A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. Számítógép- architektúrák dr. Kovács György DE AVK GAIT.

Az előadások a következő témára: "A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. Számítógép- architektúrák dr. Kovács György DE AVK GAIT."— Előadás másolata:

1 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. Számítógép- architektúrák dr. Kovács György DE AVK GAIT

2 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. 2 Számítógép- architektúrák Adattárolás számítógépben

3 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.03 Központi vagy operatív memória A processzor mellett a legfontosabb erőforrás. Ebben található a végrehajtás alatt álló program, és a feldolgozásban felhasznált adatok. A központi memória egy címzési logikából és magát a fizikai tárolást végző fizikai memóriából áll. Adattárolás a memóriában A memória azonos méretű tároló rekeszek összessége. Minden rekesznek van egy címe (sorszáma), amivel azonosítani tudjuk. Amikor a processzor megcímez egy memóriarekeszt, akkor ez azt jelenti, hogy a rekeszhez rendelt sorszám segítségével kiválasztja azt a rekeszt, amelyet – írásra, vagy olvasásra - el akar érni. A fizikai memória általában byte szervezésű. Ez azt jelenti, hogy a memória legkisebb címezhető egysége 1 byte, ez esetünkben a szokásos nyolc bit. Általában léteznek 1 byte-nál nagyobb írási/olvasási egységek is, (szavak, duplaszavak, stb.) is.

4 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.04 Adattárolás a memóriában A memória azonos méretű tároló rekeszek összessége. Minden rekesznek van egy címe (sorszáma), amivel azonosítani tudjuk. Amikor a processzor megcímez egy memóriarekeszt, akkor ez azt jelenti, hogy a rekeszhez rendelt sorszám segítségével kiválasztja azt a rekeszt, amelyet – írásra, vagy olvasásra - el akar érni. A fizikai memória általában byte szervezésű. Ez azt jelenti, hogy a memória legkisebb címezhető egysége 1 byte, ez esetünkben a szokásos nyolc bit. Általában léteznek 1 byte-nál nagyobb írási/olvasási egységek is, (szavak, duplaszavak, stb.) is.

5 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.05 A memória címzése A memória a külvilággal a buszrendszeren keresztül tart kapcsolatot. A címbusz a memória címregiszteréhez, az adatbusz pedig a memória adatregiszteréhez kapcsolódik. Azt pedig, hogy a memóriával írási, vagy olvasási műveletet akarunk végeztetni, a vezérlő buszon lévő memória írás/memória olvasás jelekkel választhatja ki a processzor. Az írni, vagy olvasni kívánt rekesz kiválasztását a címbusz címvezetéken lévő cím-adat határozza meg. A központi memória címzési logikája gondoskodik arról, hogy a fizikai memória megfelelő része ki legyen jelölve, és olvasási parancs hatására az ott tárolt adatot a memória átmeneti tárolójába (adatregiszterébe) írja, vagy írási parancs esetén az átmeneti tárolóból közvetlenül a memóriába írja.

6 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.06 Címzési módok Abszolút címzés

7 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.07 Címzési módok Relatív címzés

8 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.08 Címzési módok Indirekt címzés

9 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.09 Címzési módok Közvetlen adatcímzés

10 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.010 Címzési módok Indexelés

11 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.011 Hibajelzés és hibajavítás A paritásbit szerepe az, hogy segítségével lehetőség van egy esetleges tárolási hiba felismerésére. A paritásbit értéke 0 vagy 1 lesz attól függően, hogy a rekeszbe történő íráskor a 9 bitre kiegészített adatban az egyesek száma páros vagy páratlan. Ha a rekesz kiolvasásakor nem felel meg az egyesek száma a paritásbit értékének, akkor a CPU memóriahibát jelez. Ezzel a módszerrel csak egy bitnyi hiba jelezhető. Amennyiben további redundáns biteket is hozzáfűzünk a 8 bites adatainkhoz, hibajavító kód alkalmazására van lehetőség (ECC Error Correction Code). Ezek hatékony hibavédelmet biztosítanak, de jelentősen megdrágítják a memóriák árát.

12 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.012 A memória szervezése és típusai A központi tárak működésének fontos jellemzője az elérési idő (access time), és a ciklusidő (cycle time). Az elérési idő az adat kiolvasásának megkezdése, és a kimeneten való megjelenése között eltelt időtartam. A ciklusidő valamivel hosszabb, mert magában foglalja a kiolvasási utáni, un. feléledési időt, amelyre egyes memóriáknak van szüksége, mielőtt a következő memóriához fordulna. Tárolóeszközként kétféle típusú tárolót lehet megkülönböztetni: az írható-olvasható tárolókat és a csak olvasható tárolókat.

