A néphagyományok, jeles napok, ünnepi szokások szerepe az óvodai nevelésben

Az előadások a következő témára: "A néphagyományok, jeles napok, ünnepi szokások szerepe az óvodai nevelésben"— Előadás másolata:

1

2 A néphagyományok, jeles napok, ünnepi szokások szerepe az óvodai nevelésben
A néphagyomány az egyik olyan forrás, ahonnan a leghasználhatóbb mintákat, értékeket kaphatjuk a jövő kialakításához. Komplex fejlesztési lehetőségek A népi közösségi események gyermekeink komplex személyiségfejlődését szolgálják minden egyes alkalom játék, öröm, élmény számukra Értékőrzés elve Élménypedagógia Tudástartalom

3 Nem a poros elavult, régi világot akarjuk visszahozni, hanem kimenteni belőle azt, ami általános szükségletet elégít ki, és ezért ma is szükségünk van rá. Lényeg a játékban az élményszerűség, az együttlét, az együtt szórakozás.

4 Pedagógus szerepe a tradicionális értékek átadásában
Milyen az óvodapedagógus módszertani gazdagsága? Milyen szintű a tudatos, élmény gazdag fejlesztése az óvodának? Alkotó szabadság légkörének megteremtése Néprajzi ismeretek

5 Jeles napok, ünnepeink, rendezvényeink
Szüret Márton nap Katalin nap András nap Fonó, Tollfosztó, Kukoricafosztó Borbála nap Lucázás, kotyolás Jósló, varázsló, hiedelmek Kovácsolás Szent család járás Karácsony Regölés Vince nap Farsang, táncmulatságok Vénlány és vénlegény csúfolók Maszkos alakoskodás Kongózás Kisze égetés Sándor, József, Benedek napja Húsvét, tojásjátékok, locsolás Böjti játékok Komatálazás Zöldágjárás Májusfa állítás, kitáncolás Pünkösdölés, pünkösdi királyné járás Táncház Kemencés napok Vásári forgatag

6 Tehetségígéretek felfedezése
Táncos alkalmak (Néptánc) Kézműves tevékenységek Játszóház Rendezvényeink Kiállítások (Ovi Galéria)

7