3. Tétel – Az országos gerinchálózat

Az előadások a következő témára: "3. Tétel – Az országos gerinchálózat"— Előadás másolata:

1 3. Tétel – Az országos gerinchálózat
Készítette: Herczeg Ádám 3. Tétel – Az országos gerinchálózat

2 A gerinchálózat A gerinchálózat a szolgáltatás-hozzáférési pontok, az átviteli utak és az ezek összekapcsolását végző kapcsoló berendezések összessége. A gerinchálózat belföldi része az országos gerinchálózat, amely nemzetközi közi központban csatlakozik a nemzetközi hálózathoz

3 Hálózati síkok Magyarország helyközi tranzithálózata kétszintű. A felső szintet 9 szekunder központ és a nemzetközi központok alkotják. Ezt a szintet szövevényes hálózat köti össze, mindegyik központ mindegyikkel a gerinchálózaton keresztül összeköttetésben van.

4 A második szintet a primer központok és a szekunder központok közötti áramkörök alkotják. Egy-egy szekunder központhoz primer csoportok tartoznak, melyek hierarchikusan helyezkednek el. 54 primer központ van. Ezt nevezik szekunder területnek. Ez a csillaghálózat különböző harántnyalábokkal egészülhet ki, s ez kapacitásbővítési és tartalékolási lehetőséget nyújt.

5

6

7 Hálózati struktúrák Szövevényes Csillag Gyűrű Buszos

8 Csillag:

9 A csillaghálózatban egy kiemelt ponthoz csillagszerűen kötődik az összes többi pont. A csillagszerű hálózatokban mindig van egy kiemelt pont, amelynek nagyobb forgalma van az összes többi ponthoz képest, ez indokolja a csillagrendszer kialakítását. Az ilyen rendszerben kialakított struktúrák hierarchikus felépítésűek, általában a forgalom nagysága határozza meg a hálózat konkrét kiépítését.

10 Szövevényes:

11 Sok egyenrangú pont között szövevényes hálózat alkalmazása indokolt
Sok egyenrangú pont között szövevényes hálózat alkalmazása indokolt. Ebben nem lehet kiemelni egy-egy pontot, amelynek nagyobb a forgalma a többihez képest. Ilyen esetben mindegyik csomópontot mindegyikkel összekötik. A szövevényes hálózatban lényegesen több irányt kell kiépíteni, ezért ez csak olyan esetben indokolt, ha nagyon nagy a forgalom

12 Gyűrűs:

13 kettős hurok alkalmazása
A gyűrű bármely ponton történő megszakadása esetén, a forgalomnak a tartalék hurokra történő átkapcsolásával az összeköttetés helyreáll. Egy hiba tehát nem okoz megszakadást, ezért a kettős hurok a megbízhatóság szempontjából lényegesen kedvezőbb.

14 Buszos: Alközpontoknál szintén alkalmaznak gyűrűs hálózatokat, de erre a hálózatban elhelyezett berendezések buszos struktúrában kapcsolódnak rá.

15 A buszos rendszer előnye, hogy csak addig "terheli" a hálózatot, míg forgalmat bonyolít, egyébként nem köti le annak kapacitását. Ezzel sok esetben meg lehet takarítani a központ kiépítését, mert a berendezések közvetlenül tudják egymást hívni. Lokális hálózatoknál, ahol csak számítógépek között kell kapcsolatot találni, a buszos struktúra megbízhatóság és üzemvitel szempontjából igen előnyös tulajdonságokat mutat

16 Kábeltípusok a gerinchálózatot lényegében most már optikai kábelek alkotják, így ezekre térnék ki

17 Optikai kábel használata
Használata a telekommunikációban terjedt el leginkább, hiszen mára szinte minden gerinchálózat optikai kábeleket használ az adattovábbításra hatékonysága és a rézvezetőkkel szembeni alacsonyabb fajlagos költségei miatt. Nem zavarérzékeny, nem sugároz (lehallgatás ellen az optikai kábel sem ad tökéletes védelmet).

18 Működési elve (röviden)
az optikai szál egyik végén belépő fényimplulzus a vezeték teljes hosszán az őt körülvevő kisebb optikai törésmutatójú héj és a szál határán teljes visszaverődést szenved, ezért az a vezeték hajlítása esetén is a szál másik végén fog kilépni.

19 Típusai:

20

21 Felépítése: Mag: 8 µm Köpeny: 125 µm Lágy burkolat: 250 µm
Kemény burkolat 400 µm

22 Felhasználása a gerinchálózaton
54 nagyváros főközpontjai között létesít optikai kapcsolatot 10-50 szálat tartalmazó kábelekből épül fel, hossza meghaladja a 2600 km hosszúságot előfordulnak mind föld feletti, mind föld alatti illetve víz alatti - folyami – kábelek többnyire alépítményekbe fektetett föld alatti kábelekről van szó, találkozhatunk légkábeles megoldással is, mint pl. a Villamosművek esetében, ahol a kábelek az erősáramú oszlopsoron helyezkednek el szekunder sík 30 szálas optikai kábelből épül fel, mely alól kivétel a Budapest – Győr szakasz, ahol 40 szálas a kábel

23 Föld alatti kábelek: Behúzó kábel:
A központi elem egy üvegszál erősítésű rúd, amely a húzóerő egy részét veszi fel. Körülötte helyezkednek el a pászmák az optikai szálakkal. egy pászma 10, max. 12 szálat tartalmazhat. A kábelek kialakításánál a szálak száma mindig osztható 2-vel, a duplex jelleg miatt. A pászmákat kevlár veszi körbe. Kívül egy külső polietirén köpeny található, mely a környezeti hatásokkal szemben nyújt védelmet

24 Föld alatti kábelek: Föld kábelek:
Plusz védelemmel kell ellátni. PE köpenyt páncélzat veszi körül, mely keresztirányú terhelést vesz fel. Ezt követi a külső PE köpeny, mely a korrózió ellen védi a páncélzatot.

25 Légkábelek: a légkábelek esetében nagy a feszítő erő, hiszen 50 m kábel súlyát kell elbírnia két oszlop között. Az első nagy csoportnál, már meglévő kábelekre vagy acélsodronyra építik ki az optikai kábeleket. A másik nagy csoport az önhordó légkábelek. Itt egy nagy teherbírást biztosító elem be van építve a kábelba, ezért elbírja saját magát.

26 Köszönöm a figyelmet! Pető kellj fel!!