13 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.013 Adatok elérése a memóriában A félvezető alapú RAM (Random Access Memory) modulokból épül fel például számítógépünk operatív memóriája és a regiszterei. Az ilyen típusú tárolók tartalma tetszőlegesen törölhető, újraírható vagy kiolvasható. A tápfeszültség megszűnésével információ tartalmukat elvesztik. A közvetlen elérésű (Random Access) jelzőt azokra a komponensekre alkalmazzuk, amelyeknél bármely tárolt elem azonos (konstans) idő alatt érhető el. Nem közvetlen elérésnél az elérési idő az elérendő elem helyétől függően változhat. Szekvenciális elérésnél az elemek sorban érhetők csak el (pl.:mágnesszalag). Nem-szekvenciális elérésnél az elemek tetszőleges sorrendben elérhetők. (pl.: mágnes lemez, CD-ROM). A nem-random média több nagyságrenddel lassabb, mint a random elérésű.

14 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.014 RAM tárolók két nagy csoportba sorolhatók: dinamikus RAM (DRAM) tároló, amely alacsony elektromos teljesítményigényű, de tartalmát rövid idő alatt elveszti, ezért annak tartalmát ciklikusan fel kell újítani (refresh), statikus RAM(SRAM) tároló, amely nem igényli az állandó adatújítást és magasabb működési sebességű, egyszerűbb időzítési megoldásokat igényel.

15 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.015 A csak olvasható tárolók (ROM- Read Only Memory), Fix tárak. Tartalmát a gyártó, vagy a felhasználó írja be a ROM-ba, a felhasználó nem tudja módosítani. A RAM-okhoz képest lassabb működésűek. Jellemző típusaik: A ROM-ok: tartalommal csak a gyártás során tölthetők fel (maszkprogramozott ROM) A PROM (Progammable ROM) típusú memóriaelemeket már nem a félvezető gyártója, hanem maga a felhasználó programozza be. A programozásához külön programozó-berendezés szükséges. Az EPROMOK törölhetőek és újra programozhatóak. Egyik csoport az UV sugárral törölhető és elektronikusan programozható (EPROM vagy REPROM), a másik pedig elektromos úton törölhető és elektronikusan programozható (EEPROM vagy EAROM). Az EPROM-ok UV sugárral, éri az EEPROM-ok elektromos impulzussal törölhetőek, a tár egész területe törlődik. EAROM-oknál (Electrically Alterbale ROM), tetszőlegesen kiválasztható a törölni kívánt tárolócella. Ez utóbbi típusok már megközelítik a RAM tárolókat, de a programozás és törlés körülményesebb és sokkal tovább tart. Az EPROM-ok programozását általában egy külön kiegészítő egységgel, egy speciális programozó készülékkel végzik el.

16 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.016 Elérési és ciklusidő Elérési idő az az időtartam, amely a kiolvasás megkezdése és az adatnak a tároló kimenetén való megjelenése között eltelik. A ciklusidő ennél valamivel hosszabb időtartam, mert magában foglalja a kiolvasás utáni feléledési időt (recovery time) is, amelyre egyes memóriáknak szüksége van a következő memóriához fordulást megelőzően. A statikus RAM (SRAM) tárolók elérési ideje és ciklusideje közel azonos értékű, míg a dinamikus RAM (DRAM) ciklusideje körülbelül kétszerese az elérési időnek.

17 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.017 SRAM-ok és DRAM-ok Az SRAM-ok tárcellái un. bistabil flip-flopok (egybites kétállapotú tárolóáramkörök). Memóriafrissítésre nincs szükségük. Működési sebességük megközelíti a processzor sebességét. Előállításuk költségei magasak. A DRAM-ok celláiban az információt egy kondenzátor tárolja, amely a szivárgási áram miatt hamar elveszti töltését, ezért 2-4 ms-onként újra fel kell tölteni. Ezt a folyamatot frissítésnek hívják. A dinamikus RAM-okkal akár 4-szeres kapacitás is elérhető azonos méretben, hiszen egységnyi felületen több cella integrálható, mint az SRAM-nál, ezen kívül a címkivezetések száma a felére csökkenthető. A DRAM-ok, mint integrált áramkörök az említett két ok miatt jóval bonyolultabbak, mint bármely egyéb félvezetős társaik, viszont előállítási költségük, és sebességük is lényegesen alacsonyabb, mint az SRAM-oké.

18 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.018 Flash memória Működéséi elvében az EEPROM-hoz hasonló, de a funkcióját tekintve, inkább a merevlemezhez hasonlítható, mint a hagyományos memóriához. A flash-memória kikapcsolt állapotban is megőrzi az adatokat. Az egyes cellákban tárolt feszültség adott határok közötti értéke felel meg a tárolandó bináris információnak. Az újabb típusok egyetlen cellája több bit tárolására is képes. A működés a RAM-okhoz képest a törlés időigénye miatt elég lassú. A gyorsítás érdekében a törlés blokkonként történik, mégpedig oly módon, hogy a vezérlő kiolvassa a blokk tartalmát, törli a területet, majd újraírja az adott területet, de most már a felesleges adatok nélkül. A flash-memóriák akkor is megőrzik állapotukat, ha nincsenek feszültség alatt, így a cserélhető médiumok kiváló alapjául szolgálhatnak. (A flash-memória is felejt, de ennek időtartama években mérhető.).

19 HEFOP 3.3.1–P-2004-06-0071/1.019 A PC-kben található memóriák