A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

Az előadások a következő témára: "A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása"— Előadás másolata:

1 A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása
Különös tekintettel az alternatív foglalkoztatási lehetőségekre dr.Gazsi Adrienn

2 A megváltozott munkaképességűek ellátásai TARTALOM
rehabilitációs hozzájárulás fizetése alóli mentesülés megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának támogatása az adótörvényekben (társasági adó alanyai, őstermelő. Kisadózó) rehabilitációs kártya munkaerő kölcsönzés, közvetítés szövetkezetek

3 REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS
A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. A rehabilitációs hozzájárulás megfizetése kiváltható a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával. 2015. évben a rehabilitációs hozzájárulás mértéke Ft/fő/év.

4 Megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának támogatása az adótörvényekben (Adókedvezmények)I. Társasági adó alanya (1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 7.§ (1) bekezdés v) pont) A legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén a társasági adó alanya az adózás előtti eredményét csökkentheti havonta, a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabérrel, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbérrel, feltéve, hogy az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt, a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő, egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó bevételét csökkentheti személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel,

5 Megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának támogatása az adótörvényekben (Adókedvezmények)II. ŐSTERMELŐ A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (Szja.) 21. § a) pontja alapján a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az e tevékenységéből származó bevételét csökkentheti, ha a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel, a szakképző iskola tanulójával kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával, ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával;valamint 49/B § (6) bekezdés a) pontja szerinti kedvezmény érvényesíthető

6 Megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának támogatása az adótörvényekben (Adókedvezmények)III. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény egy új 462/A. §-sal egészült ki A megváltozott munkaképességű vállalkozó adókedvezményt vehet igénybe egyéni vállalkozóként a saját maga után fizetendő adóból, közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, közös vállalat, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, szabadalmi ügyvivői iroda, szabadalmi ügyvivői társaság, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, egyéni cég tagjaként a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból.

7 Megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának támogatása az adótörvényekben (Adókedvezmények)IV. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) különbséget tesz főállású és főállásúnak nem minősülő kisadózók között. A Katv. meghatározása szerint főállású az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek bármelyikének: a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül, d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül, e) olyan magánszemély, aki december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű; A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi forint, míg a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi forint tételes adót fizet. A kisadózó vállalkozások ezen összeg megfizetésével mentesülnek – többek között – a pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetése alól.

8 REHABILITÁCIÓS KÁRTYA
Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült vagy rehabilitációs járadékban részesül.

9 REHABILITÁCIÓS KÁRTYA
A jogosult kérelmére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, mint rehabilitációs hatóság gondoskodik a kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról. A kártyát az állami adóhatóság állítja ki és vonja vissza. A munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettségét eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka. A kártya által biztosított kedvezményt egyszerre csak egy munkáltató veheti igénybe, és csak addig, amíg a kártya letétbe van helyezve nála.

10 munkaerő-kölcsönzés és a magán-munkaközvetítői tevékenység
118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről a)4magán-munkaközvetítés: a munkaügyi központ munkaközvetítői tevékenységén kívül végzett olyan szolgáltatások összessége, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából, ideértve a magyar állampolgárok külföldre, a külföldi állampolgárok Magyarországra való közvetítését is; e) munkaerő-kölcsönzés: a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 214. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység; f) kölcsönbeadó: az Mt § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkáltató; g) kölcsönvevő: az Mt § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott munkáltató; h) közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzés: a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő munkaerő-kölcsönzés; i) közhasznú kölcsönző: helyi vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek társulása, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény 32. §-a szerinti közhasznú szervezet.

11 Szövetkezetek Ptk (2013 évi V. törvény)
2006. évi X. törvény a szövetkezetekről Szociális szövetkezet és foglalkoztatási szövetkezet A szociális szövetkezet célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. A foglalkoztatási szövetkezet olyan szociális szövetkezet, amelynek legalább ötszáz természetes személy és legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat a tagja. A foglalkoztatási szövetkezet a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára a munkafeltételek megteremtését elsősorban munkaerő-kölcsönzés, valamint munkaközvetítő tevékenység útján valósítja meg, amelyre a munkaerő-kölcsönzésre, a közhasznú kölcsönzőre vonatkozó, valamint a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltételeit szabályozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a saját tagjai tekintetében munkaerő-kölcsönzési tevékenységet láthat el. A szociális szövetkezetek esetében a személyes közreműködés sajátos formája a közös termelésben való, a tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés (a továbbiakban: tagi munkavégzés).

12 Szövetkezetek II. Agrárgazdasági szövetkezet Az agrárgazdasági szövetkezet a mező- vagy erdőgazdasági, valamint élelmiszeripari ágazatban fő- és kiegészítő tevékenységet folytató szövetkezet, amely fő tevékenységként a) tagjai tevékenységét előmozdító jelleggel tagjai számára - azok elsődleges agrárgazdasági termeléséhez, termékeinek piacra juttatásához - szolgáltatásokat nyújt, vagy tevékenységet folytat, amelynek során aa) a termeléshez szükséges anyagok és eszközök közös beszerzését, a termés közös értékesítését szervezi; ab) a termés tárolását, feldolgozását végzi; ac) a termeléshez, illetve a feldolgozáshoz kapcsolódó gépi szolgáltatásokat nyújt; b) termelő jelleggel tagjai vagy mások mező- vagy erdőgazdasági földjét hasznosítva agrárgazdasági termelést folytat.

13 Köszönöm a figyelmet!