttműködést. Emberi tényezők (Sebestény-Béres, 2004). „A civil szervezetek leképezik a társadalmat – annak problémáival és diszfunkcióival egyetemben. A szervezetek nevében megnyilvánuló egyének sok esetben olyan emberi vagy szakmai hibával, gyengeséggel terheltek, amely megnehezíti az együttműködést a tagok részére”

18 Köszönöm a figyelmet!