A közoktatás és az OKKR Dr. Horváth Zsuzsanna és Ütőné Dr. Visi Judit Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Az előadások a következő témára: "A közoktatás és az OKKR Dr. Horváth Zsuzsanna és Ütőné Dr. Visi Judit Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet."— Előadás másolata:

1 A közoktatás és az OKKR Dr. Horváth Zsuzsanna és Ütőné Dr. Visi Judit Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

2 A közoktatás szabályozórendszerének jellemzői Az oktató-nevelő munka folyamatszabályozás alapú: Nemzeti alaptanterv → akkreditált kerettantervek az iskolák tanterveit tartalmazó helyi pedagógiai programok. 2. A kimeneti szabályozás: Csak egy ponton, a középiskolát lezáró kétszintű érettségi vizsga jogszabályban rögzített követelményeiben Tervezett: alapműveltségi vizsga (a szabályozásból való törléséről oktatáspolitikai döntés született)

3 A közoktatás szabályozórendszerének jellemzői A közoktatás minőségbiztosítási rendszere: Alapja: a 2000-ben elindult COMENIUS program 2002 óta minden közoktatási intézmény kötelező jelleggel folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet végez, melyet 2003 óta intézményi minőségirányítási programjában rögzít (IMIP). Fenntartói értékelés

4 Lehetséges kimeneti pontok Az iskolaszerkezet jellemzőiből, a közoktatást szabályozó dokumentumokból adódóan – a társadalmi-gazdasági elvárásokat is figyelembe véve – elméletileg az alábbi pontokon: 4. évfolyam vége 6. évfolyam vége 8. évfolyam vége 10. évfolyam vége 12. évfolyam vége vagy az érettségi

5 Érvek és ellenérvek 1. Hagyományos és új szakaszhatárok, tantervi dokumentumok – 4., 6., 8., 10.,12. Váltási lehetőségek – 4., 6., 8. Belső szakaszhatárok (kapcsolat a szakképzéssel) – 10. Bizonyítvány – 8., 12.

6 Érvek 2. Országos mérések – 4., 6., 8., 10. (Alapvizsga) – 10. Érettségi vizsga – két szint

7 Mi a tanulási eredményességet jelző kvalitatív skála? Az oktatás teleologikus, céltételező jellegéből adódó állítások, felszólítások szövedéke a tudásszerveződés növekvő komplexitásáról Az oktatási kimenetek (tanulási eredmények) strukturált leírása HA a jellemző és általánosan megragadott kimenetek konstrukciójaként tekintünk az oktatásra

8 Óvoda  Iskola- érettségi vizsgálat Bevezető szakasz Kezdő szakasz Fejlesztő szakasz Az általános műveltséget megszilárdító szakasz Az általános mű- veltséget elmé- lyítő, pályavá- lasztási szakasz DIFER Szöveges értékelés IEA PIRLS szövegértés 4. évfolyam IEA TIMSS matematika, természettudomány OKM kerettantervi javaslat: A továbbhaladás feltételei, kritériumai OKM kerettantervi javaslat: A továbbhaladás feltételei, kritériumai Az érettségi vizsga követel- ményei közép- és emelt szint Az írásbeli vizsgadolgo- zatok javítási- értékelési útmutatói Az emelt szintű szóbeli vizsgák javítási- értékelési útmutatói Országos kompetencia- mérés 6. évfolyam szövegértés, matematika Országos kompetencia- mérés 8. évfolyam szövegértés, matematika Országos kompetencia- mérés 8. évfolyam szövegértés, matematika IEA TIMSS matematika, természet- tudomány OECD PISA szövegértés, mate- matika, természet- tudomány A tanulási kimenetet jelző kvalitatív skálák a közoktatásban előíró, valamint visszajelző funkcióban

9 Az oktatási eredményesség visszajelzési mintái A szintleírások nyelvi felépítése Tud, képes: a mentális tevékenységek megnevezése (pl. felismer, következtet, értelmez, adott műveletet elvégez) Mit tud: a mentális cselekvés tárgyai (a feladatjellemzőktől függően pl. meghatározott háttértudás- elemek, szövegjellemzők) Milyen a megoldási attitűdje (pl. reflektál) E három szövedékéből alakul ki a szint leírása,: a milyen mértékben tud, képes A szinteket elkülönítő tényezők: a sikeres mentális tevékenységek megléte, illetve az ezek közti fokozatok a tevékenységek tárgyának összetettsége a tevékenységek tárgyának ismerete az attitűdök fokozatai

10 A teljesítményszintek közötti különbségtétel néhány releváns, azonosítható kritériuma (Országos kompetenciamérés; szövegértés, matematika) az információk azonosítása, megtalálása, kezelése, összekapcsolása (pl. átlátja a szövegben a szembetűnő, hasonló információkat, képes a kért információ azonosítására, valamint annak kikövetkeztetésére, hogy mely infor- máció tartozik relevánsan a feladathoz); a tanultak (ismertnek feltételezett eljárások) alkalmazása (pl. jól begyakorolt számítások elvégzése, a műveletek végrehajtása és a legalapvetőbb matematikai tények, tulajdonságok felidézése); az értelmezésre, reflexióra, értékelésre való képesség (pl. képes a szöveg egy jellemző tartalmi vagy formai jegyének értékelésére); a problémamegoldási stratégia (pl. a tanuló képes bizonyos szituációk matematikai értelmezésére, kiválasztják és alkalmazzák a probléma megoldásához a megfelelő stratégiát); a háttértudás, „világismeret” alkalmazása (pl. háttértudására támaszkodva képes a szöveg egy-egy jellemzőjének értékelésére; tud reflektálni a szövegre saját tudása, tapasztalata és gondolata alapján;).