Budapest, 2010.04.15.A felsőoktatási validációs/elismerési rendszer fejlesztése - konferencia 1 A validáció/ elismerés a magyar felsőoktatásban A fejlesztőmunka.

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2010.04.15.A felsőoktatási validációs/elismerési rendszer fejlesztése - konferencia 1 A validáció/ elismerés a magyar felsőoktatásban A fejlesztőmunka."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2010.04.15.A felsőoktatási validációs/elismerési rendszer fejlesztése - konferencia 1 A validáció/ elismerés a magyar felsőoktatásban A fejlesztőmunka eddigi hozadékai és dilemmái – vitafelvezető a délutáni szekciók számára Derényi András Országos Kredittanács Irodája Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet derenyi@kreditiroda.hu

2 A tervezés kezdeti dilemmája rövid időkeretben, kevés megszólítható és hozzáértő szakemberrel, egy kevéssé befogadó közeg számára; egy, feltételeit tekintve nem megérett helyzetben és időpontban, egy többszörösen átalakított és így koherenciájában meggyengült projektcél megvalósításához; melyik a célravezetőbb munkamódszer: task force vagy fejlesztő labor?

3 Fejlesztési célok felsőoktatási validációs/elismerési modell(ek) és eljárás kidolgozása; a hozott tudás elismerésének mint megközelítésnek és a mögötte lévő „filozófiának” az elfogadtatása, az eljárás hazai adaptálása és rendszerszerű működésbe szervezése ; az elismerés nemzetközileg elfogadott alapelveinek elfogadtatása: tisztességes, átlátható és megbízható elismerési eljárás és döntés.

4 Választott módszer Fejlesztő labormunka szakemberek több szakterületről, több nézőpont érvényesítése a felsőoktatás különböző intézményeiből, pozícióiból és szerepeiből érkező szakemberek a felsőoktatás sokféle szemléletét és érdekkülönbségeit képesek artikulálni; a szakértők a fejlesztés során maguk is jóval felkészültebbé válnak a nem lezárt alternatívák körüljárása sokrétűbb, a döntések megalapozottabbak lehetnek

5 Szakmai csomópontok Stratégiai irányválasztás Az alkalmazás fókusza Szükséges és hiányzó előfeltételek A bevezetés akadályai Következmények a fejlesztésre További kérdések

6 Stratégiaiirány-választás a) a jelenlegi gyakorlat szabályozottabbá tétele, többféle modell + módszertani fejlesztő szolgáltatások b) a felsőoktatási intézményeken „kívül” létrehozni egy átfogó szolgáltatást, amely minden felnőtt számára szolgáltat (tudás- validálást és orientációt a választható képzési programok között) b2) felsőoktatási és a felsőoktatáshoz kapcsolódó felnőttképzési képesítések körére jól elérhető szolgáltató intézményhálózat minden felnőtt számára: bármilyen formában megszerzett tudásának azonosítása, mérése, illetve validálása létező felsőfokú képzési programok követelményeivel összevetve

7 A stratégiai irányok kapcsolata nem ellentétesek egymással nem oltják ki egymást több, egymástól eltérő elemük van megvalósíthatóságuk a rendelkezésre álló feltételek függvényei megvalósíthatóságuk időtávja eltérő

8 Az alkalmazás fókusza Felvételi, beiskolázási eljárások (advanced admission) Hagyományos hallgatók az alap- és mesterképzésben (vertikális és horizontális mobilitás) Doktori képzés (kutatási, tanítási tapasztalat beszámítása) Továbbképzések, rövid idejű képzések (munkatapasztalat beszámítása) Munka alapú tanulásra, vegyes módszerekre alkalmazására alapozó ‘skill’ fejlesztő programok

9 Szükséges és hiányzó előfeltételek A tanulásra vonatkozó nézetek átalakulása: az egyén tanulásának módjai; a tanulás szerepe az egyén életútján; élethosszan tanulás; ezeknek elébe menő képzési programok Tanulásorientált technikák: (tanulási eredmények formájában megfogalmazott) referenciák léte képesítés, program, tanulmányi egység szintjén (ezek a felsőoktatásban jelenleg nem állnak rendelkezésre) Időzítés: a „szerves fejlődés útja”: a kompetencia alapú képzési paradigma terjedése  az OKKR kidolgozása  a tanulási eredményekre alapuló képesítési követelmények  tanulási eredményeket lebontó képzési programok  ezekre épülően az elismerési gyakorlat rendszerré szervezése (15 év).

10 A bevezetés akadályai Az előfeltételek hiányán túl… felsőoktatási képesítések kiadásának monopóliuma intézményi autonómia transzparenciát nem igénylő működési tradíció a tudás forrásaival kapcsolatos érzékenység kívülről érkező igények, javaslatok elutasítására való hajlam erőforrások korlátossága tájékozottság alacsony szintje

11 Következmények a fejlesztésre kompromisszumos megoldásokra van csak lehetőség jól kidolgozott referenciák nélkül az elismerés nem elválasztható a képző intézménytől ideiglenes áthidaló megoldások keresése az átláthatósági alapelv fókuszba helyeződése: a hozott tudás leírásának erőteljes formalizálására való törekvés figyelés a szektorok illesztésére és lehatárolására

12 További kérdések A rendszer kiterjedése és alapfeladatai, a funkciók lehatárolása és megosztása a lehetséges szereplők között Mi az eljárás intézményesítésének legésszerűbb módja – tekintetbe véve a funkció befogadására alkalmas (hálózatszerűen működő) intézmények azonosítatlanságát, – a felsőoktatás hiányzó hajlandóságát az eljárás működtetésére? Mi ösztönözhet az átlátható és fair eljárás alapelveinek elfogadására és követésére? Hol lehet ma leginkább aktuális az elismerés bevezetése?