A felek és más perbeli személyek

Az előadások a következő témára: "A felek és más perbeli személyek"— Előadás másolata:

1 A felek és más perbeli személyek

2 A fél perbeli jogképessége és cselekvőképessége

3 Pertársaság Egységes= alapja közös jog v kötelezettség, v a perben hozott döntés kiterjed rá Egyszerű= alapja ugyanaz a jogviszony, vagy hasonló ténybeli és jogi alap+ a bíróság illetékessége Jogállásuk a perben

4 Beavatkozás a perbe Jogi érdeken alapul Nem lesz peres fél!
Jogosultságai: Nem önálló Önálló

5 Perbehívás A 3. személy elfogadásától függ
Ha elfogadja, beavatkozóként csatlakozik

6 Képviselet a perben: - törvényes képviselet - ügygondnoki képviselet - meghatalmazotti képviselet

7 a) a fél hozzátartozója;
b) a fél pertársa, továbbá pertársának törvényes képviselője vagy meghatalmazottja; c) az ügyvéd és az ügyvédi iroda; d) közigazgatási szerv, egyéb költségvetési szerv vezetője vagy alkalmazottja e) az önkormányzatokat érintő perek közül: - a helyi önkormányzat pereiben: a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének) a tagja, a polgármester (főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke), a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatalának) alkalmazottja; - a polgármester pereiben: a helyi önkormányzat képviselő-testületének (közgyűlésének, a kerületi képviselőtestületnek) a tagja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal (főpolgármesteri hivatal, megyei közgyűlés hivatala, kerületi hivatal) alkalmazottja; - a jegyzőnek (főjegyzőnek) az őt e minőségében érintő pereiben: a polgármesteri hivatal alkalmazottja; - a helyi önkormányzat szerveinek, valamint e szervek vezetőinek az őket e minőségükben érintő pereiben: a szerv alkalmazottja, a jegyző (főjegyző) és a polgármesteri hivatal alkalmazottja;

8 Meghatalmazottak folyt.:
- a szakszervezet a saját tagjának perében, valamint a külön jogszabályban meghatározott perekben; - az érdek-képviseleti célra alapított szervezet saját tagjának olyan perében, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok körébe vonható; - a szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a szövetkezet pereiben; - a jogi személy és egyéb gazdálkodó szervezet alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos pereiben, jogtanácsosa pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja; - akit erre külön jogszabály feljogosít.

9 A meghatalmazás Alaki kellékek Terjedelme Vizsgálata

10 Kötelező jogi képviselet
Ítélőtábla Kúria Törvényszék elsőfokú hatáskörében egyes perekben

11 A hatósági eljárás résztvevői
közigazgatási hatóság: a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező a) államigazgatási szerv, b)helyi önkormányzati képviselő-testület, ideértve a megyei önkormányzat közgyűlését is, valamint átruházott hatáskörben annak a 19. § (2) bekezdése szerinti szervei, c)  polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester), d) főjegyző, jegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, e) törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy. ügyfél - Az ügyfél eljárási képessége

12 Képviselet a hatósági eljárásban
törvényes képviselő ügygondnok meghatalmazott

13 A határidők az eljárásokban
Pp. Fogalma: az az időtartam, amely alatt valamely eljárási cselekményt el lehet vagy el kell végezni - határnap: egy adott nap, amelyen a cselekményt el kell végezni Meghatározása: jogszabály vagy a bíróság vagy hatóság állapíthatja meg Számítása: Pp: 103. § (1) A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani. - napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele (amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény esik) - hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, v. a hó utolsó napján. - ha munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le - a hivatali idő végével lejár az utolsó napon, de: a postára adás napjának kell beleesnie meghosszabbítás: A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; (max. 45 nap, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé) A törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani.

14 Törvénykezési szünet: A határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka. Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le. nem lehet alkalmazni: a) soron kívülieljárás esetében b) az előzetes bizonyításra; c) a végrehajtási perekre; d) ha a felek ezt közösen kérték; vagy e) ha törvény azt kizárja.

15 A mulasztás Jogkövetkezménye: a fél az elmulasztott perbeli cselekményt többé hatályosan nem teljesítheti. Kimentése: igazolási kérelemmel - ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el - ezt kell alátámasztani a kérelemben + egyidejűleg pótolni a cselekményt Határidő napon belül lehet előterjeszteni, az elmulasztott határnaptól, határidő utolsó napjától - ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, onnantól számít. - a mulasztástól számított 3 hónap eltelte után nincs helye A kérelem elbírálása: az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a mulasztás történt Érdemi vizsgálat nélkül elutasítja: ha az igazolást a törvény kizárja, vagy elkésetten terjesztették elő, vagy nem pótolta Helyt ad: nincs ellene fellebbezés, az ügyet befejező határozat elleni fellebbezésben is csak akkor támadható meg, ha a bíróság olyan igazolási kérelemnek adott helyt, illetőleg olyan igazolási kérelem alapján rendelte el az eljárás vagy a végrehajtás felfüggesztését, amelyet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania - következmény: a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt határidőn belül teljesítette volna, a tárgyalást a szükséges keretben meg kell ismételni, az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyaláson hozott határozat hatályban tartása vagy teljes/ részbeni hatályon kívül helyezése szükséges lehet. Elutasítja: a végzés ellen fellebbezésnek van helye.

16 vannak az ügyfélre illetve a hatóságra vonatkozó határidők Számítása:
Ket: vannak az ügyfélre illetve a hatóságra vonatkozó határidők Számítása: - napokban vagy munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény, továbbá a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének a napja. - hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. - ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. - elektronikus irat előterjesztésének időpontja az irat elküldésének napja, de az ügyintézési határidő a következő munkanapon kezdődik. - a határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be. - a határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni. - az üzemzavar időtartamát figyelmen kívül kell hagyni

17 Az ügyintézési határidő - a hatóságra vonatkozik
33. § (1) A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését 21 napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg, - ha hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben ha a határidő betartása nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban két hónapon belül határoz. Soron kívüli ügyintézés: - kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, - ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, - vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, - vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: - a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, - a jogsegélyeljárás időtartama, adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, - a hiánypótlás időtartama - a szakhatóság eljárásának időtartama, - az eljárás felfüggesztésének időtartama, - a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar - a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, - a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, - postára adástól a kézbesítésig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama

18 Igazolási kérelem a Ket. szerint
Határidő: a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónapon belül lehet előterjeszteni a kérelmet + pótolni a cselekményt - az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt - ha a hatóság megtartotta az ügyfelek értesítésére és a határozat közlésére vonatkozó szabályokat, a fellebbezési határidő elmulasztása esetén nincs helye igazolási kérelemnek arra való hivatkozással, hogy az értesítés, illetve a határozat közlése nem postai kézbesítés útján történt. Következménye: Ha a hatóság helyt ad, az igazolási kérelmet benyújtó személyt eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna => a hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel.

19 Köszönöm a figyelmet!